Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA Iskola 3 1988. január 28. CSÜTÖRTÖK határon XXXVIII. évfolyam, 23. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft----------------------I Itt minden zsák megtalálja a foltját ft A varrodából a raktárba kerülnek a megfoltozott zsákok 7^---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Naponta 800-850 zsákot javít meg egy dolgozó Olyan szerényen meghúzódik az Epreskertben, hogy alig lehet megtalálni, pedig a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat szekszárdi kirendeltségében ha nem is látványos, de fontos tevékenység folyik. Szorgos asszonykezek válogatják, tisztítják, ha lyukas, megfoltozzák azokat a jutazsákokat, amelyeket a nyolc Tolna megyei és a Bács-Kiskun megye déli részén működő malmoknak, valamint a dombóvári Vetőmagtermeitető és -Értékesítő Vállalatnak ad el, illetve kölcsönöz a zsákraktár. Az üzem saját készlete mintegy 200 ezer darab, amit rendszeresen a szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat termékeivel újítanak fel, de évente összesen 3 és fél milliót foltoz, kötegel, tárol a telepen serénykedő harminc nő és egy férfi. Az épületet tavaly korszerűsítették, így a poros munka után új fekete-fehér öltözőkben tisztálkodhatnak, a szomszédos Titán-telepről hozott ebédet tiszta, otthonos, melegítőkonyhás étteremben fogyaszthatják el a Tengelicről, Zombá- ról és a megye több településéről is bejáró dolgozók. Országgyűlési bizottságok együttes ülése Szerdán az újonnan létrehozott Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium feladatairól és hatásköréről együttes ülésen tanácskozott az Ország- gyűlés mezőgazdasági, valamint településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, Cselőtei László elnökletével. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szóbeli kiegészítésében utalt arra, hogy az új minisztérium kialakítása a kormány átszervezésének szerves része. Az eddigi elgondolások szerint 17 főosztályra tagolódik az új szervezet, s a korábbiakhoz képest 10-20 százalékkal kisebb létszámmal látja el a feladatokat. Ez utóbbiak súlypontja nem változik, továbbra is megmaradnak a klasszikus környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenységek, így például a levegő és a víz tisztaságának védelme, az árvízvédelem, a természetvédelem. Arra azonban számítani kell, hogy a korábbi feladatok - az integrálódás jegyében - újfajta szintézisben, más minőségben jelennek meg. A miniszter rámutatott: különösen fontos feladat az érintett területekhez kapcsolódó információk rendszeres gyűjtése, olyan adatbázis kialakítása, amelynek feldolgozásával prognosztizálni lehet a várható folyamatokat, és ugyanakkor kellő alapot szolgáltat a döntések kialakításához. A miniszter arról is nyomatékosan szólt, hogy a jövőben az eddigieknél fokozottabb figyelmet fordítanak természeti kincseink értékének pontos meghatározására, ugyanis ennek hiányában igen nehéz megalapozott gazdaságossági elemzéseket készíteni, a környezet-, illetve vízvédelem valós érdekeit megvédeni. Szükség van az értékek felmérésére azért is, hogy a népgazdasági tervezésben a súlyának megfelelően érvényesüljön a környezetvédelem. Maróthy László rámutatott: ez a munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha a lakosság széles rétegei részt vesznek benne. Meg kell találni a kapcsolódási pontokat a kisebb, önszerveződő egységekkel, a Hazafias Népfront és más testületek környezetvédelmi szervezeteivel. Különös szerepe van az oktatásnak és a tájékoztatásnak abban, hogy a környezettel kapcsolatos gondolkodásmód megváltozzék. Több területen vannak még nyitott kérdések. így például ma még nem teljesen tisztázott, hogy melyik tárca felügyelje kizárólagosan az ásványvagyont, a földet, az erdőket, s melyikhez tartozzon a hulladékhasznosítás. Várhatóan a KVM hatáskörébe kerülnek majd a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek védelmével kapcsolatos tevékenységek is,^ valamint a radioaktív sugárzással szembeni védekezés irányításának teendői. A vitában Simon Péter (Tolna m.) elmondta, helyesnek tartaná, ha a radioaktív sugárzással kapcsolatos védelem teljes egészében a KVM kezébe kerülne, ugyanis eddig, mind a védelem, mind pedig az ellenőrzés rendkívül széttagolt volt. A vitában felvetődött kérdésekre Maróthy László részletesen válaszolt. Az együttes tanácskozást követően az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Békés Megyei Tanács tájékoztatóját hallgatta meg az Élővízcsatorna vízminőségének javítására, illetve a Békéscsabán keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésére tett intézkedésekről. Az Országos Pincebizottság ülése Tízmillió jut Szekszárdinak Szerdán Szentendrén ülést tartott a több településünket veszélyeztető pinceomlások elhárítását koordináló bizottság. Mint többek között elmondták, a hét érdekelt település - Eger, a közelében levő Ostoros, Pécs, Szekszárd, Szentendre, Budapest XXII. kerülete (Budafok) és Nagymaros - az idén összesen 145 millió forintot költhet pincegondjainak enyhítésére. Ez összegszerűen is és a várható áremelkedések miatt is lényegesen kevesebb, mint a korábbi években, tehát a tervezettnél kevesebb pince helyreállítására és hozzákapcsolódó munka elvégzésére - a tanácsok szakemberei szerint lényegében csak a legszükségesebb munkákra, s az életveszély elhárítására -, lesz elegendő. Egyetértettek az eszmecsere résztvevői abban, hogy e nehéz anyagi helyzetben a tanácsoknak olyan partnereket kell keresniük, például a pincegazdaságok körében, akik segíthetnek e gondok megoldásában. Keresni kell továbbá olyan olcsó, új technológiákat, amelyekhez nincs szükség cementre, mégis alkalmasak az üregek megbízható tömedékelésére. A pincék korábban már tervezett bérbeadása, a vállalkozószellem hiánya miatt, eddig (Folytatás a 2. oldalon.) Prága Kohl találkozott Jakessal Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán Prágában találkozott Milos Jakessal, a CSKP KB új főtitkárával. Kohl délben az NSZK prágai nagykövetségén diszebédet adott Lubomír Strougal tiszteletére. A pohárköszöntőkben hangoztatták, hogy Kohl útja új fejezetet nyit a kétoldalú viszonyban. A Kohl-Jakes találkozóról kiadott kommüniké szerint mind két fél nagyra értékelte a kapcsolatok eddigi alakulását, s megerősítették azt is, hogy készek a további konkrét lépésekre. Meggyőződésük, hogy Kohl mostani látogatása hozzájárul a politikai párbeszéd intenzívebbé tételéhez, a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez, a kulturális cserék gazdagításához, illetva jószomszédi kapcsolatok megszilárdításához. A kancellár ugyancsak szerdai sajtóértekezletén mérföldkőnek nevezte prágai útját. Nagyra értékelte, hogy a mostani tárgyalások - mint mondotta - szokatlanul nyílt és őszinte légkörben zajlottak. Kohl a sajtóértekezleten kiemelte: a kedvező nemzetközi helyzet lehetőséget ad arra, hogy új fejezetet nyissanak a csehszlovák-nyugatnémet viszonyban. Utalt arra, hogy mindkét fél intenzívebbé kívánja tenni a gazdasági kapcsolatokat, az ipari kooperációt. A közeljövőben folytatják a tárgyalásokat az utazási könnyítésekről, az ifjúsági cserékről és a humanitárius kérdésekről. Kohl elmondta, hogy beruházásvédelmi megállapodást készítenek elő, szakértői szinten már megtartották az első tárgyalási fordulót. A kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről szólva azt hangoztatta, hogy a Prága-Nünberg autópálya közös megépítésével erősödhetnének a közlekedési kapcsolatok. Megismételte: az NSZK azt szeretné, ha a nukleáris erőművek biztonságát a lehető legmegbízhatóbb szintre emelnék. Nemzetközi kérdésekről szólva Kohl megismételte a leszereléssel kapcsolatos nyugatnémet álláspontot. Hangoztatta: Bonn reméli, hogy az amerikai törvényhozás ratifikálja a szovjet-amerikai rakétamegállapodást. Megemlítette: közelgő washingtoni útja alkalmával egy egész napot kíván azzal tölteni, hogy erről az NSZK számára is rendkívül fontos kérdésről elbeszélgessen a kongresz- szus tagjaival. Kohl beszélt arról is, hogy az NSZK az Európai Gazdasági Közösség, Csehszlovákia pedig a KGST részéről sokat tehet a két gazdasági tömörülés együttműködési megállapodásának mielőbbi létrehozásáért. Kohl szólt a csehszlovák-EGK és a magyar-EGK együttműködési megállapodás lehetőségéről is. Helmut Kohl a nap folyamán találkozott Gustáv Husák köztársasági elnökkel és Frantisek Tomasek bíboros érsekkel, a csehszlovák katolikus egyház vezetőjével is. Mégis kinek az igazát? Görbe a tükör. Az, amit látunk, nem a valóság, hanem annak ferde mása. Gyakorta hallani, hogy az újságíró ezt a hamis képet írta meg és nem az igazit. Igen, de mégis kinek az igazát lapozná szívesen az olvasó? Álljon itt néhány példa, hogy egy esetről több igazság is lehúzható. Attól függ, hogy lábunkat a dolog melyik oldalához mozdítjuk. Megírta az újság: egy kisvárosunk kisebb vállalata olyan helyzetbe került, hogy megoldásnak az látszott, ha visszatartják a béreket és létszámcsökkentést is végrehajtanak. Erről szólni kell, biztatta az újságírót a városi pártbizottság titkára. A vállalat vezetője nyilatkozott és nem is kerülte meg a kérdést. Az írás megjelent. Pár nap múlva névtelen levél a vállalattól: „a cikkét olvasva nem tudtam megállni, hogy ne ragadjak tollat és megírjam önnek, hogy nem ám ez az igazság, amit leadtak önnek a vezetőink. Többek között elhallgatták a 15 százalék bércsökkentésen felül a 10-15 százalék mozgóbér-, illetve prémiumelvonást. Elhallgatták továbbá a normarendezést, ami annyit jelent, hogy lecsökkentették az összes termékünk normáját és így még többet kellett ugyanazért a pénzért megcsinálni. Ebből adódóan az ön által hallott és leírt 15 százalék bércsökkenés tulajdonképpen körülbelül 25 százalék lett. A létszámcsökkenésről is volt szó, amelytől pillanatnyilag az mentett meg bennünket, hogy harmincötén elmentek, ebből tízet úgy küldtek el. A cikkben nagyon humánusan hangzik, hogy a vezetőink hallani sem akartak a létszámcsökkentésről, de ha ilyen humánusak, akkor miért csak úgy üzengettek le a műhelyekbe a csoportvezetőkkel, amikor határozatot hoztak, miért nem ők álltak oda a munkások elé? Nagyon hirtelen jöhetett nálunk ez a katasztrofális helyzet, hiszen még augusztusban a négy fő vezetőnk fölvehette a maga prémiumját és szeptembertől tőlünk már levonták a fizetésünk egynegyedét...” Nem folytatom. Azért maradt névtelen a levél írója: „mert, ha kitudódik kilétünk, az menthetetlen elbocsátással jár”. Hm! Egy későbbi alkalommal a városi pártbizottság titkára megköszönte az újságírónak, hogy szólt a vállalat gondjáról. Egy falu kis közössége hiányolta, hogy ritkán szerepelnek lapunk hasábjain: „Igaz ugyan, hogy múltkor írtak téeszünkről, de azt mégse kellett volna, hogy ml ott a rossz. Nem kell a szennyest kiteregetni...” Más helyen betegek nyilatkoztak amikor a település egészségügyi helyzetéről kérdezett az újságíró. Erre „reflektált” két orvos. Egyik köszönte a megjelent írást, a másik bántónak találta: „mert a cikk írója valótlan dolgokat állít, hogy annak valódiságáról meggyőződött volna." Egy székhely község tanácselnöke azt mondja a riporternek, hogy bizony a társközségek nélkül fele annyi gondjuk volna. Másnap miután olvasta ezt az újságban, telefont ragad és azt mondja, ez nem igaz. A helyszűke parancsol megálljt a példák sorolásának. Az új sajtótörvényünk adta lehetőségekre, kötelességekre emlékeztetve álljon itt még egy gondolat: valamennyiünk dolga - ha tetszik érdeke -, hogy minden helyzetről, a jobbítás szándékával az igazat kell mondanunk, csak a kérdés ágaskodik továbbra is: mégis kinek az igazát? DECSI KISS JANOS
