Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

1988. január 9. ivÉPÜJSÁG 3 Racionális gazdálkodás Fejezetek a költségvetésből Inter}» Tamás Mámmal, a megyei tanács általános elnökheiyettesévf HÉTRŐL HÍRRE Fölröppentek a hírek akárcsak az álmukból ocsúdó lepkék és a denevérek: a szokatlanul enyhe időjárás megzavarta á növény- és állatvilág természetes rendjét. Hát ami igaz, igaz, meglehetősen „hideg nyarunk” van, a meteorológiai házikók­ban Szekszárdon szerdán plusz 13 Celsius-fokot mértek, a legkedvesebbet, plusz t Celsius-fokot vasárnap mutatott ^ hőmérő higanyszála. Azt az 1,8 milliméteres csapadékot, ami hullott januárban, nem is lehet csapadéknak nevezni, enyhe permetnek csupán. Szóval az erdők, mezők növényei úgy viselkednek, mintha már közel lenne a kikelet: a déli lankákon zöldell az illatos hunyor, virít a kikerics, nyílik az ibo­lya, feslenek a barkák a mogyoróbokrokon. Nem tud megpi­henni a természet... Évkezdés Nem könnyű esztendőnek nézünk elébe. Szigorodó felté­telek mellett többet kell dolgoznunk, a szakképzetlen mun­kaerő elhelyezkedési gondokkal néz szembe a megye né­hány városában, ugyanakkor nagyobb rangja, szélesebb el­helyezkedési lehetősége van a jól képzett, kvalifikált szak­munkásoknak. Nagyobb munkaerőmozgással lehet számol­ni, s azzal, hogy akinek a munkájával nincsenek megeléged­ve - mert hanyag, mert rendszertelen, lusta, megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, vagy éppen képtelen jól elvégezni a rábízott feladatot -, minden különösebb köntörfalazás nélkül elküldik. Az év első munkanapját jó néhány vállalatnál, üzemnél munkásgyűlésekkel kezdték. Műhelycsarnokokban, ebéd­lőkben tartották ezeket, s itt ismertették a munkahelyi veze­tők, hogy milyen eredménnyel zárták az 1987-es gazdasági évet, és hogy mire lehet számítani idén. A munkásgyűlések­nek különösen ott van igazán értéke és értelme, ahol közért­hetően, egyszerűen mondják el a legfontosabb tudnivalókat. Persze, az sem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű az például, hogy a jövedelmezőségi mutató nem más, mint a be­fektetett érték nyereséghozama. A munkásgyűlésen, ahol magam is jártam, meglehetősen sok érdektelen emberrel ta­lálkoztam. Rengeteg kérdés kínálkozott volna főleg az idei év­vel kapcsolatban, hisz számtalan a változás. Például a tervké­szítésben, amelynek meg kell felelnie az új követelmények­nek, nem baj ha reális, és kellően rugalmas. Meg kellene kér­dezni, beszélni - talán ezen a fórumon is -, hogy melyek azok az áruk, amelyeknek a gyártása jövedelmező, melyek azok a munkák, amelyeket vállalni érdemes, milyen munkákat, me­lyik termelést kellene abbahagyni, melyik tevékenység a veszteséges, lesz-e átképzés, vagy átcsoportosítás. Aztán itt van a magánszemélyek jövedelemadójával kap­csolatos számtalan tudnivaló. Január 15-ig valamennyi dol­gozó kap ehhez hasonló szövegű levelet: „Értesítem, hogy a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetésére és tár­sadalombiztosítási jogszabályok változtatására tekintettel 1988. január 1-től havi alapbérét ... forintban határozom m eg. A fenti összeg tartalmazza a 310 forintos bérpótlékot is." Bár a személyi jövedelemadóról már jó néhány hónapja be­szélünk, valószínű többen akadnak, akik most találkoznak ezzel a mindennapi gyakorlatban. Olyan adóról van itt szó, amelyben minden magánszemélyt az összes jövedelme után adókötelezettség terheli, és adót fi­zetni köteles. Sávos rendszerű, azaz, a különböző jövedelem­nagyságokhoz más és más adókulcs tartozik, ami növekvő mértékű adóztatást fejez ki. Az adórendszer tekintettel van Biciklitúra - januárban Övárok épül a Bottyán-hegyen olyan sajátosságokra is, amelyre kedvezményeket indokolt szűk körben nyújtani. A személyi jövedelemadó általános jel­legű, tehát minden jövedelmet figyelembe vesz, függetlenül annak a forrásától, az igazságra törekszik, mert növekvő mér­tékben adóztatja a jövedelmeket, személyi jellegű, mert elte­kint a családi körülményektől és humánus, mert szűk körben fenntartja a kedvezmények rendszerét. Ilyen például az alkal­mazotti kedvezmény, ami évi 12 ezer forint és amely a fő mun­kahelyen végzett munkajövedelmekből elért legmagasabb jövedelemhez tartozó adósávból levonható. Van most dolguk bőven a munkahelyi vezetőknek, a számviteli dolgozóknak, s különösen nehéz ez a munka most, amikor számos dolog még tisztázatlan. Építkezni is lehet Ritka az ilyen időszak, mikor januárban munkáskabátot és nem pufajkát hordanak az építők. A pufajka talán még elő sem került. Az év elején rögtön felgyorsíthatják a tempót, nem kényerülnek - egyelőre legalábbis'- fagyszabadságra. Az állami, a tanácsi és a szövetkezeti építőipar már ismeri az éves tervét, elkészültek az ütemtervek, megnyitották az építé­si naplót. Szekszárdon, Baján, Komlón, Pécsett, ipari nagybe­ruházásokon, lakásépítkezéseken dolgoznak a szerelők és az építők. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen munkát vé­geznek, hisz például a lakásépítkezések után most januártól hároméves garanciát kötelesek vállalni az építők. Mennyi hu­zavona volt eddig a garanciális javítások körül! Különösen akkor, ha egy tehetetlen, jogkör nélküli és ráadásul meglehe­tősen drága lakásszövetkezeten keresztül bonyolódott. Meg­alázó, kiszolgáltatott helyzetbe került a hivatallal szemben te­hetetlen állampolgár, aki semmi mást nem akart, mint azt, hogy a nagyon drágán megvásárolt lakását lakni tudja. Ez a jövőben nem mehet így - az elkövetett hibákért vállalni kell a felelősséget. Házat, iparvágányt, utat, övárkokat építenek, építettek mostanában jó néhány helyen. Mi egy övárok építésének befejező mozzanatait kaptuk lencsevégre. Az övárok Szek­szárdon, a Bottyán-hegyen létesült, s egy kultúrtechnikai beavatkozás része. A Szekszárd-Paksi Vizitársulat végezte itt a munkákat: a 800 méter hosszú övárok feladata az alatta lé­vő lakótelep vízvédelme, és az, hogy a fölötte lévő területekről összegyűjtse, és a Parászta-patakba vezesse a vizet. Egyik szakasza útként is szolgál, ez három méter széles, vápás ki­képzésű betonút. Ez az úgynevezett „közcélú rekonstrukciós munka” három és félmillió forintba kerül. Nem látványos be­ruházások ezek, s lassan természetesnek tűnik az is, hogy nem önti el a város egyes részeit az iszap, nem omlanak ösz- sze öregedő házak, s hogy a szőlőhegyek útjai közül sok esős időben is járható. Üdülési szokásaink Érdekes kiadványt lapozgattam a minap: a Központi Sta­tisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága mérte fel, milye­nek is a mi üdülési, utazási szokásaink. Háromszázötven ház­tartás több mint ezer családtagjának a véleményére, szoká­saira voltak kiváncsiak. Megnézték, hányán, hol, külföldön vagy belföldön, és mennyi ideig üdültünk, hova utaztunk. Az úgynevezett „tartós utak” 80 százalékát kitevő belföldi utak zömmel a vízpartok felé vezettek. Kitűnt a felmérésből, hogy a vikendek többsége rokoni, baráti látogatás, három napra pi­henni alig-alig mennek el az emberek. A megkérdezettek fele egyáltalán nem utazott az év során. A nem utazók közel fele úgy nyilatkozott, hogy nem is igényelte az utazást, negyedük egyéb korlátozó okokra hivatkozott, ötödük takarékoskodik, s minden tizedik anyagi okokat jelölt meg. D. VARGA MÁRTA Bővül a kereskedelmi bankok megyei hálózata- Mindenkiben úgy vetődik fel a kérdés az idén, hogy mennyivel lesz kevesebb a pénzünk, mint tavaly volt. Mi a helyzet a megyei tanács és a megye tanácsainak idei költségvetését illetően?- így nem lehet rá válaszolni, mert mint ahogyan ezt a számok is mutatják, nem lett kevesebb a pénz, még több is, a kér­dés csak az, hogy ebből mire telik. A nö­vekedés forintban öt százaléknyi, ami kö­rülbelül annyit jelent, hogy reálértékben mintegy 7-8 százalékos csökkenéssel kell számolnunk. Ezt megint több okból nem lehet pontosan kimutatni, hiszen na­gyon sok múlik azon, hogy mennyire si­kerül javítani a gazdálkodáson, milyen tartalékokat tárnak fel és mennyire érvé­nyesül az ésszerű vállalkozási szemlélet a tanácsi gazdálkodásban.- Milliárdokban lehet gondolkodni, és mint a decemberi tanácsülést követő tu­dósításból már kiderült, a megyei tanácsi gazdálkodás az idén mintegy 4,4 milliárd forintnyi összeggel számolhat, beleértve ebbe az intézményeket is. - Egy családi költségvetésben azt lehet tenni, hogy va­lamiről lemondunk...- Ezt kellett nekünk is tenni. Átgondolni és meghatározni az adott körülmények között a legcélszerűbb irányokat. A meg­változott feltételek azt diktálják, hogy a VII. ötéves terv irányszámai valamennyi területen nem tarthatók, ezért ismételten át kell tekinteni a feladatokat, és a lehető­ségek függvényében dönteni az új rang­sor felállításáról, a reálisan elérhető cé­lok meghatározásáról. A terv készítése során arra törekedtünk, hogy az intézmé­nyek működését, illetve az onnan belépő fejlesztések költségvetését biztosítani tudjuk. Ezek közé tartozik az egészség­ügy, a szociális ellátás és oktatás terüle­te. Célunk, hogy a már elért színvonalat megtartsuk. Éppen ezért a működésre szánt összeg inkább közelít a 15 százalé­kos áremelkedésekhez, mint a beruhá­zások esetében. A terv szerint le kell mondanunk a szekszárdi gimnázium építéséről, ponto­sabban arról, hogy az idén és várhatóan egy-két éven belül ezt el tudjuk kezdeni, nincs realitása a dombóvári szakmun­kásképző tornatermének sem. A költség- vetésen belüli arányok és az összegsze­rűség is érdekes lehet. A gazdálkodási tartalékokkal együtt a tanácsok idei mű­ködési, fenntartási és felújítási célokra több, mint hárommilliárd-háromszázöt- venkilencmillió forintot költhetnek. Ennek 33,6 százaléka az egészségügyi és szo­ciális kiadás, 45,9 százaléka az oktatási, kulturális és sportcélok keretösszege. Néhány példa: bővül a dombóvári kórház gunarasi részlege negyven ággyal. Egy általános orvosi, egy gyerek-, egy ifjúsá­gi, nyolc üzemorvosi, 12 szakorvosi óra fejlesztése valósul meg. Szociális segé­lyekre például 7,7 millió forinttal jut több, a szociális étkeztetésben részesülők száma mintegy százzal nő. Tizenöt új általános iskolai tanulócso­port indul, hússzal növekszik a napközis csoportok száma. A középiskolákban pedig várhatóan két gimnáziumi, két szakmunkástanuló, öt szakközépiskolai osztály lép be szeptemberben. A felújítá­sok közül kiemelném a dombóvári kór­ház rekonstrukcióját, és az Apáczai Cse­re János Szakközépiskolát.- Melyek azok a beruházások, amelyek nem maradnak, nem maradhatnak el?- A fejlesztési forrás nyolcszázötven­millió forint, ez közel húsz százalékkal alacsonyabb, mint az előző évi előirány­zat. Ennek reálértéke további csökke­nést jelent. Ezért a tárgyévi fejlesztések­ben csak a szekszárdi tisztított szennyvíz zárt rendszerű elvezetését szolgáló be­ruházás befejezését és a szekszárdi kór­ház gyerekosztálya szerződés szerinti fedezetét lehet biztosítani.- Külön érdemes szólni a megyei ta­nács céltámogatási rendszeréről...- Változatlanul maradt a szociális bér­lakás és a szolgálati lakások építésének támogatása. Tehát az idén is tudunk adni a bruttó költségekre lakásonként négy- százezer forintot, számítunk is arra, hogy valamivel azért több épül, mint amennyit a terv tartalmaz, hiszen az a 20-25 bérla­kás nagyon kevés. Javítható a helyzet a lakásmobilitás növelésével is. Ezt is ösz­tönzi anyagilag a megyei költségvetés. A megyei költségvetés hozzájárul a telep­szerű, többszintű, személyi tulajdonú la­kások telkeinek előkészítéséhez, és az egyedi telkek kialakításához. A céltámo­gatás, és a hitelkeret az idén hatszáz család lakáshoz jutásának segítését te­szi lehetővé. A középfokú oktatásban ösztönözzük a középiskolai tanterembővítést és más megoldásokat is. Változatlanul fontosnak tartja a terv az egészséges vízzel nem rendelkező községek ilyen irányú beru­házásait. Hogy pontosak legyünk, a VII. ötéves terv azon céljáról, hogy 1990-ben minden községben legyen egészséges ivóvíz - nem akarunk lemondani.- Említette az elején, hogy szemlélet- változásra, van szükség a tanácsi gazdál­kodásban is, itt milyen új lehetőségekre gondolt?- Olyan belső érdekeltségi rendszer megteremtésére, amelyben a takaréko­san, racionálisan gazdálkodók maguk is jól járnak. Olyasmiről van tehát szó, hogy a megtakarítások egy részét helyben hasz­nálhassák fel az intézmények. Hiszek ab­ban, hogy a szűkös körülmények maguk­ban is rákényszerítik a tanácsokat és azok intézményeit, hogy az eddiginél célszerűb­ben tervezzék meg a kiadásaikat. Ma már arra semmiféle lehetőség nincs, hogy év közben plusz pénzeket lehessen szerezni. A helyi tanácsok felelőssége is megnőtt a hatáskörükkel együtt. Vállalkozni kell ugyan, de csak az ésszerű kockázat hatá­rain belül. Fontos a tanácsok számára - az átállás évében is -, hogy a lakossággal, il­letve a területükön működő és adózó gaz­dálkodási szervekkel a kölcsönös előnyö­kön és a bizalmon alapuló kapcsolatokat alakítsanak ki. Csak így biztosítható, hogy a tervezett bevételek, amelyeknek jelentős részét a jövőben a személyi jövedelem- adó biztosítja, valóban a tervezett mennyi­ségben és időben folyjanak be.- Összességében milyennek ítéli meg a megye helyzetét, illetve idei várható fej­lődését?- Nem lehet a kérdést önmagában vizs­gálni, mert a népgazdaság helyzetére jel­lemző nehézségek nálunk is jelen vannak, tehát a tanácsok 1988. évi terve is tükrözi jelen gazdasági helyzetünket. A hangsúly a termelésen van, ott kell megtermelni a fej­lődéshez szükséges nagyobb forrást. Ez a helyzet a fogyasztásban elvonást jelent. Ennek alapján kell úgy tervezni és csele­kedni, hogy a későbbi dinamikusabb fejlő­dés alapjait megteremtsük, illetve ne kény­szerüljünk az alapellátásban nagyobb visz- szalépésre. A tanácsi fejlesztéseket pedig a helyi lehetőségek és igények szerint kell nagyon racionálisan megtervezni a gon­dolkodásban és végigvinni a cselekvés­ben. Országosan több pályázati rendszer van, ezek útján jöhetnek be újabb pénzek a megyébe. Ez is további kezdeménye­zést kíván a tanácsoktól. Elsősorban a terület- és településfejlesztési, valamint a foglalkoztatási alapból való részesedést szeretnénk elérni. Nagy lehetőségek vannak a helyi for­rások jobb működtetésében is. 1986-ban hatszázkilencvenmillió forinttal nőttek a fej­lesztési és működési pénzeszközök társa­dalmi forrásból. Ennek hatvan százaléka a lakosság társadalmi munkája volt, a többi pedig a gazdálkodók átadott pénzeszköze. Ha sikerül a legfontosabb helyi feladatokra mozgósítani, akkor ez az idén sem lesz ke­vesebb. IHAROSI IBOLYA A kereskedelmi bankok, már működé­sük első évében országszerte kiterjedt hálózatot építettek ki. Vidéki igazgatósá­gaik révén lényegesen felgyorsult a hite­lügyek intézése, számos megyében je­lentősen növekedett a banki szolgáltatá­sok színvonala. Verseny alakult ki a ban­kok között az üzletfelek megnyeréséért, számos megyében ma már több pénzin­tézet szolgáltatásai közül választhatnak a vállalatok, szövetkezetek. A múlt év elején Komárom megyében három új kereskedelmi bank kezdte meg működését. A Magyar Hitelbank Tatabá­nyán és Esztergomban, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank Komáromban, a Budapest Bank Tatabányán nyitott igaz­gatóságot, illetve fiókot. Komárom me­gyében a legnagyobb forgalmat a Ma­gyar Hitelbank tatabányai igazgatósága bonyolítja le, amely csaknem száz válla­lat és szövetkezet számláit kezeli. Az igazgatóság által kihelyezett fejlesztési hitelek döntő többségét a jól prosperáló, kellő nyereséggel dolgozó vállalatok kapták. így a Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Közös Vállalat exportbővítő beruházáshoz vett fel kölcsönt, a nyer­gesújfalui Viscosagyár a vegyiszál-gyár- tás nagyarányú bővítésére kapott hitelt a banktól. A pénzintézet vállalkozói tőkével is részt vesz a jövedelmezőnek Ígérkező fejlesztésekben. így pénzt adott a Komá­romi Kőolajipari Vállalatnak a műszaki fejlesztés gyorsításához, a termékszer­kezet átalakításához. Fejér megyében három kereskedelmi bank hozott létre fiókot, illetve igazgató­ságot. Közülük a legnagyobb forgalmat az Országos Kereskedelmi és Hitelbank székesfehérvári fiókja bonyolítja le, amely az elmúlt hónapokban 108 millió forint beruházási hitelt nyújtott a megyé­ben gazdálkodóknak. Bankhitel segítsé­gével újította fel gépjárműparkját az Álba Volán, a Móri Állami Gazdaságnál pedig korszerű gyümölcsléüzemet építenek. A bankfiók segítségével jutott az Álba Vo­lán tartós bérlet formájában tíz Mercedes kamionhoz. Ezekkel a járművekkel a vál­lalat a nemzetközi szállítási piacon is egyre inkább versenyképessé válik. Baranya megyében a Magyar Hitel­bank létesített igazgatóságot. A pécsi kirendeltségtől mintegy húsz mezőgaz­dasági nagyüzem vett fel hitelt a termelő ágazatok bővítésére, korszerűsítésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom