Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

1988. március 22. NÉPÚJSÁG 3 Borsóvetés vetőmagnak „Beszegik” az első tábla szélét . A nagydorogi „Üj Barázda” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben meg­kezdték a borsó vetését az elmúlt hét végén. Az egész vetésterületen vetőmagot termesztenek. Elsőnek a bikácsi határrészen lévő Alsómezö területén került földbe a mag. Úgy tervezik - persze, ha az időjárás is partner lesz hogy a bor­só vetésével ezen a héten végeznek. -czs­Feltöltik a vetőgépeket Az új élelmiszertörvényről Az élelmiszertermelés népgazdaságunk egyik jelentős ága­zata, mind a belföldi ellátásban, mind az exportban fontos sze­repet játszik. Az élelmiszerekről szóló törvény elfogadása - 1976 óta - jelentős változások álltak be a termelésben. Ez idő alatt mintegy másfélszeresére emelkedett a feldolgozott meny- nyiség, új technológiák jelentek meg, módosult az élelmiszer­előállítók szektorális összetétele is, az állami élelmiszeripar je­lentősége némileg csökkent, bár még mindig meghatározó. Je­lenleg hetvenöt százalékra tehető az ebben a szektorban előál­lított termékmennyiség az 1975-ös kilencven százalékkal szemben. Az utóbbi évtizedben a magánszektor megháromszo­rozta, a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok megkétszerezték termelésüket. Az élelmiszerek minőség-ellen­őrzésében párhuzamosságok jöttek létre, s megváltoztak a fo­gyasztói szokások is. Mindezen tényezők hatására került az Országgyűlés ez évi tavaszi ülésszaka elé a törvénymódosítás kérdése. A képvise­lők többsége egyetértett a változtatás szükségességével, vita csak a konkrét részletek megfogalmazása körül volt. A törvénymódosítás fő céljai igen szimpatikusak az ország la­kossága számára is, hiszen egy, a mainál korszerűbb, körülte­kintőbb törvényt szavazott meg a Parlament, mely a jobb ellátás alapköve lehet a jövőben. A célkitűzések közé tartozik a fogyasztói érdekvédelem ga­rantálása, a minőség védelme, a termelésben a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása, az élelmiszer-előállítás sze­mélyi és tárgyi körülményeinek a mai igényekhez való igazítása, az ellenőrzés szervezetének, módszereinek egyszerűsítésére. Az új törvény néhány nagyon fontos kérdésben előremuta- tóan, a továbbfejlődést segítő szándékkal rendelkezik. így pél­dául a nagyüzemekkel azonos élelmiezés-egészségügyi felté­telek mellett megteremti az élelmiszer-előállítás lehetőségeit a kisvállalkozások, és a saját termékeiket feldolgozó mezőgazda- sági kistermelők számára is. Remélhetőleg ennek alapján egészséges versenyhelyzet alakulhat ki a jövőben a nagyválla­latok és a kisebb, rugalmasabb, a piaci változásokhoz jobban alkalmazkodni tudó egységek között. A törvény előírja a fo­gyasztók tájékoztatását és az ellenőrzést szolgáló adatok - el­sősorban a minőségmegőrzési idő - egyszerű, közérthető fel­tüntetését, s ezzel összefüggésben rendelkezik a csökkent mi­nőségű élelmiszer forgalomba hozataláról - természetesen ala­csonyabb áron. Nem ünneprontásként, csak az óvatosság miatt szeretném a bennem felmerülő kérdéseket a törvény végrehajtásával kap­csolatban megemlíteni. Az óvatosság ez esetben azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedekben néhányszor már láttunk példát ar­ra, hogy az egyébként kitűnő elképzelések nem valósulhattak meg a végrehajtás gyengeségei, vagy lehetetlensége miatt. Az új élelmiszertörvény is annyit fog érni, amennyi megvaló­sítható belőle. Az azonban már most látható, hogy például a mi­nőségmegőrzési idő lejárta miatti árcsökkentés bizonyos ese­tekben esetleg visszaélésekre adhat lehetőséget akár a gyártó, akár a kereskedelem számára. Egy konzerv esetében ez persze kizárt, hiszen a dobozon, vagy a címkén pontosan feltüntethető a gyártási idő, s a minőségmegőrzés határa, és a benne lévő élelmiszert nem lehet kicserélni. Ugyanez például nem vonatko­zik az ömlesztett, vagy más fajtájú sajtokra, ahol a csomagolá­son vannak szintén az adatok, de a dobozok tartalma - felnyitás után - bármikor átcserélhető. Az élelmiszerek nagy részén ugyanis nem látható, hogy néhány nappal idősebb a minőség- megőrzési idő lejártánál. Vagy. Az üdítőitalok esetében még könnyebb a manipulálás, mert csak egy papírdarab jelzi rekeszenként a gyártás idejét. De például ki garantálhatja a vásárlót, hogy az „öreg” palackos borokat nem szolgálják fel neki folyóborként - teljes áron? Nos, nem szeretnék tippeket adni senkinek, de bízom benne, hogy ezzel a néhány példával sikerült rávilágítanom arra, hogy hiába a legjobb rendelkezés, ha a végrehajtást nem sikerül megfele­lően megszervezni. Ezekkel a felvetésekkel együtt azt hiszem, valóban nagyon jó elképzeléseket tartalmaz a módosított élelmiszertörvény, a to­vábbiakban a törvény szellemének érvényt szerezni - a végre­hajtók felelőssége.- wd ­Gyertya Nyírbátorból Évente mintegy 10 ezer tonna repce-, és körülbelül 60 ezer tonna napraforgómagot dolgoznak fel a Nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnál. A magokból 3,5-4 ezer tonna repce-, és 25 ezer tonna napraforgóolajat nyernek ki, amelyek nagy ré­szét tartálykocsikba töltve exportálják, kiseb­bik hányadát pedig belföldön értékesítik. A vállalat mosóporüzemében gyártják az ország mosóporszükségletének felét, évi 32ezerton- nát. Itt készül a Biopon, Biomix, Flóraszept mo­sószerek mellett az AMO és Ózon nevű új­donság is. Ebben a gyárban van az ország egyetlen gyertyagyára, ahol évi 2 ezer ton­nát állítanak elő a különböző méretű és szí­nű viaszrudakból. Értékesítik kutatási eredményeiket Előmozdítják a paksi atomerőmű fejlesztését A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete előte­remti azt a több mint 20 millió forintot, amennyivel kevesebb pénz kapott az ál­lami költségvetésből ebben az évben. Miként Szatmáry Zoltán főigazgató-he­lyettes az MTI munkatársának elmondta, igyekeznek az eddigieknél is nagyobb mértékben hasznosítani anyagi és szel­lemi kapacitásukat, ugyanakkor ameny- nyire lehet csökkentik költségeiket. Ku­tatási eredményeik értékesítése révén jelentős bevételre tesznek szert. Az álta­luk kifejlesztett műszaki felszerelések, el­járások, módszerek egy része világszín­vonalú, nemcsak országunkban, hanem külföldön, a tőkés piacon is keresett. Az intézet közreműködik országos és nemzetközi programok megvalósításá­ban, teljesíti az ezekre vonatkozó szerző­déseket. így bevétele, előreláthatóan az idén sem lesz kevesebb, mint másfél mil­liárd forint, amennyi az előző években volt. Természetesen igénybe veszik az Országos Tudományos Kutatási Alap és kutatási-műszaki fejlesztési alap támo­gatását. Ily módon folytathatják mind az alap-, mind az alkalmazott, fejlesztő kuta­tásaikat, s remélhető, hogy az idén anya­gi erők hiánya miatt nem lesznek kényte­lenek visszafejleszteni a jövőt megalapo­zó tudományos kutatásokat. További pénzeszközök elvonása, illetve az idei el­vonás véglegesítése azonban veszélyez­tetné a KFKl-ban az alapkutatást, a nép- gazdasági feladatok teljesítését elősegí­tő műszaki fejlesztést, az intézet gazda­sági stabilitásának megőrzését, talpon maradását - hangsúlyozta a főigazgató­helyettes. A KFKI igazgatótanácsa a következő napokban véglegesíti az intézet idei ter­vét. Eszerint például az atomenergiai ku­tatásaikkal főleg a paksi atomerőmű fej­lesztését mozdítják elő. Szakembereik szovjet kutatókkal együttműködve töké­letesítik az erőmű 440 megawattos ener­giablokkjait, azok üzemelésének bizton­ságát, közreműködnek reaktordiagnosz­tikai eszközök kidolgozásában és gyár­tásában. Az elektronika mai színvonalá­nak megfelelő számítógéprendszert fej­lesztenek ki az erőmű másik két reakto­rához, amely a meglévőknél sokkal na­gyobb, 1000 megawatt teljesítőképessé­gű lesz. Ebben az évben elkészítik az erőmű szimulátorát, amellyel utánozható a reak­tor működése s annak esetleges zavara. Használatával a mérnökoperátorok gya­korolhatják az üzemzavarok esetén szükséges tennivalóikat. Ugyancsak az idén befejezik a KFKI kutatóreaktorának a rekonstrukcióját. E felújítás révén 5-ről 20 megawattra nö­velhetik teljesítőképességét, hazánkban ez ideig nem gyártott, az iparban és gyó­gyászatban használatos izotópokat is előállíthatnak. Sugárvédelmi kutatásaik zömével szintén az atomenergetika fejlesztését és alkalmazásának biztonságát szolgál­ják. A magyar-szovjet űrtechnikai kollektí­va - amely a Mars bolygó és Phobos nevű holdjának tanulmányozására ez év júliusában felszálló űrszondák fontos mérő- és ellenörzőrendszereit fejlesztet­te ki - elkészíti a MIR űrállomásra terve­zett képfeldolgozó rendszer technológiai és repülöpéldányait. A 90-es évek Mars­szondáihoz televíziós, orientációs, vala­mint plazma- és nagy energiájú töltött ré­szecske analizátorokat dolgoznak ki. Olyan fedélzeti számítógépeket készíte­nek, amelyekkel vezérelhetik az űrszon­dák tudományos és szolgálati rendsze­reit, összegyűjtik és elemzik a mérések adatait. Terveik szerint a személyi számí­tógépek felhasználásán alapuló auto­matizált digitális képfeldolgozó és meg­jelenítő berendezéseket is kifejlesztenek. Ezeket a geológiai kutatásoknál, a mező­gazdaságban, a gépgyártásban, az elektronikában, a gyógyászatban is hasznosíthatják majd. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Általános Fizikai Intézetének szak­embereivel együttműködve kutatják a szupravezető - az elektromos energiát veszteség nélkül vezető - anyagokat és azok fizikai tulajdonságait. Tanulmá­nyozzák a szupravezetés jelenségét és gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Megkísérelnek a többi között előállítani vékonyréteg-szupravezetőket, amelyek alkalmazásával növelhetnék a számító­gépek műveleti sebességét. A magyar-szovjet közös kutatócso­port nagy teljesítményű lézereket kíván kifejleszteni a robottechnika és a gyó­gyászat számára. Szilárdtest-lézerek előállításának módját is tanulmányozzák az együttműködő szakemberek. A mérés- és számítástechnikai kutatá­saik célja a nagy teljesítményű, megbíz­ható, bonyolult rendszerek kifejlesztése. Folytatják a számítógépes algebrai prog­ramozási nyelvek honosítását, fejleszté­sét, módszereket dolgoznak ki algebrai kifejezésekre, azok egyszerűsítésére, szerkezetének vizsgálatára. Szöveges információkat - főleg bibliográfiai adato­kat - feldolgozó programrendszereket is kialakítanak. A rendszerprogramozási kutatásaik elsősorban a középgépek szoftver eszközeinek vizsgálatára, vala­mint a számítógép-hálózatokon át nyúj­tott számítástechnikai szolgáltatások to­vábbfejlesztésére irányulnak. A KFKl-ban épülő lokális számítógép­hálózat egységes rendszerbe kapcsolja az intézet számítógépparkját, így a tudo­mányos kutatás jelentős segédeszköze lesz. Innováció a stájer gazdaságban Szakmai találkozó Pécsett Kiállítás és konzultáció A magyar és osztrák gazdasági, üzleti kapcsolatok hosszú évek óta töretlenül fejlődnek. Mindeddig viszont arra nem volt példa, hogy a szakemberek kimon­dottan szakmai konzultáción, kölcsönö­sen tartott tájékoztatón cseréljenek véle­ményt. A Magyar Gazdasági Kamara és az Osztrák Gazdasági Kamara közötti megállapodás értelmében ma már erre is lehetőség nyílik. A különböző régiók együttműködése előtt nagy lehetőségek állank, így a dél-dunántúli megyék és a stájer gazdaság között. A Magyar Gaz­dasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága, valamint a MTESZ Baranya Megyei Szer­vezetének vezető munkatársai tavaly ösz- szel vették fel a kapcsolatot a Stájermarki Kereskedelmi Kamarával, s a látogatás során megegyeztek, miszerint a Bara­nyai tudományos hetek alkalmából szak­mai találkozót rendeznek Pécsett, oszt­rák cégek részvételével. Vasárnap a késő délutáni órákban, a pécsi Hunyor Szálló különtermében tar­tottak közös sajtótájékoztatót a vendég­látók, illetve a Stájermarki Kereskedelmi Kamara képviselői, köztük Kurt K. Uhl- mann a Kamara igazgatója. Elöljáróban dr. Kéri István, a Magyar Gazdasági Ka­mara Dél-dunántúli Bizottságának titkára megemlítette, hogy Stájermark és a dél­dunántúli régió kapcsolata korántsem volt eddig olyan intenzív, mint az észak­dunántúli megyéké. Reményét fejezte ki abban, hogy a kétnapos szakmai találko­zó a későbbi üzleti kapcsolatok létrejöttét szolgálja. Ezt erősítette meg Kurt K. Uhl- mann is, aki hozzáfűzte, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatok sok esetben rugalmatlanok, ami gátolja a nagyobb előrelépést. Mindezt viszont elősegítheti, hogy a vállalati szakemberek közvetlenül cserélhetnek véleményt. A szakmai programokat a Pécsi Aka­démiai Bizottság székházában tartják, ahol közel tucatnyi előadáson ismertetik, a FESTŐ, az INFOTECH, a BÜLD und STRUNZ cégek képviselői, az innováció alkalmazásának osztrák gyakorlatát. A tájékoztatókat termékbemutató is kiegé­szíti. Az osztrák kiállítókon kívül bemutat­ják a MECHLABOR Pécsi Gyárának pro­fesszionális stúdióberendezéseit, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat nukleáris érzékelő és kiértékelő műszereit, vala­mint a Híradástechnikai Gépgyár által készített lakótelepi telefonközpontokat és autódiagnosztikai készülékeket. S. GY. Szerelik a jövő televíziógyárát a Videotonban Befejezés előtt áll a Videoton Elektronikai Vállalat televízió-gyártásának mintegy másfél milliárd forintos költséggek megvalósuló innovációs programja. A magas műszaki színvonalú, a világpiacon is versenyképes, korszerű színes televí­ziócsalád gyártására vásárolt berendezések közül mára helyére került az úgynevezett panelszerelő szalag. Célműszereket fejlesztenek ki, s dolgoznak nyomtatott áramköri lemezek elkészítésére szolgáló, 20 másodpercenként mintegy 400 parányi alkatrészt beültető, Japánból érkezett automaták szerelésén. Ezt a munkát japán szakemberek segítik. A televízió-gyártás megújítását szolgáló technológiát az NSZK-beli Thomson cégtől vásárolták meg. A Videoton új színes tv-családja nemcsak a hazai választékot bővíti az eddigieknél jobb minőségű készülékekkel, hanem várhatóan kelendő lesz a külpiacokon is. A kor­szerű belső felépítésű, szemre is tetszetős, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesszoros programját ugyanis úgy alakították ki, hogy a gyártás közben vég­rehajtott kisebb módosításokkal többféle szabvány szerint is működtethetők lesznek. További fejlesztéssel a televíziók sokféle szolgáltatást tudnak majd nyújtani, így pél­dául alkalmasak lehetnek a sztereo tv-adások, megfelelő antenna és modul beiktatá­sával pedig a műholdas adások vételére is. A alaptípusok - a mechanikus kezelésű, a távszabályozós, valamint teletexes készülékek - mellett tervezik a főként exportra szánt különleges szolgáltatásokat nyújtó készülékek gyártását is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom