Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. január 21. TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA A minialagút-rendszer készítéséhez szükséges fúrópajzs Láthatatlan csatornaépítés A különféle csővezetékrendszerek csatorna, víz, gáz, olaj - föld alatti vezetésére világszerte egyre nagyobb az igény. Ezeket igen sokszor már betelepített ipari területeken vagy a városok lakott kerületeiben kell megépíteni. A hagyományos technika, az ásás, árkolás elavult és korszerűtlen, mert a föld felbontása az egész környezetet megbolygatja. A másik hátrány a kiásott kő- és földanyag visszatöltése, s az ülepedési idő kivárása. Ma már vannak olyan alagútfúró rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a talaj felszínének megbontása nélkül készítsenek kis átmérőjű alagutakat pajzsfúrással. Az egyik ilyen, brit gyártmányú fúróberendezés három szegmentes, va- salatlan betonból készült béléscsövezéssel 1 m, 1,2 m és 1,3 m átmérőjű alagutakat készít. Az építési munkálatokat kisméretű, könnyen hozzáférhető aknából végzik, amelyek legfeljebb 400 méteres távközökben helyezkednek el az alagút hosszában. A talaj kiemelését az alagút frontjában haladó kis fúrópajzsai végzik, a talaj szilárdságának megóvásával. A három szegmentes vasalatlan beton béléscsövet az alagút már megépített szakasza mentén vágányon haladó csille szállítja. A síneket folyamatosan fektetik, amint az építés halad. A szegmenteket közvetlenül a fúrópajzs mögött emelik a helyükre hat darab hidraulikus kar segítségével. Az alagútfúrópajzs átmérője nagyobb, mint a beton béléscsőgyűrű külső átmérője, s az így képződő hézagot automatikusan töltik ki apró kaviccsal. A kavics azonnal átveszi a talaj terhelését az alagút körül, s kiváló alapot ad arra, hogy a későbbiek során cementtel vagy bitumennel injektálják be nyomás alatt, ami biztosítja az alagút stabilitását és vízzárását. Az alagútfúró felszerelés része egy kis teljesítményű gázlézer, amely keskeny, párhuzamosított sugarú vörös fénynyalábot bocsát ki. Ezzel érik el a maximális pontosságot az alagút vonalba állításában. Az igen nagy pontosságnak különösen a gravitációs szennyvízelvezető csatornák építésében van jelentősége. Az alagútfúró felszerelést még a meddőelszállításra való csillék és egy saját erőforrású villamos mozdony egészíti ki. A pajzs hidraulikus hajtásának erőforrása egy hordozható kompresszor. Az építkezéshez szükséges egyetlen berendezés, amely nem része az alagútfúró felszerelésnek, egy kéttonnás portáldaru. A munkához egy bányász, egy mozdony- kezelő és egy darukezelő kell mindösz- sze. A tél csemegéje: a gesztenye A cukrászdák és az utcai árusok e hónapokban kínálják jellegzetes csemegéjüket: a tejszínhabos gesztenyepürét és az ingerlő illatú sült gesztenyét. Sokan valamiféle külhoni szerzeménynek hiszik a szelidgesztenyét (talán éppen azért, mert maróni néven is emlegetjük), pedig bizonyított tény, hogy magyar földön is őshonos növény. Az elnevezés a latin castamea szóból származhat, mely szláv közvetítéssel jutott el hazánkba. Minthogy a gesztenyefa termése már az ősembernek is különösebb fáradozás nélkül megszerezhető ízletes táplálékot nyújtott, az enyhébb éghajlatú dombos vidékek jellegzetes fája lett. Ki hinné, hogy a múlt században Magyarország még a világszerte számon tartott gesztenye-exportőrök közé tartozott? Ma viszont még jelentős importra is rászorulunk, hogy a hazai szükségletet kielégíthessük. A szelídgesztenye-termés legfőbb felvevője a cukrászipar: a gesztenyemasz- szát - a pürén kívül - fagylalt, lekvár, befőtt, sütemény stb. készítésére, sőt fűszerként is használja. De a pörkölt gesztenyéből akár pótkávé is főzhető. A gesztenye becsét mi sem vizonyítja jobban, mint az, hogy régebben bizony gyakran hamisították, mégpedig megfőzött és áttört babbal. (Ma már nem áll fenn az ily módon való hamisítás veszélye, mióta a bab jószerével drágább a gesztenyénél.) Ámde nemcsak ínyencségek készülhetnek a szelidgesztenyéből, hanem sok keményítőt tartalmazó, lisztté őrölt magjából kenyér is süthető. A Földközi-tenger környékén, a szegény vidékeken termése még mindig nagyon fontos eledel. A távközlés ma és holnap Sokszor elcsépelte már a sajtó, hogy korunk atomkor, a számítástechnika kora, a molekuláris biológia kora, a biotechnológia kora - és mindez igaz is. Újabban azt is mondhatjuk, hogy korunk a híradástechnika vagy távközlés kora - és ez is igaz, mert Bell egyszerű telefonjától szinte sci-fibe illő az a fejlődés, amely az utóbbi iparágat jellemzi. (No, nem Magyarországon!) A távközlés soha nem látott átalakulás korát éli. A digitális központok óránként akár egymillió hívást tudnak kapcsolni, a fényvezető kábeles technika megsokszorozza a továbbítható információs mennyiséget, a műholdtechnika lehetővé teszi a távközlési hálózatok legrugalmasabb kialakítását. Rövidesen új kifejezést vagy inkább rövidítést fog megismerni a világ: az ISDN-t, azaz Integrated Services Digital Network-ot, magyarul integrált szolgáltatásokat nyújtó távközlési hálózatot. Az ISDN segítségével bármilyen típusú inA csomagolás már régen túlnőtt eredeti funkcióin (áruvédelem, szállíthatóság), korunkban reklámozható lett. Az önkiszolgáló üzletekben új feladatot kell ellátnia: tájékoztatnia kell a vevőt a termék minőségéről, elkészítésének vagy használatának módjáról, súlyáról, áráról, tartósságáról, márkájáról. A gyárak versenye és a termelés bővülése folytán újabb és újabb márkacikkek - tejtermékek, édességek, ápolószerek, kozmetikai cikkek stb. - kerülnek az üzletekbe, és a vásárló töprengve áll a polcok előtt: ugyan melyiket válassza az egymással versengő termékek közül? A csomagolás tervezőjének ezért egyik alapvető feladata abban áll, hogy a terméket és a márkát szembetűnővé és gyorsan felismerhetővé, azonosíthatóvá tegye. Ebben a forma, az anyag és a grafika mellett a színek és színkombinációk játsszák a főszerepet. Különösen vonatkozik ez az élelmiszerekre, amelyeknél a fogyasztói csomagolásra még egy feladat hárul: étvágygerjesztő hatásúnak kell lennie. Termékek és színek A színek kiválasztását három fő szempont dönti el. A fogyasztók, különösen a háziasszonyok, nemzedékeken keresztül bizonyos színelképzeléseket alakítottak ki az egyes termékek ízéről. így a zöld szín a tejtermékek csomagolásán a sa- vanykás ízt sugallja, tehát kefirhez, túróhoz illik. Az édes tejnek, a vajnak, a tejcsokoládénak ezzel szemben kék a jellemző színe, a gyümölcsöt tartalmazó élelmiszereknek pedig a sárga, a narancs vagy a sötétvörös felel meg. Ezek a fogyasztók által tudatosan felismert vagy tudat alatt regisztrált színek közrejátszanak abban, hogy a vásárló villámgyorsan felismeri a polcon sorakozó termékek közül a kívánt élelmiszert. Az, hogy a termékre jellemző szín a csomagoláson hogyan keletkezik, alapszínként-e vagy csak jelzésként (például hosszanti csík formájában), részletkérdés és a csomagolás tervezője dönti el. Lélektani hatások A színlélektanról már köteteket írtak és mindenki, aki reklámmal foglalkozik, tudja, hogy a színek lélektani hatást gyakorolnak a szemlélőre. A tapasztalatok szerint a kék nyugodt, hideg szín; megnyugtat vagy alternatívában önuralmat sejtet. A fekete a gyász, a szerencsétlenség és a tagadás szimbóluma; földrészünkön az elmúlt kétezer év alat a sátánt, a kalózokat, a gyászolókat és az anarchistákat jelképezte. Egyes márkacikkek csomagolásában azonban a fényesen csillogó fekete szín előkelőséget, exkluzivitást jelenthet. A vörös szin aktivitást, erőt és önbizalmat sugall. A világospiros óhatatlanul a csomagolásra irányítja a tekintetet, de sötétebb árnyalatai ellenkező hatást keltformáció - hang, számítógépadat, rajz, gépelt szöveg vagy kép - egy és ugyanazon hálózaton át digitális jelek formájában továbbítható. A mai kommunikációs rendszerben az egyes szolgáltatások még külön vonalakon futnak. A telefonnak, a telexnek, az adatátvitelnek önálló, független infrastruktúrája épült ki, s a jel- továbbítás jelentős részben hagyományos módon történik. Az egyre erőteljesebben ébredező digitális technika viszont az üzeneteket - függetlenül azok formájától és tartalmától - a számítógép nyelvére fordítja, s digitális jelek (nullák és egyesek) formájában továbbítja. Ez lehetővé teszi valamennyi szolgáltatás egy hálózatba integrálását, végső soron azt, hogy megszűnjék a külön telefonszám, telexszám, telefaxszám és helyüket közös „kommunikációs szám” vegye át. Mindez a felhasználónak azt is jelenti, hogy többé nem kell külön készülékekkel bajlódnia, hanem leülhet egy úgynevezett „sokcélú kommunikációs terminál" hetnek. A zöld szín állandóságot, hűséget szuggerál; világosabb, élénkebb tónusaiban frissességet, fiatalságot, természetességet érzékeltet. A sárga szin vidámságot, derűt, optimizmust sugároz; ún. szignálszín, akárcsak a piros, a csomagoláson harsog. A barna az anyaföld színe, biztonságot, szolidságot, megbízhatóságot fejez ki. A fehér a tisztaság és a világosság jelképe; világoskékkel vagy halványzölddel kombinálva friss vagy frissítő hatást kelt. ízlések és igények Az élelmiszerek csomagolásában a színnek olykor természetességet, ízletességet, jó minőséget, vagy éppen laboratóriumi tisztaságot, baktériummentességet is ki kell fejeznie. Emellett a vásárlók ízlésével, mentalitásával is számolni kell: a gyermekek például az élénkebb, ragyogóbb színeket kedvelik, mig a megállapodott, konzervatívabb ízlésű idősebbek a nyugodt, világosabb színeket. Ha az élelmiszer új, szokatlan ízkombinációt ígér, és vásárlóközönsége az újító hajlamú, fiatal fogyasztóréteg, tanácsos valamilyen divatos színkombinációt alkalmazni. Külön vizsgálatot igényel az exportcsomagolás, mert sok piacon az élelmiszer-csomagolásban sajátos színtradíciók érvényesülnek. A csomagolás színei közé tartozik az arany is, amely értéket sugall, és a minőséget hangsúlyozza. Mint minden szinnel, az arany adagolásával is csínján kell bánni a csomagolástervezőnek: egy hajszálnyival több arany, és a csomagolás máris „újgazdagságot”, sőt mi több, magas árat sejtet, és a vételi döntést kedvezőtlenül befolyásolhatja. Az élelmiszerek csomagolásában az arany, hacsak nem luxus jellegű élvezeti cikkről van szó (márkás csokoládé, szeszes ital vagy cigaretta), csak kisegítő színként, díszítőelemként szerepelhet. A márka jellemző színe A márkakép kötelez; a márkacikkek fogyasztói csomagolásánál mindig számolni kell a központi márkaképpel, és ezen belül a márka jellemző színével. A tervezőnek tehát, ha egy termékcsalád csomagolását alakítja ki, összhangba kell hoznia a termékek jellemző színét a központi márkaszin- nel. Ez nem mindig oldható meg egyköny- nyen, mert a márkakép jelzőszíne adott esetben zavaró, disszonáns tényező lehet. A márkakép jellemző színének alkalmazása azonban igen nagy előnyt jelent: megkönnyíti a márka azonosítását, és a márkához fűződő minőségi garanciára irányítja a figyelmet. A fogyasztói csomagolás színét tehát a felsorolt tényezők figyelembevételével, a termék tulajdonságaival, a megcélzott vásárlói réteg ízlésével vagy színelképzelésével, és a termék általános márkaképével összhangban kell megválasztani, úgy, hogy a csomagolás az üzletek polcain szavak nélkül is beszéljen. M K elé, amelyen lehet többek között szöveget szerkeszteni, elektronikus postát fogadni és küldeni, telefonálni, adatbankoktól adatokat lehívni, számítógépprogramokat futtatni. Nemrégiben volt Genfben az 5. Távközlési Világkiállítás, ahol az ISDN először lépett nyilvánosan a világ elé. A Siemens például az új lehetőségek érzékeltetésére felhasználta az összes létező elektronikus irodai berendezést, például számítógépet, telefonkészüléket, rajzok továbbítására alkalmas digitális rajzpadot, videotex-terminált, elektronikus fényképezőgépet (ez film helyett mágneslemezre készít felvételt), és színes képek kinyomtatására alkalmas videó- printert. Az előrejelzések szerint a kilencvenes évek végére a fényvezetökábeles technika révén a legfejlettebb országok telefonvonalon továbbíthatják majd a mozgóképeket, illetve televízióműsorokat is. Az egységes világidő Az immár csupán muzeális jelentőségű - de még ma is működő - greenwichi GMT-óra, melynek különleges, 24 órás számlapbeosztása van Alig több mint egy évszázada - 1884- ben - egy washingtoni nemzetközi tanácskozáson huszonhét ország küldöttei megegyeztek Földünknek zónaidőkre való felosztásában, ami lényegében máig érvényes. Alapul azt a 15 hosszúsági fokot kitevő szeletet választották, amelynek közepén az angliai Greenwi- chen átmenő 0 fok hosszúsági kör halad át, s ettől nyugatra 15 fokonként egy-egy órával hátra, keletre pedig egy-egy órával előre járnak az órák. Ezzel egyidőben egységesítették az időszámítást is, s azóta a világ minden táján a greenwichi időhöz igazítva állapítják meg a helyi időt. London egyik kedves kis elővárosa az egységes világidő, a Greenwich Mean Time (GMT) bevezetése óta került az érdeklődés középpontjába. Századunk közepéig a pontos idő meghatározás kizárólag csillagászati munka volt. A rádióval sugárzott idójelek bevezetésével azonban kitűnt, hogy a világ egyes nagy obszervatóriumaiban észlelt és leadott pontos idő jelzések egymáshoz viszonyítva több másodperces eltérést is mutathatnak. A mérések egységesítésének érdekében 1912-ben összeült egy nemzetközi tudóscsoport, és megszervezte a - azóta is Franciaor- szában székelő - Nemzetközi Időmérési Hivatalt (BIH). Ettől fogva e nemzetközi intézmény látja el az időszolgálat ellenőrzését. A kvarcórák, majd az atomórák megjelenésével azután az a furcsa helyzet állt elő, hogy a hihetetlenül pontos elektronikus időmérő eszközök lényegesen felülmúlták a csillagászati megfigyelések pontosságát. A tudományos igények kvarcórák ugyanis legfeljebb három- évenként sietnek vagy késnek egy másodpercet, a céziumatomóra pedig harmincezer esztendő alatt térhet el egyetlen másodpercet! Ezért napjainkban már nem a csillagászati mérések ellenőrzik az órákat, hanem az atomórához hasonlítják a csillagászati megfigyeléseket, annak megállapítására, hogy Földünk forgásában mekkora ingadozások mutatkoznak. Magát a „pontos időt” az atomóra adja. Ha maga az atomóra a greenwichi időrendszer alapján jelez, teljesen mindegy, hogy maga a szerkezet a Föld mely pontján működik. így került sor rá, hogy a greenwichi időszolgálatot 1986-ban átadták a Nemzetközi Idömérési Hivatalnak. A greenwichi kezdődélkört viszont nem változtatták meg, hiszen az a világ minden forgalomban lévő térképét érvénytelenné tenné. A vásárlás lélektana A színek szerepe a reklámban
