Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. január 21. Ötven százalékkal növelték tőkés exportjukat A Meyer vasalóprést Falb Gábor állítja üzembe A bonyhádi telep önerőből, részletekben épült (Folytatás az 1. oldalról.) Pontosságuk, megbízhatóságuk elismeréseként már három éve itt mintázzák be az új Triumph-modelleket, amiket aztán az ügynökök bemutatnak a nyugati kereskedelmi cégeknek. Ajó munkát mutatja az is, hogyaminő- ségért felelős technikus ugyancsak ritka vendég Bonyhádon, megbíznak a helyi meósokban.- Véleményem szerint ennél jobb üzlet nincs a számunkra, - szögezi le a németül anyanyelvi szinten tárgyaló, harmincöt éve az ipari szövetkezeti mozgalomban dolgozó, agilis, menedzser típusú Törö Imre. - A Triumph jó partner, megbízható, vállalja az egész évi kapacitásunk egyenletes lekötését. Igaz, hogy mi is igyekszünk megfelelni a partner cég igényeinek. Az ő általuk megadott normapercek szerint dolgozunk, amik ugyanazok mint az NSZK-ban. A legkorszerűbb nyugati gépeken, ugyanolyan technológiával termelünk. 1987-ben 20 százalék bérmunkafelárat kaptunk. Többek között ezért tudtunk a dolgozók munkájának elismeréseként az elmúlt évben személyenként átlagban tizenötezer forint fizetésen felüli prémiumot adni. fké-sm Dani Jakabné meós Reagan szorgalmazza a nicaraguai ellenforradalmárok további támogatását Reagan elnök szorgalmazza, hogy folytassák a katonai felszerelések szállítását a nicaraguai ellenforradalmároknak. A kongresszushoz intézett levelében az elnök arra hivatkozik, hogy a fegyverszünet nem valósult meg az eredeti határidőre, s ezért a sandinista kormány felelős. A Központi Hírszerző Hivatal, a CIA máris szállíthat katonai felszerelést a kontráknak, abból az összegből, amely a legutóbbi költségvetési évben megszavazott százmillió dollárból maradt vissza. Újabb katonai segély folyósítását egyelőre nem engedélyezték, bár „humanitárius” célokra már az idei költségvetésből is adtak néhány milliót. Reagan már a jövő héten elő akarja terjeszteni az újabb, tetemes összegű segélyre vonatkozó követelését. Reagan a közép-amerikai vezetők újabb csúcstalálkozójának idejére kénytelen volt felfüggeszteni a katonai eszközök szállítását. De jogában áll azt felújítani, ha bizonyítani tudja, hogy erre az időszakra a nicaraguai kormány hibájából nem jött létre a tervezett fegyverszünet. Az elnök a kongresszushoz intézett levelében most azt Írja, hogy a közép-amerikai államok vezetőinek csúcsértekezletén ez „bebizonyosodott". Az elnök állásfoglalásában nem is utal arra, hogy a csúcs új lehetőséget adott a fegyverszünetre, sőt a fegyverszünetet most nem is kötötték határidőhöz. Mai kommentárunk A második nekifutás Hogy mennyire nem volt egyszerű dolog a kambodzsai válság rendezéséről folytatandó tárgyalások újabb menetének nyélbe ütése, azt jól mutatja a viszonylag mellékes szempontnak számító kérdés, a helyszín kiválasztása is. Tavaly decemberben, amikor Hun Sen miniszterelnök és Norodom Szihanuk volt államfő első ízben találkozott egy Párizs közelében lévő településen, mindössze abban állapodtak meg, hogy a megbeszélések nem érnek véget. Utána viszont hosszabb bizonytalansági szakasz kezdődött: az egykori uralkodó néha napok alatt váltogatta álláspontját, egyszer elzárkózva, majd ismét síkraszállva a Phnom Penh-i kormány képviselőivel kialakítandó dialógus gondolata mellett. A jelek szerint végül is győzött a herceg realitásérzéke. A színhely ugyan az eredetileg tervezett észak-koreai főváros helyett ismét Franciaország lett, ám ez valóban másodlagos. A lényeg kétségtelenül az, hogy immár második ízben kísérlik mega tanácskozás résztvevői kimozdítani a holtpontról a tragikus indokínai konfliktus ügyét. Kilenc éve szedi áldozatait a sokat szenvedett Kambodzsában a gyilkos testvérharc, a vietnami segítséggel megbuktatott hajdani Pol Pot-rendszer fegyveresei, illetve a Phnom Penh-ellenes koalícióban résztvevő más csoportok - ha katonai győzelemben nem is reménykedhetnek, de-a külföldi támogatást is kihasználva jelentősen hátráltathatják az elmaradott dél-kelet-ázsiai ország talpra állását. Végső áttörést nyilvánvalóban a mostani eszmecserétől sem lehet remélni, ahhoz a szemben álló felek véleménye túlságosan eltérő. A népi Kambodzsa számára elsősorban a nemzeti megnyugvás, a jövőbeli koalíciós kormány létrehozása, a fegyvernyugvás elérése a fő cél. Szihanuk ezzel szemben mindenekelőtt a vetinami csapatkivonás sürgősségét hangsúlyozza. Ugyancsak bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a hármas koalíció, amelynek a herceg hivatalosan még mindig a vezetője, távolról sem egységes. A vörös khmerek mindeddig mereven elutasították az együttműködést a Phnom Penh-i vezetéssel, a mérsékeltebb Son Sann- szárny pedig előfeltételeket támaszt a tárgyalásokhoz. Könnyű megbeszlésekre, gyors előrelépésre tehát aligha lehet számítani most, Szihanuk és Hun Sen második találkozóján sem. Mégis önmagában a tény, hogy a két politikus között nem szakadt meg az érintkezés, bizonyos reményekre ad okot. Harmadik nekifutásra esetleg még előbbre tudnak majd jutni... SZEGŐ GÁBOR Gandhi Pakisztánban Életének kilencvennyolcadik évében a pakisztáni Pesavarban szerda reggel elhunyt az indiai szubkontinens szabadságmozgalmának utolsó nagy alakja: Han Abdul Gafar Han. A harcos patan nemzetség vezetőjeként csatlakozott Mahatma Gandihoz és Dzsaváharlál Nehruhoz az indiai függetlenség kivívásáért indított küzdelemben, ő is az erőszakmentesség elvének hive volt. A függetlenség kivívása, India és Pakisztán megalakítása után Han Abdul Gafar Han összesen másfél évtizedet töltött különböző pakisztáni börtönökben: nemzetségének, a patanoknak akart méltó helyet kivivni a társadalomban. Szabadulása után afganisztáni önkéntes száműzetésben élt és csak 1972-ben tért vissza Pakisztánba. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök szerdán a légierő különgépével a pakisztáni Pesavarba repült, hogy lerója kegyeletét Han Abdul Gafar Han holtteste előtt. Indiai kormányfő huszonhét éve nem volt Pakisztánban. Utoljára Dzsaváharlál Nehru járt a szomszéd országban 1960- ban. Az indiai kormány a történelmi személyiség halálának hírére ötnapos gyászt rendelt el az országban. Radzsiv Gandhi pesavari útja miatt halasztást szenved stockholmi utazása. Az indiai miniszterelnök a hatok tanácskozására hivatalos a svéd fővárosba. Ausztrália kétszáz éve Végzetes part, kilencfarkú macskával- Megvagy, nyomorult! - mondta a köpcös, cilinderes polgár, és vad erővel markolta a vézna kislány pipaszár csuklóját. A tömeg szempillantás alatt körbefogta a nagyszemű, riadt gyermeket.- Lopott a kis disznó, uraim - közölte az ott termett csendbiztossal a kereskedő, cilinderét feltolva veritékes homlokán. - Ha nem veszem észre az utolsó pillanatban, már lába is kél egy jó vászonköntösnek és egy selyemsálnak. A kislányt Elizabeth Haywardnak hívták, az általa - majdnem - okozott kár összértéke hét akkori shilling, a színhelye a mai Soho, London egyik nyomornegyede. Elizabeth már azt számolgatta, mennyi időt tölthet börtönben, ahol legalább valamit enni kap, de nagy meglepetésére azonnal a kikötőbe vitték, és egy nagy hajón találta magát. A rakparttól kissé távolabb több hasonló hajó horgonyzott, fedélzetükön és a dohos-fülledt hajófenékben elfogott bűnözőkkel: közülük nem mindenki volt olyan ártalmatlan, mint a köntös- és sállopáson ért kislány. A hajók a Temzén keresztül kifutottak a nyílt tengerre, és különös rakományukkal hosszú heteken át hányódtak a hatalmas óceánon. Amikor végre lehorgonyoztak a szárazföld közelében, a parton alacsony, zömök, torzonborz emberkék álltak. A kezükben valami dárdaféle volt, hadonásztak vele veszettül, és valami olyasmit kiáltottak, hogy:- Warra! Warra! Akkor a matrózok és a foglyok azt hitték, ez valami üdvözlésféle. Jelentése azóta pontosan kiderült: „Menjetek a pokolba!” 1788 januárját írták. És a történészek attól számítják egy új ország születését, amikor ez a hajóraj partot ért, és utasai, valamennyien angol fegyencek, akiktől az anyaország így akart megszabadulni, riadtan néztek szét egy vadonatúj világban. Ausztrália most kétszáz esztendős, és sokhetes ünnepségekkel emlékezik a nem akármilyen kezdetekre. Ha ma valaki Ausztráliáról hall, a kenguru, a koala és a bumeráng jut eszébe. Az első lakosok számára az új haza jelképe sokáig a „kilencfarkú macskának” nevezett korbács volt. Nem tudunk arról, hogy lenne még egy ország, amely - ráadásul egy teljes, hatalmas kontinensen, több mint nyolcvan(l) magyarországnyi irdatlan területen - fegyenctelepekből alakult volna ki. A nyolcmillió négyzetkilométeres földrész a fegyenchajók (ahogyan az ausztrál történészek nevezik, az Első Flotta) megérkezésekor már brit birtok volt -, de csak elméletben, Janem Cook, a nagy angol hajós ugyanis már 1770-ben partra szállt és az akkori idők szokása szerint azonnal ő brit felsége tulajdonává nyilvánította az irdatlan földdarabot. Ahhoz azonban, hogy London valóban hasznát lássa új szerzeményének, előbb be kellett népesíteni. Ez nem volt könnyű. Hamar elterjedt, hogy az új föld sokkal, de sokkal mesz- szebb van, mint Amerika, és ráadásul sokkal barátságtalanabb is, hiszen mindent elölről kell kezdeni. Robert Hug- hesy, az Ausztráliáról szóló legújabb és alighanem legjobb könyv (A végzetes part) szerzője emlékeztet arra, hogy kétszáz esztendeje, György király ködös Al- bionjában éppen nagy kampány volt az elharapózott bűnözés ellen, viszonylag kis vétségért könnyen a bitón találhatta magát a vétkes. Ma már nem tudni, melyik főhivatalnoknak juthatott eszébe, hogy bűnözőket kell az új földre vinni. Biztos, hogy az a hivatalnok nem hitte volna: az a távoli föld két évszázad múlva a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Kezdetben itt is külön brit kolóniák léteztek, mint Észak-Amerikában, és a hat közigazgatási egység csak 1900-ban egyesült Ausztrál Államszövetség néven, amely nyomban önkormányzati úgynevezett dominiumi státust is kapott. Sokáig uralkodó volt az angol őshaza életformája - és persze az angol tőke. Az új idők azonban ezt is megváltoztatták. 1961 -ben már több az amerikai, mint a brit befektetés, és diadalmasan tör előre a kenguruk földjén a japán tőke is. A lakosság jórésze az 1788 és 1868 között kiszállított, összesen százhatvankétezer fegyenc (és fegyencnő) utódja. A ma tizenhatmillió ember kilencvennyolc százaléka európai, jórészt angol, ir és skót eredetű. A közigazgatási felépítés (kétkamarás parlament, stb.) is őrzi az angol mintát. A kontinens kétszázéves fejlődése any- nyiban is hasonlít az amerikaihoz, hogy az őslakosság itt is tengődik és kihalóban van, betegségek tizedelik őket, és a felnőtt férfiaknak csaknem a fele munka- nélküli (a fehéreknél ez az arány nyolc százalék). Ausztrália az utóbbi időben gyorsan javítja kapcsolatait a szocialista országokkal. Miniszterelnöke, Bob Hawke nemrég Moszkvában Gorbacsowal is tárgyalt. Érdekesség, hogy hazánk diplomáciai képviseletét e távoli országban az ismert televíziós kommentátor, Ipper Pál vezeti. HARMAT ENDRE PANORÁMA MAPUTO - Az angolai kormányerők oldalán harcoló kubai csapatok légiereje a múlt hét péntekén bombatámadást intézett az ellenforradalmi UNITA szervezet és a dél-afrikai katonaság állásai ellen az ország délkeleti részén - jelentette az AIM mozambiki hírügynökség Luandából. Cuando-Cubángo tartományban az UNITA csapatai és a dél-afrikai hadsereg már hosszabb ideje ostromolja, hevesen ágyúzza Cuito Cuanavale várost. A hét végi támadás ennek az agressziónak a visszaverését szolgálta. BERLIN - Szerda reggelig hatra emelkedett a Potsdam közelében előző este történt súlyos vasúti szerencsétlenség halálos áldozatainak száma. Kilenc személy súlyos, 26 utas könnyebb sérülésekkel fekszik kórházban. A Lipcséből Berlinbe tartó belföldi gyorsvonat kedd este hat óra előtt néhány perccel Forst Zinna állomás közelében egy nyílt pályán veszteglő szovjet harckocsival ütközött össze. Mint a vizsgáló bizottság egyik tagja az NDK rádiójának szerda reggeli helyszíni beszámolójában elmondta, a szovjet harckocsi, amelyet egy tanulóvezető irányított, megpróbált átkelni a vasúti pályán, de a síneken állva maradt. Az ütközés következtében a vonat kilenc kocsija kisiklott, három felborult. Vasutasok, rendőrök, tűzoltók, valamint NDK és szovjet katonák takarítják el a roncsokat, végzik a pálya helyreállítását. NYUGAT-BERLIN - Az NDK állam- ügyészsége letartóztatási parancsot adott ki és eljárást indított 22 személy ellen, akik zavart akartak kelteni a vasárnap Berlinben Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht emlékére tartott tömegfelvonuláson - közölte szerdán a Die Wahrheit, a Nyugat-berlini Szocialista egység- párt lapja. A vasárnap őrizetbe vettek olyan, úgynevezett független csoportokhoz tartoznak, amelyek az NDK-t „rend- örállamnak” rágalmazzák - írja a nyugatberlini kommunisták lapja és felhívja a figyelmet arra, hogy az illetők olyan plakátokkal próbáltak csatlakozni a hivatalos felvonuláshoz, mint: „Aki nem mozdul, nem érzi a bilincseket”. A legnagyobb város, Sydney lakossága meghaladja a hárommilliót Ausztráliáról a kenguru jut az ember eszébe
