Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-22 / 69. szám
2 Képújság 1988. március 22. é A Pravda a karabahi eseményekről Terjedelmes írásban elemezi az azerbajdzsáni Karabah-hegy- vidéki Autonom Területen, Szumgájtban, valamint az Örmény SZSZK-ban lezajlott eseményeket a Pravdának, az SZKP KB központi lapjának hétfői száma. A szovjet pártlap tudósítói cikkükben a történelmi múltra visz- szatekintve megállapítják, hogy az Azerbajdzsánhoz tartozó, főleg örmények lakta területen a szovjethatalom létrejötte előtt is többször tragikus események történtek a nemzetiségi ellentétek miatt. 1918-20-ban véres háború dúlt, s a hegyvidék lakosságának egyötöde vesztette életét. Karabah hovatartozásának kérdése a húszas évek elején is sok vitát váltott ki. Már akkor szó volt arról, hogy a hegyvidéki területet Örményországhoz csatolják. Végül is gazdasági megfontolásokból döntöttek úgy, hogy Karabah Azerbajdzsán része lesz. 1923 óta autonóm területként az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tartozik. Február 20-án példa nélkül álló esemény történt a Szovjetunió nemzetiségi kapcsolatainak a történetében. A Karabáh-hegyvi- déki Autónom Terület tanácsa azzal a kéréssel fordult az Azerbajdzsáni SZSZK és az Örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsához, hogy a hegyvidéki területet csatolják Örményországhoz. A helyi tanács kérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, hogy vizsgálja meg a kérelmet. A Pravda cikke rámutat: a kérés megfogalmazóinak nem szabad elfelejteniük, hogy a karabahi terület ezernyi szállal kötődik Azerbajdzsánhoz, ezek elszakítása nem szolgálná az ott élők jólétét, társadalmi fejlődését. Nem beszélve arról, hogy Karabah- ban nemcsak örmények élnek. Az SZKP vezetése nem akarja elodázni a nemzetiségi problémák megoldását, hiszen épp a februári központi bizottsági ülésen határozták el, hogy a kérdésről külön plénumot tartanak. Ez a határozat egyébként még a karabahi események kirobbanása előtt született - mutat rá a Pravda. A Pravda tudósítói leírják, hogy ma már ismert: az események egyik fő mozgatója az úgynevezett Karabah-bizottság volt. A ■ szovjet pártlap tudósítói jelen voltak a bizottság egyik ülésén, ahol a résztvevők a káosz kibontakozását előidéző követelésekkel álltak elő. A Pravda cikke élésen bírálja a két köztársaság pártszerveit is, hiszen rossz ideológiai nevelő munkájuk is hozzájárult az események kirobbanásához. Az Örmény KP KB legutóbbi ülésén kiderült, hogy a párt vezetése elszakadt a tömegektől, a létező problémákat elhallgatta. Az azerbajdzsáni pártvezetést azért kell elmarasztalni, mert nem ügyelt arra, hogy a Karabah-hegyvidék gazdasági fejlődése összhangban legyen a köztársaságéval. Bakuban önkényes döntést hoztak arról, hogy az örmény iskolákban megszüntetik az örmény nép történelmének oktatását. Az események szervezői ezeket a súlyos hibákat jól ki tudták használni. A heves indulatok az örmények és azerbajdzsánok közötti összecsapásokba torkolltak. A legsúlyosabb összecsapások Szumgájtban voltak. A városban harmincketten vesztették életüket, a sebesültek és az őrizetbe vettek száma több mint száz. A Pravda több olyan esetet is megemlít, amikor Szumgájtban azerbajdzsánok örményeket védtek meg, bújtattak az elszabadult indulatokkal sodródó tömeg elől. A Pravda cikke beszámol arról, hogy az Azerbajdzsáni KP Központi Bizottságának Irodája a napokban ülést tartott, amelyen megvitatták az illetékes szervek felelősségét. Az ülésen hozott határozat értelmében Szumgájt városi párttitkárát felmentették tisztségéből és kizárták a pártból. Ugyancsak kizárták a pártból és a belügyi szervekből a város közrendjének fenntartásáért felelős rendőrparancsnokot. A városi tanács elnökét felmentették tisztéből és szigorú pártbüntetést kapott. A cikk végül beszámol arról, hogy a szumgájti események vizsgálata, a zavargásokért felelősek kilétének megállapítása folyamatban van. A Pravda erről részletesen tájékoztatni fogja olvasóit. PANORÁMA BUDAPEST - Ljubomir Popov külügyminiszter-helyettes, a Bolgár Állami Egyházügyi Bizottság elnöke hétfőn átutazóban Budapesten tartózkodott. Találkozott Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével és megbeszélést folytattak egyházpolitikai kérdésekről. MOSZKVA - A Szovjetunió álláspontja egyértelmű a genfi tárgyalásokon: amennyiben nem szavatolják az ABM- szerződés betartását, nem kerülhet sor a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentésére - hangsúlyozta a Pravda hétfői számában megjelent nyilatkozatában Alekszandr Obuhov nagykövet, a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Obuhov reményét fejezte ki, hogy Reagan elnök moszkvai látogatásáig sikerül egyeztetni a szerződéstervezetet. Aggodalommal szólt ugyanakkor a tárgyalásokon kialakult helyzetről. PEKING - Kína hétfőn megerősítette, hogy föld-föld osztályú rakétákat adott el Szaúd-Arábiának, de hozzátette, hogy a fegyverek „nem nukleárisak és kizárólag védelmi rendeltetésűek”. *- A palesztin kérdés megoldása nélkül nem lehet tartós béke a Közel-Keleten- jelentette ki vasárnap Pekingben Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter, amikor fogadta az Arab Liga küldöttségét. LISSZABON - Megadta magát a mozambiki hatóságoknak a maputói kormány ellen fegyverrel harcoló Renamo ellenforradalmi szervezet egyik volt szóvivője. A hírt a szervezet forrásai hétfőn Lisszabonban jelentették be. JOHANNESBURG - Dél-Afrika fekete bőrű lakossága hétfőn tiltakozó megmozdulások sorozatával emlékezett meg „Sharpeville napjáról”: több tízezer fekete munkás és alkalmazott lépett sztrájkba, a diákok ezen a napon nem mentek iskolába. A megemlékezések kapcsán várható összecsapások miatt a kormány megerősített rendőri és katonai egységeket vezényelt Sowetóba és más feketék lakta gettóvárosokba, az utcákon járőrök cirkálnak. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Sowetóból a hatóságok kiutasították az újságírókat. LONDON - A brit közvélemény sokkos állapotban várta hétfőn a kormány parlamenti nyilatkozatát a Belfastban történtekről. Az észak-írországi erőszak- cselekmények véget nem érő láncolatába belefásult szigetországban tv-nézök milliói most először voltak szemtanúi az Egyesült Királyság egyik tartományi fővárosának utcáin végbemenő lincselés borzalmas jeleneteinek. Idegenforgalmi diplomáciai konferencia lesz Budapesten Willibald Pahr, az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) főtitkára hétfőn nyilatkozatot adott az MTI munkatársának abból az alkalomból, hogy megállapodást írt alá Várkonyi Péter külügyminiszterrel a nemzetközi idegenforgalom megkönnyítését célzó budapesti diplomáciai konferencia megrendezéséről. Elmondta, hogy a jövő év tavaszán olyan diplomáciai konferenciát kívánnak rendezni Magyarországon, amelyre meghívják a ETO tagországai mellett a világ többi országának képviselőit, és államközi szerződéseket fogalmaznak meg a nemzetközi turizmus elősegítése, a határokon túli utazások megkönnyítése, az idegenforgalom további fejlődése érdekében. A WTO célja, hogy a helsinki záróokmány szellemében az idegenforgalom eszközeivel segítse az országok közötti jó kapcsolatok kialakítását. Willibald Pahr kiemelte, hogy a konferencia színhelyéül elsősorban azért javasolták Magyarországot, mert a világszervezet példamutatónak tartja hazánk vendégszerető magatartását, valamint azokat a kormányszintű döntéseket, amelyekkel mind a Magyarországra látogatók, mind pedig a magyar állampolgárok külföldi utazását megkönnyítették. Mai kommentárunk A „hátsó ” Miközben a szovjet külügyminiszter az amerikai fővárosban tárgyal, hogy kollégájával előkészítse Ronald Reagan elnök május végére tervezett moszkvai utazását, Washingtonban lázas tevékenység folyik „a hátsó udvar” dilemmáival kapcsolatban. A történészek szerint a kifejezés még Theodore Roosevelt elnöktől származik. Az ő idején még napirenden volt, hogy amerikai tengerészgyalogosok „csináltak rendet" olyan közép- és dél-amerikai országokban, amelyek a harcias államfő szerint Amerika hátsó udvarát képezik. Naponta látunk példát arra, hogy a megfogalmazás tartalma ma is élő jelenség az amerikai külügy- és a hadügyminisztériumban. Csak éppen a világ változott meg azóta alaposan, amit a panamai fejlemények is mutatnak. A változatlan koncepció és a megváltozott helyzet közötti konfliktus kisugárzásának vagyunk tanúi ebben az ügyben is, ami nagy vihart kavart az Egyesült Államokban. Az elnökválasztásokra készülő országban nagy tömegeket aggaszt az a fejlemény, hogy a kormányzat több mint háromezer amerikai katonát küldött a Nicaraguával szomszédos kis országba, Hondurasba. A többezres tüntetések résztvevői attól tartanak, az ilyen lépésekkel hazájuk belesodródhat egy újabb dzsungelháborúba, és ehhez még túlságosan elevenek Vietnam sajgó emlékei. A hivatalos Amerika szerint persze szó sincs erről. A kincstári változat az, hogy Hondurasba Nicaraguából sandinista egységek hatoltak be a határmenti harcok során. Colin Powell, Reagan elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vasárnap érzékeltette, hogy a dolog nem igazán komoly, mert Ortega csapatai „már amúgy is kivonulóban vannak Hondurasból” - de az amerikai katonai jelenlét „ garancia ” ennek meggyorsítására. A megfigyelők zöme egyetért abban, hogy az akció mögött nem katonai szükségszerűség, hanem politikai meggondolás áll. Az Egyesült Államok elnöke a kontrasegély ügyében fájdalmas fiaskót szenvedett a kongresszusban a minap, és a „hondurasi behatolás” körül felszított hisztériával a Fehér Ház megpróbálja a visszájára fordítani a törvényhozási kudarcot. Ez a dolog lényege. Ezért nincs ok igazi riadalomra Amerika „hátsó udvarában". harmat fndrf „Huszonhármak” - újabb megegyezés Jelentős eredményt értek el az európai hagyományos haderő csökkentéséről tartandó tárgyalások előkészítésében a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői: Bécsben folyó konzultációik hétfői ülésén megegyeztek a tárgyalásokra vonatkozó mandátum bevezető részének szövegében. A szöveg - a preambulum - rögzíti, hogy a tervezett leszerelési tárgyalások az európai biztonsági folyamat keretében zajlanak majd le. A Helsinki záróokmány aláíró államai közül azok vesznek részt rajtuk, amelyek fegyveres erői-meghatározó szerepet töltenek be az európai katonai erőviszonyok alakulásában, azaz a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai. A bevezető rész kimondja továbbá: a tárgyalásokat a résztvevő államok egyenjogúságának és szuverén egyenlőségének alapján tartják. A mostani megegyezés egyben lehetővé teszi, hogy a „huszonhármak” tovább lépjenek a még vitatott kérdések megoldásában. A hétfői konzultációs ülésen a felek ugyancsak mélyrehajtó eszmecserét folytattak a tárgyalásokon létrehozandó megállapodások ellenőrzésére és a szükséges információcserére vonatkozó mandátumszöveg egyeztetéséről. Az álláspontok e kérdésben is számottevően közeledtek egymáshoz. A VSZ-országok küldöttségeinek véleménye szerint megvan a lehetőség arra, hogy a szóban forgó szövegrészt is elfogadják a konzultációk következő ülésén. Genf Folytatódtak az afganisztáni-pakisztáni tárgyalások Hétfőn Genfben folytatódtak a közvetett afganisztáni-pakisztáni tárgyalások. E megbeszéléseken Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának személyes képviselője külön-külön fogadja az afganisztáni és a pakisztáni küldöttség vezetőit. Megfigyelők egy része arra számított, hogy március 15-ig aláírják a rendezési tervet alkotó három dokumentumot. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint a késedelem oka az, hogy Pakisztán ragaszkodik olyan kérdések megvitatásához, amelyek nem is szerepelnek a korábban rögzített napirendi pontok között. Magyar-NDK kapcsolatok A Magyar Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden fontosabb területét átfogó kapcsolatai a szövetségesi viszony alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelően kiegyensúlyozottan fejlődnek. A kontaktusok kölcsönösen szorgalmazott fejlesztésében meghatározó szerepet tölt be a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt szoros és rendszeres együttműködése. A kapcsolatok elmélyítésének főbb állomásait magyar valamint NDK-beli párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai fémjelezték. E magas szintű látogatások sorában kiemelkedő helyet foglal el Erich Ho- necker 1982 júniusi magyarországi útja. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke párt- és kormányküldöttség élén folytatott megbeszéléseket a magyar vezetőkkel. A kapcsolatok további elmélyítését szolgálta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának 1983- ban tett berlini munkalátogatása. Az NDK testvérpártjának vezetője ezt 1985 októberében viszonozta. A budapesti látogatás alkalmával írták alá a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés hosszú távú, 2000-ig szóló programját. A kapcsolatok építésének távlatait felvázoló dokumentum meghatározza hazánk és az NDK együttműködésének főbb irányait, területeit. A felső szintű pártvezetők találkozói mellett az együttműködési munkatervnek megfelelően rendszeresek a pártmunkás-küldöttségek látogatásai, kölcsönös tapasztalatcseréi is. Az Országgyűlés és az NDK Népi Kamarája kapcsolatainak jelentős eseménye volt 1986-ban Sarlós Istvánnak, a Parlament elnökének útja a Német Demokratikus Köztársaságban. A magyar parlamenti látogatást a tervek szerint az idén viszonozza a Népi Kamara küldöttsége Horst Sindermann elnök vezetésével. Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke 1984 márciusában kormányküldöttség élén járt hazánkban. Lázár György, a kormány akkori vezetője 1986 szeptemberében utazott az NDK-ba. Willi Stoph mostani magyarországi útja várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy újabb elemekkel gazdagodjék a két ország több évtizedes múltra visszatekintő együttműködése. A látogatással egyben tovább folytatódhat az a kormányfői párbeszéd, amely az elmúlt év őszén kezdődött meg Grósz Károly miniszterelnök és Willi Stoph között; a két vezető a KGST moszkvai rendkívüli ülésszakán találkozott első alkalommal. Hazánk és az NDK gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatrendszere rendezetten, eredményesen, mindkét fél számára előnyösen fejlődik. Az NDK-val fenntartott gazdasági kapcsolataink jelentőségére utal, hogy Magyarország legfontosabb külföldi partnereinek rangsorában a harmadik, a szocialista országokat tekintve a második helyet foglalja el. Az 1986-1990-es időszakra egyeztetett árucsere-forgalom 10,4 milliárd rubel értékű kölcsönös szállításokat irányoz elő. A magyar behozatal tavaly 859 millió rubel körül alakult, míg hazánk kivitele meghaladta az egymilliárd rubelt. A fizetési mérleg év végi szeldója 2,9 millió rubeles magyar aktívumot mutatott. A főbb magyar kiviteli cikkek között nagy arányt képviselnek a hagyományos exporttermékek: egyebek között szerszámgépek, vontatómotorok, légtechnikai berendezések, számítástechnikai perifériák, autóbuszok, mezőgazdasági gépek. Az NDK-ból érkezett teher- és személygépjárművek, elektronikai cikkek, irodaberendezések mellett ismertek és keresettek a magyar piacon köztük a különféle kötöttáruk, háztartási gépek, televíziók, mosó- és varrógépek. Az idei évre a két ország tervezett árucsere-forgalmának értéke 1 milliárd 928 millió rubel, ami 3,8 százalékkal múlja felül a tavalyi szállításokat. Magyarország és az NDK kapcsolatainak fontos területe a műszaki-tudományos együttműködés, amely a két ország intézetei, vállalatai, illetve kombinátjai közötti közvetlen kapcsolatokban ölt testet. A műszaki-tudományos együttműködés felelős szervei a központi tervező szer» vekkel, minisztériumokkal és kombinátokkal közösen programot dolgoztak ki az 1986-1990-es időszakra a kooperáció szélesítésére. Az ott megjelölt 14 témakör között szerepel a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazása, az ipari robotok felhasználása, a biotechnológia fejlesztése, illetve az energia- és az anyaggazdálkodás ésszerűsítése. A kapcsolatoik más területeihez hasonlóan tervszerűen fejlődik a két ország sokoldalú kulturális együttműködése. Ennek főbb irányait az 1978-ban megkötött kulturális egyezmény alapján készült ötéves munkatervek rögzítik. A kontaktusok fejlődését segíti, hogy erősödik az intézmények közötti közvetlen együttműködés: jelenleg 56 kulturális és művészeti, valamint 65 felső- és közoktatási intézmény tart fenn közvetlen kapcsolatot NDK-beli partnereivel. Egymás kulturális értékeinek teljesebb megismeréséhez hozzájárul a kiadók együttműködése, amelynek részeként évente 25-30 művet - irodalmi és tudományos alkotásokat vegyesen - jelentetnek meg kölcsönösen. Emellett együttesek, művészek bemutatkozásai engednek bepillantást a két ország zenei, színházi, képzőművészeti életébe. Magyar részről fokozott figyelem kíséri a nemzetiségi együttműködést, amely az elmúlt években mind szélesebb körűvé vált. Ennek részeként német nemzetiségű kulturális szakemberek utaznak az NDK-ba, s évente 60-70 német nemzetiségű tanár, illetve hallgató tökéletesítheti tudását az NDK-ban megrendezett nyári nyelvi táborokban. A magyar szellemi, művészeti élet bemutatkozásának jeles eseménye lesz „A magyar kultúra napjai az NDK-ban” rendezvénysorozat, amelyet várhatóan április 6-13. között tartanak meg. Viszonzásként a jövő év márciusában üdvözölhetjük hazánkban az NDK kulturális életének reprezentánsait. Nemzetközi katolikus békemozgalmi tanácskozás Az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájának munkabizottsága március 19-20-án Leányfalun tanácskozott. A kétnapos szemináriumon nyolc európai ország és Nyugat-Berlin katolikus békemozgalmainak és csoportjainak képviselői vettek részt. A nemzetközi találkozó középpontjában - a berlini konferencia közelgő, tizedik plenáris ülése előkészítése jegyében - „Több bizalommal a leszerelésért és a békéért” gondolatának sokrétű, elmélyült megvitatása állt. A tanácskozás résztvevői ismerkedtek a magyar katolikus egyház életével, felkerestek több egyházi intézményt, s találkoztak Paskai László esztergomi érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével. Franco Leonori, a berlini konferencia elnöke és Hubertus Guske főtitkár - Bíró Imre kanonok, a szervezet alelnöke kíséretében - látogatást tett az Országos Béketanácsnál, és találkozott a magyar békemozgalom vezetőivel. A nemzetközi katolikus békeszervezet vezető tisztségviselőit hétfőn, hivatalában fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke.
