Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

/^tolnaN 2 KÉPÚJSÁG 1988. január 28. Rakétaszerződés Ratifikálni vagy sem? Mai kommentárunk Tudatos gesztusok Fordulóponthoz vezethet-e a hosszú évek óta robbanásveszéllyel fenyegető kö­zép-amerikai krízisben a nicaraguai kormányzat és a Managua-ellenes erők közti, küszöbön állót árgyalás? Hogyan alakul a washingtoni törvényhozásban a kontrák újabb, sok milliós segélye ügyében tartandó szavazás? Sikerül-e olyan támogatást kapni Ortega elnöknek madridi tárgyalásain, amely hozzájárulhatna a karibi rende­zés előreviteléhez? E néhány kérdés is érzékeltetheti, milyen sokrétű diplomáciai tevékenység kíséri a nicaraguai válság fejleményeit. A legfontosabb eseménynek az ígérkezik, hogy valóban tárgyalóasztalhoz ülnek-e San Jóséban a sandinista veztés és a kontrák képviselői. Közvetett párbe­széd eddig is folyt a szemben álló felek között, de ez lenne az első alkalom, hogy - Obando y Bravo érsek részvétele nélkül - közvetlen formában jönne létre a dialó­gus. A tárgyalások körül elég nagy a bizonytalanság; követelések, vádak és bírála­tok kavargása jelzi, mennyire hajszálon múlik a találkozó létrejötte. Úgy tűnik, Mana- guában több, nyilvánvalóan tudatosan időzített gesztussal igyekeznek kedvező kö­rülményeket teremteni az ellenzéki csoportokkal beindítandó eszmecseréhez: ilyen például jó néhány, korábban betiltott sajtóorgánum és rádióadó újbóli enge­délyezése. De említhetjük a közelmúlt számos, rendkívül jelentős marraguai intézkedését, a rendkívüli állapot megszüntetését, a népbíróságok feloszlatását, a széles körű am­nesztiát - valamennyi azt szolgálta, hogy tanúsítsa a nicaraguai kormányzat jószán­dékát, hajlandóságát a közép-amerikai béketerv előírásainak betartására. Ám a jelek szerint Washingtonban valamennyi hasonló kezdeményezést elégte­lennek ítélnek meg. Mind világosabb, hogy az amerikai vezetés számára nem a sandinisták ilyen vagy olyan lépése a kifogásolható, hanem a haladó irányvonalat követő rendszer léte az, ami elfogadhatatlan. Tűzszünet ide, kompromisszumkész­ség oda, a Fehér Ház változatlanul Ortegáék eltávolítását tekinti céljának. Kérdés csupán, hogy megkapja-e ehhez a honatyáktól a szükséges támogatást. Jövő hé­ten, amikor a képviselőház, majd a szenátus a kontrák újabb, összesen 35 millió dollárt meghaladó segélycsomagjáról szavaz, ez is elválik. SZEGŐ GÁBOR Az amerikai szenátus három bizottsá­gának meghallgatásaival hétfőn meg­kezdődött a közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről aláírt szov­jet-amerikai szerződés ratifikálási vitája. Az előzetes vélemények ismeretében a szerződés amerikai törvényhozási meg­erősítése valószínű, a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról még 1979-ben megkötött SALT-II. szerződés sorsát ismerve azonban, biztosra még­sem lehet menni. Számos más ország alapokmányához hasonlóan az amerikai alkotmány is azt írja elő, hogy a kormányzat által kötött nemzetközi szerződéseket a parlament­nek, jelen esetben az amerikai kongresz- szus szenátusának kell jóváhagynia. A washingtoni szenátusban szövetségi ál­lamonként 2 szenátor foglal helyet; a száz szenátor - sokrétű elkötelezettsé­gek folytán - rendkívül sokféle érdeket képvisel. így gyakorta előfordul, hogy a szövetségi kormányzat törekvéseivel el­lentétes, alkalmi érdekszövetség kerül többségbe. Áll ez a belpolitikára, a gaz­daságpolitikára, de a külpolitikára is. Az „alapító honatyák” szándékainak megfelelően az amerikai államhatalmat - még a XVIII. században - három ágra osztották (törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomra), s ennek megfelelően a döntéshozatal is megosztott: az egyik ág döntéseit a másik ellenőrzi. Az eltérő érdekek, szándékok ütközé­se hiúsította meg az 1979 júniusában Bécsben - hosszú évek munkája és al­kudozása után - aláírt SALT-II. szerző­dést is. Annak ellenére, hogy Carter ak­kori amerikai elnök „létfontosságúnak” nevezte a ratifikálását, a szenátusban, főleg a hadügyi bizottságnak az ellenző republikánusok voltak túlsúlyban, s ez Sokan attól félnek, hogy a műholdas televíziózással kapcsolatban is nőttön- nö az elmaradásunk, ha nem sikerül rövid időn belül megtalálni a bekapcso­lódás módját. De bérmilyen furcsa is, ép­pen a műsorszóró műholdak televízió­adásait illetően nem vagyunk lemaradva, hiszen Európa fölé csak a napokban lőt­ték fel az első ilyen célú mesterséges holdat. A Magyar Posta központjában ar­ról is tájékoztattak, hogy még jó ideig el­tart ennek a mesterséges holdnak a pá­lyán való stabilizálása, és csak utána foghatnak hozzá a beméréshez, majd a kísérleti adások hosszas vizsgálata után a műsorok rendszeres sugárzásához. Minden valószínűség szerint a nyugatné­met mesterséges hold fellövése azért ha­lasztódott hosszasan, mert nem sikerült legyártani hozzá egy új típusú, sokra ké­pes integrált áramkört, amellyel jócskán javulna a kép minősége. Alapfeltétel: az antennahonosítás Nincsenek erre vonatkozóan biztos in­formációk, de hazai szakemberek úgy vélik, hogy tavasz előtt aligha lehetséges műsort kapni a TV-SAT-ról. Várhatóan négy német nyelvű televíziós műsort, és több mint egy tucatnyi rádióműsort su­gároznak majd, ugyancsak német nyel­ven. Mivel mesterséges hold sugározza ezeket az adásokat, mód lesz rá, hogy csak a rádióműsorokat lehessen venni, vagy a tévéműsorokat is. Az előzőekhez elegendő lesz kisebb parabolaantenna, jelentős hatással járt a szerződésről ki­alakult véleményre. Ehhez még hozzájá­rult a teheráni amerikai nagykövetség 1979. novemberi elfoglalása, és az ame­rikai diplomaták túszul ejtése, valamint az, hogy a szovjet hadsereg egységei a kabuli kormány kérésére segítségnyúj­tás céljával az év végén bevonultak Afga­nisztánba. Carter elnök 1980 januárjá­ban már maga kérte a szenátust a ratifi­kációs eljárás felfüggesztésére. 1980-ban már közelgett ezenkívül az újabb elnökválasztás. Az elnökségre pá­lyázó Ronald Reagan és csapata az Egyesült Államok „megerősítésére” a Szovjetunióval az erő pozíciójából való tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt, és azt mondta, hogy a SALT-II. megállapo­dást félre kell tenni. Carter elnök az év fo­lyamán még többször a szerződés ratifi­kálása mellett foglalt állást, ám 1981 ja­nuárjában távozni kényszerült a Fehér Házból, a SALT-II. ratifikálása pedig le­került a napirendről. (Ezzel együtt elvileg 1985 végéig érvényben volt a megálla­podás, de hatályba nem lépett, a két fél hallgatólagosan tartotta be.) A középtávú és harcászati-hadműve­leti (INF) rakétákról december 8-án Wa­shingtonban aláirt megállapodás most szintén jóváhagyásra vár. Bár bizonyos párhuzamok felfedezhetőek, a mai hely­zet mégis nagyban különbözik a nyolc évvel ezelőttitől. Az újabb szovjet-ameri­kai szerződést az amerikai jobboldal szélsőséges hívei ismét csak támadják, s elfogadása ellen heves kampányt ter­amelynek hozzávetőlegesen félméteres az átmérője, míg a televíziós műsorokat is vevő parabolaantenna 100-120 centi át­mérőjű kell hogy legyen. Ezeket a parabolaantennákat már meg lehet a nyugati országokban vásárolni. Velük kapcsolatban jogos az aggoda­lom, hogy irányítás hiányában éppen olyan parttalanul alakulnak majd a dol­gok, mint a számítógépek vagy a kép­magnók esetében. A kiinduló okoskodás az, hogy ami megfelel Nyugaton, annak itthon is működnie kell. Ez általában igaz, de sajnos, sok-sok példa bizonyítja az el­lenkezőjét. Emiatt tartanák ésszerűnek a típusvizsgálatot a Posta szakemberei. Használhatónak látszik az a javaslat, hogy a Posta Kutató Intézete - ez a gaz­dája az ügynek - vegye fel a kapcsolatot a világ azon nagyvállalataival, amelyek parabolaantennákat gyártanak. A tőlük kapott prospektusok alapján megtörtén­hetne a honosítás. E javaslatnak is meg­vannak az ellenzői, ők azzal érvelnek, hogy mint a technikai tömegtermelés más szféráiban is, itt is a távol-keletiek a legnagyobb gyártók, és értelemszerűen az ő termékeiket veheti meg a nagypén- zű-kispénzű magyar turista a Nyugatot járván. Aztán a turista hazajön és hamar kiderül, hogy „lavórja” nem, vagy alig használható. „Lavór”-import - kockázattal A DTBS útján létesített tévézés tehát nem engedélyköteles, mindazonáltal az veznek. Idén szintén elnök-és kongresz- szusi választások lesznek az Egyesült Ál­lamokban, de sem Reagan elnök, a re­publikánus párt jövendő elnökjelöltjére tekintettel, sem a szenátorok egyharma- da saját újraválasztása miatt nem tekint­het el a szavazók véleményétől. S azok többsége a közvélemény-kutatások sze­rint a szerződés mellett foglal állást. A washingtoni kormányzaton belül sincs már igazán ellenzője a szerződésnek Weinberger távozásával. A kormányza­ton belüli csatát a szerződés hívei nyer­ték meg. A szenátusnak persze joga van módo­sításokat javasolnia. Ha erre sor kerül, ez persze a szerződés újratárgyalását ten­né szükségessé; az abban rögzített ké­nyes kompromisszumok és egyensúlyok felborítását jelentené, s beláthatatlan kö­vetkezménnyel járhatna. A szenátusban, ahol ma a demokratáké a többség, Ro­bert Byrd többségi vezető véleménye szerint mindenesetre a szerződés ellen­zői „igen kevesen vannak”. A szenátus befolyásos hadügyi bizottságának elnö­ke, Sam Nunn úgy látja, „a ratifikálás nem fog késedelmet szenvedni”. Nem közöm­bös, hogy a szenátusi republikánus cso­portvezetője, az elnökjelöltségre pályázó Robert Dole a ratifikálás mellett tette már le a garast több megnyilatkozásában is. Úgy tűnik, hogy a szükséges kéthar­madostöbbség megvan, ám a jól szerve­zett amerikai szélsőjobb tevékenységé­nek lehetőségeit alábecsülni sem sza­bad. Ezzel együtt van alapja annak a re­ménynek, hogy életbe lép az INF-szerző- dés, amely mindenki számára fontos, hi­szen először sikerült megállapodni a nukleáris fegyverek két teljes osztályá­nak megsemmisítéséről, s így az első lépcsőt jelentheti az atomfegyverek to­vábbi csökkentése felé. előbbiek okán érdemes minden egyes esetben szaktanácsot kérni, már a kiuta­zás előtt is. Utóbb viszont - a tájékoztatás szerint - azért van szükség a postai en­gedélyre, amely, hangsúlyozzák, csak formai - hogy a vámnál a vámos különb­séget tudjon tenni az engedélyköteles parabolaantenna és a nem engedélyes között. Igaz - és ezt megint a szakembe­rek állítják - az engedélyhez kötött űrtáv­közlési mesterséges holdak műsorát ve­vő parabolaantenna olyan nagy és olyan drága, hogy legfeljebb néhány kivagyi milliomosunk lesz képes megvásárolni, hiszen a becslések szerint ezeknek az ára megközelíti majd a félmillió forintot. Az egyének azonban nincsenek kizárva ebből a szolgáltatásból sem, hiszen egy nagyközösségi vevőberendezéssel akár öt-tíz-tizenötezer előfizetőt is el lehet látni égből vett műsorral. Távközlési - mind a szovjet, mind a nyugati - műholdak adásának vételére szolgáló eszközök fejlesztésére eddig több mint ötven vállalat, szövetkezet és gmk kért postai engedélyt - tájékoztat Pozsonyi Vilmos, a posta hatósági rész­legének a vezetője. - A korábbi telepítési és üzemeltetési tilalom miatt számukra a posta csak fejlesztésre és exportra adott engedélyt, belföldi forgalmazásra nem. Á lakossági szolgáltatás lehetővé válásával viszont belföldi forgalombahozatali en­gedélyt is kaphatnak az engedélyért fo­Mubarak Washingtonban Az Egyesült Államokba érkezett ked­den Hoszni Mubarak. Az egyiptomi államfő elsősorban az Izrael által megszállt területek helyzeté­ről, illetve - szélesebb összefüggésben - a közel-keleti nemzetközi konferencia tervéről kíván tárgyalni amerikai vendég­látóival. A tervek szerint Reagan elnök ma talál­kozik Mubarakkal. Szerdán George Shultz külügyminiszter folytatott vele megbeszélést. Mubarak előzőleg az NSZK-ban és Nagy-Britanniában járt. Mindkét ország vezetői támogatásukról biztosították az egyiptomi elnök által szorgalmazott nemzetközi értekezlet gondolatát. Az Egyesült Államok ettől mindeddig elzárkózik, és inkább az izraeli elképze­lése megvalósítását, a kétoldalú béketár­gyalásokat szorgalmazza. lyamodók, ezeket az eszközöket azon­ban postai minősítő típusvizsgálatnak kell alávetni. A Magyar Posta központja a Posta Kutató Intézettel kidolgoztatta és az érdekeltekkel egyeztette mindazon postai követelményeket, amelyek alap­ján az intézet már hozzá is látott a benyúj­tott berendezések vizsgálatához. A szolgáltatás és a vételi lehetőség megteremtése természetesen nem lesz ingyenes. A postán elmondták, hogy füg- getelnül attól, hogy az igénybevevő a központi rendszerhez vagy egyedi vevő­berendezéshez csatlakozik, a tarifa azo­nos kell hogy legyen, és az nyilván füg- geni fog a beérkező műsorok számától is. Alapelvnek tartják a postán, hogy a megállapított tarifa fedezze a szolgáltatás költségeit és teremtsen a posta számára nyereséget. A statisztika szerint több mint 3 millió televíziókészülék működik hazánkban, minden harmadik a színes. A posta ada­tai szerint hozzávetőlegesen 1,8 millió té­vékészüléken vehetők - elsősorban a határszéli területeken - a szomszédos országok tévéműsorai, mint tudjuk, egyelőre földi rendszereken keresztül. A földi rendszereknek hamarosan vetély- társai lehetnek az égiek. Ha a minap fel­lőtt nyugatnémet műsorszóró műhold beválik, hamarosan követni fogja a D2-MAC, a franciák műholdja, s ki tudja még hány. .. FEJÉR GYULA Vége Tízmillió jut Szekszárdnak (Folytatás az 1. oldalról.) nem járt különösebb sikerrel, ennek elle­nére, mint hangoztatták, erről a lehető­ségről sem szabad lemondani. Eger és Pécs már megtanult együtt élni a pincékkel: tervszerű pince-helyreállí­tást folytatnak. Kritikusabb helyzetben van Szekszárd, ahol már tavaly is csak a veszélyelhárításra futotta a város erejé­ből. A helyzetet pedig időközben tovább nehezítette az, hogy a gázvezeték építé­se során újabb, eddig még nem is sejtett üregekre bukkantak, s bukkannak. Eb­ben a városban a legszükségesebb munkák elvégzésére 10 millió forint jut, de ennek is egy részét a nélkülözhetetlen felmérésekre, illetve feltérképezésre kell fordítani. A szerdai ülésen egyébként két újabb település - Esztergom és Paks - is be­iratkozott a sok gonddal küzdő „pincés városok” csoportjába. PANORÁMA BUDAPEST - Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására január 25-27. között hazánkban tartózkodott Johann Steiner, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a párt külügyi osztályának vezetője, vala­mint Ulrich Perzinger, a KB tagja, a Volk­stimme főszerkesztő helyettese. Az AKP küldöttségét fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. MOSZKVA - A szovjet vezetés képvi­selőivel folytatott megbeszélés után szerdán hazautazott Moszkvából Hun Sen. A kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, miniszterelnök, külügymi­niszter rövid időt töltött a szovjet főváros­ban, miután Franciaországban találko­zott Norodom Szihanukkal. Hun Sen kedden tájékoztatta Eduard Sevard- nadzét az ellenzéki vezetővel folytatott párizsi megbeszélésekről. * Befejeződött a nyomozói vizsgálat Jurij Csurbanov, a Szovjetunió belügyminisz­terének volt első helyettese ügyében is, akit azzal vádolnak, hogy összesen több mint 650 ezer rubel értékben foga­dott el vesztegetéseket és visszaélt szol­gálati beosztásával. TAJPEJ -LiTeng-huit, Tajvan új állam­főjét választotta meg szerdán a kormányzó Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) Állandó Központi Bizottsága a párt ügyvezető elnö­kévé. A 65 éves politikus július 7-ig tölti be ezt a tisztséget. Akkor a párt XII. kongresz- szusán választják meg a Kuomintang ren­des elnökét. Li Teng-huit két héttel ezelőtt, Csang Csing-kuo tajvani elnök halála után választották államfőnek. Megfigyelők párt­elnöki kinevezését annak jeleként értékel­ték, hogy a Koumintangon belül a reform- politika hívei győzelmet arattak a konzerva­tív irányzat felett. Horn Gyula teheráni tárgyalásai Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár Mohammad Besa- ratinak, az iráni külügyminiszter első helyettesének meghívására január 24-ike és 27-ike között látogatást tett az Iráni Iszlám Köztár­saságban. Tárgyalt vendéglátójával, valamint megbeszéléseket folytatott Ali Reza Moajeri miniszterelnök-helyettessel, Ali Akbar Velajati kül­ügyminiszterrel, Abbasz Ali Zali mezőgazdasági miniszterrel - a magyar-iráni gazdasági együttműködési kormánybizottság iráni társelnökével -, és Hosszéin Sejkoleszlám külügyminiszter-he­lyettessel. A szívélyes és nyílt légkörű tárgyalások során áttekintet­ték a magyar-iráni kapcsolatok alakulását, a két ország helyzetét, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdése­ket. A nemzetközi kérdések áttekintése során az iráni fél hangsú­lyozta, hogy mindaddig folytatja a háborút Irak ellen, amíg nem te­remtődnek meg a konfliktus politikai rendezésének feltételei. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság az iráni-iraki háború mielőbbi befejezésében, a vitás kérdések tárgyalások út­ján történő rendezésében érdekelt. Horn Gyula tovább utazott Szíriába. Kulturális együttműködés A magyar-szovjet kulturális együttműködés akkor teljesíti fel­adatát, ha ennek révén elmélyül a két ország népeinek barátsága, jobban megismerik és megértik egymást. Ezt hangoztatta Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhe­lyettes és Nyina Szilkova szovjet kulturális miniszterhelyettes, ami­kor szerdán Moszkvában aláírták a kulturális együttműködés 1988. évi jegyzőkönyvét. Az előirányzott program feszített, sok a tennivaló a kapcsolatok bővítése érdekében. Folytatódik a kiállítások, művészegyüttesek, művészek, delegációk cseréje. Kiemelkedőnek ígérkezik a jövő színházi évadra tervezett szovjetunióén III. magyar drámafesztivál, amely szeptembertől 1989 áprilisáig tartana. Az együttműködés a kultúra minden területét átfogja, s most az a cél, hogy hatékonyabbá, munkajellegűbbé váljon - mondta Rátkai Ferenc, hozzátéve, hogy a szép hagyományok ápolása mellett mindinkább eleget kell tenni az új követelményeknek is. Mint a ma­gyar miniszterhelyettes az MTI tudósítójának elmondta, a szovjet partnerrel egyaránt a közvetlen kapcsolatok erősítését szorgal­mazzák oktatási intézmények, színtársulatok, művészi közösségek között, a káderek felkészítésében és továbbképzésében. Műholdas televíziózás 3. Fejlesztés és export után - belföldi forgalmazás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom