Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

2 Képújság 1987. december 5. Ezt hozta a hét a külpolitikában Események címszavakban Hétfő: A lengyelországi népszavazásra feltett két kérdésben a kormány nem kapta meg az abszolút többséget - Nadzsibullahot választották az Afgán Köztár­saság elnökévé - Pekingben bejelentették, hogy nyolc év után Kína és Laosz nagyköveteket cserél - Hafez Asszad szír államfő Romániában tárgyal - Genfben ünnepi ülésen emlékeztek meg a GATT 40. évfordulójáról - Ismét „fekete hétfő” volt az amerikai dollár árfolyamában. Kedd: Nagy visszhangot keltett Mihail Gorbacsov interjúja, amelyet az NBC amerikai tévétársaságnak adott - Az SZKP főtitkára Moszkvában fogadta Robert Hawke ausztrál miniszterelnököt - Jegor Ligacsov Párizsban megbeszélést foly­tatott Jacques Chirac miniszterelnökkel - Az afrikai egységszervezet rendkívüli csúcsértekezletén elfogadtak egy dokumentumot, amely a földrész gazdasági problémáinak megoldására tartalmaz ajánlásokat - Bonnban Genscher külügy­miniszter fogadta Ion Stoiant, a Román KP KB titkárát, és szólt annak lehetőségé­ről, hogy az NSZK segélyszállítmányokat indít Romániába. Szerda: Wojciech Jaruzelski Budapesten járt, véleménycserét folytatott Kádár Jánossal, a két ország kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex prog­ramjáról szóló okmányt Kádár János és Wojciech Jaruzelski irta alá - Norodom Szihanuk egykori kambodzsai államfővel Hun Sen miniszterelnök egy Párizs mel­letti kastélyban találkozott - Saink Ouenban megkezdte munkáját a Francia KP XXVI. kongresszusa, Aczél György adta át az MSZMP üdvözletét - A NATO-álla- mok hadügyminiszterei Brüsszelben ülést tartottak, s ezen egyetértettek a készü­lő szovjet-amerikai megállapodással, de a hagyományos erők fejlesztése mellett foglaltak állást. Csütörtök: Genfben a szovjet és az amerikai tárgyalóküldöttség kölcsönösen szóvá tette a másik fél hiányos információszolgáltatását - Bukarestben jó kéthe­tes késéssel említést tettek a brassói megmozdulásokról - Brit-spanyol megálla­podás Gibraltár légi kikötőjének használatáról - Egybehangolt pénzügyi intézke­dések a dollár árfolyamának javításáért, az NSZK-ban, Nagy-Britanniában és több más nyugati országban: leszállították a kamatlábat. Péntek: Koppenhágában összeültek a Közös Piac országainak állam-és kor­mányfői: a kelet-nyugati viszonyról is tárgyalnak, de vitáik középpontjában az eu­rópai közösség költségvetési problémái és a mezőgazdaság kérdései állnak - Ronald Reagan tévéinterjúban kijelentette: számít arra, hogy jövőre Moszkvában a hadászati fegyverek korlátozásáról is aláírhatnak egy megállapodást - Liga­csov Párizsban átadta Mitterrand elnöknek Gorbacsov személyes üzenetét - A román kormány vitába száll a világbankkal, felelősségre vonják azokat a kor­mánytisztviselőket, akik a világbank feltételeit elfogadva intézték a román kölcsö­nök felvételét. A hét fő kérdése Mit vár a világ a Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozótól? Sokat. Többet is annál, hogy a vendéglátó amerikai elnök és vendége, az SZKP KB főtitkára Washingtonban aláírja a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. (Pedig egynéhány éve még egy ilyen megállapo­dás majdhogynem elképzelhetetlennek tűnt...) Általános a várakozás, hogy a csúcstalálkozón alaposan megvitatják a hadászati támadófegyverzetek kérdését. Ezek a legnagyobb és legpusztítóbb fegyverek! Szovjet részről már jó előre értés­re adták, hogy a Szovjetunió kész a hadászati, az interkontinentális rakéták szá­mának 50 százalékos csökkentésére. (Tudnivaló, hogy az USA már régóta szor­galmazza ezt, mert a bombázó repülőgépek vagy a nukleáris meghajtású, atomra­kétákkal felszerelt tengeralattjárók kevésbé teszik számára fontossá az interkon­tinentális rakéták birtokát...) Kohl nyugatnémet kancellár épp úgy, mint Thatcher brit miniszterelnök aszszony üdvözölte a készülő megállapodást. A bonni kancellár szerint az ameri­kai- szovjet rakétaszerződés fordulatot hozhat általában a kelet-nyugati kapcso- * latokban is. Thatcher asszony azt sürgette: mondják ki, hogy a következő tíz év­ben sem az USA, sem a Szovjetunió nem juttat fegyvereket a világűrbe. Nyilvánva­lóan az SDI -ra, a Reagan-kormányzat sokat emlegetett „hadászati-védelmi kez­deményezésre” is utalt ezzel. Minden bizonnyal szóba kerül a kérdés Washing­tonban, de Mihail Gorbacsov nagy feltűnést keltő tévényilatkozatában épp úgy, mint Karpov, az egyik leszerelési szakértő, már nem minősítette a továbblépés előfeltételének, hogy Reagan hagyjon fel az űrfegyverkezéssel. Az SZKP főtitkára világosan megmondta: Amerikában addig végezhetnek kísérleteket, ameddig az SDI nem sérti meg az ABM-megállapodást, a mindmáig érvényes szovjet-ameri­kai, rakétaelháritással kapcsolatos, még 1972-ben megkötött megállapodás elő­írásait. Az SZKP főtitkárának szavai megerősítették, amit a hírmagyarázók már több­ször kilátásba helyeztek: sok más nemzetközi problémát is megvitatnak: az euró­pai haderőcsökkentés kérdésétől kezdve az afganisztáni helyzetig, a Közel- és Közép-Kelet ügyét, az emberi jogok tiszteletben tartását, meg a közép-amerikai válság megoldásának lehetőségét. A washingtoni hírekből az is kiderül, hogy a szovjetellenes erők, a fegyverkezés haszonélvezői propagandakampányba kezdtek a csúcstalálkozó ellen. Reagan elnöknek a tőle jobbra elhelyezkedő politikai, katonai és üzleti csoportokkal szemben is fel kell lépnie, „meg kell nyugtatnia” mindenkit, hogy Gorbacsowal való tárgyalásai során nem tesz engedményeket. Amikor a tévékamerák elé állt, erre is gondolnia kellett, miközben az volt még a feladata, hogy megpróbálja ellen­súlyozni a Gorbacsov-interjú hatását az amerikai nézőkre. A washingtoni csúcson zárt ajtók mögött tárgyal a két nagyhatalom két vezetője egymással, de nyilvános állásfoglalásaik már bizonyos mértékig előre jelezhetik, meddig fognak és tudnak elmenni, mit tehetnek meg s mit nem. A hét - némileg háttérbe szorult - kérdése: Szembe tud-e, akar-e fordulni Latin-Amerika - Amerikával? Amerika a mi politikai szóhasználatunkban szűkült le az Egyesült Államokra, Latin-Amerika népei, országai magukat amerikaiaknak mondják, tekintik, megkü­lönböztetésül legfeljebb az USA polgárairól, katonáiról, üzletembereiről mint „jen­kikről" beszélnek. Viszont azt is tudni kell, hogy 1823-ban, amikor Monroe elnök meghirdette híres-hírhedt elméletét: „Amerika az ameriakiaké”, ennek a mondás­nak a spanyol gyarmati uralommal és egyáltalán minden európai beavatkozási kí­sérlettel szembeni értelme is volt. Mára azonban valóban úgy is érthető, latin­amerikai megfogalmazás szerint, hogy Washingtonban azt mondják: „Amerika a jenkiké”. Amikor most Acapulcóban, a világhírű mexikói tengerparti üdülőhelyen nyolc latin-amerikai államfő csúcsértekezletre gyűlt össze, az esemény fő újdon­sága az volt, hogy ennyien még sohasem jöttek össze tárgyalni az USA nélkül, bi­zonyos fokig az Egyesült Államok ellenére! Ha éppenséggel a világ nem készült volna más, igazán világraszóló eseményre, akkor minden bizonnyal Acapulco na­gyobb szenzáció lehetett volna... Nyolcán (a Contadora-csoport, azaz Mexikó, Kolumbia, Panama és Venezuela, valamint az őket támogató Argentína, Brazília, Peru és Uruguay államfői) foglaltak állást a latina-amerikai államok közeledése, politikai és gazdasági öszszefogása mellett. A latin-amerikai szolidaritás példája lehet, ahogyan a brazil államfő azt indítványozta: Kuba foglalja el újra helyét az amerikai államok szerve­zetében! Közös gondjuk az eladósodás terén. Igaz, nem jött létre valamilyen „adós-kar- tell” csak abban jutottak egységre, hogy a kamatok mérséklését követelték. Köz­tudomású, hogy Peru a maga exportszállításai értékének kis töredékét hajlandó adósságai törlesztésére fordítani, Brazília és Argentína egyszer-másszor a fizeté­sek vagy azok kamatai megtagadásával riasztotta meg a hitelező bankokat. Most a záróközleménybe érdekes megfogalmazás került: a nyolcak szolidaritásukat fejezik mindazokkal a latin-amerikai országokkal, amelyek a jövőben „valamilyen intézkedést” kénytelenek meghozni az adósság visszafizetéssel kapcsolatban (magyarán: felfüggesztik a törlesztést). A nyolcak egyike-másika is lehet ilyen intézkedésekre kényszerülő ország! PÁLFY JÓZSEF A Minisztertanács és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Szűrös Mátyás elnökölt a tanácskozá­son, amelyen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Első napirendi témaként a képviselők meghallgatták, megvitatták azt a tájékoz­tatót, amelyet a bécsi leszerelési, illetőleg fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról adott Erdős André nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­letnek ezen az utótalálkozóján részt yevő magyar küldöttség vezetője. A bizottság elismerését fejezte ki a küldöttség mun­kájáért. Megtárgyalta és elfogadta a bizottság a Külügyminisztérium 1988. évi költség- vetésének tervezetét, amelynek mun­kaokmányához Kővári Péter külügymi­niszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészí­tést, majd válaszolt több képviselői kér­désre. (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány - a jelenlegi költségvetési felté­telek mellett - a KISZ bevonásával módo­sítja a felsőoktatási ösztöndíjelosztás rend­szerét, eltörli a társadalmi ösztöndíjak felső határát, hogy a teljesítmény honorálásá­nak elve jobban érvényesüljön. A kiemel­kedő tehetségű és tudású fiatalok támoga­tása érdekében a KISZ javasolja, hogy- a kormány biztosítson elkülönített keretet az Országos Ösztöndíj Tanács ál­tal meghirdetett külföldi ösztöndíjakból;- a minisztériumok mellett fiatal szak­emberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre;- a kormány és a KISZ alapítson közös ösztöndíjat tehetséges fiatal szakembe­rek támogatására. Az indításhoz a kor­mány 10 millió forintot és megfelelő valu­takeretet, a KISZ KB pedig kétmillió forin­tot juttasson;- bővüljön az ifjúsági nemzetközi szak­mai cserék lehetősége. A kormány képviselői egyetértettek e célokkal, és megvizsgálják a javaslatok teljesítésének lehetőségét. A kormány és a KISZ képviselői megál­lapodtak abban, hogy hasonló megbe­szélésre évente sor kerül. A SZOT elnökségének ülése Péneken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testü­letet Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a lakosság áruellátásá­ról. Beszámolt arról, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható felvásárlások hatására a kereslet és a kínálat egyensúlya több termékféle körében megbomlott, néhány terü­leten áruhiány lépett fel. A népgazdasági terv azzal számolt, hogy az idén a kiskereske­delemben a tavalyinál 0,1 százalékkal több áru talál gazdára, ezzel szemben várha­tóan mintegy 5 százalékkal nő az eladott áruk mennyisége. Novemberben a pénzügyi intézkedések és az árváltozásokról közzétett tájékotatók hatására valamelyest mér­séklődött a kereskedelemre nehezedő nyomás. Az ünnepi felkészülésről szólva elmondta, hogy néhány területen az áruellátásban javulás várható. Szocialista importból mintegy 24 millió rubel értékű többletbehozatal­ra számítanak, elsősorban híradástechnikai és ajándékozási cikkekből. A tőkés or­szágokból és Jugoszláviából, ugyancsak terven felül, 16 millió dolláros import javítja az ünnepi ellátást. Külön foglalkozott a zöldség-, gyümölcs- és burgonyellátás gondjaival. Mint mond­ta, burgonyából az előirányzottnál jóval kevesebb van a tárolókban; a hiány pótlására már tettek intézkedéseket. Szólt a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban tapasztalha­tó árfelhajtó törekvések megfékezésének szükségességéről is. A kereskedelmi felügyelők és a szakszervezetek társadalmi aktivistáival közösen rendszeresen ellen­őrzik majd a nagybani piacokat is. A kereskedelem jövő évi terveiről elmondta, hogy a felkészülésben most a szoká­sosnál több a bizonytalanság. A népgazdasági terv a forgalom csökkenését irányozza elő, s ma még nem tudni pontosan, hogy az emelkedő árak hatására miként változik a lakosság kereslete. Az élelmiszerek és más alapvető cikkek kínálatát, ha szerény mér­tékben is, de mindenképpen javítani kívánják. Jövőre összességében legalább az idei év első feléhez hasonló áruellátásra törekednek. Az elhangzottakkal kapcsolatban Nagy Sándor, a SZOT titkára mondta el a szak- szervezetek véleményét. Rámutatott, hogy a felvásárlási lázat csillapítani lehetett vol­na, ha előbb megteszik azokat az intézkedéseket, amelykre végül is sor került. A gon­dok forrásai sok esetben nem újkeletűek, az ellátásbeli hiányosságok egy része a ko­rábbi években is meglévő, s máig is rendezetlen problémákból adódik. Ezek között említette az érdekeltség hiányát, a vállalatok közötti szerződéses fegyelem lazaságát, s azt, hogy a szabályozók olyan alacsony készletek tartására késztetik a forgalmazókat, amelyek sokszor nem elegendőek a megfelelő kínálat biztosításához. A szakszerveze­tek sürgetik mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel javítható a lakosság áruellátá­sa. A szakszervezetek úgy látják, hogy az az árrés, amellyel az élelmiszer-kereskede­lem dolgozik, nem elegendő problémáik megoldásához. A szakszervezetek jogosnak tartják az élelmiszer-kereskedelem béremelési igényeit. A jövő évi árváltozásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet: a lakosság elvárja, hogy az árak növekedésével a minőség javuljon. Ez nagyobbrészt a gyártókon múlik, de a kereskedők is sokat tehetnek azért, hogy szakszerű tárolással, gondos kezeléssel minél kevesebb megrongálódott csomagolá­sú, hiányos termék kerüljön a fogyasztókhoz. Évzáró törzsértekezlet a munkásőrségnél Ezekben a napokban tartják szerte a megyében a munkásőralegységek az elmúlt évi tevékenységüket érté­kelő összejöveteleiket. Tegnap dél­után Szekszárdon a Munkásőrség Tolna Megyei Parancnsokságán a megyei törzs tagjai tartották meg az 1987-es évet értékelő és a tapaszta­latok birtokában a jövőt meghatáro­zó törzsértekezletüket. A megjelenteket Tatár Lajos a Munkásőrség Tolna megyei pa­rancsnoka köszöntötte röviden érté­kelve munkájukat. Ezt követően Hepp József megyei parancsnokhe­lyettes szólt a megye munkásőrállo- mányának tevékenységéről, kikép­zési és szolgálati feladataik végre­hajtásáról, külön kiemelve a törzs munkáját. Hangsúlyosan szót kapott az a tény, hogy a munkásőröktől az elmúlt évben és a jövőben is fokozott helytállást várnak el munkahelyei­ken és a közélet különböző posztjain is. A beszámoló után Szabóné Ró­zsás Éva megyei parancsnokhelyet­tes adott tájékoztatást az 1987. évi ellátási, gazdálkodási munkáról. A hozzászólások a beszámoló szellemében tárták fel az eredmé­nyeket és önkritikusan a még meglé­vő problémákat is. Azokat a gondo­kat és eredményeket, amelyeket a munkásőrök munkahelyeiken, vagy a kiképzési, szolgálati feladatok vég­rehajtása során tapasztaltak. PANORÁMA BUDAPEST - Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Vörökereszt VII. kongresszusa al­kalmából kitüntetéseket adományozott a vöröskeresztes mozgalom aktivistáinak eredményes munkásságuk elismerése­ként. A kitüntetéseket Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át pénteken a Parlamentben. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült dr. Penczel Dániel, az Országos Mentő- szolgálat Tolna megyei mentőszerveze­tének vezető főorvosa. *- Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság, valamint a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága 1988. évi költségvetését vitatta meg pénteken a Parlamentben az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képvise­lőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: az ágazat 1988. évi költség- vetésének tervezését számos - hatásai­ban még teljesen fel nem mérhető - új feltétel és követelmény is befolyásolja. A tervezés során új elemként kell számí­tásba venni a január elsejével bevezeten­dő személyi jövedelemadó, illetve az ál­talános forgalmi adó hatását. A belső egyensúly javítás érdekében a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére kényszerült, ez az egészségügyi-szociá­lis intézmények működését is érinti. Eze­ken a területeken az eredetileg tervezett állami támogatás 2 százalékkal keve­sebb lesz, a fejlesztések ütemét tehát viszsza kell fogni. * Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táv­iratban fejezte ki köszöntetét Kádár Já­nosnak, Németh Károlynak és Grósz Ká- rolynak a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jó kívánságokért. * Várkonyi Péter külügyminiszter meghí­vására szombaton hivatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra érkezik Raif Dizda- revics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. MOSZKVA - Az amerikai hatóságok megtagadták a beutazási vízumot Vla­gyimir Szimonovtól, az APN sajtóügynök­ség szemleírójától, aki a csúcstalálkozó eseményeiről tudósított volna - jelentette be pénteken Moszkvában Jurij Gremitsz- kih külügyi szóvivő, a szovjet külügymi­nisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. WASHINGTON - Védelmébe vette a közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök felszámolásáról Washingtonban aláírásra kerülő szovjet-amerikai szer­ződést csütörtökön sugárzott televíziós interjújában Reagan amerikai elnök. Ki­jelentette: annak bírálói - akik saját párt­jából kerülnek ki - nem értik meg és nem veszik tudomásul a szerződés jelentősé­gét, hasznát a két ország és az egész vi­lág számára; nem hajlandók elismerni, hogy a szerződésbe foglalt ellenőrző in­tézkedések teljesen megbízhatóak. Rea­gan azt is kijelentette, hogy a leszerelési szerződés ellenfelei „azt hiszik, hogy a háború elkerülhetetlen” és ez határozza meg állásfoglalásukat. „Mindaddig, amíg módunk van valamit is tenni a békéért, megtesszük azt - s ez nem jelent meg­adást” - jelentette ki az elnök a szélsősé­gesen konzervatív bírálatokra válaszolva. FERE-EN-TARDENOIS - Közös közlemény aláírásával ért véget pénte­ken, a franciaországi Fere-en-Tarde- nois-ban Hun Sen kambodzsai minisz­terelnök és Norodom Szihanuk herceg háromnapos találkozója. A felek egyetér­tettek abban, hogy a kambodzsai kérdést békés úton, minden érintett fél bevoná­sával kell rendezni, s elhatározták, hogy két újabb találkozót tartanak a rendezés előmozdítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom