Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

1988. január 9. ''"tolna 14 IrtÉPÜJSÁG Védelmet várnak a vadon élő állatok Fészek a sasnak Hazánk gazdag állatvilágában 42 ezer fajt számláltak össze eddig a szakemberek. E tekintélyes számmal azonban csak akkor le­hetnénk elégedettek, ha az egyes fajokon belüli egyedi „népszámlá­lás” adatai is megnyugtató „de­mográfiai" helyzetet jeleznének. Sajnos 569 állatfajt országosan védetté, ezen belül 34 fajt fokozot­tan védetté kellett nyilvánítani, mert aggasztó mértékben csökkent „népességük”. A védett állat fogal­ma - természetesen a vadon élők­ről van szó - azt jelenti, hogy például a denevér akkor sem sza­bad préda, ha történetesen berö­pül a szobába. A háborítatlan nyugalomra fő­ként a védett területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetek­ben) van kilátásuk az állatoknak. Hazánkban jelenleg 530 ezer hek­tár van a természetvédelem hatás­körében, és minden évben nagy összegeket fordítanak újabb terü­letek vásárlására. Többnyire a gazdálkodás szempontjából ke­vésbé értékes, például szikes föl­deket vesznek meg. A cél új élőhe­lyek teremtése, vagy a régiek visz- szaállitása, megvásárolták például az apajpusztai halastót a vizimada- raknak. (Halastavaink egyébként létfontosságúak a vízimadárvilág számára.) A védett terület 6 százaléka az ország egész területének, és csak arra elég, hogy a legritkább, legin­kább veszélyeztetett fajok meg­óvását segítse elő. A hazai állatvi­lág fajgazdagságának, változatos­ságának megőrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a ter­mészetet, a gazdasági tevékeny­ség során figyelemmel lenni az ál­latvilág jelenlétére, érdekeire. Ma­gyarországról az elmúlt 150 év so­rán több mint ötven vadon élő állat­faj tűnt el, elsősorban olyan fajok, amelyeknek élőhelyei áldozatául estek az ember tájátalakító tevé­kenységének. Kétségtelen tény, hogy állandó ellentmondások forrása a környe­zetvédelem, valamint a mezőgaz­daság és az erdőgazdálkodás ér­dekeinek eltérése. Szántóföld lett a valamikori gazdag rétből, és nagy csapás az állatvilágra, hogy eltűnnek az öreg erdők; az évszá­zados fák, sűrű bokrok háborítat­lan nyugalma, növényi kultúrájá­nak fajgazdagsága, a télre is me­nedéket nyújtó faodúk, föld alatti járatok, barlangok, a „többszintű” dús aljnövényzet. Mindez hiányzik például egy harmincéves nyáras- ból. Mivel a védett területeken is fo­lyik gazdálkodás, így tulajdonkép­pen csak a fokozottan védett állat­fajok élveznek feltétlen elsőbbsé­get. Bármennyire a figyelem közép­pontjában van ma már a környe­zetvédelem, nem sikerült megállí­tani a negatív folyamatokat, pél­dául a fekete gólya napjainkban is rohamosan veszíti el élőhelyét az öreg erdők kivágásával. De ered­ményekről is szólhatunk: az erő­sen lecsökkent állományú fajok megmentésének egyik jó példája a nyári lúd, amelynek „pozíciói” az elmúlt két évtizedben az élőhelyvé­delem és a vadászati tilalom követ­keztében megerősödtek. A ha­zánkban kipusztult állatok közül egyes fajok a környező országok­ban - a hatékony védelemnek kö­szönhetően - elszaporodtak, és lassan visszatelepülnek hozzánk -, ha hagyjuk. A hiúz, a farkas, a medve élőhelyet keresve átlépi ha­tárunkat, és a természet védelmét nem azonnali kiirtásuk szolgálja. Megjelenésük gazdagítja az élővi­lágot, hozzájárul a vadállomány természetes „selejtezéséhez”, il­letve a sok kárt okozó kóbor ku­tyák megfékezéséhez. Szó sincs arról természetesen, hogy egész farkasfalkák kóboroljanak az er­dőkben, állományukat szabályozni tudja a vadgazdálkodás. Egyes állatfajok megmentése érdekében külön védelmi progra­mot dolgoztak ki, közéjük tartozik például a kerecsensólyom, az uhu, a fekete gólya, a vidra és a parlagi vipera, meg a rétisas is, amelyből az NSZK-ban például csak 5 pár él. Nálunk néhány éve 10 pár fész­kelt. Hogy szaporodásukat segít­sék, 30 műfészket telepítettek olyan helyre is, ahol húsz éve nem volt már rétisas. Az eredmények azt mutatják, hogy e büszke mada­rak örömmel fogadták e „lakásépí­tési” akciót, benépesítik ember­rakta fészküket. Visszaesés ta­pasztalható viszont a jellegzetes magyar madár, a túzok szaporula­tában. Bővíteni kell a dévabányai telepet, emelni a szakmai munka színvonalát, a természetvédelem számára megszerezni a dürgőhe- lyek tulajdonjogát, és kedvező kö­rülményeket teremteni ott. Veszé­lyeztetett a denevér is, mert táplá­lékbázisa lecsökkent, s búvóhelyül faodút alig talál. A természetvédelem csak akkor tud igazán eredményesen működ­ni, ha a társadalom erői is segítik. A társadalom aktivitása, érdeklődé­se különösen a mindenki által is­mert fajok esetében igen jelentős, ilyen tevékenységre épül például a fehér gólya és az énekes madarak védelme, illetve az esetenként szükséges békamentési akciók. Hazánkban az elektromos művek minden ellenszolgáltatás nélkül már eddig 2500 mesterséges gó­lyafészket szerelt fel a villanyoszlo­pokra, idén és jövőre még további ezer otthont kínálnak fel kedvenc hosszú lábú madarainknak. A ma­gyar eredmények elismeréseként 1990-ben nálunk rendezik a nem­zetközi fehérgólya-védelmi konfe­renciát. A békákat pedig nem a gó­lyák elől mentik, hanem az utakról, ahol tízezerszámra tapossák el őket a kocsik. A Fertő tónál fólia­gáttal vödörbe terelték a békákat, és hat hét alatt 83 ezret hordtak a természetvédők a veszélyes útsza­kaszon át a vízbe. Hazánkban a Madártani Intézet szervezi, irányítja és hangolja ösz- sze az állatok védelmét. Nemzet­közileg elismert ez a tevékenység, különösen a madárvédelem világ- színvonalú. Vívmány az is, hogy legalább a fokozottan védett álla­tok elsőbbséget élveznek a gaz­dálkodás érdekeivel szemben, Eu- rópa-szerte irigylik tőlünk ezt a ter­mészetvédők. A nemzetközi együttműködésből hazánk is kive­szi részét, valamennyi fontosabb természetvédelmi szervezettel kapcsolatban áll, és csatlakoztunk azokhoz a nemzetközi egyezmé­nyekhez, amelyek a vadon élő ál­latvilág fenntartását szolgálják. A magyar szakemberek részt vesznek a Nemzetközi Természet- védelmi Unió szakbizottságainak munkájában, és alapító tagjai va­gyunk az 1922-ben létrehívott Nemzetközi Madárvédelmi Ta­nácsnak. Az utóbbi években a szo­cialista országok közül elsőként si­került együttműködni a Világ Vad­védelmi Alapítvánnyal is, amely a kerecsensólyom védelmi progra­mot konkrétan is támogatja. Gya­rapodott is ezeknek az értékes madaraknak népessége nálunk. Elmondhatjuk, hogy Magyarorszá­gon van mit védeni; a természet vé­delmét - erejéhez mérten - támo­gatja az állam, és a társadalom megértése, segítökészsége sem hiányzik. |_ £ A dombóvári Dália Fűszert Áruház 1988-ban is folytatja kedvezményes vásárlási akcióját: a nagy tételben vásárló közületeknek 2% engedményt adunk. Azon vásárlóinknak (közületek kivételével), akik 1500 Ft felett vásárolnak, 50 Ft-os vásárlási utalványt adunk, amit áruházunkban bármikor levásárolhatnak. Címünk: Dália Füszért Áruház Dombóvár, Bajcsy-Zsilinszki u. 47. ps) Paks Költségvetési üzem értesíti Paks, Nagydorog, Pusztahencse, Györköny, Kölesd lakosságát, hogy a kukás szemét- szállítás díja 1988. jan. 1-től 40 Ft/hó/db-ra emelkedett. A Skála-Kapós Gt Kaposszekcső FELVESZ közgazdasági érettségivel rendelkező, árképzésben vagy adóügyekben gyakorlatot szerzett munkatársat Érdeklődni: 7-16 óráig 74-66-154, 74-66-657 <77» Felvételi előzetes Az idei egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák rendjében, nem lesz az elő­ző évhez képest lényeges, tartalmi változás - tájékoztatták az MTI mun­katársát a Művelődési Minisztérium­ban. A felvételizőket érintő valameny- nyi tudnivalót tartalmazó Felsőokta­tási felvételi tájékoztató már kapható az ÁKV könyvesboltjaiban, a szük­séges nyomtatványok, jelentkezési lapok pedig már a kijelölt nyomtat­ványellátó boltokban várják a diáko­kat. A tájékoztató kiadvány ezúttal is közli a jelentkezési feltételeket és azok módjait, a vizsgák intézményei sajátosságait, az értékelési rend­szert, a fellebbezések, átirányítások módjait, s a felvételik pontos tantár­gyi követelményeit. Idén első alka­lommal a kiadványt kiegészítették a szakok és a szakpárok mutatójával is, amely lehetővé teszi a többoldaló visszakeresést. Ugyancsak kapható a tavalyi felvételi feladatokat, azok megoldásait, illetve a tavalyi pontha­tárokat, felvételi lehetőségeket tar­talmazó kiadvány: ennek segítségé­vel a pályázók saját maguk is felbe­csülhetik esélyeiket. A felvételi jelentkezéseket 1988. március 1-jéig kell beadni: nappali tagozatra jelentkezés esetén - ha a pályázó az idén érettségizik - a kö­zépiskola igazgatójához, ha viszont a jelentkező a középiskolát koráb­ban végezte el, közvetlenül a fel­sőoktatási intézményhez. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 23-24-én lesznek, az egyéb tárgyak írásbeli vizsgáit - az elő­zőekhez képest korábban - május 25-26-án, a szóbeli felvételi vizsgá­kat június 23. és 30. között tartják. Mint azt a Művelődési Miniszté­riumban elmondták, az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti hosszabb időszak lehetővé teszi az írásbeli dolgozatok pontosabb, figyelme­sebb javítását, értékelését. Uj vonás, hogy a jelentkezők esetleges felleb­bezési és átirányítási kérelméhez a felsőoktatási intézményeknél be­szerezhető egységes űrlap készül, amely módot nyújt a kérelmek gyor­sabb elbírálására, a legfontosabb adatok - például az elért pontszá­mok - egységes feltüntetésére. Ta­valy például mintegy ötezer ilyen ké­relemről döntöttek, s az eljárást las­sította, hogy sok esetben éppen a pályázók legalapvetőbb adatai hiá­nyoztak, továbbá hogy azokat nem a felsőoktatási intézményhez küldték. Az idei jelentkező számára bizo­nyára hasznos az elmúlt évi, egyéb­ként fegyelmezetten, jól szervezet­ten, komoly zökkenők nélkül lezajlott felvételik néhány tapasztalata. A mintegy 44 ezer nappali tagozatra jelentkezett közül mintegy 17 ezren nyerten felvételt. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a vizsgákra je­lentkezők mintegy egyharmada ér­tékelhetetlen teljesítményt nyújtott: vagy csak igen minimális pontszá­mot értek el, vagy meg sem jelentek a szóbelin. Ez a szám az egészség- ügyi felsőoktatás területén volta leg­kisebb (25 százalék), és a művészeti felsőoktatásban a legnagyobb (84 százalék), míg a többi területen az arány 30-35 százalékos volt. A tavaly bevezetett, a felvételi eljá­rás nyitottságát és nyilvánosságát szolgáló intézkedések egyértel­műen kedvező fogadtatásra találtak mind az egyetemeken, mind a diá­kok körében. Az írásbeli dolgozatba való betekintést - az eredmények és a javítási útmutató ismeretének kö­vetkeztében - a felvételizőknek mintegy 10-20 százaléka kérte. Ész­revételt azonban csak néhány szá­zalékuk tett, s még a jogosnak bizo­nyult kifogások esetén is csak egy- egy alkalommal fordult elő, hogy ezek figyelembe vétele - esetleges javítási hiba miatt - a felvételi pont­számot befolyásolta volna. A jelenlegi felvételi eljárás korsze­rűsítésén, esetleges módosításán egyébként tovább dolgoznak a szakemberek, s folynak az erre vo­natkozó kísérletek is. Ezzel kapcso­latos az az újdonság, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgaz­dasági gépészmérnöki karának nappali tagozatára, kísérleti jelleg­gel, az idei évtől felvételi vizsga nél­kül veszik fel - a Felvételi tájékozta­tóban megadott feltételeknek meg­felelően - a diákokat. Eszerint azok a nappali tagozaton érettségizett fiata­lok, akiknek középiskolai értesítője és érettségi bizonyítványa négyes­nél rosszabb jegyet nem tartalmaz, és magyarból, történelemből és ma­tematikából jelest értek el, valamint idegen nyelvből legalább középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeznek, e szakra felvételi nél­kül jelentkezhetnek. (MTI) Mackó úr szeretné, ha nem puffántanák le a „tiltott” határátlé­pésért A kárpáti hiúz jól bírja a telet A rétisas szívesen költ az emberrakta fészekben is

Next

/
Oldalképek
Tartalom