Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

1988. március 10. ^NÉPÚJSÁG 3 Évente hatvanötezer villamosenergia fogyasztásmérő időszakos ellenőrzését, illetve nagyjavítását végzik el az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat hatvani üzemeltető állomásán. Tevékenységük öt megyére, Borsodra, Hevesre, Nógrádra, Pest és Szolnok megyére terjed ki, s a műszerek időszakos vizsgálata az energiatakarékosságot is szolgálja. Állami Biztosító Bővül a biztosítások köre Az Állami Biztosító vezérigazgatója, Deák Andrea szerdán sajtótájékoztatón ismertette az intézet tavalyi eredményeit, s idei terveit. Elmondta, hogy az elmúlt év már a verseny jegyében telt el, s az ÁB a biztosítási piacon 60 százalékos részese­dést könyvelhetett el. Személyi biztosítási szerződéseinek száma megközelíti a 4,5 milliót, ennek döntő többsége a több mint két évtizeddel ezelőtt bevezetett CSÉB-módozat. A CSÉB-biztosítások körét az idén tovább bővítik, rövidesen köthető az úgyne­vezett CSÉB-Évgyűrű biztosítás, amelynek lényege, hogy a biztosított szaba­don határozhatja meg, havi keresetének hány százaékát kívánja díjként fizetni. Természetesen a szolgáltatások is a díjfizetés függvényében változnak. A biztosí­tott igényelhet akár járadékot, akár egyben nagyobb összeget nyugdíjazásakor. A CSÉB-Évgyűrű biztosítást a munkáltató is megkötheti a dolgozók számára. A tájékoztatón bejelentették azt is, hogy az egy évvel ezelőtt bevezetett Életút biztosításra - amelyre annak idején 7 százalék kamatot garantáltak- a múlt évre további 6 százaékot, összesen tehát 13 százalék kamatot fizetnek. A többletre a biztosító úgy tett szert, hogy a dijakból befolyt tőkét kihelyezte, forgat­ta, s az ebből eredő hasznot osztja meg a biztosítottakkal. Lakásbiztosításokból 3,5 milliót tart nyilván az Állami Biztosító. A díjak ma már nem fedezik a kiadásokat - mondotta a vezérigazgató - ezért rövidesen megvál­toztatják ezt a fajta biztosítást. A cascósok 10 százaléka kötötte meg eddig biztosí­tását az ÁB-nál. Tervezik, hogy Budapesten olyan kárbejelentö helyet létesítenek a közeljövőben, ahol este 8 és reggel 8 óra között fogadják a bajbajutott cascóso- kat. Az intézet az elmúlt évben mintegy 2500 vállalat és szövetkezet körülbelül 4200 biztosítási szerződését kezelte, s az ebből származó díjbevétel 350 millió fo­rint volt. A vállalati, szövetkezeti biztosítások körét tovább kívánják bővíteni, a tervek kö­zött szerepel egyebek közt a számítógépek biztosítási védelmének továbbfejlesz­tése, a gyengeáramú berendezések biztosítása, az üzemszüneti, valamint a hitel- biztosítás bevezetése. Mint azt számos külföldi példa is igazolja - mondotta a vezérigazgató- a biztosító társaságok nyereségének legfőbb forrása a befeketetésekből származik. Minthogy erre immár itthon is lehetőség van, s az Állami Biztosító jelen­leg 20 milliárd forintot meghaladó tartalékkal rendelkezik, igyekszik a pénzt jól forgatni. Eddig körülbelül egymilliárd forint értékű részvényt vásároltak, s mintegy tíz bankban van 100 millió forintnál nagyobb összegű tartós betétjük. Kisebb ösz- szegeket ingatlanvásárlásba is fektettek, így péládul Pécsett szállodát vásároltak. Tervezik, hogy meglévő anyagi eszközeiket a jövőben befektetik a gyógyidegen- forgalom bővítésébe is. Fogyasztásmérők javítása Hatvanban Vonalkód alkalmazása hazánkban Az idén Magyarországon tartja nem­zetközi konferenciáját az Automatic In- dentification Manufacturers, a termék- azonosító berendezéseket gyártók nem­zetközi szervezete. Az áprilisi tanácsko­záson szó lesz a vonalkód alkalmazásá­nak külföldi és hazai tapasztalatairól. Viszkei György, a Magyar Gazdasági Kamara Egységes Termék Kód irodájá­nak vezetője az MTI munkatársának el­mondotta, hogy Magyarország aktivan részt vesz a nemzetközi szervezet mun­kájában. Tevékenységünk eredménye­ként kerülhetett sor a nemzetközi konfe­rencia budapesti megrendezésére. Mint ismeretes, az úgynevezett EAN nemzet­közi termékazonosító rendszert beépí­tették a magyarországi termelőeszkö­zökre és fogyasztási cikkekre kialakított rendszerbe. A fogyasztási cikkeknél pe­dig az EAN vonalkódokat alkalmazzuk. Az ilyen vonalkódokkal több mint 300 magyar gyártó látja el termékeit, mintegy 1900-2000 fogyasztási cikket. Elsősor­ban olyan termékekről van szó, amelyek exportja számottevő, s így külföldi érté­kesítésük vonalkóddal ellátott csomago­lás nélkül elképzelhetetlen. A Caola, a Budapesti Likőripari Vállalat, a Győri Keksz- és Ostyagyár, a Tungsram, a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság termékeinek döntő többségét már így csomagolja. A Tiszamenti Vegyiművekben és a Hatvani Konzervgyárban is előkészületben van a vonalkód bevezetése. Sok esetben azonban nem könnyű fel­adat a megfelelő csomagolás kialakítá­sa. Előfordult, hogy jelentősebb export- szállítmányokat azért küldött vissza a külföldi partner, mert a vonalkód a nem megfelelő csomagolóanyagon elmosó­dott. Éppen ezért a Magyar Gazdasági Ka­mara olyan műszert szerzett be az Egye­sült Államokból, amellyel már a cso­magolás megtervezésekor ellenőrizni le­het: megfelelű-e a vonalkód, olvasható-e géppel. Ezt a berendezést a vonalkód bevezetésére vállalkozóknak rendelke­zésére bocsátják. Idegenforgalmi szezonelőkészítő tanácskozás Nőtt az érdeklődés hazánk iránt Az idei idegenforgalmi szezon előkészítésével kapcsolatos feladatokról tanácskoztak á megyei idegenforgalmi hivatalok vezetői szerdán, a Közalkalmazottak Szakszervezetének buda­pesti székházában. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondta, hogy a tavalyi kiemelkedő eredmények után az idén is biztatóak a kilátások, minden korábbinál jobban alakulnak az előzetes szerződéskötések. Az év indulásának kedvező tapasz­talatai alapján bizton mondható, hogy sikerül elérni a kitűzött célokat, azaz a tavalyinál várhatóan 6-7, illetve 8-10 százalék­kal magasabbak lesznek a rubel-, illetőleg a dollárbevételek. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal a pályázati rendszer ke­retében jelentős támogatást nyújt a megyei idegenforgalmi hi­vataloknak. Az elmúlt egy évben összesen csaknem 150 millió forinttal járult h&zzá különböző megyei fejlesztésekhez, így egyebek között a siófoki aranyparti nyaralóházak létesítéséhez, a balatonfüredi, az alsóörsi, a miskolctapolcai kempingek kor­szerűsítéséhez, a zalakarosi és a szolnoki motel, továbbá a Ka­locsa Szálloda megújításához. További 77 millió forintot kaptak a megyei hivatalok a belföldi turizmus fejlesztésére, elsősorban kempingek és turistaházak rekonstrukciójára. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az idén először meg­rendezik a Balatoni ősz című kulturális eseménysorozatot; en­nek előkészítésében ugyancsak nagy feladatok várnak a me­gyei hivatalokra. A résztvevők gondként említették, hogy - elsősorban a sze­mélyi jövedelemadó hatására - a fizetővendég-szobákat ki­adók közül sokan még most sem újították meg szerződéseiket, jóllehet a külföldi partnerek számítanak e több százezernyi szál­láshelyre. Nehéz évkezdet után Gyors mintavétel három üzemből Az idei évkezdet mindenféle tekintet­ben nagyobb és nehezebb feladatokat rótt a vállalatokra mint gondolták. Az új adórendszer bevezetése, az általánossá vált óvatosság, a kialakulatlan és még meg nem fogalmazott éves tervek, a saj­nálatos módon tartóssá vált anyagellátá­si zavarok, a hitelstop mind-mind sokko­ló hatású volt. Az említettek alól a Tolna megyei ter­melővállalatok sem kivételek. Összeállí­tásunkban három cég évkezdéséről, az elmúlt két hónap tapasztalatairól adunk számot. Építőanyagipari Vállalat A Tolna Megyei Épitöanyagipari Válla­lat ez idáig nem panaszkodhat a kapaci­táskihasználást illetően. Tavaly az esz­tendő első két hónapjában 3,3 millió fo­rintos árbevételt értek el, idén március elsejéig pedig több mint 8 milliót. Az emlí­tettekből is érződik, hogy az építőanyag­fronton a jelentős fogyasztói áremelés el­lenére sem csökkent a kereslet: kereset­tek az általuk gyártott födém bélésele­mek és vasbeton kerítésoszlopok. Az enyhe telet kihasználva február elsejével befejezték mind a paksi, mind pedig a mázaszászvári telepeken a berendezé­sek karbantartását. A gondot az okozza számukra, hogy termékeiket központilag diktált árakon értékesíthetik, ugyanakkor az alapanyagok áremelkedése átlago­san elérte a húsz százalékot. Hovatovább termelést akadályozó tényező lesz, hogy telepeiken hamarosan elfogy a beton­acél, a cement, vásárolni képtelenek, hi­telt nem kapnak, az alapanyag-szállítók fedezetigazolást kérnek a cégtől. Az igazgató szavai szerint, ha ezen a helyze­ten nem tudnak változtatni, „be kell csuk­ni a kaput”. A vállalat csatári kerámiaüzemében díszműáru előállításával foglalkozik. A készletfeltorlódás miatt az elmúlt idő­szakban visszafogták a gyártást, mert csökkent a kereslet a kerámiák iránt. Most azt tervezik, hogy különböző tolnai cégeknél helyszíni árusítást szerveznek, az akció húsvétig tart. Abban bíznak, hogy a balatoni szezon kezdetétől a Bog- lárlellei és Balatonfüredi Áfész-ekkel kö­tött szerződés alapján föllendül az érté­kesítés. Bony Cipőipari Kisszövetkezet A szekszárdiak ez év elejétől működ­nek kisszövetkezeti formában, mely vár­hatóan kedvezőbb lesz számukra. A gondoktól viszont ők sem mentesek. Attól függetlenül, hogy még az elmúlt év decemberében nagyobb tétel műbőrt importáltak Olaszországból, a talp és a sarok akadozó beérkezése miatt a szala­gokon módosítani kényszerültek a ter­melési programot, előfordult, hogy az emberek egy részét kényszerszabad­ságra küldték. Addig, amíg a korábbi években a szo­cialista export nagyobb nyereséget biz­tosított számukra és a tőkés kivitelből származó nyereséghányad kisebb volt, az utóbbi időben megváltozott a helyzet. A szocialista partnerek nem ismerik el az alapanyag-áremelkedést, azt nem tudják áthárítani rájuk. Ettől függetlenül az ál­lamközi szerződésekben rögzített köte­lezettségeiknek eleget tesznek: hogy helyzetükön javítsanak, ettől az évtől kezdve bérmunkát végeznek a Salaman­der cégnek, a két tűzödei szalagon felső­részt készítenek. Kapacitásuk az első félévre lekötött, az év második felére vi­szont egyelőre nincs konkrét szerződé­sük. Abban bíznak, hogy az árvita végül is eredményesen zárul a szempontjukból és így megoldódik a szocialista export terén jelentkező gondjuk! Tolna Megyei Tejipari Vállalat A tej és tejtermék nagymérvű áremelé­se óta azok forgalma jelentősen csök­kent. Mindez lépésváltásra kényszeritet- te a Tolna Megyei Tejipari Vállalatot. Mint megtudtuk, a megyében az év első két hónapjában 73 százalékra esett vissza a natúr sajtok forgalma, a tejfogyasztás is több mint hat százalékkal mérséklő­dött. A vállalat sajtgyártó kapacitása 83 szá­zalékra van kihasználva annak ellenére, hogy az elmúlt év első negyedévi ötven- tonnás sajtexportot 400 tonnára növelik 1988 első negyedében. Eddig egymillió literrel több tejet vásároltak föl mint tavaly ilyenkor. Ebből főként takarmánytejport és vajat készítenek. Mint már erről annak idején beszámol­tunk, az elmúlt esztendőben egy nyugat­német cégtől úgynevezett ultraszűrő be­rendezést vásároltak, savószűrés céljá­ra. A gép sajnos mind ez ideig nem váltot­ta be a hozzá fűzött reményeket, teljesít­ménye nem éri el a kívánt szintet. Mint megtudtuk, amennyiben a német partner napokon belül nem oldja meg az említett problémát, úgy a vállalat eláll az ultraszű­rő átvételétől, pontosabban visszaköve­teli a már kifizetett vételárat. S. GY. Minőségellenőrzés a Szekszárdi BONY Cipőipari Kisszövetkezetben. Felvéte­lünkön Szijjártó József meós, az NDK-ba készülő női szandált vizsgálja. Bérmunka a Salamander cégnek Visszafogott kapacitások

Next

/
Oldalképek
Tartalom