Tolna Megyei Népújság, 1988. febuár (38. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-02 / 27. szám

1988. február 2. í TOLNÁN * NÉPÚJSÁG 5 Szomszédolás Csólyospálos merre van? BKk., M., 34 E5. E néhány betű és szám választ ad a címben feltett kér­désre, ha a Kartográfiai Vállalat 1986/87-ben megjelent nagy világ­atlaszát vesszük kézbe. A névmutató és a rövidítések jegy­zékével gyorsan megfejthetjük a he­lyes feleletet: Bács-Kiskun megye Magyarország, a 34. oldalon az E5- ös négyzet területén. Kálátósok között Temesvári Márton és G. Kiss Mi­hály valamint feleségeik, süteményt és bort nem kérnek gyermekeik - Mária és Ferenc - lakodalmi vacso­rájához, amelyre a címzettet tisztelet­tel meghívják. Ez egyértelmű közlés ma azért érdemel figyelmet, mert csólyospálosi szokás szerint valami­kor a vendég magával hozta a süte­ményt és a bort is. Változott a világ és benne a szoká­sok. Ami megmaradt mégis, az a ba­rátokhoz fűződő, emberségből faka­dó kapcsolat ápolása. Ennek egyik módja itt az alföldi tanyavilágban: a lakodalom. Szégyen az, ha valakinek nincs vendégserege, mert azt jelenti, hogy ott az emberséggel baj van. Te­mesvári Márton portája előtti síkon - mint egy városi áruház parkolójá­ban - sorakoznak a személygépko­csik. A lakodalmas vacsorához há­romszáz vendégre főznek a szaká­csok. Temesvári Márton és felesége Buty Mária 1975-ben vásárolta azt a tanyát Csólyospálos szélén, ahol most áll a vigalom. Központi fűtés, fürdőszoba, modern bútorok...- Parasztok vagyunk - mondja a házigazda. Öt hold földön gazdálko­dunk, de bériünk is hozzá. Kilencven darab birkánk van és állami apaálla­tokkal járom a tanyákat. Sokat dol­gozunk. Én 42 éves vagyok, a felesé­gem 40. Nekünk ez a szórakozás, a lakodalom. Színházban egyszer vol­tam. Itt élünk, dolgozunk, innen nem lehet elmenni. A nagypolitika nem ér­dekel bennünket. Reagan, Gorba­csov? Messze vannak. Az a fontos, hogy ők békét akarjanak. Mi meg dolgozhassunk egészségben. Alkal­mazkodunk. Itt a tanyán mindig lesz kenyér, de ott fönn hamar elfogy, ha mi nem termelünk. Ezt tudni kell má­soknak is... Szól a zene a sátorból. Sorra ér­keznek a vendégek. A vőfély külön köszönt minden belépőt. Hűvös az idő. Szemerkél az eső, de ez a han­gulaton nem érződik. Birkapörkölt il­lata keveredik a baromfilevesével. A hatalmas sátor könnyen nyeli az em­bereket. Vasvázas építményt amit ilyen célokra szerzett és ad köcsön egy magánvállalkozó. Természete­sen a szükséges kellékekkel, aszta­lokkal, padokkal, edényekkel, evőeszközökkel. Külön figyelem fordul most az ud­vari bejárathoz, érkeznek a kálátó­sok, vagyis a vőlegényes házat kép­viselő vendégek. A szokás szerint külön tart lakodalmat a menyasz- szony és külön a vőlegény. Pon­tosan úgy kell érteni, hogy egyik szombaton is van lakodalmas va­csora és a következő héten szintén egy. Akik vendégként mennek, ők a kálátósok. Illik ilyenkor kedvükre tenni, mert legközelebb - egy hét múlva - a mostani háziak mennek kálátóba és amilyen most a fogadta­tás, olyanban lesz részük. Tust húz a zenekar, harsányabb a vőfély, éljenhez lendül a boros po­hár... Az üllési ember és a tanácselnök Kiskundorozsma, Kiskunhalas, Kistelek, Ásotthalom tanyái között is­merősen hangzó név: Sós János. A népművelők között sem ismeretlen, hiszen a tanyaklub megteremtésé­nek ötletadójával azonosítható. A csólyospálosi lakodalomban is fé­lig rokonként, félig fényképészként van jelen. Ha meghatároznánk kicsoda ő, nehéz lenne egy szóval fogalmazni. Szegeden született, de örök életé­ben tanyán élt. Paraszti munkát vég­zett és most is az ad kenyeret csa­ládjának: feleségének és három gyermekének. Üllésen van háza. Ta­nult, hogy szélesedjék a látóköre, de világa a tanya maradt. Az itt élő em­berekért végzett több szakiskolát, majd diplomát szerzett a katolikus hittudományi akadémián. Ha meg­szólal, minden gondolata a tanya­klub. Támogatásért országos pályá­zatokhoz fordult, ötletét mindenütt jó­nak értékelték. Olyan közművelődési formát választott tanyai emberek számára, amit az MTA Soros alapít­vány is támogatott. Programja is egy­szerű: ami érdekli az embereket, ami sorsukhoz, hétköznapjaikhoz ad ta­nácsot. Az ilyen ismeretekből szer­zett tudás kamatozik a tanyai gazda­ságokban az állatok és kiskertek kö­zött. Sós János személye keltette fel Kiss Zoltán csólyospálosi tanácsel­nök figyelmét is. Csólyospálos 1946 nyarán kapta nevét: Csólyos és Pálos tanyavilág székhelyeként. Akkor ezer tanyát számláltak háromezer lakossal, ma ötszázhatvan lakott tanyában kettő­ezer-egyszázán élnek. Ebből ötszáz tanyaépület villamosított.- Közművesített belterületünk van - mondja Kiss Zoltán tanácselnök. A településfejlesztési hozzájárulást a község fejlesztése érdekében belte­rületi utak, járdák építésére használ­juk. Nagyon jó a lakosság összefo­gása. Mezőgazdasági szakszövet­kezetbe csoportosulnak, de a hasz­nálati jogot fenntartották maguknak. Gyenge adottságúak a földek, de szorgalmasak az emberek. Olyan jó minőségű árut termelnek a piacokra, amit nagyüzemi keretek között gaz­daságtalan lenne előállítani. Az idő­sek hagyományos eszközökkel, módszerekkel dolgoznak, míg a fia­talok - ugyancsak a mezőgazdaság­ban - intenzívebben korszerűbben munkálkodnak. Az is meghatározó, hogy egy vallású, katolikus a község népe. így ez szintén összetartó erő, ami a szokások őrzésével a falu fej­lődésére előnyösen hat. A hagyomá­nyok között első helyen kell a lako­dalmakról szólni. Erős kapocs ez embertől emberig. A pénzt nem szá­molják, hogy mennyibe kerül, mert a saját munkájuk értékét nem váltják forintra. Egy ilyen háromszáz szemé­lyes vacsora 130-150 ezer forintot felemészt, ha mindent összeadna valaki. Az ajándékokban ez megté­rülhet... A tanácselnök sorolja Csólyospá­los jellemzőit. Szeretet érződik a hangján. Az a felelősség, ami mara­dásra készteti azt, aki gyökereket tud magának mondani abban a ter­mészetvédelmi körzetben, ahol ne­vezetességként a homokmészkő - terméskő - uralkodik a tájon. Avar kori temető régészeti leleteivel vagy a hires ivókürt idegeneket vonz a fa­luba. A tanyai turizmus ugyancsak ad munkát. Igaz, ez más mint amit mondjuk a szegedi ruhagyár nyújt 35 helybeli asszonynak, vagy amit a kiskunhala­si vegyesipari szövetkezet, a kistele­ki Gelka kínál. Megtalálja a számítá­sát az, aki dolgozik. * Mindent a maga idejében. így tart­ják ezt abban a földrajzi háromszög­ben, amit Kiskunmajsa, Kistelek, Ül- lés községek határolnak, Bács-Kis- kun megyében. A lakodalom ideje is eljön, most ez hallatszik a tanyavilág­ban, különösen Csólyospáloson. DECSI KISS JÁNOS Szénpor helyett játékterem- Ilyen, több évtizedes, vastag szénpor fedte a falakat az alagsorban mindenütt, amikor 1972-ben idejöttünk Hőgyészre tanítani a feleségemmel, mutat körül a mementóként, eredeti állapotában meg­hagyott pincehelyiségben Magyari Sán­dor, a Hunyadi János Általános Iskola csapatvezetője, amúgy „civilben” föld­rajz-testnevelés szakos tanár.- Mindjárt megláttam a lehetőséget, hogy itt klubot kellene csinálni a gyere­keknek, ahol zavartalanul egymás között lehetnek. A bejárók, a napközisek játsz­hatnak, hasznosan tölthetik el a szabad­idejüket a busz indulásáig. Nem kell az utcán csellengeniük. Mondtam ezt az akkori igazgatónak. Igen, persze, szük­ség van rá, csináld - válaszolta, de pénz az nincs. Akkor jött az ötlet, hogy gyűjt- sünk hasznos hulladékot és az abból be­folyt pénzösszeg egy részét fordítsuk er­re a célra. Lelkesek voltak a gyerekek, meg mi tanárok is. Majdnem minden tár­sadalmi munkában készült itt - vezet vé­gig bennünket a háromszáz négyzetmé­ter alapterületű, két nagy- és egy kiste­remből álló pinceklubban az eredetileg dombóvári, de mára már hőgyészivé vált pedagógus. Két ütemben készült el a klub, hét éve az első helyiség, utána a többi. Az általá­nos iskolában tanuló hatszáznyolcvan gyerek közül nyolcvanat lehet itt foglal­koztatni azonos időben. A két nagyterem egyikét klubnak használják. Itt tartják az úttörő-foglalkozásokat, a testvérrajok klubdélutánjait. A munka után, a játékte­remben mindig sort kerítenek egy-egy asztalitenisz- vagy sakkbajnokságra, vi­deofilmek vetítésére, na és persze disz­kóra is. Itt tartják az alsó felső tagozato­sok találkozóit, a Télapó-ünnepséget, a farsangi bált, a kólabulikat, meg számta­lan egyéb rendezvényt. A kisterem a szá­mítástechnikai szakkör birodalma. Az öt Commodore 64 számítógépen három csoportban ismerkednek a tanulók a számítástechnika, a programozás rejtel­meivel. Műanyag padló a lábunk alatt, a falak mentén körben faburkolat, falikarok, a pinceablakokat új függönyök fedik.- Sokat dolgoztunk, amíg idáig jutot­tunk - folytatja Magyari Sándor. - A he­lyiségek villanyszerelését például a tech­nika szakos kollégám jóformán egyedül, a gyerekek segédletével végezte. Ké­sőbb, amikor felkerestük a helyi üzeme­ket, vállalatokat, ők is segítettek, hol egy fuvarral, hol egy teherautó sóderrel. Az állami gazdaságtól különösen sok támo­gatást kaptunk. Nincs itt kötött foglalko­zás, kedvük szerint jönnek a ráérök.- Az ügyeletet, a klub felügyeletét mi, diákok adjuk, - mondja az úttörőtanács titkára, a nyolcadik osztályos Asztalos János. - Nyolc gyerek felügyel egy-egy alkalommal, a hétnek mindig azonos napján. Nem, tanár nincs ilyenkor, meg­bíznak bennünk, mi úttörők intézkedünk. Sárközi Irén és Göndöcs Hajnalka a hetedik d. osztályos tanulók hétfőn ügye­letesek.- Mi nyitjuk ki két órakor a klubot, a ta­nár bácsi adja oda a kulcsokat - mond­ják a lányok. - Ötig vagyunk nyitva. A legnagyobb forgalom a napközis tan­órák előtt és után van, ilyenkor alig győz­zük kiadni a játékokat. Akik szakkörre jönnek és várnak, azok is játszanak egy- egy meccset. Az ügyeleteseknek mindig úttörő­nyakkendőt kell kötniük, a többiek erről ismerik meg, hogy mi „hivatalból” va­gyunk itt. Szőr Ágnes Mucsiból jár be naponta.- Öt óra tízkor megy haza a buszom délután. A napközi után szoktam lejönni pingpongozni, meg asztali focizni, vagy ahogy mi nevezzük, csocsózni.- Én kalaznói vagyok - mondja Sze- bényi Anikó, aki a barátnőivel jár le ide beszélgetni, játszani. - Jó ez a klub, nem.tudom, hogy amíg nem volt, mit tud­tak csinálni szabadidejükben a bejárók! Jó nekik! Sóhajtanak bizonyára sokan a sorok olvastán. Igen, jó! De mindehhez kellett egy jó szemű, agilis pedagógus, aki nemcsak észreveszi a kedvező adott­ságokat, az abban rejlő lehetőségeket, hanem környezete segítségével tesz is kiaknázásukért. F. KOVATS ÉVA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A klubteremben tartják az úttörőfoglalkozásokat A csocsó a legnépszerűbb játékok egyike Ismét a tehóról Mentesséaek és mérséklések: február 28-ia Mint ismeretes, a településfejlesztési hozzájárulás összegét két részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig lehet és kell adópótlékmentesen az arra kötelezetteknek postára adni. Bizonyos feltételek esetén azonban az állampolgá­rok élhetnek a mentesség, vagy mérsék­lés jogával, az ezzel kapcsolatos kérel­mek beadási határideje február 28., a címzett mindig az illetékes tanács pénz­ügyi osztálya.- Kiket érint a mentesítő, illetve mér­séklő rendelkezés? - kérdeztük a szek­szárdi tanács osztályvezetőjétől, Takács Józseftől.- Mielőtt válaszolnék, szeretném el­mondani, hogy tavaly a megyeszékhe­lyen 10652-ten voltak a teho fizetésre kötelezettek. Ez összesen 9 millió 272 ezer forint bevételt jelentene, de ebből a számból le kell vonni a mérséklések és mentességek összegét, 1 millió 858 ezer forintot. A pénz negyven százalékát a la­kókörzetek fejlesztésére, a kommunális ellátottságra és egyéb, a lakosság által javasolt célra fordították.- Hallhatnánk néhány konkrét példát?- A 25. számú tanácstagi körzetben KRESZ-park épült 628 ezer forintért, a 17-es számú körzetben pedig játszótér, melynek költsége meghaladta a 288 ezer forintot. Hosszasan lehetne sorolni a kü­lönböző út- és járdaépítéseket, valóban csak a példa kedvéért, a Ságvári, Szüret, Táncsics utcákat emelném ki. A lakosság ezeken a területeken komoly társadalmi munkával járult hozzá a megvalósulás­hoz. A fennmaradó hatvan százalékot a játékcsarnok építése viszi el.- Visszatérve a kedvezményezettek körére: a szekszárdi tanácsrendelet ki­mondja, hogy mentesül a fizetendő hoz­zájárulás alól az, akinél az egy főre jutó jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben a havi 2500 forintot, a gyermeket egyedül eltartó esetében a havi 3000 forintot nem haladja meg. Ugyanez vonatkozik az egyedülálló nyugdíjasra, amennyiben nem rendelke­zik havi 3500 forintot meghaladó jövede­lemmel. Ugyancsak mentesül a teho alól az építési tilalommal terhelt beépítetlen építési üdülőtelek tulajdonosa az építési tilalommal terhelt ingatlanra.- Mit értünk a mérséklésen?- Ez ötvenszázalékos kedvezményt je­lenthet a 30 év alatti fiatal házasok, a fize­tésre kötelezett nyugdíjas házaspárok, a három, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodók számára, ha az egy főre jutó jövedelmük a 3000 forintot nem ha­ladja meg. Ugyanez érvényes mindazok­ra, akik közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni, a fizetési kötelezettség évében. Szintén kérhet kedvezményt az, aki lakástulajdon, vagy lakásbérlet mel­lett műhely, üzlet után is fizetésre kötele­zett - ha a műhely, üzlet ellátatlan terüle­ten elégíti ki a lakossági igényeket. A mű­hely, üzlet létesítését követő öt éven belül a termelés-ellátásfelügyeleti osztály is állást foglalhat a kedvezmény mellett.- Érkezett már a mentességre, mér­séklésre vonatkozó kérelem a pénzügyi osztályhoz?- Nem is kevés, főként az egyedülálló, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős em­berek írnak, de sokan kérnek kedvez­ményt a nagycsaládosok közül, s kapunk leveleket a rossz szociális helyzetben lé­vőktől is. Ha mindezek időben érkeznek hozzánk, elkerülhető az utólagos rekla­máció, félreértés, ami csak nehezíti a munkát. Ezért kérjük a lakosságot a feb­ruár 28-i határidő betartására. Szeretném megjegyezni, hogy a kérel­meket minden évben meg kell ismételni, hiszen egy év alatt változások következ­hetnek be az állampolgárok szociális helyzetében mindkét irányban. - Szá ­A pingpongban vegyes páros meccset játszanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom