Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
1988. január 9. ÍUéPÜJSÁG 13 A vezető edző győzelmet vár Vertetics István: - Ma délután a fővárosban a Testnevelési Főiskola ellen lépünk pályára MNK-mérkőzés keretében. A felkészülést január 4-én kezdtük meg. Vegyes célokkal dolgozunk, az állóképesség javítása és a játék egyaránt fontos szerepet kap edzéseinken. A decemberi pihenőidő alatt sérültjeink is felépültek, egyelőre csak Dóczira nem számíthatok. A TFSE csapata játékosállományában meggyengült. Nem lebecsülésként mondom, de a táblázaton elfoglalt helyek alapján csak a továbbjutás lenne elfogadható teljesítmény mind a játékosok, mind a magam részéről. Mai sportműsor Asztalitenisz: Szekszárdon a megyei sportszékház tornatermében 9 órától Szekszárd város- és városkörnyéki egyéni bajnokság. Ökölvívás: Pakson a PSE központi sporttelepének edzőtermében 10 órától Leposa Dezső emlékére kiírt megyei körverseny első fordulója. Kosárlabda: A Magyar Népköztársasági Kupáért TFSE-Szekszárdi Dózsa, 16 órakor. Háromszáz csapatos futballseregszemle Lőrincen Mohai Manna Kupa néven januártól márciusig pénzdíjas teremfocitornát rendez a BISH, a BLSZ, a Lőrinci Sport- csarnok Diáksport-egyesület és a Sárkeresztesi Tsz. A sorozaton 5 plusz 1 tagú csapatok (tíz tartalék is nevezhető) lépnek pályára 1500 forint nevezési díj lefizetése ellenében. Január 18-ig lehet nevezni a Lőrinci Sportcsarnokban (1183 Budapest, Thököly u. 5.). A rendezők az első 300 csapat nevezését fogadják el. Először hármas csoportokban lesznek selejtezők, majd 128- as táblán folytatják a küzdelmet a teremfocisták. A két legjobb együttes két NB I- es csapat társaságában, „szupertornán” vesz részt. A tömegsport-rendezvény győztese serleget és oklevelet, továbbá 50 ezer forintot kap. A további öt résztvevő is pénzdíjazásban részesül. A technikai értekezletet és a sorsolást január 19-én 18 órakor a Lőrinci Sportcsarnokban tartják meg. A Dombóvári VMSE is vállalkozásba kezdett Az évek óta ismert, hogy a sportegyesületek működésük anyagi feltételeinek javulását nem várhatják csak a támogatás növeléséből. Saját házuk táján kell megtalálni azokat a forrásokat, amelyekkel egyre jelentősebb mértékben hozzájárulhatnak költségvetési bevételeik gyarapításához. A vállalkozási formákra számos példa akadt eddig is, a Dombóvári VMSE pedig most lépett ez ügyben. A vasutasklub melléküzemági tevékenységét bővítve, tavaly december 31-én új vendéglátóipari egységet nyitott a Hotel Dombóvár alagsorában. A dombóvári áfésztől ötéves időtartamra ingyenesen kapták a helyiséget, melyben 1,4 millió forintos költséggel kialakították az Éden bárt. Az építkezést szeptemberben kezdték, a kivitelezési munkák 90 százalékát kisiparosok, a többit társadalmi munkában végezték. Azon túl, hogy a városban hasonló éjszakai szórakozóhely nincs, a Guna- ras-fürdő megnövekedett idegenforgalma egyre inkább indokolttá tette ennek létrehozását. A harminc személy befogadására alkalmas bárban heti egy alkalommal a Kaleidoszkóp bárműsor szervező irodával Az Éden bár belülről kötött szerződés alapján műsort is adnak. A DVMSE vezetői azt remélik, hogy két, két és fél év alatt visszatérül az általuk befektetett összeg. Utána pedig az egység jövedelmezősége a sportkör anyagi helyzetét javítja majd. A világ sportja Varsó: Már hagyomány, hogy a Przeglad Sportowy című lengyel szaklap összeállítja az amatőr ökölvívók világranglistáját. Az 1987-es esztendő eredményei alapján a nemzetek versenyfutását Kuba nyerte 107 ponttal (amelynek öklözői közül hatan is súlycsoportjuk legjobbjai), megelőzve a Szovjetuniót (100) és az NDK-t (71). A magyarok közül egy versenyző sem került a legjobb három közé. Atlantic City: Január 22-én vívja csatáját a nehézsúlyú ökölvívó világbajnoki címvédő Mike Tyson a kihívó Larry Holmes ellen. A mérkőzést megelőző sajtótájékoztatóra Holmes nem ment el. Képviselője, Dick Lowell közölte a jelenlévőkkel: „Holmes keményen készül, s minden kérdésre január 22-én a ring- ben ad választ”. Rákérdeztünk a megyei szakszövetségek vezetőire: Mit várnak sportáguktól az 1988-as esztendőben? Aligha hisszük, hogy valamiféle túlzott maximalitás lenne részünkről az az igény, miszerint 1988-ban minden szinten ráférne a javulás megyénk sportéletére. Ebbéli véleményünket osztják azok a megyei szakszövetségi vezetők is, akikre az új esztendő első hetében rákérdeztünk: Mit várnak az általuk irányított sportágaktól az idei évben? Mozolai János, az atlétikai-szövetség elnöke: - A versenyrendszer befolyásoló, de nem alapvetően meghatározó tényezője egy sportág eredményességének. Segítheti, vagy fékezheti azt a munkát, mely az edzéseken végbemegy. Ezért minden sportági szakszövetségnek egyik legfontosabb feladata, hogy ezt az egyesületi munkát a versenyrendszer finomításával segítse, támogassa. Az idei évtől azt remélem, hogy az ifjúság egészét érintő új iskolai versenyrendszer, a diákolimpia révén új tehetségek kerülnek felszínre. Olyanok, akik nemcsak összetettversenyeken, hanem egyéni számokban is érvényesülhetnek, bontogathatják szárnyaikat. Sajnos, ez a korai érvényesülési lehetőség magában rejti a túlságosan korai szakosodás veszélyét, mely növeli az általános iskolai tanulókat felkutató és felkészítő nevelők felelősségét. Csak akkor vezethet sikerhez, csak akkor nyer az atlétika az új versenyrendszerrel, ha mindig a tehetséges gyermek jövője és nem az olcsó, gyors siker a motiváló tényező. Szeretnénk ezt a csatát megnyerni, nevelőtársaimmal és a megyei szakszövetséggel karöltve sportágunk fejlesztése, megyénk sportéletének erősítése mellett úgy, hogy minél több tehetséges fiatal kapcsolódjon be az atlétika rendszeres űzésébe Link Ferenc, az asztalitenisz-szövetség titkára: Megyénk asztalitenisz szakosztályai és versenyzői az elmúlt évtized során annyi kiemelkedő eredményt értek el, hogy azok számbavétele is komoly teljesítmény lenne. A Tolnai VL versenyzői nem kevesebb, mint kéttucat érmet szereztek az ifjúsági és serdülő Európa-bajnokságokon. Csapatuk számtalan alkalommal volt fina- listája a legnagyobb értékű kupaküzdelemnek. Hazai eredményeik, országos bajnoki címeik száma szinte megszámlálhatatlan. Mit várhat ilyen előzmények után egy sportági vezető? Sajnos, ennek a sikersorozatnak a folytatását semmiképpen sem. A sportág megyén belüli megváltozott helyzete - szakosztályok számának rohamos csökkenése -, az egyre romló gazdasági feltételek nem sok jóval bíztatnak. Mégis általános igény, hogy a Tolnai VL stabilizálja helyét az NB I. első harmadában, s hagyományaihoz híven saját utánpótlásával kezdje meg a felemelkedést. Remélem, a TÁÉV SK NB ll-es női együttesének sikerül megtartania vezető pozícióját, ezzel együtt egy újabb NB l-es csapattal gazdagodhat az idén megyénk. Férfi versenyzőinktől azt várom, hogy a tolnaiak bajnoki címmel ünnepelhessék idei szereplésüket, a DVMSE és a Nagymányok csapata pedig sikersen helytálljon az NB lll-ban. Ha önmagam számára is kívánhatok valamit, akkor az az, hogy legyen optimizmusom és erőm a sportág ügyeinek további intézéséhez, mert bizony ezekből jelenleg nagyon kevés tartalékkal rendelkezem. Kardos György, a kosárlabda-szövetség elnöke: - A kosárlabdázás a csapatsportágak legeredményeseb- bike megyénkben. Három NB l-es és négy NB ll-es csapattal rendelkezünk minden remény megvan arra, hogy az 1988-89-es bajnokságban is így lesz. A megyei szövetséget tavaly szeptemberben átszervezték, még abban a hónapban megtartottuk a ligaértekezletet és rögzítettük a teendőket. Elsődleges feladatunknak tekintjük az utánpótlás-csapatok rendszeres foglalkoztatását az úttörő, serdülő és a mini korosztályokban. Jelentős szerepet szánunk az ÓIK, az OSK, valamint a diákolimpia mérkőzéseinek, hiszen ezek a versenyformák biztosítják a rendszeres foglalkoztatást. Az NB-s ligaülések után mi is összehívunk egy tanácskozást, amelyen rögzítjük a tavaszi feladatokat. Sajnos, amióta a pénz megjelent a sportban, részben annak gátjává is vált. Itt az egészséges felfeléáramlás nehézségeire gondolok az utánpótlás vonalon. Szeretnénk változást elérni az egyesületek, szakosztályok vezetőségének szemléletében a megyében történő átigazolások felgyorsítása érdekében. Az utánpótláscsapatok eredményes szakmai munkáját megfelelő szakembergárdával lehet biztosítani. Örvendetes, hogy egyesületeink a hatékony utánpótlás-nevelés érdekében több edzőt is foglalkoztatnak. Ez ad reményt arra az optimizmusra, hogy tovább javul a szakmai munka, ezzel együtt jövőre sem csökken NB-s csapataink létszáma. Taksonyi István, a kézilabda-szövetség titkára: Nehéz a gondolataimat csak egy évre korlátozni, hiszen az idei esztendőtől sportágunkban áttérünk az őszi-tavaszi bajnoki rendszerre. A bajnokságok másfél évig tartanak, 1989 nyarán zárulnak. Mindenekelőtt azt szeretném, ha az elnökségben jelentkező személyi hiányosságok mielőbb megoldódnának, hiszen a jelenlegi körülmények között nehéz a bajnokságot lebonyolítani. NB-s csapatainktól becsületes helytállást várok. A nehéz gazdasági helyzet ellenére szeretnénk, ha a megyebajnokság csapatainak létszáma nem csökkenne. A mérkőzéseken lelkes, de a legkiélezettebb helyzetekben is sportszerű küzdelmet várok. Fontos feladatunknak tekintjük a diáksporttal való törődést, jó lenne ha az általános iskolás csapatokkal is sikerülne szövetségünknek „összerázódni”. Abban is bízom, hogy a megyei ifjúsági és sportosztály az új esztendőben jobban odafigyel munkánkra. Bővítésre szorul a játékvezetői keretünk, ezért remélem az idén is lesz néhány, az aktív sportolást befejező játékos, aki a cseppet sem hálás, de felelősségteljes bíráskodást választja. A régi, kipróbált „harcosok” pedig minden bizonnyal az új rendszerű bajnokságban is helytállnak. Szűcs László, a labdarúgó-szövetség titkára: - Megyénk egyik legnépszerűbb sportágában a válság jelei tapasztalhatók. Reprezentáns egyesületünk, a Szekszárdi Dózsa hosszú évek vajúdása után most elérkezett oda, hogy helyzete szinte reménytelenné vált az NB ll-ben. Csak a hathatós és nagyon gyors segítség menthetné meg a kieséstől. Márpedig a szekszárdiak kiesése rendkívül érzékenyen érintené a megye labdarúgását, hiszen korábban rájuk építettük az utánpótlási bázist. Búcsújuk azt eredményezné, hogy az utánpótlás nevelésében jelentős visszaesés következne be. Az NB lll-as csapataink közül egyet feltétlenül dobogós helyre várok. Biztosra veszem, hogy a Bonyhád együttese tavasz- szal régi hagyományaihoz méltóan szerepel, az Atomerőmű SE csapatát az élmezőnybe várom. Abban viszont csak titokban reménykedem, hogy a Dombóvári Vasas meghosszabbítja harmadik vonalbeli tagságát. A megyebajnokságtól az eddigieknél színvonalasabb, sportszerűbb mérkőzéseket várok. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy sportszerű, tiszta keretek között dőljön el a helyezések sorrendje. Be kell vallanunk, hogy az utánpótlás-rendszeren belül a serdülőbajnokság átszervezése nem hozta meg a várt eredményt. Ezt egyértelműen kudarcként könyveljük el munkánkban. Sem az iskolák, sem az egyesületek nem értették meg az átszervezés lényegét, annak előnyeit, hasznos voltát. Újra át kell gondolnunk a helyzetet és az új bajnoki évtől kezdődően helyére kell tennünk a serdülőbajnokságot. Sumicz Árpád, az ökölvívó-szövetség elnöke: Mi tagadás, nagyon örültem bokszo- lóink elmúlt évi sikereinek, de ezzel együtt sem váltam elbizakodottá. Az idén Pakson rendezik a felnőtt országos bajnokságot. Márpedig Szöulba minden valószínűség szerint a paksi szorítón keresztül vezet az út. Kimondhatatlanul boldog lennék, ha Erős Lajos a szöuli olimpián is „erős volna”. Ne feledkezzünk meg azonban hibáinkról sem. Tolna megye évtizedek óta utánpótlás-neveléséről volt híres. Most is vannak értékes ökölvívó reménységeink, csak, sajnos, a nagyszerű lehetőségeket kevesen tudják kihasználni. Tehetségeink nagy része elvész, emberileg nem tud felnőni a megnövekedett követelményekhez. Tehát igényesebb oktató, nevelő munkát várok. Nemcsak a sportszakmai részt értem ezalatt, hanem azt is, hogy emberileg „mokányabbaknak” kell lenni versenyzőinknek. Csak két dolgot említettem, ha ezek valamelyike teljesül az idén, akkor velem együtt a sportág hívei elégedettek lehetnek. Mittler József, a tájfutó szövetség elnöke: Kedves ismerősöm az óesztendő utolsó napjaiban megjósolta, hogy a mi sportágunk széles körben elterjed, hiszen 1988-ban egyre többen fognak tájékozódni, utána pedig futni... Komolyra fordítva a szót, optimistán tekintek az 1988- as esztendő elé. Először is úgy érzem, több mint másfél évtized után sportágunk gyökeret vert a megyében, a kezdeti idegenkedés a múlté. Másrészt a sportág alapját meghatározó személyi és tárgyi feltételeink biztosítottak. Négy versenyzésre - ebből két nemzetközi szintű megméretésre alkalmas - térképpel rendelkezünk. A junior EB és az országos váltó- bajnokság jó főpróbának bizonyult. Sportágunk 1988-ban olimpiai szám lett. Igaz, nem Szöulba készülünk, hanem a diákolimpiái küzdelmekre. Sportágunk jövőjét nagymértékben meghatározza, a fejlődést elősegíti ha annak abc-jét gyermekkorban kívánjuk oktatni és nem középiskolás szinten. Az első lépéseket ez ügyben megtettük, az úttörőszövetséggel közösen kívánjuk vonzóvá tenni a tájfutást. Az idén a baranyaiakkal közösen Pakson rendezzük az ODMT-t, ennek kiemelt versenyszáma lesz a tájfutás, amelyen több mint ötszáz résztvevővel számolunk. Az elkövetkezendő években prioritást élveznek azok a sportágak, amelyek nem költségesek. A miénk ilyen, hiszen a láb mindig kéznél van. FEKETE LÁSZLÓ Kosárlabda MNK
