Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. december 10. Képújság 3 Magyar-szovjet társadalomtudományi együttműködés Minőség mindenekelőtt Készülnek a hangszórók az NSZK-exportra Összehangolják a gazdasági-társa­dalmi fejlődést szolgáló kutatásaikat a magyar és a szovjet társadalomtudomá­nyi szakemberek. Miként Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Magyar-Szovjet Tár­sadalomtudományi Együttműködési Bi­zottság magyar tagozatának elnöke az MTI munkatársának elmondta: a bizott­ság VII. ülésszakán - amelyet nemrég tartottak Bakuban - elhatározták, hogy a kővetkező év február közepéig egyezte­tik a nemzeti tagozatok témajavaslatait, s az újabb követelmények szerint módosít­ják az 1986-1990. évekre vonatkozó munkatervüket. Megőrzik viszont a két évvel ezelőtt el­fogadott öt esztendőre szóló munkaterv fő irányait, hiszen maga az élet sürgeti a szocializmus fejlődésével kapcsolatos általános elméleti kérdések mielőbbi megvalósulását, a szocialista építés álta­lános törvényszerűségeinek és nemzeti sajátosságainak dialektikus vizsgálatát. Az új körülmények között változatlanul fontos, hogy kutassák a szocialista gaz­daság fejlesztésének útjait, az ipar és a mezőgazdaság irányításának, tervezé­sének, a munka hatékonysága és a la­kosság életszínvonala növelésének, a szocialista országok gyümölcsözőbb gazdasági együttműködésének lehető­ségeit. Ugyancsak foglalkoznunk kell a szocialista demokrácia fejlesztésével, a marxista párt vezető szerepével, az ifjú­ság helyzetével és problémáival, az ideológiai folyamatok elemzésével, s a kutatások folytatását igényli Magyaror­szág és a Szovjetunió népei történelmi, Mohamed Osman Szudán fővárosától, alig száz kilométerre, Shendiben szüle­tett. A Nílustól pár méterre laknak a szü­lei. Nyolc testvére van, közülük két lány egyetemre jár, hárman gimnáziumba. Bátyja és két nővére már diplomát szer­zett. Az édesapja magánkereskedő, az édesanyja pedig a sok gyerek mellett ott­hon maradt és gondoskodott róluk. A buszmegállóban találkoztam vele, a kíváncsi tekintetek elől menekült. Hamar megtudtam, hogy mi járatban van Szek- szárdon. Ötödéves orvostanhallgató az általános orvosi szakon, Pécsett és a szekszárdi kórházban tölti a gyakorlati idejét. Hamar oldódik, mesél gyermekkorá­ról, Szudánról. Shendiben jártam óvodába, itt megta­nultam írni, számolni, olvasni arab és an­gol nyelven. Dalolva, játszva tanítottak a tudásra - mondja és énekli is a kedves dalocskát, melynek segítségével megta­nulták az abc-t. Az általános iskola nálunk hétéves kortól kezdődik és hat évig tart. A hatodik év végén országszerte azonos, központi­lag kiadott terv szerint történik a beszá­moló. Vizsgázunk nyelvekből, matemati­kából, fizikából, vallástanból és ha elér­jük a megfelelő pontszámot, a gimnázium alsó tagozatába kerülhetünk. A harmadik év végén szintén országos vizsgát te­szünk és a gimnázium felső arab, francia vagy angol nyelvű tagozatára juthatunk be. Nálunk vannak állami és magánkéz­Ahogy befejezem az egyetemet, rögtön hazamegyek kulturális kapcsolatának, örökségének vizsgálata is. A közgazdász albizottság például kez­deményezte, hogy évenkénti összejö­veteleiken olyan gazdaságpolitikai kér­désekkel foglalkozzanak, mint amilyen a gazdaságtalan termelés megszüntetése, az exportárualap bővítése, a bankrend­szer korszerűsítése, a KGST-országok együttműködésének magasabb szintre emelése. A történész albizottság a többi között a magyar és a szovjet tödénelmet egyaránt érintő, különös érdeklődésre igényt tartó események mélyreható elemzését, a magyar és a szovjet történe­lemtankönyvek összehasonlítását aján­lotta a kutatóknak. Az ülésszak résztvevői felhívták a fi­gyelmet: a gazdasági-társadalmi reform sok tekintetben függ az emberek szak- képzettségétől, általános műveltségétől csak úgy, mint ideológiai, világszemléle­tétől, történelmi tudatától, magatartásá­tól. Következésképpen együtt kell mű­ködniük a humán tudományágak műve­lőivel országaik gazdasági-társadalmi fejlődésének előmozdításában. A magyar és a szovjet szakemberek egyetértettek abban is, hogy országaik akadémiái valamint az MSZMP és az SZKP társadalomtudományi intézetei bővítsék kapcsolataikat a felsőoktatási intézetek és társadalomtudományi társa­ságok ilyen jellegű kutatóműhelyeivel. A magyar-szovjet együttműködés széle­sebb körébe kapcsolják be a hasonló köztársasági, területi, illetve megyei inté­zeteket is. ben lévő iskolák, de mindenki igyekszik az államiba bekerülni, hisz az oktatás nagyon jó és nem kerül pénzbe. A máso­dik év végén már szakosodni kell attól függően, hogy ki milyen irányban kívánja folytatni felsőfokú tanulmányait: orvosi, agrár- vagy műszaki pályára szeretne-e menni. Valójában színésznek készültem. Az iskolában volt szinjátszócsoport, amelyben én is szerepeltem. Színházba is sokat jártam. Hamburgba mentem, a színművészeti főiskolára, de nagyon sokba került. Egy időre befejeztem tanul­mányaimat és Angliába utaztam, a nagy­bátyámhoz, aki kereskedő. Mellette dol­goztam egy évig. Vele nagyon sok kópé- ságot csináltunk otthon. Szeretem őt. Volt amikor éjszaka kimentünk a Nílusra, ő horgászott én pedig úszkáltam a víz­ben. Imádok úszni. De azon a napon egy kissé melegem lett, mert egy krokodillal néztem farkasszemet. Krokodilveszélyt jelző táblák vannak, csak mi tilosban vol­tunk... Rövid csend követi beszélgetésünket. Mohamed Osman arca egy kissé szomo­rú lesz és meséli az okát. Nagyon rossz gyerek voltam, apám sokszor elvert. Egy­szer lementünk a Nílusra tanítás után, gondoltunk, játszunk egy jót. Rosszul si­került ez a nap. Egy barátunk örvénybe keveredett és megfulladt. Nem tudtuk megmenteni. A bajt még tetézte, hogy édesapám azt mondta, én tehetek róla. Nagyon elvert, de nem is ez a fontos! Csak ezt ne mond­ta volna! Hogy a csendet oldjam, a nyakába ló­gó, kíváncsiságomat felkeltő amulettről kérdeztem. Elérzékenyülve mosolyog.- Édesanyámtól kaptam, a mi nyelvün­kön „higyább”. A három keresztbe vésett vonal közül mindegyik mást jelent. Az egyik a sikert, a másik a szeretetet, a har­madik pedig a szerelmet.- No, és hogy kerültél Magyarország­ra?- 1981-ben ENSZ-ösztöndíjat kaptam a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Ná­lunk kevés az orvos. Ahogy végzek, rög­tön hazamegyek. Már nagyon várnak a szüleim, testvéreim, barátaim. Két éve nem voltam otthon. Azóta csak levélből tudtam meg, hogy nővérem férjhez ment. És nálunk valahogy más, minket a szü­léink arra neveltek, hogy szeressük és tiszteljük az embereket, legyen az fehér vagy fekete. Soha nem neveltek belénk ellensé­geskedést...-sós­«z úrion tamási gyáregysége Kei evu- zedes működése alatt talán sose futott akkora versenyt az idővel, mint az utóbbi hónapokban. Mindez több dologgal is összefügg. A kora ősztől ugyancsak megugrott a piacon a televíziók utáni ke­reslet, ebből fakadóan a gyáregységben dolgozókra a korábbinál nagyobb teher hárult, ugyanakkor a különböző alap­anyagok, a részegységekhez szükséges kellékek szállítása meglehetősen akado­zó egy ideje, amely kooperációs gondo­kat szült. Mindezek ellenére Varga László, a gyáregység igazgatója viszont bizakodó, s ma is meggyőződéssel vallja, hogy az év végéig legyártandó 170 ezer televízió­hoz biztosítják a szükséges főegysége­ket, az anyavállalat számára. Dolgozóik október közepe óta nyújtott műszakban dolgoznak, melynek elsődleges oka az akadozó anyagellátás. Nem ütemsze- rűen kapták illetve szállítják részükre a nyomtatott áramköri lemezeket, az al­pakkalemezt. Az év elején meghatározott gyártási norma szerint napi 550 televí­ziós készüléknek kellett volna lekerülni az Orion szerelőszalagjairól, ám az emlí­tett problémák miatt az elmaradást csak olymódon hozhatják be, ha ezekben a napokban 850 tévé kerül a meóba. A tamási üzemben gyártják az Ikarus autóbuszokba szerelendő, 10 wattos erősítőket. Idei szállítási kötelezettségük 14 ezer darab. Az említett mennyiség döntő hányadát folyamatosan adták át a megrendelőnek, december 20-ig még 1500 egységet kell összeszerelniük. Má­sodik éve partnerek egy NDK-beli cég­gel, amelynek hálózati kapcsolókat ké­szítenek. Idén 250 ezer televízióhoz, illet­ve különböző műszerekhez szükséges A személyi jövedelemadó bevezetésé­vel, a bérek bruttósításával összefüggés­ben a vállalatok soron kívül módosítják a kollektív szerződéseknek a munka díja­zására vonatkozó fejezetét. A vállalati vezetők és a helyi szakszervezeti szervek a legtöbb helyen megkezdték a módosító javaslatok vitáját, s legkésőbb január 15- ig - ameddig az új, bruttósitott béreket is közölni kell a dolgozókkal - véglegesítik a változtatásokat. A soron kívüli módosí­tást nem kötelező a dolgozókkal megvi­tatni, de szinte valamennyi vállalatnál ezt a lehetőséget is felhasználják arra, hogy a bruttósítás elveinek tisztázása mellett a vezetők és beosztottak közösen keres­sék, miként lehetne fokozni az anyagi ösztönzés hatékonyságát, korszerűsíte­ni, egyszerűsíteni a ma még igen sokszí­nű bérrendszert. A Lenin Kohászati Művekben is széles körű vitára bocsátották az előkészítő bi­zottság javaslatait. A nagyvállalatnál új lehetőségeket keresnek az ösztönzés fo­kozására. A változtatásokkal elsősorban azt kívánják elérni, hogy a vállalati gazda­sági munkaközösségekben végzett kapcsolót szállítanak, s máris megérke­zett a jövő évi megrendelés, amely több mint félmillió darabról szól. A magas minőségi követelmények, már csak a piac megtartása érdekében is kötelezik az Oriont, így természetesen a tamási gyáregységet. Készülékeiket évente legalább kétszer-háromszor el­lenőrzik, minősítik többek között élet-, tűz- és balesetvédelmi szempontból. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alapanyag-szállítók, az al­katrészgyártók által biztosított anyagok enyhén szólva is kívánnivalót hagynak maguk után. A minőséggel tehát baj van, többletmunkákra minél nagyobb mérték­ben a fő munkaidőben vállalkozzanak a dolgozók. Ezért az eddigieknél jobban díjazzák majd a főmunkaidős teljesítmé­nyeket. A Rábatext Győri Textilipari Vállalatnál a bruttósításokkal kapcsolatos konzultá­ciók a gyáregységnél már befejeződ­tek, s a kollektív szerződés módosítására tett javaslatok már eljutottak a szakszer­vezeti bizalmi-testülethez. A vállalatnál a jövő év első felében, már a bruttósitott bérekre alapozva egyszerűsítik és javít­ják a bérezés gyakorlatát. A tervek között szerepel, hogy a nem közvetlenül terme­lő részlegeknél, például a modellezőknél azt vizsgáljuk majd, hogy a segítségükkel létrehozott új terméket hogyan fogadja a piac, mennyi nyereséget hoz, s annak alapján szabják majd meg a prémiumu­kat. A tényleges többletteljesítmények, többletterhek honorálására törekszenek a Kaposvári Húskombinátban is. A vállalatnál a fizikai dolgozók eddig 26 féle jogcímen részesülhettek pótlé­kokban és más juttatásokban, ám ezek s nem egyszer az alkatrészhiba csak ak­kor derül ki, mikor a főegységek ösz- szeállnak. A hibák kiszűrésében ugyan sokat tesz az év elején leányvállalattá alakult Orion Szerviz, ám mindenbe ők sem „láthatnak bele”. Itt van például, a zománcozott huzalok folytonossági, pontosabban szigetelési hiányosságának a gondja, amely akkor derül ki, ha a tekercselt huzal a transzfor­mátorokba kerül. Ezt a problémát a nagy- feszültségű trafóknál úgy küszöbölték ki, hogy egy ideje a zománcozott huzal helyett alumíniumfóliából készítik a te­kercset. A nem kellő minőségű anyagok tehát sok bosszúságot okoznak a munkásnak és vezetőnek egyaránt. Az elmúlt öt esz­tendő átlagában, évente 1,2 millió forintra rúgott a rossz anyag okozta selejt, ez az összeg ebben az évben, sajnos, tovább, emelkedett, és a becslések szerint eléri az 1,7 millió forintot. Az Orionra jellemző minőséget és a piacot olymódon képe­sek megtartani, hogy nagyobb élőmun­ka-ráfordítással dolgoznak. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron százezrek láthatták, az Orion által ki­fejlesztett parabolaantennát, melynek segítségével megsokszorozható a televí­ziós műsorok vétele. Tamásiban abban bíznak, hogy az elkövetkezendő években ők is bekapcsolódhatnak a satelit-prog- ramba, a különböző beltéri egységek gyártásának beindításával. Ehhez ren­delkeznek, a különböző technológiai be­rendezésekkel. egy része az idők során veszített ösztön­ző jellegéből. Ezért a külön javadalmazá­sokra csak azt a hétféle pótlékot kívánják továbbra is fenntartani, amelyek valóban átlagon felüli teljesítményekre sarkallják a dolgozókat, s amelyekkel a nehezebb körülmények között végzett munkát is­merik el. A megszűnő pótlékok nagy ré­szét beépítik a törzsbérekbe. A Jászberényi Hűtőgépgyárban a ka­pacitások jobb kihasználására, a mű­szakszám növelésére igyekeznek ösztö­nözni a dolgozókat. Ezért azt tervezik, hogy a módosított kollektív szerződés­ben felemelik a második és a harmadik műszak pótlékát. A javaslat szerint a második műszak­ban végzett munkáért az eddigi 30 szá­zalékról 35 százalékra, a harmadik mű­szakban pedig 50 százalékról 60 száza­lékra emelkedne a pótlék. Az Egis Gyógyszergyárban a legnehezebb fizikai munkát végzők, illetve a kedvezőtlen kö­rülmények között dolgozók munkaköri pótlékát 500 forintról 700 forintra, illetve 1000 forintról 1400 forintra akarják fel­emelni. A Szudáni fiú Módosítják a vállalati kollektív szerződéseket A műanyagmembrános hangszóró szerelése Az Orion tamási gyára teljesíti kötelezettségeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom