Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA 1988. március 10. CSÜTÖRTÖK XXXVIII. évfolyam, 59. szám ÁRA: 1,80 Ft Nagyító (5. oldal) Új távvezeték Szekszárd és Sióagárd között Dédász-tervek 1988-ra Javul a kistelepülések áramellátása. NSZK kulturális hét Budapesten Grósz Károly és Genscher megbeszélése A pénzszűke a Dédász Szekszárdi Üzemigazgatóságának idei terveit sem kíméli. Az elmúlt esztendőben végrehaj­tott hálózatépítési program során ötven és fél millió forint állt rendelkezésükre a saját, illetve külső munkákra. Ebben az esztendőben ez az összeg harminchét és fél millió forintra zsugorodott, amely 74,3 százaléka az 1987. évinek. A csök­kenés oka elsősorban az, hogy 11,5 mil­lióval jut kevesebb a célcsoportos mun­kákra. Ez azt jelenti, hogy idén majdnem a felére mérséklődnek az állami pénz­eszközökből biztosított forintok. Mindez viszont csak akkor jelent majd gondot, ha a szorítások esztendőkig tartanak. Mint Schmidt János az üzemigazgató­ság vezetője elmondta, ebben a helyzet­ben az átgondoltabb munkaszervezés, a takarékosabb gazdálkodás, a különböző szerelvények felújítása és újra beépítése csökkenthet a gondokon. 1988-ban a tervek szerint 16,6 millió forint értékben végeznek külső megrendelőknek külön­böző munkákat. Nagyobb volumenű fel­adatokra a fent említettekből nem készül­nek. Ami említésre méltó, az a Szek- szárd-Sióagárd között építendő új kö­zépfeszültségű vezeték kivitelezése. A kétmillió forint értékű munkánál tegnap kezdték az oszlopok felállítását. A Szek- szárdon lévő két transzformátor-állomás összekötésével - a kábelek lefektetésé­vel - javulnak a terhelési viszonyok, az üzembiztonság. A fejlesztés összege eléri az ötmillió fo­rintot. A Szekszárd-Sióagárd közötti ve­zetékről már szó esett. Ez azt is jelenti, hogy a 6-os út melletti tanyákhoz megte­remtik a villanyhálózatba való bekapcso­lás lehetőségét. A megye városaiban lévő kábelhálóza­tok fejlesztése, a biztonságosabb ener­giaellátást szolgálja. Idén több mint hat­millió forintot fordítanak a vezetékhálózat cseréjére több kistelepülésen. így többek között Kismányokon, Jánosmajorban, Gyulajon, Váralján, Sza- kályon, Mőcsényben, Izményben, Jege- nyésen... s Gy Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A Dédász szakemberei megkezdték, a Szekszárd-Sióagárd közötti távvezeték oszlopainak felállítását A Szociális és Egészségügyi Minisztérium feladatköre A Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozása nem helyettesíti az egyébként időszerű szociálpolitikai reformot, de annak egyik feltétele. A szociális és az egészségügyi funkciókat összehangoló szervezetet kí­vánnak működtetni, mégpedig úgy, hogy a szociálpoliti­kai célok ne az egészségügy rovására valósuljanak meg - mondotta Csehák Judit miniszter az új főhatóság épüle­tében tartott szerdai sajtótájékoztatón. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium feladat- és hatáskörének kialakításáról szólva hangsúlyozta: nem végleges struktúrát, hanem mindkét területen fejlesztő tí­pusú szervezetet hoztak létre, s a jövőben igyekeznek belülről is igazodni a feladatokhoz. Az új feladatköröket vázolva kifejtette: segítséget kíván­nak nyújtani a tanácsoknak a szociális tervezésben, részt vesznek a jövedelem-és életszínvonal-politikai döntések, az ezekhez kapcsolódó társadalmi ellátások, juttatások kialakításában. A minisztérium látja el a társadalombiztosítás felügye­letét, s irányítja a korszerűsítést szolgáló törekvéseket. Az új főhatósághoz tartozik a munkavédelmi tevékenység felügyelete, a szociális célú önkéntes egyesületek támo­gatása, törvényességi felügyelete. A minisztérium elvi iránymutatást ad a munkahelyi szociális tevékenység­hez, megállapítja a szociális ellátás térítési díjait, elvégzi a szociális szakemberképzés szakmai felügyeletét. Az is­kolai és óvodai gyermekvédelem kivételével irányítja és felügyeli a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a gyám- hatósági munkát. Feladatai közé tartozik továbbá a legve­szélyesebb társadalmi beilleszkedési zavarok - például visszaélés a kábítószerekkel, alkoholizmus - megelőzé­se, illetve enyhítése. A hagyományos feladatokon túl a minisztériumhoz tar­tozik az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programja végrehajtásának szervezése. A főhatóság belső szervezetéről, munkarendjéről be­szélve Csehák Judit rámutatott: a minisztérium nem egyedi ügyeket intéző tisztiorvosi hivatal, hanem érdek­egyeztető, menedzselő szervezet kíván lenni. Végezetül elmondotta, hogy a társadalombiztosítás re­formjára tett javaslatukat hamarosan megtárgyalja a Mi­nisztertanács. A koncepció lényege az önkormányzati rendszerben működő, banki finanszírozású társadalom- biztosítási rendszer kialakítása a 90-es években. A tájékoztatón Illés Béla miniszterhelyettes elmondotta, ■hogy a szűréssel, a gyógyítással kapcsolatos munka szervezésére AIDS-bizottság alakult a minisztériumban. Szólt arról, hogy hazánkban a fertőzöttség alakulása kedvezőnek mondható. Eddig 11 megbetegedést jelen­tettek be, az AIDS-betegek közül négyen haltak meg, s az áldozatok egyike külföldi volt. A közeljövőben lát napvilágot a szociális és egészség- ügyi miniszter rendelete, amelynek értelmében a rizikó- csoportoknál kötelező szűrővizsgálatot imák elő. Amennyiben a gondozó orvos és az AIDS-beteg közti, a társadalom védelmét szolgáló együttműködés nem alakul ki, elrendelhetik az érintett járványügyi megfigye­lését. Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter az NSZK kulturális hete alkalmából, annak fővédnökeként szer­dán Budapestre érkezett. Társaságában van felesége, Barbara Genscher asszony is. Hans-Dietrich Genscher útja a Ferihegyi repülőtérről a Magyar Nem­zeti Galériába vezetett, ahol ünnepélyes keretek között kezdődött meg az NSZK- beli kultúra és művészet egyhetes ma­gyarországi seregszemléje, s annak első eseményeként megnyílt a Bauhaus-utó- piák című vendégtárlat. A Magyar Nemzeti Galériában a magas rangú vendéget Köpeczi Béla művelődé­si miniszter üdvözölte. A rendezvényso­rozatot megnyitó beszédében emlékez­tetett arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az NSZK kapcsolatai immár két évtizede folyamatosan bővülnek, s kiter­jednek a gazdaság, a tudomány és a kul­túra minden területére. E folyamat - mi­ként Grósz Károly miniszterelnök múlt évi hivatalos NSZK-beli látogatásakor is megfogalmazódott - mindkét ország számára hasznos és fontos eredménye­ket hozott, olyanokat, amelyek túlmutat­nak a kétoldalú kapcsolatok körén, és az európai együttműködés szempontjából is jelentőségük van - mondotta. Hans-Dietrich Genscher megnyitó be­szédében hangsúlyozta: a Magyar Nem­zeti Galéria - amelyben a magyar művé­szet mellett egész Európa művészetének nagy alkotásai megtalálhatók - méltó he­lye a Bauhaus-tárlatnak. Az NSZK-ma- gyar kulturális kapcsolatokat példaként említette arra, hogy milyen együttműkö­dési lehetőségek vannak a kultúra terü­letén olyan országok között is, amelyek más-más politikai és társadalmi rend­szerhez tartoznak. Ezzel összefüggés­ben elismerését fejezte ki a külügymi­niszter a magyar kormánynak és a ma­gyar népnek azért a törekvéséért, amely­nek eredményeként Budapest neve - mint mondotta - immár a kulturális talál­kozások szinonimájává vált. A nyitottság­nak e szellemében, amely országainkra jellemző - tette hozzá - a tudományos és gazdasági csere területén olyan hala­dást értünk el, amely nyugat és kelet or­szágai részéről egyaránt példásnak ne­vezhető. Az NSZK alkancellárját a késő délutáni órákban a Parlamentben fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A szí­vélyes légkörű megbeszélésen áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatok legfonto­sabb kérdéseit, a magyar miniszterelnök elmúlt évi bonni látogatása alkalmával aláirt megállapodások végrehajtásának helyzetét, s véleményt cseréltek az együttműködés további elmélyítésének lehetőségeiről. Ugyancsak megvitatták a kelet-nyugati viszony és az európai hely­zet aktuális kérdéseit. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Hans-Alfred Steger, az NSZK magyaror­szági nagykövete. Ülést tartott a megyei tanács vb Kis lépések a környezetvédelemben A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén elfogadta az állami ellen­őrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót és az idei ellenőrzési tervet. Előkészítették ezenkívül a következő ta­nácsülés anyagát. Nem is annyira vitát, mint inkább han­gosan gondolkodást váltott ki a környe­zet- és természetvédelem céljainak idő­arányos teljesítéséről szóló anyag, amelynek tárgyalásán részt vett Bana Sándor, a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium főosztályvezető­je. A megye hosszú távú környezetvédel­mi koncepcióját a tanács 1982-ben fo­gadta el, ennek végrehajtását legutóbb 1985-ben értékelte. A sokoldalú intézkedések következté­ben sikerült mérsékelni a környezet álla­potának romlását, a védekezésre, és az utólagos intézkedések mellett a környe­zeti ártalmak megelőzésére is figyelmet fordítanak. Kialakult a környezetvédelem hatékonyabb szervezete, a feladatok a tanácsi szakigazgatási szervek munká­jába beépültek. A környezetvédelem ma az érdeklődés előterébe került, mind országos szem­pontból, mind az emberek gondolkodás- módjában, szinte valamennyi falugyűlé­sen is felvetődnek ezzel kapcsolatos problémák. A környezetvédelmi tenniva­lók megvalósítási ütemét elsősorban a pénz szűkössége befolyásolja. Sok szó esett az ülésen például a veszélyes hulla­dék tárolására szolgáló létesítmény hely­zetéről. Simontornyán kellene felépíteni. Tavaly még úgy nézett ki, hogy megvaló­sulásának nincsenek akadályai, azóta vi­szont semmi sem történt. A gyár nehéz pénzügyi helyzetbe került, a tervezés költségeit átvállalta a minisztérium, de hogy miből lehet fizetni a kivitelezést, azt ma még nem tudni. Országos program is létezik a veszé­lyes hulladékok megsemmisítésére, vagy térségi tárolására, de a kivitelezés lassú. Arról is sokat beszéltek a vb-tagok és a résztvevők, hogy az átmeneti megol­dások kevésnek látszanak. A földvédelemről is sok szó esett. Nyil­ván gazdasági okokból csökkent a mű­trágya és a növényvédő szer felhaszná­lása, de nem nőtt lényegesen a szerves trágya aránya, ami pedig környezetbarát lenne. A termőföld igénybevétele város- fejlesztési célra elkerülhetetlen, de ezt némileg ellensúlyozzák a rekultivációs munkák. A megye vizeit „kívülről” szennyezik, ismét elhangzott egy fontos lépés határ­ideje. Eszerint a Péti Nitrogénművek kör­nyezetvédelmi létesítményeit ez év vé­géig be kell fejezni. A dombori vízminőséghez például sok köze van a tervezett csatornázásnak, de ez érvényes a többi vizekre is. A csator­názás ütemének jelentős gyorsítására nem lehet számítani. A vízbázisok védel­me szempontjából is jelentős a szemétle­rakó helyek korszerűsítése, a víztisztítás volumenének növelése, de ez megint csak pénz kérdése. A helyi tanácsok is sokat tettek a helyi gondok megoldásában, például a szer­vezett szemétszállítás terén. A környezet- védelemben jelenleg általában is a kis lé­pések megtételének is nagy jelentősége van. Fontos szerepet játszik mind a la­kosság, mind pedig a gazdálkodó szer­vezetek magatartásában a témával kap­csolatos szemlélet, a gondosság. Ettől még a nagy kérdések - a veszé­lyes hulladékok tárolása, megsemmisíté­se, illetve a hulladékok újrafeldolgozása - ugyan nem oldódnak meg, de a táj, a települések kulturáltsága, és az ott élők közérzete javulhat. Csapatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom