Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

( TOLNA \ 4 TtfÉPÜJSÁG 1987. december 29. FIATALOK FIATALOK FIATALOK V______________________________________________ FIATALOK Szembeszállva a tabukkal Egy felvilágosító mű Szekszárdról Pereszlényi Zoltán: Örömszerzés A hónap egyik könyvszenzációja min­den bizonnyal az Örömszerzés című kiadvány volt, melynek egy-egy példá­nyáért Budapesten, a feketepiacon állí­tólag 500 forintot is megadtak. A kötet szerzője (és fotósa is egyúttal) Pereszlé­nyi Zoltán szekszárdi lakos. A megye- székhelyen jobbára a Derby együttes do­bosaként ismerik. Kisebbfajta meglepe­tést okozott tehát, amikor a közönség elé lépett egy szexuális felvilágosító könyv­vel. Aztán a meglepetések sokak számá­ra álszent felháborodássá változott, ami­kor belelapoztak a műbe és megpillan­tották a fotókat...- A nemi élet, a nemi öröm az emberi boldogságformák között a legfontosabb. Ez a könyv, úgy érzem, megbízható segít­séget nyújt mindenkinek, aki csak most kezdi, vagy éppen gyakorolja a nemi éle­tet. Talán úgy fogalmaznék, egy hiány­pótló segédeszközt, vagy iránytűt adok, ami megmutatja, melyik utat kell kitapos­ni mindenkinek saját ízlése szerint ah­hoz, hogy szexuális élete örömteli, ki­egyensúlyozott és harmonikus legyen - összegzi „hitvallását” Pereszlényi Zoltán beszélgetésünk kezdetén. Tulajdonképpen minek tarja magát Pereszlényi Zoltán? Zenésznek, fotós­nak, netalán írónak?- Hagyjuk ezt - tiltakozik érezhető in­gerültséggel a hangjában. - Szakmám szerint öntözéses növénytermesztő gé­pész vagyok, majd idővel sok mindenbe belefogtam, most sikerült egy könyvvel jelentkeznem.- Méghozzá egy szexuális felvilágosí­tó könyvvel, amit borsos ára ellenére visznek mint a cukrot. Miért pont ezt a témát választottad?- Nézd, én rendszeresen olvastam az ifjúsági sajtóban az orvos válaszol rova­tot és néha megdöbbentő naivitással és tudatlansággal találkoztam. Felfogha­tatlan volt előttem ez a rendkívüli tájéko­zatlanság. Ez az egyik indíték. A másik... tudod mit, nyugodtan írd le! Személyes tapasztalataim is azt bizonyították, hogy hasznos lenne egy ilyen felvilágosító munka.- Könnyen ment a megírása?- Azzal nem volt gond, átnéztem az ösz- szes hozzáférhető magyar és külföldi szakirodalmat, tanulmányoztam a sta­tisztikákat, s ezekből hamarosan ösz- szeállítottam a könyvtervezetet. Ellentét­ben az orvosi szakirodalommal, arra tö­rekedtem, hogy a legegyszerűbb nyelve­zettel fogalmazzak. Sokan mondták is, hogy ez így nem irodalmi. Mások viszont épp a vált hibája miatt dicsérik. Dr. Hirschler Imre lektor amikor először ol­vasta megjegyezte: végre egy egyszerű, emberi írás. Bája van - így mondta. Maga az anyag már öt évvel ezelőtt kiadásra kész állapotban volt.- Csak éppen egyetlen kiadó sem vál­lalkozott a megjelentetésére.- Pontosan. Elsőként a Medicinához kopogtattam be. Tetszett nekik minden, de a képek miatt végül is visszakoztak. Aztán a hónom alá vettem a könyvet és végigházaltam szinte az összes kiadót, mondjuk a Magvetőnél azért nem voltam. Ahol megfordultam, mindenütt elisme­rően bólogattak, csak a fotók, azok visz- szariasztottak mindenkit. Határozottan negatív választ adott az Egészségügyi Minisztérium tudományos tanácsa is: ja­vasolták, hogy illusztrációként rajzokat szerepeltessek. Ezt természetesen visz- szautasítottam.- Miért? A célnak a rajzok is megfelel­hetnek...- Ne haragudj, de a XX. század végén élünk, amikor a fotótechnika már olyan magas szinten mozog... Folytassam?- Ezt ne, inkább a megjelentetés kál­váriáját.- Hihetetlenül hangzik, de még az El­nöki Tanácshoz is eljutott a könyvem. Kaptam is egy levelet, mely szerint „nagy érdeklődéssel olvastuk, de nem a mi fel­adatunk az elbírálás”.- Mindezek ellenére nem adtad fel...- Annál is inkább nem, mivel tavaly ke­zembe került az új sajtótörvény, amiben a magánkiadás lehetőségeiről tájékozód­tam. Közben a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága élén is változás történt, egy fiatal, agilis igazgató vette át a vezetést. Érdekes módon, míg előtte éve­ken át tologatták a munkámat, félve, egy­másra tekingetve és mutogatva, most egy-két nap alatt megjött az engedély. Dr. Hirschler Imre és dr. Rusz Edit lektorálá­sával így jelent meg szerzői kiadásban az Örömszerzés.- Amit egyesek rögvest pornográfnak minősítettek.- Neves szakemberek tanúsíthatják, hogy erről szó sincs! De mi a vélemé­nyed: dr. Czeizel Endre írna-e előszót egy pornókönyvhöz?- Semmiképpen sem. Azt azért is­merd el, a magyar viszonyokhoz szokott állampolgár meglehetősen merész jele­neteket láthat a fotókon.- Dr. Czeizel Endre szerint „a kötet fényképei biológiailag helyesen, művé­szileg mértéktartó ízlésességgel mutat­ják be a szeretke­zés változatossá­gát”. Ehhez nincs mit hozzátennem. Ösztönzött újabb munkára az óriási siker?- Az eltelt öt év alatt nem pihentem, már elkészítettem a második könyvter­vezetem nagyobbik részét. Ez a családterve­zésről, a terhesség­re való felkészülés­ről és a kilenc hó­napról szólna. Re­mélem, ez alkalom­mal már nem kell újabb fél évtizedet várnom a megjele­nésre. SZERI ÁRPÁD Két arc - egy munkahely Két fiatallal beszélgetünk, akiknek kö­zös gondjaik és örömeik forrása, hogy mindketten a decsi Egyetértés Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet felelős beosztású dolgozói. Luspai István főművezetője a gépmű­helynek. Inasként kezdte a termelőszö­vetkezetben 1963-ban. A gépműhely szociális épületében beszélgetünk, a te­tőtérben kialakított irodájában.- Össze sem lehet hasonlítani a mai te­lepünket a valamikorival. A bikaistálló helyén gépműhely van... Ezzel kezdi a beszélgetést Luspai Ist­ván és néhány pillanatra csend lesz. Lát­ni az arcán, hogy bár maga is fiatal még, de a munkahelyén eltöltött majd­nem negyed század joggal sorolja az emlékező öregek közé. Egy mondat ere­jéig még megjegyzi:- Az emberek valamikor satupadon et­ték meg a reggelit, most külön étkezde van erre a célra... A gépműhely bemutatását számada­tokkal egészíti ki. így megtudjuk, hogy a dolgozók létszáma 95. Lakatosok, autó­szerelők, traktorosok, mezőgazdasági gépszerelők kapnak itt munkát. Gondot jelent a kampány jellegű feladatok meg­oldása. Mellé még párosul a műszaki anyagok beszerzése, nem könnyű az üzemelés. A 6 millió forint értékű raktár- készlet sok mindent elárul, különösen annak tudatában, hogy egy-egy alkat­rész hiánya mennyi megoldatlan problé­mához vezet.- Az áremelés évente szerez némi meglepetést. Egy példát említek csak. Volt egy csapágy 52 forintos áron. Eltűnt, nem lehetett kapni, majd ismét megjelent 250 forintért. Mit lehet ilyenkor tenni? Félreértés ne essék, nem panaszkodni akarok, de az eredményeket, amelyeket a szövetkezet összességeiben elért, azt ilyen - másoknak esetleg apró-cseprő­nek tűnő - gondokkal érte el. Ehhez még vehetném a személyi ügyeket. Azt kell mondanom, hogy a fegyelmezetlenke­dés mintha csökkenne. Fegyelmit kellett kiosztani ittasság, gondatlanságból oko­zott károkozásért, igazolatlan mulasztás miatt. Komoly nagy gépeink vannak, amelyek kezelése, csak józan, fegyelme­zett embert visel el. John Deer 9 darab, IFA 27 darab, ez az utóbbi időben fiatalo­dott, de a többi gépünkre azt kell monda­ni, hogy öreg. Például az MTZ-parkunk. Nehéz a lefutott gépekkel a megfelelő műszaki állapotot szinten tartani.- Nagyon sok fiatalembert látni a mun­kások között.- Ez így igaz. Egyre többen jelentkez­nek a tsz gépműhelyénél, a fiatal műszaki szakemberek. Ez így önmagában jó do­log, mertafiatalodás mindig feltételez va­lamilyen újult erőt. Igen ám, de az iskolá­ból kikerült tanulónak még nem fejlődött ki a műszaki érzéke, máshogy nyúl a géphez, ami néha hibák forrását is jelenti. Akkor tehát, amikor lecserélődik a sze­mélyi állomány, az idősek nyugdíjba mennek, akkor ilyen szempontokat is fi­gyelembe kell venni. Hangsúlyozom, hogy minden jószándák mellett is véthet egy ember, ami éppen a rutintalanságból következik. Az időjárás a mezőgazdasági gépeket is befolyásolja, megviseli. Ma már egyre ritkábban látni, hallani tengelyig érő sár­ban megsüllyedt traktort. Egyik oka, hogy olyan erővel rendelkeznek, ami le­küzdi az akadályo­kat, a másik: a földutak olyan gon­dozottak, hogy az eső után né­hány órával már jól jár­hatók. A gé­pek állagát rongáló té­nyező az aszály is. A kiszáradt földben csak úgy pattognak - használhatatlanná válva - például az ekefejek. Itt aztán újból az árakra terelődik a szó.- Egy normális kombájn 3 millió forint- mondja Luspai István és sorolja tovább- egy bálázó 4 millió 200 ezer forint és még elé kell tenni egy 160 lóerős traktort is. Ezeket a forintokat elő kell teremteni. Évente 18-20 millió forintra volna szük­ségünk azoknak a gépeknek a beszerzé­séhez, amelyek csak a növénytermesz­tést és az állattenyésztést szolgálják ki. Ez az összeg még nem is olyan sok. Eh­hez aztán még külön a melléküzemági te­vékenység széles skálája, ami ugyan­csak igényli a korszerű gépeket. Én úgy látom, hogy a további fejlődés nem lehet ilyen látványos ütemű, mint az elmúlt 25 évben volt. * A tehenészet, a szavasmarha-tenyész- tés minden időben ismert és tegyük hozzá, hogy kedvelt foglalatossága volt a decsi embereknek. A termelőszövetke­zeteknek is a tej jelentette a jövedelem- forrás egy részét. Fokmérőnek számít a tejtermelési verseny a szavasmarha- tenyésztésben. Évek óta vetélkednek a gazdaságok, hogy hol jobb a tej minősé­ge, több a mennyisége. E versenynek fő patrónusai a tejipari vállalatok, az Orszá­gos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség. Minősítésük rangot ad egy-egy gazdaságnak. A decsi tsz-nek különösen emlékezetes ilyen vonatko­zásban az állattenyésztés e területe, ami­kor 1977-es esztendő az árutejtermelési versenyében országos szinten az első helyet és a vele járó nyolcvanezer forintot elnyerték. A tejhozam ilyen jellegű növekedése az állatállomány kiválasztásától is függ.- A hetvenes évek közepén fekete-tar­ka európai lapályokat vásárolt a szövet­kezet - mondja Mozolai Sándor, a szar­vasmarha-tenyésztési ágazat vezetője. A kiváló tejelő tehenek beállítása hamaro­san meghozta a gyümölcsét. 1978-ban 3572 liter tejet adott egy tehén, a követ­kező évben már 4000 litert. 1978-ban kezdődött a korszerű szarvasmarhatelep építése. Elkészült egy 500 köbméteres silótároló, 120 férőhelyes borjúnevelő, 36 férőhelyes ellető és a 212 férőhelyes tehénistálló, ami agrokomplex rendsze­rű, kötetlen istálló és megépült az Elfa Impulsa fejőház is... A telepi sétán éppen a fejöházhoz érünk.- Négy fejőállás van - mutatja Mozolai Sándor. - Nyolc-nyolc tehén állhat be egyszerre, azaz 32 álláson óránként kb. 80-100 tehetnet lehet lefejni. A tehenek a fejőház tengelyében úgy helyezkednek el, mint a hal gerincén a szálkák, „V” alakban. Korábban a tejet hűtő­kádakban tároltuk. Ezt meg kellett változtatni. Akkor a fe- jöházból csővezeté­ken jutott a tej a hűtőtá­rolóba. 1984-ben a gesztorgaz­dasággal, a Kaposvári Szarvas­marhatenyésztő Közös Vállalattal átala­kítottuk. Most egy pillanathűtőn megy át a tej, ami azonnal 4-5 fokra hűti, így a szál­lításig hütvetárolóban tartjuk. Levegőt sem ér a tej. A hideg tejben nem tudnak elszaporodni a baktériumok, csíramen­tes tejet tudunk termelni. A jelenlegi tech­nológia biztonságosabb és gyorsabb a fejés is. A hetvenes évek 2-3 ezer literes átlagáról 1984-ben 6270 liter a tejterme­lés. Nyári csúcsban elérte a 9 ezer litert is. Mozolai Sándor A számok, amelyek a tényeket fejezik ki, egyértelműen rajzolják meg a szar­vasmarha-tenyésztési ágazat helyzetét. Vegyük példának az 1985. év első tíz hó­napját. A tejértékesítés ebben az idő­szakban 2 millió 217 ezer 942 liter volt, 15 millió 255 ezer 864 forint értékben. 185 darab vágómarhát értékesítettek, hízóbi­kát 50 darabot, selejtüszőt ugyancsak 50-et és 85 darab selejttehenet. Árbevé­telük 3 millió 794 ezer 752 forint. Az ága­zat összes árbevétele 23 millió 904 ezer forint volt a jelzett időszakban. Az egyik istállóhoz érve így szól a belé­péskor Mozolai Sándor: - Ez valamikor a standfejést szolgálta. 1983-ban átalakí­tottuk. Ide úgy hajtjuk az állatokat, most ugyanazt a célt érjük el, mint a szabad- tartásosnál. Annyiban különbözik, hogy itt mélyalmos trágyacsere van, és nem napi trágyázás. Havonta egyszer trágyá­zunk, de naponta friss almot kapnak. Ezen a telepen is természetes, hogy az érdeklődő idegent, a vendéget a kényel­mes irodaszobába vezetik, ami a szociá­lis épületben kapott helyet. Kávéillat és cigarettafüst, mint bármely városi üzem* vállalat irodáiban.- Fejlődhet-e a tehenészet? - kérdez vissza Mozolai Sándor, miközben irodá­jában kínál hellyel. - Az elért eredmé­nyünk annyira magas számokkal jelez, hogy ezt emelni aligha lehet. Viszont tar­tani a minőséget és ennél csak jobbat termelni, ez fejlődést jelent és elérhető célt. A tejtermelésnek mindenképpen jö­vője van. A tejipari vállalattal van egy olyan megállapodás, hogy a kővetkező 5 évben évente 3 millió liter tejet adunk át, ez azt jelenti, hogy az 1983-as termelési szinten kell üzemelnünk. Több lesz a fejt tehén és a szaporulat is. A költségek csökkentése jelenthet fej­lődést. Nem úgy értem, hogy kevesebb műtrágyát kell adni a földnek, hanem szervezettebb, fegyelmezettebb munká­val és az anyagi érdekeltség növelésével. Csak ez teremthet biztos szinten tartást, ami - a gazdasági gondok ismeretében - már önmagában is fejlődés. DKJ Amatőrfilm és A Művelődési Minisztérium, a Magyar Amatőrfilm és Videoszövetség, az Orszá­gos Közművelődési Központ, a Csongrád Megyei Tanács és a Szeged Megyei Városi Tanács támogatásával a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja meghirdeti a XXXV. országos amatőrfilm- és videó- fesztivált. A tesztivál helye: Csongrád Me­gyei Tanács Művelődési Központja, Sze­ged, Közép fasor 1 -3. A fesztivál időpontja: 1988 ápirlis 7-10-ig. A fesztiválra nevezhető minden olyan nem anyagi haszonszerzés céljából ké­szült amatőrfilm és videoalkotás, amely or­szágos fesztiválon (vagy annak előzsűrije előtt) még nem szerepelt. A beküldött pá­lyaművek közül elözsűri válogatja ki a fesz­tiválon bemutatásra kerülő munkákat. Elő- zsűri nélkül sak a tájegységi szemlék l-ll-lll. díjas alkotásai vehetnek részt a fesztiválon. Az előzsüri a pályázókat a ren­dezők értesítik. A filmek lehetnek S 8 és 16 videofesztivál mm-esek, a videók bármely technikával készülhetnek, de beküldeni VHS vagy U-Matic LB rendszeren kell. A filmek han­gosítása történhet szélcsíkkal, fényhang­gal vagy külön magnóhanggal (orsón, vagy kazettán). Minden filmet (videót külön szalagon) kazettán vetítésre kész állapot­ban kell beküldeni, amelyen fel kel tüntetni a szerző nevét, a mű címét, és a lejátszási frekvenciát. Különleges technikai igény esetén (kétszalagos vetítő, VHS-C adap­ter, stb.) arról a szerzőnek kell gondoskod­ni. Nevezési díj művenként 100 forint (MAFSZ-tagoknak díjtalan). A versenyben bemutatásra kerülő filmek (videók) egy-egy alkotóját - akinek a neve elsőként szerepel a nevezési lapon - a rendezők vendégül látnak (szállás, étke­zés) a fesztiválon. A versenybe be nem ju­tott filmek alkotói és az érdeklődők önkölt­ségi alapon vehetnek részt a fesztiválon. A legjobb munkák díjazásban részesülnek. A díjnyertes művekről az Amatőrfilm Archí­vum részére külön díjazás nélkül másolat készíthető. 1988-ban a KISZ és az MTV (más szervekkel együttműködve) ismét meghirdeti a KI MIT TUD? válogatója egy­beesik az Országos Amatőrfilm és Video­fesztivál előzsürijével illetve versenyprog­ramjával, ezért a KI MIT TUD?-on indulni szándékozók is az országos fesztivál elő- zsűrijére küldjék be pályamunkájukat, a nevezési lapon feltüntetve, hogy a KI MIT TUD?-on is indulni szándékoznak. Nevezési határidő: 1988. március 1. Cím: Csongárd megyei Tanács Művelődé­si Központja, Szeged, Közép fasor 1-3. 6726. Ä filmek beküldési határideje: 1988. március 7. Az előzsüri időpontja: 1988. március 9-11. A személyes részvétel beje­lentése: 1988. március 25. A fesztivállal kapcsolatosan felvilágosí­tást ad és nevezési lap igényelhető a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja Bogdán Lajos főmunkatárs Szeged, Ff.: 519. 6701 címen vagy 62-53- 144 telefonon. Az Örömszerzés című könyv első fotója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom