Tolna Megyei Népújság, 1988. március (38. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

1988. március 29. wÉPÜJSÁG 5 Pillanatok a tavaszi fesztiválról „Walesi bárdok” hárfával A dunaföldvári kékfestő Vadász fa­mília visszatérő vendége a feszti­válnak A hagyományos Budapesti Tavaszi Fesztivál ez alkalommal sem okozott csalódást az érdekes és látványos programok kedvelőinek. Lapunk fotó- riportere, Kapfinger András a vasárnapi rendezvé­nyek közül kapott lencsevégre néhányat. A Petőfi csarnok melletti kirakodó- vásár érdekes színfoltjai a székely árusok A szekszárdi Bartina néptáncegyüttes nagy sikerrel sze­repelt a VII. országos táncháztalálkozón A Munkásmozgalmi Múzeumban találkozhatunk Reis- mann Mariann és Reismann János fotóművészek alkotá­saival. Reismann Mariann: Lukács György az első szabad május elsején. Könyv 1000 szó képekben (oroszul, angolul) Még egy esztendeje sincs, hogy az Interpress Magazin elindította IPM könyvtár címen ismertté vált sorozatát. Eddig négy könyv jelent meg négy szerzőtől: Robin Cook-tól, Ray­mond Chandler-től, Margaret Trumantól és Frank Geron-tól. Könyveik éppenséggel nem a világirodalom gyöngyszemei, ám a szerzőket a maguk műfajában a legjobbak között tartjuk nyilván. Mindezek előrebocsátásával szóljunk a legújabb kiad­ványról, ami hihetjük: a kiadó életében mérföldkő, s az olva­sók - felnőttek és gyerekek egyaránt - szempontjából pedig valamiféle hiányt pótló mű. A 1000 szó képekben (oroszul és angolul) című könyvről van szó, ami tulajdonképpen színes szótár - a végén magyar szószedettel. S erre a szószedetre tulajdonképpen csupán ellenőrzés gyanánt van szüksége az olvasónak, pontosab­ban a nyelveket tanulónak, hiszen a szép és korrekt rajzok - melyek különböző élethelyzeteket ábrázolnak - pontosan ki­fejezik a magyar megfelelőt. Tehát olyan kiadványról van szó, amire feltételenül oda kell figyelni. Részben azért, mert a nyel­vet nem ismerő felnőttek is eligazodhatnak segítségével a vi­lágban, s bizonyos, hogy többen megérzik belőle a nyelvta­nulás ízét, tehát nem hagyják abba a tanulást az ezer szónál. Fontos e könyv azért is, mert hazánkban egymillió-százti- zennyolcezer azoknak a száma, akik általános és középisko­lákban, valamint felsőfokú tanintézetekben oroszul tanulnak - meglehetősen elkedvetlenítő eredménnyel. Az angolul ta­nulók száma is százezrekkel mérhető, s tegyük hozzá, hogy itt a végeredmény valamivel jobb, mint az orosznál, de jónak mégsem nevezhető. S még valami... Az egész világon ismert és elismert Larousse Kiadó emblé­mája először jelenik meg magyar könyv fedelén, sőt egész Kelet-Európábán is elsőként most látható a jellegzetes „L” betű és a magvető lány figurája. A könyvbarátok jól tudják, mit jelez a Larousse név. Aki pedig még nem hallott róla, bizonyá­ra a közeljövőben megismerkedik vele, mivel az Interpress Kiadó az elkövetkező 6-8 évben három-négy Laorusse-kiad- vánnyal jelentkezik évente. (Májusban jelenik meg például A világ felfedezése című nyolckötetes rajzos regénysorozat el­ső albuma.) Mabsant - ízelítő a kelta folkzenéből SIWSANN GEORGE, enélyiki ar yr unawd cán wenn yng mjwyt San- Gáltaidd Cííiaime. a rftamores gyes "Hais cyfoelhog" flaw« «masíwir. f^rfformwraig ddawnas ar y gtfa-r. tsfyn, eaisyrtina, E&weddalstf a'r fíwyau. D öreherüert, f,wm Rhondda, gradéodd vm Mhnfysgol Aberystwyth a'r Coteg Cerdd a Drama Bu’n cyffwyna ;t ehynhyfchu rhagienní sr y radio, ac ym 1985 'roeád ar bans! beinnaid "Cáo í Gymru" (BBC). SIWSANN 6EÖRGE. Pan-Ceitíc winner of the sofa sing« competition, has been deserÜKsd many times as having "a saperh voice of great emotional power" 9» also plays gutát, harp «nicer!ina, sjsoons and keyboards. Born and bred in the Rhondda Valley and a nradyafe of the Welsh College of Music and Orarna, she has presented weekly folk and magazine programmes on the radto and was a^udicator at tha 1985 “Song for Wales” contest IB8C). STÜART BROWS, cyfeilydd peniganp a meistr ar ei restr hír o afferyrman, sy'n cymtwys y pibau, recorder, atiweddelii»). bwswci a’r flats. Ar 6i cwrdd a Srwsann yn yr Iwerddon, symudodd i Gymru a dysgu Cymraeg Fis hynny bin Gtaswegwr hwn yn ymchwilio i donan a chsieuon Cymru, yn cyfaiwoddi ac yn pofcloge-ddio'r dywedtad Shw' mae. Jimmy". STOABT BROWN, "has mastered an impress»« list of instruments", keyboard: wrestles, recorder, boutobki and «mais, Having met Siwsann in Ireland, this Weish-speakmg Glaswegian from a mnsic-maft family moved to WaisTio 1978, Since then he has been deeply involved in researching, composing and atranging Welsh songs and melodies. ROBIN BOWEN, aelod newydd MABSANT, gwobrwywyd ef yn Eisteddfod tlanjjdflen 1988 gan feimiak) a roddcdd y clod uchaf iddo am gywreinrwydd ei gelfyddyd ar y delyn deires. Mae hefyd yn canu a pherfformk) ar yi offerynnau taro. Ganwyd yn Lerpwi i deulu o Sir Fön, ond mae'n byw 'nawr yn Aberystwyth fle grarkliodd. Cerddor gwych gyda phrofiad thyw 25 mlynedd, hu’n perffcmwo'n gyson yn tstigof ac mown grwpiau erail! a thfmau dawns. Mae'n otygydd diweddaraf cyichgrawn Cymderthas Odeww Wenn Cymru ac mae wrthi'n cyhoeddi flrwyth ei ymchwil ar gerddorÍ38th ddawns Gymreig. ROBIN BOWEN, MABSANT's newest membtit ami a Llangollen International f estival 1986 prize winner, who was hailed by judges for his "virtuoso pfaymij on the triple harp". Ho also sings and provides percussion. Born in Liverpool of Welsh speaking parents, he now kves in Aberystwyth where he graduated. A brilliant musician ol 25 years experience, he has performed extensively solo and with other bands and dance teams. A well known «searcher and recent «Stör of the Welsh Folk Dance Society s journal. Robin is «errantly publishing the fruit of his own compositions and research on Welsh music A három „walesi bárd”, cymru és angol nyelvű ismer­tetővel Bizonyára nem vé­letlen, hogy az egyik legnagyobb magyar költő, Arany János a hatalom által elvárt behódolás helyett éppen a „Walesi bár­dok” allegórikus tör­ténetét írta meg. A verset-s benne a brit korona „legszebb gyémántja”, Wales énekmondóinak szo­morú sorsát - vala­mennyi magyar diák betéve ismeri. Ezzel azonban sajnos ki is merült szinte minden tudásunk erről a kü­lönös, regényes terü­letről. Ezt a hiányt pótol­ták néhány vonatko­zásban a bárdok mai utódai, a walesi Mab­sant együttes képvi­seletében. A három­fős folkcsoport az eg­zotikus hangzású Llantrisant városából érkezett hazánkba a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából. Szombaton este a bonyhádi Vörös­marty Mihály Művelő­dési Központban vendégszerepeitek, ahol a helyi Szélke­rék együttessel közösen rádiófelvételen vettek részt. Műsoruk - mely egyaránt tartalmazott régi népballadákat és saját, nem egy esetben politikai töltésű szerze­ményeket - hatalmas sikert aratott. Siw­sann George gitáros-hárfás-énekes, Stuart Brown billentyűs-énekes és Robin Bowen hármashárfás nemcsak biztos hangszerkezeléssel, kiváló énekhanggal és magától értetődő, közvetlen fellépés­sel lopta be magát a közönség szivébe: a trió igazi csemegeként a dalok zömét a furcsa torokhangokkal kevert walesi, il­letve ahogy ők mondják, cymru nyelven adta elő.- Sokan használják még ezt a nyelvet Walesben? - kérdeztük az együttes veze­tőjét, Siwsann George-t, kinek kereszt­nevét a Susan-hoz hasonlóan kell kiejte­ni.- Ez a mi nagy problémánk. Nemcsak az angol, hanem az amerikai nyelvi befo­lyás is erősen érződik nálunk. Tevékeny­ségünkkel éppen a hagyományok, tehát többek között a nyelv megőrzését is elő kívánjuk segíteni. Természetesen ezt nem erőszakos eszközökkel tesszük, ha­nem valahogy úgy, mint Gandhi és Martin Luther King: szerencsére az angol mel­lett ma már van walesi tévé, rádió és az is­kolákban újból tanítják a cymrut. Ez a mindennapi érintkezésben is terjed.- Mennyire élnek és tartoznak hozzá a hétköznapokhoz az ősi tradíciók az önök hazájában?- A régi dalokat ismerik, bár azokat ál­talában úgy adjuk elő - modern változat­ban - hogy a ma emberének is szóljanak, így a fiatalokat is megnyerjük céljaink­nak.- Érezhető az angol hatás a walesi népzenében?- Az is, de sok egyéb is. A hárfát pél­dául a cigánymuzsikusok hozták be. Az angoloktól meg a felénk is közkedvelt morris tánc zenéjét vettük át. Mégis azt mondanám, az amit mi játszunk, sokkal inkább kelta, mint angol.- A hárfa jellegzetesen walesi hang­szer?- Sokan úgy gondolják, hogy az, pedig már az ókori Egyiptomban is használták, de amúgy Itáliából terjedt el Európában.- Mit jelent a Mabsant név?- Ez egy szentnek a neve, akinek a tiszteletére rendszeresen nagy fesztivá­lokat rendeznek mifelénk. 1981 -ben ala­kultunk meg, azóta persze változott az együttesünk, ebben a felállásban két éve zenélünk. Eddig összesen hat nagyleme­zünk jelent meg.- Hallott már valamit a magyar népze­néről?- Természetesen, hiszen nálunk most kezdik végre felfedezni a kelet-európai népzenét. Volt már alkalmunk találkozni a Mákvirág és a Kaláka együttesekkel, jól ismerjük Sebestyén Mártát, aki hamaro­san Londonban lép fel.- A Mabsant merre járt eddig Európá­ban, illetve a világ más tájain?- Ezt nehéz lenne összeszámolni. Nagy-Britannián kívül többek között Hol­landiában, Nyugat-Németországban, Franciaországban, Dániában vendég­szerepeltünk. Voltunk már Thaiföldön, Malaysiában, a Fülöp-szigeteken, Nigé­riában és az Egyesült Államokban. Jövő­re Ausztráliába készülünk. Kelet-Euró- pában, tehát szocialista országban most jártunk először, de reméljük nem utoljára.- Tehát jól érzik magukat nélunk?- Mit mondjak? Egyszerűen fantaszti­kus itt... A túlzástól sem mentes dicséret azon­ban nem szabad, hogy eltakarjon előlünk egy apró szépséghibát: olyan folkcso­port, mint a Mabsant, nem vetődik el hoz­zánk minden évben. Ennek ellenére jó, ha félig telt ház fogadta - egyébként igen lelkesen - a három walesi muzsikust Bonyhádon. SZER| árpád A dombóvári Áfész 1988. április 29-től 1993. április 30-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja a Dombóvár Szőlőhegy 98. számú vegyesboltját. A pályázatot 1988. április 25-ig lehet benyújtani a szövetkezet központjába, Dombóvár, Hunyadi tér 7. A versenytárgyalás 1988. április 28-án délután 14 órakor lesz a szövetkezet kultúrtermében, Hunyadi tér 7. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet főkönyvelője ad. Telefon: 65-538 ÁFÉSZ-IGAZGATÓSÁG Dombóvár (496) Süsü a pesti korzón Vörösmarty téri hangulat

Next

/
Oldalképek
Tartalom