Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

1988. március 10. 2 NÉPÚJSÁG Parlament Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés mezőgazdasági és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsá­ga szerdán a Parlamentben, együttes ülésen a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló 1967. évi III. törvény, va­lamint az 1976. évi élelmiszertörvény mó­dosításáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg. A bizottság tagjai elé terjesztett Írá­sos anyag hangsúlyozta: a szövetkezeti törvény jól szolgálta a közös gazdaságok fejlődését, ám a következőkben fokozot­tabban kell törekedni az önkormányzat szabályainak egyszrűsítésére, valamint az önigazgatás, önszabályozás kiszéle­sítésére. A termelőszövetkezeti jogsza­bályokat összhangba kell hozni az elmúlt időszakban megjelent más jogszabá­lyokkal. Ami az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosítását illeti: az írásos anyag szerint a korszerűsítés alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos Bush sikere a A Republikánus Pártnál szinte teljesen eldőlt - George Bush javára - az elnökje­löltségért folytatott verseny a „szuper- kedden” egyszerre húsz amerikai állam­ban és területen megtartott előválasztá­sok és párttanácskozások után. A De­mokrata Pártnál viszont továbbra sincs olyan jelölt, aki egyértelmű fölényben lenne. A választások közül Bush csupán egyetlen egyet vesztett el: a Washington államban megtartott párttanácskozáson a televíziós evangélistából lett politikus, Pat Robertson győzött. Súlyos vereséget élelmezés-egészségügyi feltételekkel te­gye lehetővé a kisüzemek bekapcsoló­dását az élelmiszerek előállításába, és az eddiginél jobban szolgálja a fogyasztói érdekeket, szigorítva a minőségi követel­ményeket. Meg kell teremteni az eddiginél átfo­góbb ellenőrzési feltételeket is. A képviselőket Váncsa Jenő, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a két törvényjavaslat előze­tes vitáiról. Kifejtette, a megyei képviselő- csoportok szinte egységesen kifogásol­ták, hogy az eddigi rendelkezések a gaz­daságoknak, yállalatoknak kötelezően előírtak egyes munkaköröket; ezeket a kötöttségeket a MÉM eddig is igyekezett feloldani, s a jövőben erre még inkább le­het számítani. Vita alakult ki a tagok és a tsz-ek vagyoni kapcsolatáról; egyebek között azt javasolták a vitapartnerek, hogy a tsz-ekbe bevitt föld arányában a szuperkedden szenvedett viszont Robert Dole szenátor, aki mindössze 98 küldöttet szerzett a pártkonvencióra Bush 577 küldöttével szemben. Az eddigi előválasztások után Bush már 704 küldött szavazatára szá­míthat, ez több mint a fele a jelöléshez szükséges számnak. Dole 163, Robert­son mindössze 17 küldöttet szerzett ed­dig. A Demokrata Pártnál sokkal szoro­sabb verseny alakult ki. A legtöbb szava­zatot ugyan a fekete bőrű lelkész, Jesse Jackson kapta, de a legtöbb küldöttet Mi- hael Dukakis szerezte. tagok kapjanak részjegyeket. A gazda­ságokból egyes részlegek időnként megpróbálnak kiválni - ez is szóba került az előzetes elemzéseknél. A vélemény az, hogy erről a tulajdonosi jogokat gya-, korló közgyűlésnek kell döntenie. Sokan adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy esetleg mindkét törvény érvénye­sülését megakadályozhatják egyes ala­csonyabb szintű, más szellemben hozott rendeletek - mint ahogyan az a jelenleg érvényben lévő törvényeknél nem ritkán megesik. Ezzel kapcsolatban Váncsa Je­nő kijelentette: a kormányzati szervek­nek kell figyelemmel kísérniük a törvé­nyek életbelépésének folyamatát, meg­előzve a „visszarendeződéseket”. Az ülé­sen több fontos kérdésvsoportban ala­kult ki vita. A két bizottság egyhangúan szavazta meg mindkét törvény módosítására vo­natkozó javaslatokat. Varsói Szerződés Összehívták a külügyminiszteri bizottság ülését A Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszteri bizottsága március végén Szófiában tartja soron következő ülését. Felbomlófélben a Szövetség? Az afgán ellenzék újkeletű-szövetségé­nek egyik tagja bejelentette: a továbbiak­ban nem kíván részt venni a pesavari (északnyugat-pakisztáni) székhelyű hét- párti Iszlám Szövetségben. A Nemzeti Felszabadítási Front vezetője, Szebga- tullah Mudzsaddidi a Frontier Post című pesavari napilap szerdai számának nyi­latkozott. Mudzsaddidi azzal vádolta a pakisztá­ni vezetést, hogy a fegyveres afgán ellen­állóknak szánt - főként amerikai - se­gélyek túlnyomó részét kizárólag az isz­lám fundamentalista szervezeteknek ját­szotta át. Vádjai között szerepelt az is, hogy az „ellenkormány” fejéül - pakisz­táni nyomásra - az általa elfogadhatatlan fundamentalista jelöltet, Ahmad sahot, a szaúdi befolyás alatt álló lttihad-i-iszlami nevű szervezet egyik vezetőjét tették meg. Mudzsaddidi szerint az egyetlen megfelelő személy, aki egy átmeneti af­gán kormány élére állhat, az olaszországi száműzetésben élő Zahir sah, az 1973- ban trónjáról lemondatott ex-király lehet. A Mudzsaddidi vezette párt - hívei szá­mát tekintve - a legkisebb erőt jelentette az Iszlám Szövetségben, mégis - a hír- ügynökségek egybehangzó értékelése szerint - kiválása jelentős mértékben ve­szélyezteti annak egységét. Szovjet sajtótájékoztató A Szovjetunió az iraki-iráni konflikus kiszélesítésének elkerülése érdekében indít­ványozza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb hozzon határozatot, amelyben felszólítja a két országot: haladéktalanul fejezzék be a „városok háborúját”. Az új szov­jet javaslatot Vszevolod Oleandrov, a szovjet külügyminisztérium nemzetközi szerve­zetekkel foglalkozó főosztályának a vezetője ismertette szerdán Moszkvában megtar­tott sajtóértekezletén. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő beszámolt arról, hogy az azerbajdzsáni területen levő Szumgajtban a helyzet normalizálódott, de a múlt héten bevezetett kijárási tilalmat még nem oldották fel. Vszevolod Oleandrov közölte: a Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa mielőbb határozatban szólítsa fel a két hadviselő felet a „városok háborújának” befejezésére, az Öböl menti helyzetben érdekelt országokat pedig arra, hogy tartóz­kodjanak a konfliktus kiszélesedéséhez vezető beavatkozástól. A Szovjetunió indítvá­nyozza továbbá, hogy hozzanak létre egy különleges bizottságot a nemzetközi erőfe­szítések fokozására. A testület az ENSZ főtitkárának személyes megbízásából utazzék Bagdadba és Teheránba, majd a helyzetről tájékozódva két héten belül készít­sen jelentést a Biztonsági Tanácsnak. Geraszimov cáfolta, hogy a Szovjetuniónak köze lenne a városok háborújának eszkalációjához. A szovjet szóvivő elismerte, hogy a Szovjetunió régebben szállított rövid hatótávolságú rakétákat Iraknak, de nyomatékosan hangsúlyozta: ezekkel az eszközökkel nem lehet elérni Teheránt. A szovjet fél a szállításokkor kikötötte azt is, hogy a rakéták későbbi korszerűsítésébe nem egyezik bele. A múlt héten az azerbajdzsáni Szumgajtban lezajlott eseményekkel kapcsolatban Geraszimov elmondta, hogy a halálos áldozatok száma harminckettőre emelkedett, a sebesülteké ennél magasabb. Közölte, hogy Szumgajtban a helyzet normalizálódott, a város élete visszatért a rendes kerékvágásba, de a múlt héten beveztett részleges kijá­rási tilalmat teljesen még nem oldották fel. A rendelkezés értelmében este hat órától csak külön engedéllyel lehet az utcán tartózkodni. A külügyi szóvivő közölte azt is, hogy a szovjet szervek nem tartják kívánatosnak külföldi újságírók látogatását a város­ban addig, míg teljesen le nem csillapodnak a kedélyek. Mai kommentárunk Titkos találkozó? Újabb amerikai rendezési terv, véres, hat halálos áldozattal végződő túszejtési akció a Negev sivatagban, a palesztin lakosság megmozdulásainak folytatódása, nézeteltérések és ennek megfelelően eltérő hangvételű nyilatozatok az izraeli ve­zetésben - az elmúlt napok fejleményei közül találomra kiragadott néhány példa is jól jelzi talán, mennyire cseppfolyós, mennyire „mozgásban van" az elmúlt időben a közel-keleti helyzet. Még ennek tudtával is némi meglepetést keltett azonban az a frissen felröppentett hír, amely szerint az amerikai ENSZ-nagykövet Tuniszban titkos találkozón tárgyalt a Palesztinái Felszabadítási Szervezet magas rangú képvi­selőivel. Önmagában persze a PFSZ soha nem vetette el a kapcsolatfenntartás lehetősé­gét a washingtoni kormányzattal. Azt viszont igen - amint a szervezet legutóbbi közleményei is hangsúlyozták -, hogy a jelenlegi amerikai rendezési elképzelések alapján kezdjenek párbeszédet, mivel a PFSZ megítélése szerint a korábbi fíeagan- terv épp úgy, mint a mostani, Shultz által kifejtett elképzelés, figyelmen kívül hagyja a palesztin nép törvényes jogait. Ezzel magyarázható, hogy a szervezet - akárcsak jó néhány más, érdekelt arab állam, például Szíria - elfogadhatatlannak tartja az amerikai külügyminiszter jelenlegi tervezetét. Furcsa ellentmondás, de a szemben álló izraeli fél hasonló hevességgel (ám természetesen gyökeresen más megfontolásból) utasította vissza a Shultz által előterjesztett elképzeléseket. Samir kormányfő és a likud-párt számára a nemzet­közi konferencia gondolata bármilyen formában elvetendő. Partnere, Peresz kül­ügyminiszter viszont hajlik a Fehér Ház indítványainak elfogadására. Kérdés, hogy az a hangulatváltás, ami a dimonai nukleáris központ közelében végrehajtott kom­mandóakció után jellemzi az izraeli közéletet, hogyan hat az ellenzéki munkapárt véleményére. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a fegyveres palesztin akció időzítése és jellege aligha tette világosabbá az összképet. Sok függ attól is, hogy meg tud-e bir­kózni az izraeli kabinet a palesztin megmozdulások immár negyedik hónapja tartó hullámával. S az sem mellékes, hogy Samir miniszterelnök jövő heti amerikai láto­gatása során mennyire tudja befolyásolni a Reagan-adminisztráció illetékeseit az időközben kidolgozandó, máris beharangozott „ellentervvel”? A sokféle, sokirányú tapogatózásba, próbálkozásba elvileg Walters nagykövet tuniszi titkos küldetése is könnyen beleülhet - mármint ha a hír igaz. Azt azonban - a Közel-Keletről lévén szó - tanácsos szem előtt tartani, hogy minden hír, ám annak az ellentéte is igaznak bi­zonyulhat. SZEGŐ GÁBOR Stuttgart Lothar Späth és Hambuch Géza találkozója Lothar Späth, az NSZK Baden-Würt­temberg tartományának miniszterelnöke Stuttgartban fogadta Hambuch Gézát, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkárát, aki a Friedrich Ebert-alapítvány meghívására látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A megbeszélésen jelen volt Gustav Wabro államtitkár, Baden-Württemberg tartománynak a szövetségi kormány mellé rendelt bonni állandó képviselője is. A főtitkár Gerlingenben találkozott azoknak az NSZK-beli községeknek a polgármestereivel, amelyek közül néme­lyek már eddig is kapcsolatokat építettek ki részben németek által lakott magyar­országi helységekkel, és amelyek újabb partneri kapcsolatok létesítésének gon­dolatát pártfogolják. Hambuch véle­ményt cserélt Wilhelm Reitingerrel, a Ma­gyarországról származó németek NSZK- beli szövetségének országos ügyvezető elnökével is. E szövetség jeles küldetést teljesít a helységek közötti partneri vi­szony létrehozásában. Látogatásának befejezéseképpen Hambuch Géza Münchenben megbe­szélést folytatott dr. Gebhard Glückkel, a bajor közoktatási és kulturális miniszté­rium államtitkárával is. A stuttgarti, a gerlingeni és a müncheni megbeszéléseken nyugatnémet részről egybehnagzóan kifejezték készségüket a partneri kapcsolatok támogatására. Ezzel összefüggésben rámutattak az em­berek közötti közvetlen kapcsolatok bő­vítésének fontosságára, és szorgalmaz­ták az NSZK és Magyarország közötti együttműködés bővítését a diák- és ta­nárcserében, továbbá a tanárképzés­ben. Hangot adtak meggyőződésüknek, hogy a testvérközösségi érintkezés szé­lesítése jelentékeny tényező lehet szoros gazdasági kapcsolatok előmozdítása szempontjából is. Hambuch Gézának az NSZK fővárosá­ban folytatott tárgyalásai után a nyugat­német vendéglátók Baden-Württemberg és Bajorország tartományokban is a Ma­gyarországi Németek Demokratikus Szövetségével egyetértőén méltatták a hazánkban élő németség hídszerepét a kapcsolatok fejlesztésében. PANORÁMA BUDAPEST - Berecz Frigyes ipari miniszter a KGST gépipari együttműkö­dési bizottsága 8. ülésére szerdán Buka­restbe utazott. HAJDÚSZOBOSZLÓ - A magyar közlekedés és európai kapcsolatai hol­nap címmel kezdődött háromnapos nemzetközi tanácskozás szerdán a haj- dúszoboszlói Délibáb Szálló nagytermé­ben. A konferencián csaknem kétszáz bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- és NSZK-beli, osztrák és magyar, közleke­désszervezéssel és -irányítással foglal­kozó szakember vesz részt. Urbán Lajos közlekedési miniszter bevezetője után megkezdődött a hazai és külföldi közle­kedési szakemberek előadássorozata. A tanácskozás pénteken fejeződik be. VARSÓ - Lengyel-magyar kerékasz­tal-tanácskozást tartottak szerdán Var­sóban az ott működő Magyar Kulturális Intézet szervezésében „Magyarország képe a lengyel sajtóban” címmel. A len­gyel kulturális élet és a tömegtájékozta­tás „magyar szakértői” a magyar kultúrát ismerő és terjesztő magyarok illetve len­gyelek arra kerestek választ, hogy az el­múlt években hogyan változott a lengye­lek Magyarországról alkotott képe, en­nek milyen hatása van a két nép hagyo­mányos barátságára. BONN - A tübingeni egyetemi klinikán 84 éves korában szerdán meghalt Kurt Georg Kiesinger volt nyugatnémet szö­vetségi kancellár, aki 1966 és 1969 kö­zött kormányfőként a keresztény unió­pártok és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) úgynevezett nagykoalícióját vezette. Az idős politikus halálát szívmű­ködési elégtelenség okozta. " GENF - Folytatódtak szerdán Genfben az ENSZ-közvetítéssel zajló Afganisztán- tárgyalások. „Azon fáradozunk, hogy elvé­gezzük az utolsó simításokat a dokumentu­mon” - mondta Diego Cordovez ENSZ- megbízott, aki felváltva tart megbeszélése­ket Afganisztán és Pakisztán képviselőjé­vel. Cordovez szerint mindazonáltal „még sok munkát kell elvégezni”. NEW YORK - Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ismét meggátolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozott intézkedéseket hozzon Dél-Afrika ellen, a fajüldöző rezsim legújabb jogfosztó in­tézkedéseinek megtorlására. A két állam megvétózta az el nem kötelezett államok javaslatát arról, hogy léptessenek életbe gazdasági megtorló intézkedéseket Pre- tóriával szemben, holott a javasolt intéz­kedések csak egyéves próbaidőszakra szóltak volna és jelentős részük nem szi­gorúbb annál, mint amit példul az ameri­kai kongresszus foganatosított. BAGDAD - India és a négy skandináv ország kormánya jelezte, hogy jelentő­sen csökkenti teheráni nagykövetsége létszámát és a diplomaták családtagjait elszállítják Teheránból. Mindez egyelőre nem vonatkozik Bagdadban állomásozó diplomatáikra. Tibet Mi történt „a világ tetején”? Tüntetők csaptak össze rendőrökkel. Nincs nap, hogy ne ér­kezne ilyen tartalmú hír a világ valamely sarkából. Most azon­ban „a világ tetejéről" (átlagos magassága mintegy 4 ezer mé­ter), a rejtelmes Tibetből érkezett, úgyhogy misztikus fényben dereng föl az esemény. Moinlan Quenmo nevű kilencnapos buddhista ünnep utolsó napján (március 5-én) zavargás tört ki Lhászában, miután ti­beti lámák egy csoportja kővel dobálni kezdte a kínai televízió forgatócsoportját. Szeparatista jelszavak is röpködtek; egyre több hívő csatlakozott a rendbontókhoz. A zavargás majdnem egy napig eltartott; egy tüntető meghalt, huszonnyolc rendőrt kórházba szállítottak. A tüntetésen, amelynek során egy rend­őrkapitányságot is felgyújtottak, legföljebb kétezer ember vett részt. Március 7-ére, hétfőre visszatért az élet a megszokott kerékvágásba a tibeti fővárosban. Az incidenssel egy időben in­dult hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter. Az események jelentőségét csak akkor érthetjük meg, ha egy pillantást vetünk Tibet rég- és közelmúltjára. Több mint ezerévi meg-megújuló hadakozás után a 18. század elején a Csing di­nasztia egész Tibetet beolvasztotta Kínába. (Az volt a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a Dalai Lámát, aki nemcsak a tibetiek, ha­nem a Pekinget fenyegető buddhista mongolok körében is túl­ságos befolyásra tett szert.) A császárság 1911-ben bekö­vetkezett bukásával megrendült a központi hatalom, s a Dalai 1913-ban függetlenné nyilvánította Tibetet. A teokratikus ura­lom - amelynek a viszonylagos stabilitás és az ínség volt a két fő jellemzője - azzal ért véget, hogy a. Kínai Népköztársaság -helyreállítva a több évszázados status quót-tényleges jogha­tóságát is kiterjesztette Tibetre. A kulturális forradalom évtizedében (1966-1976) - akárcsak az ország többi részén - Tibetben is súlyos atrocitások voltak, a templomok nagy részét lerombolták a vörös gárdisták. Ezzel el­érkeztünk a mostani lázongások gyökeréhez. A korábbi elnyo­mottak - közülük is a szélsőségesek - épp azon a kormányza­ton igyekeznek bosszút állni, amelyik szabadságjogokat adott nekik. 1980-ban, Hu Jao-pang akkor pártfőtitkár tibeti szemleútja nyomán jelentősen megnőtt az országrésznek szánt központi támogatás. 1984-ben bejelentették, hogy helyreállítják a temp­lomokat, s Tibetet megnyitják az idegenforgalom előtt. Immár minden Tibetben működő hivatalnoknak törvényes kötelessé­ge ismerni a tibeti nyelvet. A lámák fizetése magasabb az átla­gos kínai munkás kereseténél: évi 1400 jüan. A tartományban az év 365 napja közül több mint 360-ban tel­jes a nyugalom. Holdújévkor - február közepén -, amely alka­lomból az ország legkülönbözőbb részeiből sereglettek Lhá- szába buddhista hívők, önfeledt népünnepély volt Tibetben. A Moinlan Quenmo ünnepen is csak az utolsó órákban vegyült üröm az örömbe. Legutóbb tavaly október elsején, a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából volt lázongás Tibetben. A szélsősé­ges kisebbséget az 1959 óta Indiában élő Dalai Láma és az egyesült államokbeli „tibeti lobby” tartja a kezében. Tavaly a Da­lai, idén pedig Vu amerikai látogatásához időzítette az inciden­seket az „agytröszt”. Még a Kínával nem épp felhőtlen viszony­ban lévő új-delhi kormány is felszólította a Dalait: tartózkodjon a politikai uszítástól, mert ez összeegyeztethetetlen a menekülti státusával. Nyilvánvaló, hogy a KNK-nak - amely politikájának tengelyé­vé tette az „egy ország - két rendszer” elvet - saját jól felfogott érdeke is a tibeti autonómia, az ottani szabadságjogok komo­lyan vétele. Ellenkező esetben értelmetlenül rontaná saját hosszú távú politikájának a hitelét. FARKAS GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom