Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-03 / 28. szám
2 IvÉPÜJSÁG 1988. február 3. A bolgár pártkonferencia határozata A Bolgár Kommunista Párt január 28-29-én tartott országos konferenciájának a keddi szófiai lapokban nyilvánosságra hozott határozata visszafordíthatatlannak minősíti az átalakítás Bulgáriában kibontakozott folyamatát és történelminek értékeli az átalakítás koncepcióját kidolgozó tavaly júliusi plénumot. Megállapítja: szerveinek és szervezeteinek erőfeszítéseit a párt az önigazgatás kiépítésére, a termelőerők fejlesztését szolgáló minőségi fordulat végrehajtására fordítja. Aktív és hatásos szociálpolitikát ígér, és kilátásba helyezi azt, hogy tovább erősödik a párt élcsapat szerepe. A határozat hangsúlyozza, hogy a demokratikus centralizmus elvének alkalmazásakor a hangsúly a demokratizmusra helyeződik át, és ennek fő megnyilvánulási formája a széles körű önigazgatás. Ehhez alkalmazkodva meg kell változnia az igazságügyi sezrvek funkcióinak és jogkörének abból a célból, hogy munkájukba kívülről ne lehessen beavatkozni. A társadalmi szervezetek sajátosságaiknak megfelelően, ugyanakkor szerves részei lesznek az önigazgatás rendszerének. Támogatni kell a lakosság egyéb társulásait, egyesüléseit is a szocialista eszmékkel összhangban. Állást foglal a határozat a BKP és a Bolgár Népi Földműves Szövetség (parasztpárt) további szoros egysége mellett is. A határozatnak a termelőerők fejlődésével foglalkozó része elsődlegességet ad az iparban a kis- és közepes vállalatoknak. Gyorsítani kívánja a technológiai átalakulást a mezőgazdaságban. Szorgalmazza a szolgáltatások és a szellemi szféra fejlesztését, különös tekintettel a tudományos életre. A tervezést a nép- gazdasági irányítás alapvető eszközeként kívánja fejleszteni az önigazgatás feltételei között. Kívánalma szerint radikálisnak kell lennie a pénzügyi mechanizmus - így például az adórendszer - tökéletesítésének, végre kell hajtani a bankrendszer átszervezését és aktivizálni kell a bankok tevékenységét. A vállalatközi kapcsolatoknak szerződéses alapokon kell nyugodniok, szigorúan szankcionálva a szerződésszegéseket, ily módon érvényesítve a pályázat és a szocialista üzleti versengés elvét. A szellemi szférában is az a közvetlen feladat, hogy a tudomány, a kultúra és egyebek között az oktatás egész szerkezetét az önigazgatásnak megfelelően széles demokratikus alapokra helyezzék, érvényesítve az irányításban a választás, a személyi változtatások és a beszámoltatás rendszerét. A külpolitikájáról és a külgazdasági kapcsolatokról szólva, a határozat kifejti, hogy ezt a két területet teljesen összhangba kell hozni az átalakítással, abból a célból, hogy növekedjék a bolgár gazdaság dinamikus fejlődéséhez való hozzájárulásuk. Ajánlja az országos értekezlet, hogy a tisztségek betöltésekor mind a pártban, mind pedig az állami szervekben és a társadalmi szervezetekben vezessék be a megbízatási időszak rendszerét Todor Zsivkov javaslatának megfelelően: egy- egy személy maximálisan két, kivételesen három megbízatási időszakot tölthessen le azonos poszton, azt követően, hogy a BKP XIV. kongresszusa várhatóan módosítja a szervezeti szabályzatot. Urban sajtóértekezlete Jelentéktelen incidenseknek minősítette Jerzy Urban azokat a gdanski és varsói rendzavarásokat, amelyekre vasárnap, a február elsejétől érvényes áremelések bejelentése után került sor. A kormány szóvivője szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén cáfolta azokat a nyugati híreket, amelyek szerint ezrek tüntettek volna a két városban és összetűzésre került volna sor a felvonulók és a rendőrség között. A valóságban - mondotta - Gdanskban és Varsóban a szokásos helyen, vagyis a Szent Brigitta, illetve a Szent Szaniszló székesegyház körül tartott - a nézőkkel együtt is csak alig néhány száz személy - „bemutató jellegű” felvonulást a nyugati tv-kamerák előtt, hogy azt követően békésen hazatérjen. Alaptalannak nevezte a különleges rendőri és katonai készültségről terjesztett híreszteléseket is. A kormány - fejtette ki a szővivő - tudatában van annak, hogy a jelentős, átlag mintegy 40 százalékos áremelés nem váltott, mert nem is válhatott ki osztatlan örömet a lakosság körében. Továbbra is nehéz az ország társadalmi és gazdasági helyzete, de nem olyan, amelyben a társadalom „a barikádokra menne” a gazdasági szükségszerűséggel szemben. A kormány azt reméli, hogy a gazdasági reform részét jelentő áremelések hamarosan éreztetni fogják kedvező hatásukat, ami csökkenti népszerűtlenségüket. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy a kormány határozottan fel fog lépni minden, a teljesítmény növekedésével alá nem támasztott bérköveteléssel szemben. A szóvivő cáfolta, hogy a párt apparátusában és az állami hivatalokban különleges, a többi dolgozóénál nagyobb béremelések lennének. Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a varsói román nagykövetség előtt hétfőn a lengyel rendfenntartó erők a hivatalos román politikát biráló kisebb tüntetést akadályozták meg. Hozzátette, hogy a lengyel illetékesek minden nagykövetséget a diplomáciai képviseleteknek járó védelemben részesítenek. Jerzy Urban végezetül emlékeztetett arra, hogy a legmagasabb szintű magyar-lengyel találkozók bizonyították: a két ország vezetői valamennyi kérdésben azonos, vagy egymáshoz igen közel álló véleményt képviselnek. Waldheimügy A Waldheim osztrák államfő háborús múltja ügyében kutató nyugatnémet történész, Manfred Messerschmidt tegnap Jugoszláviába érkezett, hogy eredetiben tanulmányozza a legújabb, hírek szerint Waldheimre súlyosan terhelő dokumentumot. Messerschmidt a Waldheim-ügyet vizsgáló hattagú nemzetközi bizottság megbízásából utazott Zágrábba; Dusán Plencsa jugoszláv történész ugyanis állítólag az itteni hadtörténeti levéltárban bukkant a Der Spiegel által közölt táviratra. Messerschmidt azonban nem találta meg ott az eredeti dokumentumot, amely - a jugoszláv történész szerint - Belgrádban van. Messerschmidt még nem tudott kapcsolatba lépni Plencsával, aki kijelentette: összesen hat-hét olyan dokumentum birtokában van, amelyek terhelőek Waldheimre nézve. Kínai-szovjet határtárgyalások Kínában - a holdnaptár szerint még csak február végén lépnek be a „sárkány évébe”, a szovjet lapok viszont már az év fordulóján latolgatták, hogy kinek mit hoz „az erős állat éve". Előrelépés lesz-e abban a kínai-szovjet tárgyalássorozatban, amely a napokban újult fel a határ keleti szakaszát megvizsgáló szakbizottság moszkvai eszmecseréjével. A kínai és a szovjet tárgyalófél a múlt év őszén nem a csillagjósláshoz, hanem az aprólékos, elmélyült munkához kötötte a majdani sikert. Az időpont bizonytalansága nem csoda. A kínai-szovjet határ nemcsak a világ leghosszabb szárazföldi határa - egyesek hét és fél ezer kilométer hosszúra becsülik, a keleti szakaszon a „szárazföldi” határt folyók képezik -, de a történelmi tehertételeket tekintve is az élre kívánkozik a politikai geográfiában. Az eddigi megoldási kísérletek sem kecsegtetnek közeli megoldással. A térképről manapság ismert határ alig több mint százéves, a határkérdés újabb keletű: 25-30 éves. A határvonal a múlt század közepén alakult ki, a Csing-di- nasztia hanyatlásának korában, amikor a cári birodalom erőteljesen terjeszkedett keleti irányba, a nyugati hatalmakkal versengve sorozatban kötötte a Kínára nézve nem kedvező szerződéseket. A kínaiak a cári Oroszországgal kötött szerződéseket a romlásnak indult kínaiszovjet viszony időszakában, az ötvenes évek végén, a hatvanak évek elején kezdték „egyenlőtlenekként” emlegetni. A határpolémia a hatvanas évek végén véres összecsapásokká fajult, elsősorban az Usszuri Damanszkij (Csenpao)szigetnél. A kínaiak erőszakkal próbáltak érvényt szerezni annak a felfogásuknak, hogy a határ nem az Amur és az Usszuri (Hejlungcsiang, Vuszuli) jobb partján, a kínai parton húzódik, hanem valamivel beljebb, a folyón. A kínai felfogás lényegében azon a nemzetközi jogban is ismert elven alapul, hogy a fősodorvonal alkotja a határt, azaz a folyó legmélyebb pontjairól képzeletben kiinduló függőlegeseket a felszínen összekötő, szintén képzeletbeli vonal. Ennek az érvelésnek helyt adva több száz kisebb-nagyobb sziget illetné meg Kínát. A dolgot bonyolítja, hogy ezeket a szigeteket, homokpadokat az év tetemes részében víz borítja, a víz elhordja egy részüket, s másutt „építi fel” őket. Politikai döntés kellett ahhoz, hogy a szovjet fél a nemzetközi jogban is elfogadott elveket részesíti-e előnyben, vagy a kínai-orosz szerződésekben foglaltakhoz ragaszkodik. Az első álláspont kerekedett felül, Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszéde ezt tükrözte. Még a vla- gyivosztoki beszéd évében -1986-ban - megállapodás született New York-ban Sevardnadze szovjet és Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter között az 1978-ban megszakadt határtárgyalások felújításáról. Egy évvel később az új határtárgyalások második fordulójáról kiadott közleményben is rögzítették az elvi megállapodást: ezentúl kínai-szovjet viszonylatban is „hajózható folyók esetében a fő hajózási csatorna középvonala képezi a határt, míg nem hajózható folyóknál a fősodorvonal, vagy a főág közepe”. A moszkvai szakértői megbeszélések megtartását az sem akadályozta, hogy a szovjet fél részmegállapodások sorozatát is elfogadhatónak tartja, míg a kínaiak egyetlen megállapodást szeretnének. Pozitív megközelítésként értékelhető, hogy értesülések szerint a kínai fél nem erőltette a múlt századi szerződések jellegével kapcsolatos disputát, s területi igényekkel sem állt elő. (A legutolsó dokumentálható, mérvadó, kínai állásfoglalásokban 80-90 ezer, majd 30-40 négyzetkilométernyi területek hovatartozását vonták kétségbe.) Az eddigi tárgyalási fordulókban az is nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét fél számára a szó szoros értelemben stratégiai fontosságú a Habarovszk városánál, az Amur és az Usszuri összefolyásánál elterülő Medve-sziget ügye. A 350 négyzet- kilométer nagyságú sziget a múlt században úgy keletkezett, hogy a torkolattól délre a szárazföldet átvágták, 100 kilométer hosszú csatorna köti össze az Amurt és az Usszurit. Szovjet felfogás szerint a határt a csatorna alkotja, a kínai megítélés az, hogy a határ a folyókon húzódik, a szibériai nagyvárostól puskalö- vésnyire. Mindez azonban ma már nem akadálya annak, hogy kínai teherszállító hajók ne használhassanak más szovjet kikötőket, s felújult a kereskedelmi hajóforgalom a kínai és a szovjet oldal között. Az Amur-völgy hasznosításának keretében ismét fontolgatják, hogy közösen vízi erőművet építenek a folyón. Ha a terv megvalósul, örökre víz alá kerülnek olyan szigetek is, amelyek hovatartozásáról ma még tárgyalnak. SARKADI KOVÁCS FERENC Mai kommentárunk Koivisto sebe Az igazi csatározás az államfői posztén csak most kezdődik Finnországban. Eddig a küzdelem simának, előre lefutottnak látszott. A minap azonban módosulta kép, miután az észak-európai ország szavazópolgárai az elnökválasztás első fordulójának végeredményével igencsak meglepték a világot - és valószínűleg önmagukat is. A Flelsinkiben is favoritnak hitt Mauno Koivistót az első menetben nem erősítették meg államfői tisztségében, hanem az ugyancsak vasárnap és hétfőn megválasztott elektori testületre bízták a végső döntést. Mién? Mién határoztak így a finnek? Mégsem lennének elégedettek Koivisto elnök ténykedésével? Vagy akad más, megítélésük szerint rátermettebb politikus az államfői posztra? Egyáltalán merre tan Finnország, netán jobbra? Kérdés kérdés után, és még nem is teljes a gondolatsor, amelyen most óhatatlanul sokan „végifutnak” a világban. Fia jobban megnézzük a dolgokat, kiderül, hogy meglehetősen összetett a helyzet. Valóban Koivisto volta favorit. Ám most tartottak először közvetlen elnök- választást ebben az országban, s ezért a finnekkel feltehetően egy kicsit „elszaladt a ló”. Másrészt, és erre nem Koivisto elnöki tevékenysége kapcsán derült fény, már nem olyan feltétlen a bizalom a szociáldemokraták iránt, mint hosszú ideig volt. Ezt bizonyították a tavaly tavaszi választások eredményei, s az új kormánykoalíció, amelyben a konzervatív nemzeti koalíciós párt jelenti a másik fő erőt a szociáldemokraták mellett. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy előzőleg a kormányalakítási tárgyalások során az addigi partner centrumpárt egyeduralmi szerepre tört. Emellett a szociáldemokrata Koivisto személyes pechje, hogy most már elszántan harcol az államfői posztért a centrumpárt igen ambiciózus és népszerű vezetője, Paavo Vayrynen egykori külügyminiszter. Valószínűleg az ő személye okozhatta a legnagyobb zavart a szavazóknál. Vayrynen ugyanis sok finn meglátása szerint alkalmas az államfői posztra - de csak Koivisto után. Ezt is meggyőzően tükrözte az első forduló végeredménye. Eszerint Koivisto toronymagasan az első helyen végzett, a szavazatok csaknem 48 százalékát szerezte meg, míg a második Vayrynennek a voksok 20 százalékával kellett megelégednie. Mindazonáltal a szavazás utáni első sajtóértekezleten Koivisto adott hangot csalódottságának. Az, hogy nem kapta meg az abszolút többséget az első fordulóban, szemmel láthatóan fájdalmasan érintette. Seza seb, ismerve a finn lélek érzékenységét, valószínűleg mélyebb lesz, mint amilyennek a szavazók kalkulálták az urnáknál. KOCSI MARGIT NDK Szabadon engedik a letartóztatottakat Stephan Krawczyk és felesége, Freya Klier, akik hazaáruló kapcsolataik miatt voltak letartóztatásban, kérelmüknek megfelelően, a törvényes előírásokat figyelembe véve, kedden elhagyták az NDK-t és az NSZK-ba távoztak - jelentette kedden az NDK hírügynöksége. A hét végéig várhatóan szabadon engedik mindazokat a személyeket, akiket a Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht emlékére január 17-én rendezett tömegfelvonulás megzavarása miatt tartóztatták le, s egy részüket már el is ítélték- jelentette be kedden Wolfgang Vogel berlini ügyvéd, aki az ügy megoldása érdekében néhány napja kapcsolatban áll Rehlinger bonni államtitkárral. Vogel ügyvéd az NDK hatóságok megbízásából már korábban is számos esetben működött közre sikerrel az NDK és az NSZK közötti humanitárius ügyek rendezésében. Vogel nyilatkozata szerint a letartóztatottak a szabadon engedés után dönthetnek, hogy az NDK-ban maradnak-e vagy távoznak az NSZK-ba. PANORÁMA BUDAPEST - Milán Václavik hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere tegnap egynapos munkalátogatáson hazánkban járt. Programja során fogadta őt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, majd közösen felkeresték a „Barátság ’88” gyakorlaton részt vevő csehszlovák katonák táborát, és a gyakorlatvezetőség települési helyét. * Február 1 -jén hétfőn 16 órakor - előzetes hatósági engedély nélkül - a budapesti román nagykövetség épületének közelében mintegy 330-an összegyűltek és néma tüntetést tartottak. A csoportosulás a rendőri felszólítás nyomán 30-40 perc elteltével feloszlott. VARSÓ - Varsóban kedden megkezdte első ülésszakát a Varsói Szerződés tagállamainak különleges leszerelési bizottsága. A tagállamok küldöttségeit, amelyekben a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői kaptak helyet, külügyminiszter-helyettesek vezetik. A tanácskozást Henryk Jaro- szek lengyel külügyminiszter-helyettes, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé soros főtitkára nyitotta meg. BÉCS - Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kedden Bécsben a Concordia sajtóklubban nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tartott az állam és az egyházak kapcsolatáról. Az osztrák és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva kitért az országgyűlés téli ülésszakán is megvitatott egyházpolitikai kérdésekre, beszélt az állam és az egyházak együttműködése továbbfejlesztésének szükségességéről és konkrét lehetőségeiről. Megalakult az Okisz kisszövetkezeti bizottság Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa a kisszövetkezetek érdekképviseletének, érdekvédelménekjavitására kisszövetkezeti bizottságot hozott létre. A bizottság feladata, hogy jogi-gazdasági tanácsadással segítse a kisszövetkezetek munkáját, teret adjon javaslataiknak, közvetlen kapcsolatot teremtsen a hozzá forduló kisszövetkezetekkel. Jelenleg több mint kétezer kisszövetkezet működik: szerepük évről évre nagyobb, tavaly több mint 40 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami a szövetkezeti ipar összes termelésének egy- harmadát adja. A kisszövetkezeteknél tevékenykedő mintegy 80 ezer dolgozó érdekképviseletét, érdekvédelmét eddig is az Okisz látta el, de e feladatát a kis szervezetek nagy száma, szerteágazó tevékenysége miatt nem tudta következetesen ellátni. A bizottság létrehozásával most lehetővé válik a kisszövetkezeteket érintő kérdések megtárgyalása, sajátos problémáik folyamatos figyelemmel kísérése, a kisszövetkezeti formát érintő gazdasági és társadalmi változások naprakész követése. A bizottság tagjai hetenként két alkalommal, - kedden és csütörtökön - ügyfélszolgálatot tartanak az Okisz székházában a hozzájuk forduló kisszövetkezeteknek.
