Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

1988. január 14. 2 ísÉPÜJSÁG Hans-Dietrich Genscher befejezte varsói látogatását Nagyjelentőségűnek, rendkívül fontosnak és pozitívnak érté­kelte varsói megbeszéléseit Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, aki vasárnaptól szerdáig folytatott hivatalos tárgyalásokat a lengyel fővárosban. Genscher, aki szerda délután Varsóban a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott, úgy vélekedett, hogy fontos lépést tett a két ország kapcsolatainak további fejlesztése felé és megnyílt az út a párbeszéd magasabb szintre emelése előtt, vagyis el­képzelhető, hogy Kohl kancellár még az idén Lengyelországba látogat. Előtte még az év első felében Bonnba várják Orze- chowski lengyel külügyminisztert, akivel Genscher a kancellár látogatásának előkészítéseként értékeli azoknak a most kiala­kított munkacsoportoknak a tevékenységét, amelyek feladata a beruházásvédelmi, műszaki és tudományos együttműködési, kulturális megállapodások kidolgozása, illetve az NSZK krakkói és Lengyelország hamburgi főkonzulátusa megnyitásának elő­készítése. Történelmi jelentőségűnek minősítette az 1970-ben aláírt lengyel-NSZK szerződést, ami a Helsinkihez vezető úton meg­tett első és kimagasló fontosságú lépés volt. Az NSZK ma is e szerződés és Helsinki szellemében kívánja folytatni a párbeszé­det Lengyelországgal. Genscher különösen értékesnek és pozitívnak minősítette megbeszélését Wojciech Jaruzelskivel. A külügyminiszter szer­dán délelőtt immár negyedik alkalommal találkozott a lengyel Államtanács elnökével, akivel a kétoldalú kapcsolatok vala­mennyi területét áttekintették, de véleményt cseréltek az euró­pai enyhülés, a leszerelés, a biztonság és a fegyverzetellenőr­zés kérdéseiről is. Az NSZK politikus elismerőleg szólt a közép­európai hagyományos fegyverzet csökkentését célzó lengyel javaslatról, az úgynevezett „Jaruzelski-tervről”, aminek számos elemét az NSZK számára is elfogadhatónak nevezte. Genscher szerint négynapos lengyelországi látogatása fon­tos előrelépést hozott a lengyel-NSZK viszonyban, aminek nemcsak a két nép tragikus eseményekkel tele történelmi vi­szonyának alakulására, de az európai együttműködés és biz­tonság szilárdulására is nagy hatása lehet. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az NSZK érdekelt egy stabil, gazdaságilag erős Lengyelország létében, ami egyszersmind jelentős ténye­zője lehetne az európai stabilitásnak, és egységnek, a konti­nensen fennálló fejlettségi szintkülönbségek felszámolásának. Genscher biztatónak nevezte a lengyel reformtörekvéseket, a decentralizációs törekvéseket, az ár- és bérrendszer átalakítá­sára, az állami dotációk leépítésére tett lengyel erőfeszítéseket, amelyek - ha nem is nehézségek nélkül -, de hozzájárulhatnak a lengyel exportképesség javulásához és ezzel elősegíthetik a lengyel gazdaság talpra állítását, amihez kormánya nevében Bonn támogatását ígérte. Egy kérdésre válaszolva Genscher nyomatékkai hangsúlyoz­ta, hogy a két ország kapcsolatainak javítására vonatkozó pozitív állásfoglalása teljes egészében megfelel Bonn hivatalos politikájának, semmiben sem tér el a kancellár elképzeléseitől. Szovjet-svéd dokumentumok Kormányközi megállapodásokat írt alá szerdán Stockholmban Nyikolaj Rizskov szovjet és Ingvar Carlsson svéd minisz­terelnök a balti-tengeri határok kijelölé­sének elveiről, a nukleáris balesetekkel kapcsolatos azonnali tájékoztatásról és általában a nukleáris berendezéseket il­lető információcseréről. A két ország külügyminisztériumának képviselői ugyancsak szerdán megálla­podást írtak alá a vízumkiadási eljárások egyszerűsítéséről és meggyorsításáról. A szovjet miniszterelnök látogatása során több külkereskedelmi megállapo­dást is aláírtak Stockholmban a svéd és a szovjet vállalatok megbízottai. Szer­ződést írtak alá például egy vegyes válla­lat létesítéséről, amely egy leningrádi szállodát fog közösen felújítani és üze­meltetni. A balti-tengeri határok kijelöléséről kötött megállapodás egy 19 éve húzódó vitára tesz pontot. A Reuter hírügynökség szerint az a terület, amely fölött eddig vita volt a két ország között, 13 500 négyzet­kilométernyi, igen gazdag halban, és vél­hetően olajat is rejteget, bár az eddigi vita miatt egyik fél sem végzett alaposabb ku­tatásokat az ásványi kincsek feltérképe­zésére. Nicaragua Az amerikai pilóta pere Managuában népbiróság elé állították kedden azt az amerikai pilótát, aki decem­ber 6-án Cessna-172 típusú gépével meg­sértette Nicaragua légterét. Az 58 éves Ja­mes Jordan Denby Costa Rica irányából repült be Nicaragua légterébe, ahol a lég­védelem leszállásra kényszerítette. A gé­pen talált dokumentumok és fényképek alapján az ellenforradalmárokkal való együttműködéssel vádolják, s ezért a vád 30 évi börtönbüntetés kiszabását kérte. Denby védőügyvédje szerint viszont a vád­lott - akinek Costa Ricában, a nicaraguai határ közelében van egy farmja - azt állítja, hogy engedélye van a nicaraguai terület fe­letti átrepülésre, s tagadja, hogy kapcsolat­ban állna az ellenforradalmárokkal. Mai kommentárunk A japán kapcsolat Politikailag szinte tökéletes nézetazonosság, gazdasági téren annál több ellentét - így lehetne talán a legtömörebben jellemezni az amerikai-japán kapcsolatokat. Ezért várható, hogy Takesita Noburu miniszterelnök mostani washingtoni tárgyalá­sain (a japán politikus kormányfői minőségében most először utazott az amerikai fővárosba, mióta tavaly Nakaszone Jaszuhiro helyébe lépett) lehetőleg a véle­ményegyezésre és egyeztetésére alkalmat nyújtó kérdéseket helyezi előtérbe. Vonatkozik ez a nem ritkán viharokat szülő kereskedelmi érdekkülönbségekre is: Takesita például az elmúlt napokban újabb engedményeket helyezett kilátásba az amerikai vállalatok számára. Csakhogy ilyen piacmegnyitási és beviteli könnyítési ígéret jó néhányszor elhangzott már Tokióban, ám gyakorlati megvalósításuk több­nyire elmaradt. A két ország gazdasági-pénzügyi összefonódása nyilvánvalóan mindkét fél részére igen jelentős tényező. Azt a fokozódó aggodalmat azonban, amely a gigászi amerikai adósságok miatt a washingtoni törvényhozásban meg­nyilvánul, napjainkban mégis nehéz lenne figyelmen kívül hagyni. Elvégre manap­ság épp az Egyesült Államok a világ első számú adósa, és Japán a legnagyobb hite­lező. Hosszú távon ez az ellentét óhatatlanul pénzügyi-kereskedelmi következmé­nyekkel jár, amint ezt a dollár megállíthatatlannak tűnő gyengülése, illetve a jen szembetűnő megerősödése bizonyítja. Akad néhány más terület, ahol a mind kiterjedtebb japán-amerikai együttműkö­dés kiválthat belpolitikai viharokat is Tokióban. A katonai egyezmények, a haditech­nológia (japán részről elvileg tiltott) exportja már eddig is többször vezetett ellenzé­ki bírálatokhoz. Az is régi téma Washington és Tokió viszonyában, milyen részt vállal a japán fél - úgymond - a közös védelmi terhekből. Legutóbb, szintén épp Takesita látogatása előtt is gesztusnak számító intézkedés született: a japán kormány két­szeresére emelte hozzájárulását az országban állomásozó amerikai haderő fenn­tartásának bizonyos költségeihez. Külsőségeiben talán kevésbé látványosan, a Nakaszone-korszakhoz képest né­mileg visszafogotabb periódust nyit a mostani miniszterelnöki látogatás. Az is szembetűnő, hogy Takesita jó néhány demokrata és republikánus vezetővel folytatott megbeszéléseket. Elvégre egy szűk esztendő múlva bekövetkezik az őr­ségváltás a Fehér Házban, s az utód személye a Tokió és Washington közötti kap­csolatépítés szempontjából sem mellékes. SZEGŐ GÁBOR Nyugdíjasok tüzelőutalványa A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közli, hogy az 1988/89. évi tüzelőutalvány érté­ke 2400 forint, melynek törlesztésére 1988. június 1 -töl 1989. május 31 -ig havi 200 forintot vonnak le a nyugellátásból. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik már az elmúlt esztendőben is részesültek tüze­lőutalványban, az 1988. január havi nyugdíjjal együtt küldik ki a 2400 forint értékű utalványt. Azok a nyugdíjasok, akik ez idáig tüzelőutalványt nem kértek, kérelmüket 1988. március 31-ig küldhe­tik el írásban a nyugdíjfolyósítási törzs­számra hivatkozva. (Cím: Budapest, 1820) Az új kérelmeket benyújtók részé­re az utalványokat az 1988. június havi nyugdíjakkal küldik ki. Egy-egy nyugdí­jas egy tüzelőutalványt kaphat. A szovjet-nyugatnémet viszony 99 A jégkorszak véget ért 99 Ez a gép nem titkon suhant be a' szovjet légtérbe, nem is a Vörös té­ren szállt le, hanem szabályosan, és utasát ünnepélyesen fogadták a Kremlben. Franz Josef Strauss ma­ga vezette turbópropját München és Moszkva között az év végi, de már valójában új esztendőt indító láto­gatásakor. Egyöntetű vélemények szerint tanácskozásai Eduard Se- vardnadze január 18-19-i bonni tár­gyalásait készítették elő - bár a bajor miniszterelnök tartományának üzleti céljait és saját politikai presztízsét is szolgálni kívánta. Sikerrel. Mintegy felrajzolódtak akkor a 18-19-i kül­ügyminiszteri látogatás témakörei, amelyek talán a távolabbi és még magasabb lépcsőfokhoz vezetnek: Gorbacsov és Kohl kancellár bonni találkozójához. A hamburgi Der Spiegel szavaival: „A jégkorszak vé­get ért". Mármint a Szovjetunió és az NSZK viszonyában. Mélypontját e kapcso­lat tavaly érte el, amikor a nyugatné­metek kijelentették: meg akarják tar­tani rakétáikat, s ezzel lefékezték a washingtoni csúcs előkészítését. De a vita közmegegyezéssel zárult és most már új szempontok nyomulnak előtérbe: új kérdések egész sorára rokon választ ad Moszkva és Bonn. Nézzük először a gazdaságot. Strauss „zsáknyi kooperációs aján­lattal” érkezett, s fel is sorolta, mely bajor iparágak készek az új üzletkö­tésekre: a szerszámgépeket, a köz­lekedési eszközöket, az elektronikus és a gyógyászati technikát gyártók. Ez ugyan még csak egy tartomány ajánlata, de ha arra gondolunk, hogy Genscher külügyminiszter tüstént ki­jelentett, azt a bizonyos technológiai tilalmi listát az NSZK kész bizonyos fokig felülvizsgálni, nem kételkedhe­tünk benne; az egész NSZK osztja a Strauss-féle szándékot. Kell a piac! Ennél is fontosabbak a politikai­katonai megfontolások. Igaz, amikor Gorbacsov Washingtonba utazott, Londonban állt meg, s nem Bonn­ban, Nagy-Britannia atomhatalom, és a Reagannal tartott csúcstalálko­zón rakétákról volt szó. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy Nyugat- Európa kulcsállama az NSZK. S most, hogy a kettős nullamegoldás után a harmadik nulla gondolata is előbukkant, s más leszerelési tervek is napirendre kerülnek - kiderült, hogy Bonn érdekei több vonatko­zásban közel esnek a szovjet ajánla­tokhoz. Az NSZK nem atomhatalom, és ott terül el a két katonai rendszer határán, úgy érzi tehát, hogy erősen ráutalt az amerikai nukleáris ernyőre és a NATO-szövetségesek alkotta háttérre. Másrészt azonban neki a legkevésbé érdeke a feszültség e határvonal mentén, még kevésbé a háború, hiszen ennek első áldozata ő, illetve a két német állam lenne. így azután érthető, hogy Bonn he­lyesli például a vegyi fegyverek teljes felszámolását célzó szovjet javasla­tot. Külügyminiszterük még bírálta is az amerikaiakat, mert húzódoznak ettől. Jelentős nyugatnémet politikai erők hajlandók tárgyalni az 500 kilo­méteresnél rövidebb hatótávolságú rakéták számának csökkentéséről, - hiszen ezek a lövedékek alkalomad­tán ismét csak a két német állam te­rületén pusztítanák -, más nyugati hatalmak viszont hallani sem akar­nak arról, hogy lemondjanak erről az eszközről. Örömmel fogadták Bonnban azt a Strauss hozta hírt, hogy a Szovjet­unió valójában hajlandó jelentősen csökkenteni hagyományos (nem nukleáris) fegyverzetét, egy lap lel­kesen közölte: a félelmetes tankál­lományt is ritkítani szándékozik Moszkva. Téma tehát mind Sevard­nadze mostani, mind Gorbacsov ter­vezett látogatására akad bőven. A Szovjetunió kidolgozta a nyolc­vanas-kilencvenes évekre szóló stratégiáját, amelynek lényege: bel­ső társadalmi megújulás, ehhez ked­vező külső körülmények, a tartós nemzetközi együttműködés megszi­lárdítása. Mindebben döntő szerepe van az Egyesült Államokhoz fűződő viszonynak: mintegy keretet, óriá­si boltozatot ad a világpolitikának, de a jövőben csak nőni fog Európa ed­dig sem jelentéktelen szerepe. El­végre itt található a világ legnagyobb katonai csoportosítása, gazdasági és emberi kapcsolataikat földré­szünk országai főleg maguk között bonyolítják le. A jövendő leszerelési tárgyalások­ra kerülő négy fő téma közül három­ban csak Európáról lesz szó. A két vi­lághatalomnak kell megállapodnia ugyan a stratégiai fegyverek, az óriásrakéták csökkentésében, de az egész rövid hatótávolságú rakéták a vegyi és a nem atomfegyverek arze­nálja itt van a mi földrészünkön. Eb­ben már közvetlenül érdekelt, s ha akarja, súlyos szava lehet az NSZK- nak. A Szovjetunió tudja, hogy közeli és távlati együttműködési stratégiájá­hoz, a kiegyensúlyozott európai lég­kör fenntartásához szükség van a jó viszonyra Nyugat-Európa gazdasá­gilag legütőképesebb, katonailag legerősebb országával, az NSZK- val. Bonnban viszont világosan lát­ják, hogy a Szovjetunióhoz fűződő megfelelő kapcsolatok nélkül politi­kájuk fél lábon áll. A mai helyzetben, amikor rendkívüli mértékben javul­nak a szovjet-amerikai kapcsolatok, az NSZK is igyekszik lépést tartani ezzel az ütemmel. tatár imre PANORÁMA GYŐR - Fejti György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára kétnapos lá­togatást tett Györ-Sopron megyében. Kedden délután a megyei pártbizottság győri székházában Lakatos László első titkár fogadta, tájékoztatta a megye gaz­dasági, politikai és társadalmi életéről. Ezt követően a győri Xantus János Mú­zeumot, majd pedig a Patkó Imre-gyűjte- ményt tekintette meg. Szerdán Fejti György részt vett a megyei pártbizottság székházában tartott aktívaülésen, s elő­adást, illetve konzultációt tartott a politi­kai intézményrendszer korszerűsítésével kapcsolatos időszerű kérdésekről. SAN FRANCISCO - Gyakorlórepüft lés közben a levegőben kigyulladt és le­zuhant az amerikai légierő egyik F-111 A típusú vadászbombázója az Idaho állam­beli Mountain Home-i légitámaszpont közelében. A UPI hírügynökség jelentése szerint a gép mindkét pilótája életét vesz­tette. A baleset oka egyelőre nem isme­retes. WASHINGTON - Geraszimov szovjet külügyi szóvivő a CBS televíziónak szer­dán adott nyilatkozatában kijelentette: a szovjet csapatok kivonása Afganisztán­ból és a nemzeti megbékélés kormányá­nak megteremtése az országban a Szov­jetunió véleménye szerint „párhuzamos, de nem egymástól függő” kérdés. A kivo­nás kérdéséről már megvan az állásfog­lalás, s ezt az afganisztáni kormánnyal is egyeztették, csupán annak megkezdése függ attól, létrejön-e ebben a kérdésben megállapodás az ENSZ-közvetítéssel Af­ganisztán és Pakisztán között folyó tár­gyalásokon. ÚJ-DELHI - Az észak-indiai katonai körzet főparancsnokának közlése sze­rint a pakisztáni állásokból nap mint nap lövik az indiai őrhelyeket a kasmíri tűz- szüneti ellenőrzési vonal mentén. Szer­dai sajtóértekezletén elmondta azt is, hogy a hét elején a pakisztáni alakulatok ismét támadást hajtottak végre a Szia- csin-gleccsert övező hágónál. A tábor­nok megítélése szerint a pakisztáni fél a katonai provokációkkal valószínűleg a kasmíri kérdés nyitottságát kívánja de­monstrálni. MOSZKVA - Tavaly Moszkvában 6776 közúti baleset történt, amelynek sé­rültjei között 856 gyermek volt - közölték szerdán a moszkvai rendőr-főkapitány­ság tájékoztatóján. Új évet indító látogatás volt valójában Strauss decemberi útja. A képen: a szovjet külügyminiszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom