Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
1988. január 21. KÉPÚJSÁG 5 FALUGYŰLÉSEK Cikó: fejlődés lakossági támogatással A falugyűlés kezdete előtt egy idősebb házaspárral volt alkalmam beszélgetni, s természetesen feltettem nekik az ilyenkor szinte kötelező kérdést:- Mi most a legnagyobb, megoldásra váró gond a faluban?- A szemétszállítás - válaszolták rövid gondolkodás után. - Mindannyian szeretnénk tiszta, rendes környezetben élni, de amíg ezzel ilyen problémák vannak... Azután szóba kerül az út- és járadépítés - ebben viszont már szép eredményeket tudnak femutatni a cikóiak. Illés Jeromosné tanácselnök beszámolójában rövid számvetést készített a megvalósított tervekről.- Befejeztük a sportöltöző korábban elkezdett építését, azt vízzel, villannyal láttuk el, s ez évtől a sportolók egy korszerű épületet használhatnak. A Mikes és Diófa utcában 930 ezer forint költségkénén a résztvevők közül Illés Jeromosné tartott beszámolót Fábián Istvánná a nyilvános telefon felszerelését sürgette gél utat építettünk. A múlt évben a tanácstagi beszámolókon három darab közvilágítási lámpa felszerelését kérték a lakók, ezt sikerült megvalósítani. Több éve húzódott az Arany János utcai vízelvezető árok kotrása, ezt a gondot szintén sikerült orvosolni. A tanácselnök kiemelte a cikói emberek segítőkészségét, mely többek közötta jelentős társadalmi munkában is megmutatkozott. Az Iskola utcai járdaépítés, a községi könyvtár meszelése, a ravatalozó nagytakarítása mind a helybeliek keze munkáját dicséri. A település fejlődését előmozdító társadalmi tevékenység tavaly elérte az 1 millió 780 ezer forintot. Az elmúlt évi falugyűlésen is vitákat váltott ki a szemétszállítás kérdése, sajnos előrelépés azóta sem történt.- Az az igazság - folytatta Illés Jeromosné -, hogy e területen sokkal nagyobb a gond, mint azt időnként érzékeljük, és nem teszünk annyit, mint kellene. Köztudott, hogy a kijelölt szemétlerakó helyet kevesen veszik igénybe, részben azért, mert az nincs kiépített úttal ellátva, részben pedig azért, mert egyszerűbb a közterületre hordani a szemetet. Az első felszólaló - nem kellett sokáig várni - rögtön ez utóbbi témakörhöz kapcsolódva fejtette ki véleményét. Majd gyors egymásutánban kérdések hangzottak el: mikor lesz a Dózsa György utcában szilárd útburkolat, miért késik a Kossuth utca rendezése, mikor szerelnek fel a falu központjában nyilvános telefont? Meglehetősen heves és szenvedélyes reagálásoknak is tanúi lehettek a résztvevők, ám szemmel láthatóan minden szót kérőt egy cél vezetett: annak a településnek, Cikónak a szebbé és jobbá tétele, melyhez őszintén ragaszkodnak, s melyet valóban magukénak éreznek a helybeliek. SZERI ÁRPÁD Fotó: PUSZTAI JÓZSEFNÉ Városiasodik Mözs?- Mözsön nagyszámú résztvevő előtt január 18-án Szilák Mihály tanácselnök és Letenyei József elöljáró az elmúlt évi célkitűzések mikénti végrehajtásáról, az ez évi főbb tervekről, annak pénzügyi fedezetéről adott számot. Szóba került Tolna, Mözs és Fácánkertvárossá nyilvánításának lehetősége is. A tanácselnök, több mint egyórás tájékoztatójában többek között elmondta, hogy 1987-ben a tanács 105,7 millióval gazdálkodott, melynek 60 százalékát a meglevő intézményhálózat működtetésére fordították. 3 milliót költöttek felújításokra és több mint 35 milliót fejlesztésekre. Nem kis eredmény, hogy a három településen 2,8 kitométer hosszúságú út épült, ebből 900 méter Mözsön. Korszerűsítették a közvilágítást és megkezdték a művelődési ház felújítását is. 1,7 milliót fordítottak a szemétszállítás korszerűsítésére. Az eredmények között tartják számon a mözsi tanácsháza homlokzatának felújítását, a lőtér épületét, az iskola udvarán lévő sportpálya bitume- nezését. Az eredmények ismeretében azt lehet mondani, hogy a tanács jól sáfárkodott anyagi eszközeivel. Az ez évi feladatok között szerepel többek között a bölcsőde bővítése, a művelődési ház felújításának befejezése. A végrehajtás során az elöljáróság rangsorol majd. Úgy tűnik, nem sokra telik majd a 4,7 milliós fejlesztési lehetőségből. A szűkös pénzügyi lehetőségeket kiakná- zandóan három évre, közel 50 milliós beruházást, annak bonyolítását veszi át a tanács a települések 27 gazdálkodó szervezetétől, a távvezetékes gázellátás kialakítására. A gyűlésen, melyen részt vett István József, a megyei tanács elnökehelyette- se, Kapinya Miklósné országgyűlési képviselő, és Kerekes László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának munkatársa - a résztvevők elismerően szóltak az eredményekről, de nem hallgatták el a hibákat, hiányosságokat, az őket boszszantó jelenségeket sem. A több, mint egyórás kérdésözönből csak nehányat említünk: mikor csinálják meg az Árpád utcát, miért emelték fel ennyire a szemétdíjat, az alapvető élelmiszerekből - tej, kenyér - elégtelen az ellátás, több üzlet zárva van. Szóvá tették a néhol tornyosuló „salakhegyet’’, a kóbor kutyafalkát, a sertéstartás problematikáját. A szennyvízcsatornák, kerékpárutak, járdák ügyéről is vita folyt. A várossá nyilvánítás kérdésében felszólalók között voltak csak a szűk helyi valós vagy vélt érdekeket szem előtt tartók és voltak reálisan gondolkodók, akik nem a leendő város nevére helyezték a hangsúlyt, hanem a városi státusban rejlő továbbfejlődési lehetőségeket igyekeztek megláttatni. A kérdésekből, javaslatokból és az arra adott válaszokból az látszott, hogy az itt élők aggódnak községük jövőjéért, érdekli őket a közélet és tenni akarnak a szebb jövőért. Sz. Gy. Gyulajban sej... Könnyen megszámlálhatóak az emberek, akik a kora esti órákban a gyulaji utcákon mozognak, s ilyenkor már ki-ki az otthona felé veszi leginkább az útját. A három Balog A Dózsa utca 51. számú ház előtt ép- Ren olyan gondozott, ápolt Trabant áll indulásra készen, amilyen takaros az épület környéke. Az idősnek tetsző ház külső képe is érezteti, hogy lakói, ki nem mondott tisztelettel vannak a hagyományok iránt. A véletlen hozta, hogy azonos időben állt meg itt Balog Edit, Balog Piroska, Balog Tibor. Nem csupán e házhoz, a faluhoz is kötődnek, annak ellenére, hogy nem látják fejlődésének útját. Balog Edit pedagógus, most gyermekgondozási szabadságon van. Közéleti tevékenysége és érdeklődése egy ideig korlátozott. Helyben tanított és majd fog is. Szerényen hárítja mások irányába a nyilatkozás lehetőségét. Balog Piroska kertészszemmel nézi a falut, a dombóvári kórház a munkahelye. Amit szülőhelyén lát, soksok tennivalót követel és leginkább társadalmi összefogást igényel. Balog Tibor, a Zöldmező Téesz műhelyvezetőjének helyettese. Zalaegerszegen érettségizett, a közlekedési szakközépiskolában. A kevés lehetőséget adó ifjúsági klubról és a kiszesek munkájáról halkan beszél. Nincsenek határozott céljai. Amit keresett, azt megtalálta itt a faluban, bár úgy érzi, hogy lakóhelye visszahanyatlik. Becker Sándor ablakából Az általános iskola igazgatóhelyettese Becker Sándor. Amikor a falugyűlés időpontjáról tájékoztat, megered beszéde. Felelősséggel mondott gondolatait a faluért hangsúlyozza. Teszi ezt annak jogán, hogy közel három évtizede tanácstag és egyben ő a községi pártalapszer- vezet titkára, de négy évig volt tanácselnöke is e településnek. Irodájának ablakából a vegyesboltra, a tanácsházra, postára lehet látni. Tekintetével ezeket kíséri, mig kérdezetlenül fogalmaz. Arról folyik a szó, hogy ma sem érkezett meg időben a kenyér Dombóvárról és ez évek óta így megy. Hiába jelzik információs jelentésekben, tanácsüléseken, ez megoldatlan problémának tűnik, pedig munkaszervezési kérdésnek látszik. Az egyéb kereskedelmi ellátás nem hagy különös kívánnivalót, hiszen a boltos még hiánycikknek minősített árukat is beszerez, ha úgy hozza a sors. A tanácsház épülete egyre csöndesebb lesz az évek múlásával, de az idő nem megy nyomtalanul. A gazda máshol tartja székhelyét és ezt érzi a falu. Ha nem is írjuk le, de még sokáig visszasírják az önállóságvesztést. Egyedül az általános művelődési központ élvezheti az önállóság némi korlátok közé szorított adottságát. Az igazgatóhelyettes sorolja a végnélkülinek tetsző hétköznapi gondokat. így jut el a cigányság életmódjának értékeléséhez, bírálatához. Ez Gyulajban meghatározó jelenség. Kevés jó példa akad közöttük, akinek állandó munkahelye, így rendezett családi körülménye is lenne. Az 1200 gyulaji lakosból 300 cigány. A falu alig ad munkalehetőséget. Helyben a téesz sertéstelepén, az iskolában, a takarékszövetkezetben dolgozhatnak, a háztájin kívül. Minden gazdaság központja máshol van. Ettől a ténytől fokozódik Becker Sándor indulata és egy szóval úgy összegezi Gyulaj helyzetéről felvázolt gondolatait, hogy „gazdátlan”. Bandzi Ferencné délutánja Kurdon a közös tanácsú község elnök asszonyát - Bandzi Ferencnét - a falugyűlések délutánján nehéz megtalálni. Ilyenkor a társközség utcáit járja, és utolsó simításokat végzi elnöki beszámolóján. Bevallja, hogy társközségek nélkül gondjaik száma felére csökkene, de erről manapság értelmetlennek látszik egyetlen szót is ejteni. A tanácsok összevonásának szükségességét másként látják lent és fent. Mást tart eredménynek a helyben lakó, és mást a közösség élén álló vezető. Fejlesztésnek mondja egyik azt, amit a másik természetadta jogának érez. Gyulajon 1987-ben leglátványosabb fejlesztési tevékenységnek minősíti az elnök asszony, a Kossuth utcában és a Kűri völgyben végzett belsőségi vízelvezetést és a hozzátartozó híd megépítését. Ennek értéke 750 ezer forint volt. Elkészült a tanácsház udvari részén levő raktárépület tetőzetének teljes felújítása. Az orvosi rendelőnél kéményt kellett építeni. Az általános iskolánál kerítést, a felső iskolánál és a diákotthonban falburkolatot szereltek fel. Az elöljárósággal egyeztetve született a javaslat, hogy 1988-ban fnkább a Kossuth utca felső részét és a Rákóczi utcát újítsák fel kőzúzalékkal, mint egy kisebb útszakaszt építsenek szilárd burkolattal. Folytatják a járdaépítést és 2-3 helyen új közvilágítási lámpát is szerelnek majd. A .gyulaji iskola és művelődési ház felújítására 400 ezer forint van. Sürgős állag- megóvást követel a tanácsház épülete is. Délután ezekre gondol Bandzi Ferencné és arra, hogy még fodrászhoz is el kell mennie mielőtt este megkezdődik a gyulaji felugyűlés. D. K. J. Híreket is hord a postás
