Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)
1988-02-03 / 28. szám
1988. február 3. níÉPÜJSÁG 3 így látják Simontornyán- A pártról, vezető szerepének kérdéseiről községünkben már hosszabb ideje viták folynak - kezdi a beszélgetést Herczegh Lajos politikai munkatárs, aki az MSZMP simontornyai nagyközségi bizottságának ülésén a pártalapszerveze- tek pártról megfogalmazott véleményét összegezte. Az elbeszélgetések során minden eddiginél nagyobb volt a pártra irányuló figyelem. Az országban végbemenő folyamatokkal párhuzamosan területünkön is jelentős változások voltak. Elindult a Simovill kisszövetkezetté válása. Jelentősen módosult a bőrgyár szervezeti és működési mechanizmusa. Minden eddiginél feszitettebb a Bőr- és Szőrmefoldolgozó Vállalat és a költségvetési üzem gazdálkodása. Új helyzetek teremtődtek a kereskedelem és a szolgáltatás területén. Ezek mind-mind meghatározzák a községünk hangulatát, igy a párttagok véleményét, a párt szerepét is.- A Központi Bizottság téziseiről milyen széles körben tájékozódtak a tagok? Hányán vettek részt a vitákon?- Párttagságunk 80 százaléka ismerte meg a téziseket és körülbelül 50 százalék volt, aki aktívan vitázott. A tanácsnál, a Simoviílnál, a pedagógusoknál taggyűlés, az afésznál, a MÁV- nál, a községi alapszervezetnél aktívaülés, a bőrgyárban és a BSZV-nél párt- csoportértekezlet formájában folytak a beszélgetések.- Szóljon a legjellemzőbb véleményekről!- Azzal szinte mindenütt egyetértettek, hogy a párttag mindenekelőtt munkájával bizonyítsa hovatartozását. Az alkalmasság azonban bonyolultabb kérdés. Van néhány párttagunk - zöme bejáró -, akinek nincs megfelelő kapcsolata a vezetőséggel sem, de az alapszervezettel sem. A tagfevételt körültekintőbben kell végezni. A vezető szerep gyakorlati érvényesítése úgy fogalmazódott meg, hogy a párt lépéshátrányban van és nem a folyamatok élén halad. A vélemények többsége nagyobb határozottságot követel a tervezésnél és a pártellenőrzésnél egyaránt.- Mennyire foglalkoztatja a község párttagságát az országos, az úgynevezett, nagypolitika? A helyi dolgok, az egyéni problémák miként kötik le a figyelmet?- A nagypolitikát még mindig misztifikálják. A párttagságunk nagy részének nincs kellő rálátása az országos jelenségekre. Érthető talán, hogy inkább a munkahelyi kérdésekre keresnek választ. Azokra a hírekre figyelnek leginkább, a rádió, televízió és újságok tudósításaiból, amelyek a gazdasági megújulást jelzik. Mi az oka, hogy sorra mennek tönkre a vállalatok, hol volt az irányitó szerep? Ilyen kérdésekkel gyakran találkozunk. Mi történik azokkal a vezetőkkel, akik ki- sebb-nagyobb közösségeknek károkat, veszteségeket okoznak? A káderpolitika, a vezetői utánpótlás körében a szakmai alkalmasságot hangsúlyozzák más elvek előtt. Mérsékletebben kellene kezelni a két ciklusra történő választást, a kettős jelölést viszont általánossá tenni. A megnyilvánulásokból az összegezhető, hogy nagyon fontos az információk nyílt, őszinte, határozott és a legrövidebb időn belüli cseréje. • dkj. Túlteljesítéssel zárták a januárt a szénbányák Jó eredménnyel zárták az év első hónapját a hazai szénbányák: tervükön felül csaknem 127 000 tonna szenet termeltek. A brikettgyárak 26 000 tonnával tetézték meg havi előirányzatukat. Lakossági felhasználásra a szerződésben vállaltnál 56400 tonnával több fűtőanyagot szállítottak a kereskedelemnek. Egész hónapban zavartalan volta vagonellátás, a MÁV dolgozói a termeléshez igazodva elégítették ki a bányavállalatok igényeit. A jobb teljesítmények elérését az enyhe tél is segítette, a múlt év januárjában a nagy hideg hosszabb-rövidebb ideig akadályozta a folyamatos termelést az ország minden szénmedencéjében, s emiatt akkor nem volt zavartalan a szénellátás. Most viszont elegendő készlettel rendelkeznek a felhasználók, sőt brikettből és az erőműveknek szánt fűtőanyagból túlkínálat alakult ki. A Magyar Villamos Művek Tröszt jelenlegi szénkészlete 1,3 millió tonna, ami a szokásosnál lényegesen több. A bányavállalatok közül jelentős túlteljesítéssel zárta a januári hónapot a Veszprémi, a Borsodi, az Oroszlányi, a Tatabányai és a Dorogi Szénbányák. A mecseki vállalat dolgozói a tervezettnél mindössze 3500 tonnával termeltek kevesebbet, annak ellenére, hogy több üzemzavar is akadályozta folyamatos munkájukat. A Mátraaljai Szénbányák a Gagarin Hőerőmű nagyszabású rekonstrukciója miatt mérsékelte a lignittermelést. A nehéz anyagi helyzetbe került Nógrádi Szénbányáknál tovább folytatódtak a múlt évben kialakult kedvezőtlen tendenciák: januárban is keveset és drágán termeltek, ezzel tovább nőtt a vállalat adóssága. A hazai szénbánya vállalatok az idén - a tavalyinál valamivel kevesebb - 22,4 millió tonna szén termelését irányozták elő. Ebben az évben kisebb mértékben veszik igénybe a bányászokat szabadnapjaikon. Már tavaly is kedvezőbb volt a helyzet a korábbi évekhez képest: 1987- ben mindössze 600 000 tonna szenet termeltek a bányászok a hétvégeken. A változást jól jellemzi az, hogy volt olyan esztendő is, amikor 2 millió tonna szenet hoztak felszínre pihenőnapjaikon. A legtöbb bánya ez évre már nem tervez szabadnapi termelést. Hiányszakmák ifjú művelői A szór kezet lakatos Pokoli hangzavar, kísérteties ívfényvillanások fogadják a belépőt a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat szerkezet- lakatos-üzemében. Némi szemlélődés után azonban kiderül, hogy mindez az alkotómunka háttérjelensége csupán, a lényeg az ügyes kezek és a technika együttműködésével létrejövő szép és hasznos végtermék. Az üzem Radnóti brigádjának két fiatal szakmunkása: Víg Imre és Ignácz Mihály már hozzászokott a munkához tartozó kísérőjelenségekhez, számukra a laboratóriumi csönd lenne a szokatlan. Pályaválasztásukban Imre esetében a családi indíttatás játszott fő szerepet, Mihály pedig a saját élményei, megfigyelései alapján döntött úgy, hogy géplakatos lesz.- Tiszta szerencse, hogy elkeveredett a jelentkezési lapom - meséli Ignácz Mihály -, hiszen így volt lehetőségem megváltoztatni a szándékomat, ily módon lettem szerkezet-, és nem géplakatos. Persze csak most, utólag mondom, hogy jobb így, akkoriban el voltam keseredve, de végül is nem bántam meg, hogy így alakult. Egyrészt ez a szakma tisztább, másrészt itt közvetlenül érezhető és érzékelhető ennek a foglalkozásnak a szépsége: az alkotás öröme.- Az én választásom nem volt ilyen regényes - mondja Víg Imre. Nagyapám ezermester volt, apám máig gépészként dolgozik, keresztapám pedig szerkezetlakatos, igy szinte természetes, hogy én ezt a szakmát tanultam. Gyermekkoromban sokat barkácsoltam, már akkor is főleg a fémekkel szerettem dolgozni. Munkájuk elég változatos, tetőszerkezeteket, nyílászárókat, erkélyeket, korlátokat, csarnokok tartószerkezeteit készítik el, természetesen fémből. Vas, réz, Lépéshátrányban Mostoha szülőföld? Több halászlét ehetünk bronz, acél - mind egyformán ismert és kedvelt anyag számukra. Legjobban az egyedi, mondhatni művészi munkákat szeretik - állítják egybehangzóan. Volt is erre lehetőségük a közelmúltban: a vállalat exportra szállított egyedi megmunkálású nyílászárókat. Belföldön is van mód hasonló tevékenységre: legfrissebb példaként a szekszárdi és a pécsi OTP-épületek felújítását említik. A baranyai munkájukra különösen szívesen emlékeznek vissza, mert ott réz- és bronzfigurákat, kupolát, üvegfalakat is kellett alkotniuk. A közüle- tek és a magánemberek igényei is egyre nőnek, tehát nem félnek attól, hogy munka nélkül maradnak. A legújabb hírek szerint pesti - nem akármilyen színvonalú - magánlakások felújításában is részt vennének. Vig Imre további tervei között szerepel az iparengedély megszerzése, mellékállásban szeretné kamatoztatni tudását. Ignácz Mihály pedig az érettségivel kombinált technikusi minősítést akarja megszerezni.-wdÖrvendetes változás állt be a megye tavalyi év halászati eredményeiben - mennyiségi téren. Palkó Ferenc, a megyei tanács mező- gazdasági osztálya főelőadójának tájékoztatása szerint 1982 óta folyamatosan csökkent a megyében lehalászott hal mennyisége, két évvel ezelőtt érte el a mélypontot, akkor 2116 tonna pontyot, harcsát, busát és egyéb fajta halat fogtak ki a Tolna megyei halászok. Tavaly ezt sikerült túlszárnyalni mintegy négy százalékkal. Önmagában nem a kismérvű emelkedés az említésre méltó - mondta Palkó Ferenc - hanem a negatív tendencia megfordítása. Mind gazdasági, mind élelmezés-egészégügyi szempontból fontos a halászati eredmények növelése, de a termelés gazdaságosabbá tétele is. Ezen a téren szintén sikerült előrelépni tavaly, mert a fajlagos, azaz az egy kilogramm halhúsra számított takarmányfelhasználás is csökkent, mintegy tíz százalékkal. Tolna megye halászatában meghatározó szerepet játszika halastavi halászat. Az összes lehalászott mennyiség több mint nyolcvanöt százaléka innen származik. Majdnem ezerháromszáz hektár „üzemelő” tófelület van a megyében, a fajlagos halkihozatal pedig körülbelül ezernégyszáz kilogramm hektáronként. A legnépszerűbb halfajta még mindig a ponty. A tavalyi kifogott mennyiségnek több mint a háromnegyede a pontyfélék közé tartozott.- Huszonöt fejlettségi mutató alapján dolgoztuk ki az elmaradott térségekbe való sorolást - mondta Csekei Gyula a megyei tanács vb tervosztályának vezetője, az iregszemcsei tanácskozáson az egyik kérdezőnek. - Ez a kategorizálás nem hátrányt jelent, hanem nagyobb odafigyelést mind a megyei tanács, mind az itt élők, dolgozók részéről, hogy ez a helyzet minél előbb megszűnjön. Nagyobb összefogás kell, hogy a hátrányos helyzetet közös erővel „ledolgozzuk”. Más hangulatú volt az iregszemcsei tanácskozás az elmaradott térség fejlesztési programjáról, mint a gyönki. Míg ott a kisközségek elöljárói alig hagyták szóhoz jutni a társadalmi, gazdasági vezetőket, sorolva - sokszor indulatosan is - a megoldásra váró feladatokat, addig itt, ezen a megbeszélésen - mindössze egy elöljáró jelentkezett hozzászólásra. Ilyen rózsás lenne a helyzet? Nincsenek ezekben a falvakban problémák? Olyan elégedettek az itt élő emberek? Korántsem. Nagyon sok a gond, a még megoldásra váró feladat, itt is, mint azt később a mezőgazdasági egységek vezetőinek hozzászólásából kicsendült. Nyolc község tartozik ehhez, a Somogy megyével határos hátrányos helyzetű térséghez: Regszemcse, Ujireg, Értény, Koppányszántó, Szakcs, Lápafő, Nak, Várong. Vasútvonala egyiknek sincs, a szomszédos, tabi körzet településeivel az autóbusz-közlekedés sem megoldott. Hétezer-négy- száztizenhárom ember élt itt 1985-ben a statisztikai kimutatások szerint. Számuk az újabb elköltözések, elhalálozások miatt valószínűleg azóta ismét apadt. Az iparban foglalkoztatottak aránya mindössze 12 százalék. Az itt élők közel hatvan százaléka a mezőgazdaságban keresi kenyerét. Kevés a kvalifikált szakember. A közlekedésre, a hírközlésre a peremhelyzet a jellemző. A lakásállomány egy részét - összefüggésben az elvándorlással - nem használják. Sok a leromlott ingatlan, a gondozatlan telek. Bár ezek a falvak természeti szépségben bővelkednek, az infrastruktúra hiányosságai miatt mégsem tudják kihasználni a falusi turizmusból adódó lehetőségeket. A körzeti orvos hetente egy-két alkalommal jár ki a községekbe rendelni, mivel egyszerre több települést lát el. A legtöbb helyen nincs iskola, van ahol óvóda Januárban - Edényben sincs. A volt iskolaépületek egy részében idősek klubja, óvoda működik, van olyan is amelyik raktár. A még nem hasznosított épületek állaga rossz, jelentős ráfordítást igényelne a helyrehozataluk. *- Annak idején, amikor körzetesítették az iskolákat, hiába tiltakoztunk - fakadt ki indulatosan Molnár János nagykónyi téeszelnök. Mióta elköltözött a faluból, - Értényből, Koppányszántóból - a tanár úr, meg a tisztelendő úr, azóta az emberek is elmennek. Mert ki akar rosszat a gyerekének? Hatkor kelteni a kicsiket, sárban, latyakban a buszra feltenni, hogy este kerüljenek haza. Melyikük fog így kötődni a szülőföldjéhez, a szülőfalujához, ami ilyen mostoha hozzá? Mindig hangoztatjuk, hogy nemzeti kincsünk a föld, de ha elvándorolnak innen az emberek, ki lesz aki megműveli?- Ez a hátrányos helyzet az elmúlt harminc év alatt alakult ki - mondta Varga János országgyűlési képviselő, az iregszemcsei téesz elnöke. Ha nem kapnak ezek a kistelepülések az eddiginél több támogatást, akkor a lemaradás nem csökkeni fog, hanem nőni. Ez ellen kellene tenni, mert nem jó senkinek, csak Elárvultán Ireg szemcse újabb gondokat szül, ha az itt élők elmennek, üresen hagyva a házakat, másutt meg lakásigénylőként jelentkeznek. Ne akkor kapkodjunk, ha már kihaltak a falvak! A települések húsz éve kialakult besorolásán is változtatni kellene. Ha valamelyik átlagon felül erőlködik, kerüljön feljebb a ranglétrán. - Nem a kistelepülés szüli az elvándorlást - fejtegette Tolnai István, a Tamási Állami Gazdaság igazgatója, hanem az ott levő hiányosságok. A szilárd burkolatú út, a viz, a telefon, az oktatás, a művelődés hiánya. Ha kulturáltan lehetne ezeken a településeken is élni, akkor ezek a falvak megtartanák népességüket, mert kinek hiányzik a városok zsúfoltsága, elszemélytelenedése? Mégiscsak furcsa és visszatetsző, hogy egy ilyen településen, egy külterületen lakó ember az alapellátásba nem tartozó kereskedelmi árukért kénytelen többet fizetni - hivatkozva a szállítási költségekre, mint egy frekventáltabb helyen lakó. A hátrányos helyzet érzetét az ilyen kis dolgok sokasága adja.- Sokszor nem is több pénz, hanem inkább jobb szervezés kellene - hívta fel az illetékesek figyelmét a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát állattenyésztési igazgatója, Olaszú János. - Az alapellátást a pusztákon a dombóvári ABC-busz példájára kellene tovább javítani. Ott, amerre ez a „mozgó bolt” jár, jobb az árukínálat, elégedettebbek az emberek.- Nem mindegy, hogy a tervidőszak elején kapunk egymillió forintot, vagy a végén, a pénz inflálódása miatt. A következő tervidőszakban az elmaradott térségek az elsők között kapjanak a központi, illetve megyei támogatásból - javasolta Gonda József iregszemcsei tanácselnök. A tanácskozás azt mutatta, hogy az itt élő, dolgozó gazdasági ezetők világosan látják a gondokat. Tervük, elképzelésük is van a gazdasági feltételek javítására, a jövedelmezőbb tevékenységek kialakítására. Az egyik téesz kiegészítő tevékenységét kívánja fejleszteni, varrodát akar létesíteni. Munkaruhát, gyermekruhát varrnának az itt dolgozó asszonyok télen, nyáron meg besegíthetnek az idénymunkába. Valamennyi gazdasági egység vezetője keresi a továbblépés útját, a foglalkoztatási lehetőségek bővítését. Ebben a térségben a vezetők tisztában vannak azzal, hogy mérsékelni a falvakból az elvándorlást csak a gazdasági bázis erősítésével, és az élet- körülmények helyi feltételeinek javításával lehet. F KOVÁTS ÉVA Fotó: D. K. J.
