Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

1988. január 14. í TOLNA \ IRrEPÜJSÁG 3 A profilbővítés jegyében Bankképviselet a számítóközpontban A figyelmes járókelő néhány hete apró változást vehetett észre a SZÜV szekszárdi számítóközpontjának bejárati ajtaján. A változás - legalábbis az ajtó szempontjából - a szó szoros értelmében kicsi, hiszen mindössze egy embléma és egyetlen szó került rá: UNICBANK. Ismét egy a sok között - legyinthetnénk, mert megszoktuk, hogy a bankrendszer tavaly megkezdődött átalakulása óta egyre-másra hallunk újabb pénzintézetek létrejöttéről. Ez a bank azért kicsit más, mint a többi. Minden jogosítvánnyal rendelkezik, amivel a kereskedelmi bankok, és azokhoz hasonlóan jegybanki irányítás és az állami bankfelügyelet ellenőrzése mellett folytatja tevékenységét. Van azonban speciális vonása is. Alapítását a külföldi működő tőke magyar gazdaságba való fokozottabb be­vonásának és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok erősítésének szándéka motiválta. Ennek megfelelően a részvénytársasági formában létrejött bank tulajdonképpen ve­gyes vállalat; az alaptőke 45 százaléka külföldi tulajdonban van, az 55 százalékot pedig magyar pénzintézetek és szövetkezeti szervezetek jegyezték. E formából adód­nak az UNICBANK speciális jogosítványai, mint például devizahitelek nyújtása, a kül­kereskedelemmel kapcsolatos banki szolgáltatások teljes köre, a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon való fellépés. Hogyan kerül ez a bank az elegáns Váci utcai székházából Szekszárdra? Erről beszélgettünk Nádor Ivánnal, a számítóközpont igazgatójával.- A bank alapításával szinte egy időben fölvetődött a SZÜV-vel való együttműködés gondolata. A mi országos hálózatunk és kiterjedt ügyfélkörünk az az alap, amire a kap­csolat épül. A banknak képviseletei nyíltak országszerte a megyei számítóközpontok­ban, így nálunk, Szekszárdon is - mondja Nádor Iván. A számítóközpontnak számos gazdálkodó szervezettel van kapcsolata, akiknek ajánlja a bank szolgáltatásait, azon felül - jutalék ellenében, - képviseleti helyet, futár- szolgálatot, iratmásolást, stb. biztosít számára. A tervek szerint a jövőben számitógé­pes rendszer kidolgozásával is segítik a bank munkáját. Az együttműködés természetesen csak a kölcsönös előnyök alapján létezhet, a SZÜV nemcsak ad, kap is. A már említett jutalékon felül ez a kapcsolat lehetővé tette a profilbővítést, vagy a kissé már elcsépelt, de kifejezőbb szót használva, a több lábon állást. A számítóközpontok komplex szolgáltatást kívánnak nyújtani ügyfeleiknek, mely a gépek beszerzésétől, beszerelésétől a programok biztosításáig és a szervizelésig sok mindent tartalmaz. A komplex szolgáltatás, - vagy akár annak egy része, például maga a számítógép - pénzbe kerül, ami esetenként hiányzik az ügyfeleknél. Immár ez a probléma megoldódni látszik, hiszen az UNICBANK forgóeszköz- és beruházási hitelekkel, belföldi és import lízingügyletek lebonyolításával (is) az ügyfelek rendelke­zésére áll.- A banknak - mint láttuk - vannak speciális jogosítványai, szolgáltatásainak zöme azonban olyan, amelyet a megyénkben lévő kereskedelmi banki fiókok - s ezek száma a hirek szerint tovább nő - is nyújtanak. Tapasztalatom szerint a gaz­dálkodó szervezetek a banki szolgáltatásokat többnyire ott veszik igénybe, ahol a számlájukat is vezettetik. Milyen lehetőséget lát az erősödő konkurenciában az egy­személyes - aki nem is kifejezetten bankszakember, hiszen a SZÜV alkalmazottja - képviselet előtt?- A SZÜV széles ügyfélköre véleményem szerint az egyik biztosíték. A másik, hogy a SZÜV alkalmazottja, aki a banktól kapja a megbízását a bankképviselet ellátására, jól isme­ri az ügyfeleket azok igényeit ami jobbá teheti a szolgáltatásokat. Ezzel együtt lehet, hogy erős lesz a konkurencia, de ez majd még jobb munkára ösztönöz bennünket. -ri­Futópróbán az új motorvonat _.. „nmmrJm m áÉP* A Budapest-Vác vonalon megkezdődött a Mozdony- és Vagongyár Vállalat és a Ganz Villamossági Művek által közösen kifejlesztett villamos motorvonat futópróbája. Az új motorvonat terveit magyar szakemberek készítették el. A jár­mű vezérlése és irányítása elektronikus. Az energiatakarékos vonat legnagyobb sebessége 120 km/óra, s elődeinél lényegesebben jobban gyorsul. Várhatóan az év első negyedétől áll a menetrend szerinti forgalomba. Megállapodás az értékpapír-forgalom összehangolására A győztes csapat Az országjárás mesterei - Szekszárdról A tévé január 30-án közvetíti a versenyt A magyarországi értékpapír-kereske­delem összehangolására a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Gazdasági Ka­mara, valamint 22 pénzintézet - kereske­delmi bankok, biztosítók, szakosított pénzintézetek és vegyes tulajdonban lé­vő bankok - megállapodást kötöttek. A megállapodásban részt vevők rövi­desen információs központot hoznak lét­re az értékpapír-forgalomban kialakuló árfolyamok felmérésére és rendszeres közzétételére. Valamennyi pénzintézet tájékoztatja az általa vásárolt, illetve el­adott értékpapírok forgalmáról az infor­mációs központot. Ezeket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi árak alapján kiszámítják egyes ér­tékpapír-fajták árfolyamát. A jelenlegi ár­folyamtáblázatok ugyanis csak azt tartal­mazzák, hogy az érintett bankok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a kötvé­nyeket. A tényleges árfolyamok már tükrözni fogják az értékpapírok piaci keresletét, és informálnak a kibocsátók jövedelme­zőségéről, az értékpapírok megítélésé­ről. A megállapodásban résztvevő bankok képviselői minden héten egy alkalommal üzleti találkozót is tartanak. Ezen a tőzs­denapon a bankok üzletkötői vásárol­nak, illetve eladnak kötvényeket, részvé­nyeket és különböző állampapírokat. Az első ilyen üzleti találkozót január 19-én, kedden rendezik meg a Váci utcai Nem­zetközi Kereskedelmi Központban. Négy pedagógus - hat diák. ők a csa­pat tagjai. S bármilyen furcsa, pontosan olyan közöttük a tónus, mintha „igazi” csapat lennének. Azért, mert egy ideje - megalakulásuktól - valóban igazi csapat. Mindössze a „vegyessége” miatt lepődik meg - persze, jó érzéssel - az ember. A Szekszárdi 1. Számú Általános Isko­la igazgatói irodájában ülünk tizenegyen. (Kollegám áll, mert ő fotózik.) A hangulat pedig roppant kellemes, noha nem a tan­órából „lopjuk” a perceket, hanem a dél­utánból, a szabad időből. S most pedig legyünk stílszerűek „iskolailag”, tehát ol­vassunk névsort, s egészítsük ki azzal, hogy a fényképeken is a közvetkező fel­sorolásban ülnek (jobbról-balra) a diá­kok és tanáraik: Bányai Renáta, Temesi Orsolya, Lovász Renáta, Oláh László és Vidovszky Gergely. (Gergő húga, Lilla e beszélgetésen nem tudott részt venni.) A másik képen pedig Vadócz Eszter, Ke­serű Zsuzsa, Jakab Géza csapatkapi­tány, Palotás Zoltán és Farkas Sándor. A Tájak, korok, múzeumok mozgalom tizedik évfordulójának valóban méltó megünneplésére rendezték meg a Ba­rangolás hazai tájakon című vetélkedő­sorozatot - csöppet sem titkolva azt a szándékot, hogy mind többen ismerjék meg hazánkat, gyönyörködjenek csodá­latos tájaiban, egy-egy szép épület mel­lett ne rohanjanak el, a családi autókirán­duláskor ne legyenek restek 10-20 kilo­méternyi kitérőt tenni akár a szép látniva­lóért, akár egy történelmi, vagy építészeti emlékért... Lehet, hogy tapasztalatom nem általános, de tapasztalat: sok olyan külföldről hazatérő családdal beszéltem, akik az idegen tájban, épületekben gyö­nyörködve eltöltött nyolc-tiz nap után belépve a magyar földre, szinte csak lé­pésben közlekednek a határtól hazáig. Mert sorra fedezik fel - s ilyenkor kezdik valójában értékelni - a felfedezni valókat, s tulajdonképpen e percektől válnak or­szágjáróvá. S hogyan vált azzá a csapat? S egyál­talán, ők maguk hogyan lettek csapattá? Amikor meghirdették a versenyt, egyik tanárban felmerült:- Milyen jó lenne versenyezni, azaz, hogy játszani, s közben a gyerekeknek is megmutatni olyan szépségeket a kör­nyékből, melyekről legfeljebb csak hal­lottak.- Iskolánkból szép számmal dolgoz­nak a városi úttörőház természetbarát szakkörében - mondja Jakab Géza - igy tőlük kérdeztük, hogy kinek lenne kedve benevezni - s a folytatás helyett a tanu­lókra mutat. S ahogyan az lenni szokott a vetélke­dőknél, rendre végigjárták a verseny egy-, illetve kétlépcsős útját, illetve az az­zal kapcsolatos igazi útvonalat. S aho­gyan telt-múlt az idő, egyre biztosabban állták meg helyüket a fordulókban, így egyre többet készültek, egyre többet jár­ták a megyét, mig a hat legjobb csapattal egyetemben „megvívták a csatát” Szek­szárdon, a régi megyeháza nagytermé­ben. Az ott szerzett pontokkal a tarso­lyukban jutottak tovább az országos kö­zépdöntőbe.- Oda az országból 24 csapat jutott, s háromszor nyolc csapat mérte össze tu­dását az első fordulóban, ahonnan pedig 2-2 csapat jutott tovább a döntőbe - em­lékezik Palotás Zoltán, majd nevetve egy szót kiigazít: - Akkor úgy éreztük, hogy juthat tovább.- Szóval tettük a dolgunkat - hallhatjuk ismét a csapat kapitányát. - S egyszerre csak izgalmassá vált a dolog: egy jól megoldott feladat után az első helyre ke­rültünk.- Akkor kicsit izgultunk - mondja Lo­vász Renáta. - Mert előtte is izgalmas volt... de nem ennyire. S egyébként is Gé­za bácsi és a többi tanár is azt mondta, hogy játéknak kell felfogni az egészet, ami persze rengeteg tudás megszerzé­sét is jelenti.- Ötvenöt Tájak-korok-múzeumok fü­zetből készültünk föl egyebek között - tudjuk meg Farkas Sándortól. S hogy mennyire volt igazságos az „elosztás”? Ezen jót nevetnek a gyerekek. Majd Re­náta így foglalja össze:- Hát, nagyon „igazságos”... Mi két-két füzetet tanultunk meg, a tanárokra vi­szont tizenvalahány jutott.- Én nem izgultam - nevet Oláh Laci. - Izguljanak a „szurkolók”! - de azért lát­szik, hogy az emlékezés sem közömbös számára. S mikor ezt megjegyzem, igen nagy nevetés támad, s következik a ked­ves sztori, mely a fővárosi ideiglenes lak­helyükön, a Hotel Ifjúságban történt. Ami­kor az elegáns étterembe mentek vacso­rázni, Laci a függöny helyett egy idegen kislány pulóverét fogta meg.- Azóta is leveleznek - s Jakab Géza szavait újabb nevetés követi. Szóval igen jó a hangulat, s jó volt a versenysoroza­ton mindvégig, bár kicsit meglepődtek, amikor kiderült, hogy csak néhány csa­patban vannak gyerekek. A többit idős, tapasztalt felnőttek, mi több „időmillio­mos” és jól felkészült nyugdíjasok alkot­ják. Tehát ezek után érthető, hogy a döntő harmadik helyezettjeit „győztes csapatnak” titulálom - s hozzá teszem, hogy valóban azok is! S hogy miért nem szól most a fáma a vetélkedő részleteiről? Annak az a ma­gyarázata, hogy a döntőt a televízió - fel­vételről - közvetíti január 30-án. Arról viszont kissé bosszúsan mesél­nek, hogy a középdöntőben és a döntő­ben egyaránt sok volt a hibás kérdés, s hiába óvtak utólag - mármint a bizonyíté­kok beszerzését követően - a verseny­zők, a zsűri nem módosított a pontokon. A pontokon, melyeket igazán „érdeke­sen” mértek. Például be kellett járniok a Budai Várban egy útszakaszt - térkép segítségével. Igen sok időbe tellett a te­rület alapos megismerése és a fontos adatok rögzítése a fejekben. E feladat jó megoldásáért mindössze öt pont járt, há­rom szerszám felismeréséért viszont hat! S bosszankodnak azért is, mert egy-egy kézenfekvő dolgot „elszúrtak", de a pri­mitív kapcsolólámpa gyors gyújtogatása is gyakran bezavart.- A bakik ellenére is nagyon szép, él­ményekkel teli volta néhány Budapesten töltött nap - állapítják meg együtt, s is­mét jót derülünk, ugyanis a csapat annyi­ra nem számított ilyen eredményre, hogy „gála-ruhát” nem is vittek magukkal. Úgyhogy a tévészereplésre Jakab Géza, édesanyjától kapott egy frissen vásárolt inget. Láthatjuk majd a televízióban a felada­tok egy részét, talán a bizonyos „szatócs­boltot” is, amit be kellett rendezniük. Ez előre megadott feladat volt, amit még itt­hon készíthettek elő. Kérésükre a kü­lönböző vállalatok- húsipari vállalat, Aliscavin, a decsi Népi-Iparművészeti Szövetkezet, a Pa­lota Bőrdíszmű - termékeket, rek­lámanyagokat ad­tak - készséggel. És sikert arattak De­csi Kiss János kö­télből és kendervá­szonból készült al­kotásaival is, me­lyek közül a Fészek címűbe stílusosan sárközi himestojá- sokat tettek. És beszélge­tünk... sorra eleve­nednek föl az élmé­nyek, a hangulat ki­tűnő... S ezek után együtt várhatjuk a január 30-át, a tévé- közvetítés napját. V. HORVÁTH M. Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Az összeszokott csapat tagjai kis helyen is elférnek... A pedagógusok illetve egy tanítvány

Next

/
Oldalképek
Tartalom