Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
MA Csendes 1 V világ1987. december 5. SZOMBAT szenzáció XXXVII. évfolyam, 287. szám (9. oldal) ÁRA: 2,20 Ft ,. J Négyszáz apró cikk Faddról Százhúszmillió árbevétel a melléküzemágban A müanyagüzemben 17 NDK-gyártmányú fröccsöntőgépen dolgoznak Jámbor Jánosne műanyag vödröket készít faddi Lenin Tsz ipari ágazata az országosan elismertek közé tartozik, nem véletlen, hogy állandó partnerei a csepeli Ikarus gyár, a győri Rába Vagon- és Gépgyár, az Egri Finomszerelvénygyár és a Magyar Hajó- és Darugyár is. Az öntöde, valamint a lakatos- és forgácsolóüzem, kisebb volumenű termékkibocsátás mellett a műanyag- és gumiüzemet segítik, amelyek a legtöbb árut szállítják a kereskedelem számára. Az innen kikerülő vödrök, vállfák, műanyag főzőkanalak, WC-öblítő szelepek és a számtalan más, a háztartásokban nélkülözhetetlen cikk jelentős árbevételt hoz a közös konyhára. Újdonság a Rába kamionokhoz készülő gömbcsukló, amelynek prototípusát a téesz műszaki gárdája kísérletezte ki, olyan sikerrel, hogy a drága nyugati importot ma már ezzel váltják ki. Gyártanak a Gyönki Mezőgéppel együttműködve a KA-HYB-nak sertésfiaztató kutricákhoz gumibevonatíi taposórácsokat, az egrieknek Mechmann-pneumati- kához szükséges szerelvényeket és az országban egyedül neopréssarukat is. Az öntöde hagyományos termékei a tejeskannatetők és a szegedi kistraktorokba kerülő sebességváltóházak. A kétszáznegyven dolgozó gazdaságosan termel, a melléküzemág idei várható árbevétele 120 millió forint. csi-gk A kormány és a KISZ KB képviselői december 4-i találkozójukon megvitatták a gazdasági stabilizációs időszak ifjúságpolitikai feladatait, a KISZ Központi Bizottságának elgondolásait a lakás- politika korszerűsítéséről, valamint a felsőoktatás fejlesztését és a kiemelkedő tehetségű fiatalok érvényesülési esélyeinek javítását. Az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről A fiatalok élet- és munkakörülményeinek átfogó, társadalmi méretű javítása csak a stabilizációs és kibontakozási munkaprogram eredményes végrehajtásával érhető el. A KISZ azonosul a kormány munkaprogramjában szereplő célokkal, elérésük érdekében mozgósítja a fiatalokat, egyúttal jelzi, ha a végrehajtásban késlekedést, határozatlanságot tapasztal. A kormány a KISZ jelzéseire gyorsan és megfelelő nyilvánossággal válaszol. A kormány munkájában hasznosítja a KISZ „Jövőnk a tét!” akciója során megfogalmazott javaslatokat. A stabilizációs időszak céljainak ismeretében szükséges az ifjúságipolitika hangsúlyainak átrendezése. Ennek érdekében 1988-ban a kormány - a KISZ KB közreműködésével - ifjúságpolitikai feladattervet készít. Ennek tartalmaznia kell a lakásgazdálkodási rendszernek a fiatalok érdekeit szem előtt tartó reformját; átfogó programot az 1990-es évek elején keresőkorba lépő nagy létszámú korosztályok munkába állására; az ifjúság cselekvési terét bővítő jogi és egyéb eszközöket; a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló törekvéseket; valamint az állami gondozottak önálló életkezdésének segítését. A KISZ KB egyetért azzal, hogy a kormány előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A kormány és a KISZ képviselői egyetértettek abban, hogy olyan gazdaság- és szociálpolitikára van szükség, amely az elkerülhetetlen terheket nem hárítja aránytalanul a pályakezdő fiatalokra. A stabilizáció időszakában is szükség van a fiatalok helyzetét javító intézkedésekre. A kormány 1988-ban kidolgozza a családi pótlék és az ösztöndíjak reálértéke megőrzésének rendszerét és az 1989. évi tervben dönt annak bevezetéséről. A KISZ fontosnak tartja a már bejelentett szociálpolitikai döntéseket, ugyanakkor az az álláspontja, hogy a családi pótlékot gyermekenként 500 forinttal, a diákok jövedelempótlékát 210 forinttal emeljék. A kormány ez utóbbival egyetért, de továbbra is a családi pótlék 400 forintos emelését látja lehetségesnek. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a bérek a teljesítmények szerint különbözzenek. A KISZ szükségesnek tartja a bértarifarendszer eltörlését. A kormány a szakszervezetekkel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel egyez- tett álláspont kialakítására törekszik a bérreform kérdésében. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy 1988-ban javítani kell a pályakezdő diplomások és a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi elismerését. A nem termelő területeken való korszerűsítés során törekedni kell arra, hogy az oktatás, a kutatás és az egészségügy feltételei ne romoljanak. A KISZ tudomásul veszi, hogy a stabilizációs időszakban az ifjúságpolitika céljaira szánt pénzeszközök a költségvetés terhére nem növelhetők. Szükség van azonban arra, hogy más területekről bizonyos összegeket ide csoportosítsanak. Ily módon lehetővé Válik, hogy javuljanak a diák- és szabadidősport, valamint az ifjúsági turizmus anyagi feltételei. A Magyar Diáksport Szövetség pénzügyi támogatását az ÁISH többszörösére növeli. A kormány továbbra is lehetőséget biztosit arra, hogy a költségvetés ifjúság- politikai célú pénzeszközei egy részének felhasználásáról a KISZ KB döntsön, illetve támogatja, hogy a KlSZ-szerveze- tek közösségi célú munkavállalással saját forráshoz jussanak. Egyetért azzal, hogy a Központi Ifjúsági Alap működése legyen nyilvános, és pénzeszközeit a KISZ KB egyetértésével használják fel. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a munkaviszonnyal nem rendelkező pályakezdők is átképzési támogatásban részesüljenek. A szakképzési formákat úgy kell bővíteni, hogy a gimnáziumot végzettek modern ügyviteli és informatikai ismereteket (számítástechnika, ügyviteltechnika) szerezzenek. Szükséges a szakmunkásképzés korszerűsítése. A KISZ KB vállalja, hogy részt vesz a nyelvtudás, a számítástechnika, az anyanyelvi és az életmódkultúra fejlesztésében, valamint a korszerű tananyag kialakításában. A lakáspolitika korszerűsítéséről A kormány hasznosnak ítéli a KISZ- nek a lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztése érdekében eddig végzett munkáját. Számít a KISZ javaslataira, egyetért azzal, hogy ezeket megfelelő előkészítés után a KISZ vitára bocsájtja. A kormány 1988-ban a megállapodásos lakásárak alakulását fokozott figyelemmel kíséri. Szükséges, hogy az ifjúsági takarékbetét 1988. évi kamatai elérjék a lakásárak indokolható növekedési ütemét. A felsőoktatás korszerűsítéséről és a tehetségek gondozásáról A KISZ szükségesnek tartja 1988-ban a felsőoktatás anyagi ellátottsága reálértékének megőrzését, a következő években pedig annak dinamikus növelését. A kormány ezt 1988-ban biztosítani nem tudja, ugyanakkor indokoltnak tartja a következő években a népgazdaság teljesítményéhez igazodóan a felsőoktatás költségvetési támogatásának nöelését. Létre kell hozni a felsőoktatási fejlesztési alapot. A kormány képviselői egyetértettek azzal, hogy annak felhasználásában, a támogatás szempontjainak kialakításában a KISZ is részt vesz. A készülő felsőoktatási program kidolgozása során a kormány számít a KISZ támogató közreműködésére, javaslataira és véleményére. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a 90-es évek közepétől az egyetemi diploma feltétele a középfokú nyelvvizsga legyen. A kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt 1988-ban meghirdessék. Az egyetemifőiskolai hallgatók nyelvtanulásának ösztönzése céljából a kormány megvizsgálja annak feltételeit, hogy a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgatók anyagi érdekeltségét megteremtsék. A kormány keresi az új képzési formák: nyitott egyetem, távoktatás, térítéses képzés, az általános posztgraduális oktatás bevezetésének lehetőségét. Egyetértés volt abban, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók jogállásának rendezése keretében 1988-ban megszüntessék a munkavállalásukkal kapcsolatos kötöttségeket és lehetővé tegyék, hogy a munkaviszonyban állókkal azonos módon vállalhassanak anyagi felelősséget kölcsönzésnél, hitelfelvételnél. (Folytatás a 2. oldalon.) Lantos István, művezető a kísérleti gyártmányokkal foglalkozik Vállfák szállítás előtt A nehéz munka kellékei Egy műszakban egy dolgozó 120 szelepet szerel össze A Minisztertanács és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása
