Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

4 Képújság 1988. január 28. SZAKSZERVEZETI ÉLET Tisztességes munka A közelmúltban tárgyalta meg a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa testnevelési és sportbizottsága a Báta- szék Nagyközségi Szakszervezeti Bizottság testnevelés­sel, sporttal összefüggő tevékenységét. A nagyközség sportélete jó színvonalú szervezésének, színesebbé tételének a 6 tagú sportalbizottság az elmúlt két évben megfelelt. Nagyon jól éltek a nagyközségben lé­vő tornacsarnok nyújtotta lehetőségekkel, főleg a téli idő­szakokban. Célkitűzésük, hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek testedzése érdekében hasznosan tegyenek, megvalósult. Rendezvényeik sorában természetesen ná­luk is a labdarúgás van a főhelyen, de jelentős lét­számú résztvevőt tudtak megmozgatni a horgászverse­nyekre, atlétikára, és a tekeversenyekre is. Figyelemre méltó az érdeklődés a lövészet és az asztalitenisz iránt is. Dicséretre méltó az a segítőkészség, amely a sportalbi­zottság érdekében megnyilvánult a Szövetkezeti Vasutas Sportklub, a horgászegyesület, az MHSZ és a nagyköz­ségben lévő gazdálkodó szervek részéről. Az eredményességért köszönet illeti azokat a társadal­mi aktivistákat is, akik közreműködésükkel biztosították az események zökkenőmentes megrendezését, szervezték a résztvevőket. Külön értékelendő, ha tudjuk, hogy nem könnyű dolog ma egy tömegsport-rendezvényt megszer­vezni, lebonyolítani. Főleg amiatt, hogy a dolgozók a sza­badidő eltöltésének mostanság nem az egészségkímélő, kondíciónövelő oldalát részesítik előnyben. Természete­sen erre jó okunk van. Az SZMT testnevelési és sportbi­zottsága az ülésen felsorolt tények alapján megállapította, hogy a Bátaszék Nagyközségi Szakszervezeti Bizottság sporttevékenysége sokoldalúvá vált, a résztvevők száma növekedett. Az 1988. évi tervekkel a színvonalat továbbra is tartani akarják, rendezvényeikkel az olimpiai eszme he­lyi kiteljesedését kívánják elősegíteni. GL Közös feladat az újítómozgalom szélesítése Az MMG Automatika Művek Szekszár­di Műszergyárában ma már mind többen vallják, hogy a jövőben a termelési, vala­mint ezzel összefüggő innovációs fel­adatok feltételei között az újitómozgalom további eredményes szélesítése nélkü­lözhetetlen. A gyárban az újítómozgalom társadal­mi irányítója és ellenőrzője, valamint az újítók érdekvédelmi képviselője az üzemi szakszervezet. A mozgalom a műszaki és gazdasági szempontok mellett fontos üzempolitikai cél is. Mindezek tükrében a gyárban az 1987-es évben az elfogadott újítások száma 50 százalékkal nőtt az 1986-os évhez viszonyítva. A növekedés többek között segítette, hogy az újítási díjakat 1987. január 1 -jé- től már költségként lehet elszámolni, igy ez nem a bért és keresetszabályozást terheli, továbbá a közreműködői órabér is nőtt. Az 1987-es évben az újítások többsé­ge gazdasági jellegű volt, melyek közül több az új termékekhez kapcsolódott, de ezenkívül érkezett javaslat a munka- védelem és a környezet javítására is. A legtöbb újítást a gyárfejlesztés és a szer­számműhely dolgozói adták be. Az 1987. évi elfogadott újítások több mint 1 millió 600 ezer forintot hoztak a gyár konyhájá­ra, s utánuk 143 ezer forint újítási díjat fi­zettek ki. Az újítók többsége szakmun­kás, de a műszaki végzettségűek száma is nőtt. A legeredményesebb volt a 87-es évben Havasi Mihály, a fejlesztési cso­port vezetője, akinek a beadott újításai 280700 forint megtakarítást eredmé­nyeztek. A gyár az 1987. évi termelési programját 540,7 millió forintban teljesí­tette, ami 14,7 százalékos növekedést mutat az 1986-os évhez viszonyítva. Az egy főre jutó termelési érték éves vi­szonylatban 782 ezer forint. Az egy főre jutó éves keresetszinvonal 77 537 forint. A gyár ez évi termelési feladataihoz kap­csolódó újítási feladatterv által kiadott ja­vaslatokra közel 200 ezer forintot tűztek ki. Az egyes feladatokat a műszaki szín­vonaltól és a kidolgozás fokától függően 7-től 20 ezer forintig szándékoznak dí­jazni. A gyár szakszervezeti szervei 1988- ban is arra törekszenek, hogy a gyárban erősödjön a közgondolkodás. Hamaro­san az újitómozgalom szellemi vetélke­dőjét, az ötletnapot is megszervezik, mi­vel az eddig megtartott rendezvények igen jelentősen egészítették ki az újitó­mozgalom gazdasági és műszaki előre­lépését. KÁNTÁS JÓZSEF Érdemes a figyelemre Munka­pszichológiai szeminárium Szekszárdon Napjainkban egyre nagyobb ér­deklődéssel fordulnak a vezetéstu­domány szakemberei és a gyakorló vezetők azon pszichológiai felisme­rések, módszerek és összefüggé­sek felé, amelyek alkalmazásáról a vezetés az emberi tényezőket foko­zottabban tudja figyelembe venni a mindennapos gyakorlatban. Ezt az érdeklődést a városban, megyében dolgozó gyakorló vezetőkről is felté­telezve az SZMT Munkásotthon és Könyvtár 1988. februárban 4x3 órás munkapszichológiai szemináriumot indít. A vezető emberismeretével, álta­lában lélektani kultúrájával, a sze­mélyközi kapcsolatokban tanúsított érzékenységével foglalkozó előadá­sok segítséget kívánnak nyújtani a mindennapi munkájukat végző ve­zetők számára: A szeminárium témái:- Munkahelyi önismeret és em­berismeret;- Az intézmények, szervezetek látható és láthatatlan szerkezete;- „Sorskönyvek" és játszmák a munkahely életében;- Racionalizálás... Na és az érzel­mi ügyek? Problémamegoldó módok, konfliktuskezelés, kommunikációs érzékenység;- Vezetők és beosztottak;- Vezetői típusok. Hatékony veze­tői stratégiák;- Egészséges versenyzés és együttműködés. A szemináriumot vezeti: Rácz La­jos pszichológus. A részvételt nemcsak gazdasági és intézményvezetőknek, hanem politikai és tömegszervezetek tiszt­ségviselőinek, különféle kis csopor­tok, közösségek, egyesületek veze­tőinek is ajánljuk. Az érdeklődők 1988. január 30- ig jelentkezhetnek az intézményben (Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 7. Tel.: 16- 277). Deli Erzsébet népművelő Közérzetjavító intézkedések A társadalombiztosítási módosításo­kat az új adórendszer, elsősorban a ma­gánszemélyek jövedelemadójának a be­vezetése indokolta. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályok ugyanis különbözőképpen érintik az egyes keresetarányos társadalombizto­sítási ellátásokat. A társadalombiztosítási jogszabályok módosításánál a következő főbb szabá­lyozási elvek érvényesülnek:- a személyi jövedelemadó bevezeté­se a társadalombiztosítási ellátásokat ér­demben ne rendezze át, színvonalukat ne csökkentse,- az adó utólagos, éves elszámolásra épülő - előlegfizetési - rendszerével szemben a társadalombiztosítási ellátá­sok (elsősorban a nyugdíjasok) végleges összegben kerüljenek megállapításra és folyósításra,- lehetőség szerint a társadalombizto­sítási ellátások kifizetésének folyamatos­sága biztosított legyen. Az új adórendszerrel összefüggő mó­dosításokon túl néhány egyéb társada­lombiztosítási rendelkezést is módosított a Minisztertanács. 1. A részletes módosító rendelkezések a következők:- A keresetpótló társadalombiztosítási ellátások (táppénz, terhességi-gyerme­kágyi segély, gyed, baleseti táppénz) adóköteles jövedelemnek számítanak. Ezért az ellátások alapját a bruttó kereset képezi (adó+10% nyugdijjárulékot + 310 Ft bérpótlékot magában foglaló). Annak érdekében, hogy a kerestpótló ellátások a keresettel összevonhatók le­gyenek (együttesen adózzanak) az 1988. január 1 -je előtt megállapított és ezt kö­vetően is járó ellátások alapjául szolgáló keresetet „bruttósítani” kell.- A táppénz minden naptári napra jár - a terhességi-gyermekágyi segélyhez és a gyedhez hasonlóan - azokra a napok­ra, melyre keresetet nem kap. (Pl. sza­badság időtartamára nem jár táppénz).- Év végi részesedés és jutalom után táppénz a keresőképtelenség első nap­jától jár (nem a 31. naptól). 2. A nyugdíjalapot továbbra is a nyug­díjazás évében és a megelőző naptári év­ben nyugdíjjárulék-köteles kerestekből kell meghatározni. Az új szabályozás sze­rint az 1987 uáni bruttósított kereseteket adóval csökkentett összegben kell nyug­díjalapként figyelembe venni. 3. Az 1987 után megállapított baleseti járadék adóalapot képez. 4. 1988-tól munkavégzés miatt nem kell szüneteltetni a nyugdíjat. Megszűnt a nyugdíjalapként figyelembevehető juta­lommal kapcsolatos korlátozás. A juta­lom az általános szabályok szerint vehe­tő keresetként figyelembe annál, akinek nyugellátását (baleseti nyugdíjellátást) 1988. január 1-jét követően állapítják meg. 6. A rokkantság címén járó árvaellátás, továbbá a tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék korlátozás megszűnt (ha munkát végzett és 3 hónapon át a ke­resete magasabb volt a minimum öreg­ségi nyugdíj összegénél eddig szünetel­tetni kellett az ellátást). 7. 1988. január 1-jétöl 75% táppénzre jogosultak azok, akik kétévi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. Folyama­tos a biztosítási idő, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 8.6000 forintra emelkedik az anyasági segély össze, (eddigi 4000-ről). 9. Gyermekgondozási díj a gyermek 2 éves koráig jár. Megszűnt a gyed felső határa, (minimum: az öregségi nyugdíj legkisebb összegének - 2980 Ft - har­mincad része naponta) 10. Gyermekgondozási segély össze­ge nem változott, de az eddigi - gyerme­kenkénti - 600 Ft jövedelempótlék he­lyett 930 Ft-ot kapnak a jogosultak. 11. Családi pótlék emelése:- általánosan 400 Ft,- a 3 évnél fiatalabb gyermek eseté­ben 500 Ft,- és ugyancsak 500 Ft a tartósan be­teg és a nevelőszülőkhöz kihelyezett ál­lami gondozott gyermek utáni családi pótlék (1700 Ft jelenleg e csoportba tar­tozók családi pótléka). A családi pótlék emelése 2,5 millió em­bert érint, évi költségkihatása 11,3 mil­liárd forint. 12. A magánerőből, saját részére la­kást építő dolgozó számára - kérelmére - legfeljebb 1 évig fizetés nélküli szabad­ságot kell engedélyezni. Az ez irányú fi­zetés nélküli szabadság munkaviszony­ban töltött időnek számít. Nyugdíj megál- laptásánál csak akkor számít szolgálati időnek, ha a dolgozó havi 150 Ft járulékot fizet (egy összegben is fizetheti az újbóli munkábaálláskor). 13. Társadalombiztosítás szempontjá­ból szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb a képesítés megszerzéséhez szükséges idő. 14. Több változás történt a járulékkal kapcsolatosan. Alapvető továbbra is:- a főfoglalkozású biztosítással járó jogviszony keretében kapott bér jellegű juttatások után kell nyugdijjárulékot fizet­ni egységesen 10%-ot (gazdálkodó szer­vezetek - mezőgazdaság kivételével - 40% társadalombiztosítási járulékot fi­zetnek). Nyugdíjasokat érintő változások: 1.1988. január 1 -jétől 15%-kal (de leg­alább 330 Ft-tal) emelkedik a 70. élet­évüket betöltött (vagy 1988-ban betöltik) nyugdíja vagy nyugdíjszerű ellátása, va­lamint az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók nyugdíja. Az e körbe nem tartozók (pl. 70 év alat­tiak és III. csoportú rokkantak) nyugellá­tása 2%-kal - minimum 120 Ft+ 210 (330 Ft) - kiegészítéssel nő (kivéve az 1 -3 fokozatú baleseti járadékban része­sülők kiegészítése 100 Ft, tehát 120 + 100 = 220 Ft). 2. A házastársi pótlék 330 Ft-tal nő, a jövedelempótlék 210 Ft-tal, 390 Ft-ra emelkedik. 3. Rokkantsági járadék (új ellátás) illeti meg azt a 18. életévét betöltött, teljesen munkaképtelenné vált állampolgárt, aki rokkantsági nyugellátásban nem része­sül. (Az Országos Orvosszakértői Intézet bizottságának szakvéleménye alapján.) A rokkantsági járadék összege 2200 Ft, adómentes. Nem jár ez az ellátás annak, aki térítés nélküli intézetben van elhe­lyezve. Nem jár azután a gyermek után családi pótlék, aki rokkantsági járadékban ré­szesül. írásban kell kérni a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól. 4. Betegek, hozzátartozók otthoni ápo­lása céljából kivett fizetés nélküli sza­badság (legfeljebb két év) szolgálati idő­nek számít, ha havi 150 Ft (napi 5 Ft) nyugdíjjárulékot fizet a dolgozó. 6. Mentesülnek a televíziódíj fizetése alól azok a 70 évesn felüli nyugdíjasok és nyugdíjas házaspárok, akik nem család­ban élnek, ha mindketten rendelkeznek nyugdíjjal, akkor is. 7. Módosultak a nyugdíjasok kedvez­ményes utazási feltételei, miszerint: - A közforgalmú vasutak és Volán menet­rend szerinti járatain évente 16 alkalom­mal 50 százalék utazási kedvezményben részesülnek. Két 50 százalék kedvezmény összevo­násával 90 százalékos kedvezményt is igénybe vehetnek - a 16 kedvezmény felhasználása után további két alkalom­mal utazhatnak 90 százalékos mérséklé­sű kedvezménnyel. A kedvezmények ja­nuár 1 -jétől, - a tavaly kiadott utazási iga­zolványok alapján is - megilletik a nyug­díjasokat. 8. A nyugdíjasok részére biztosított tü­zelőutalvány értéke 2400 forint, 12 hó­nap alatt, 200 forintos részletekben kerül a nyugdíjból levonásra. A tüzelőutalványok március 1-jétől válthatók be. KENESSEI ISTVÁNNÉ SZMT politikai főmunkatársa Szamara gépkocsi műszerfalához újításként készített vákuummérö-hitelesítő készülék

Next

/
Oldalképek
Tartalom