Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

1987. december 29. NÉPÚJSÁG 3 Murszakov, a laboratórium vezetője Az egykori Szentháromság kolostor lett a tudományos munka központja Micsurin dolgozószobája ma múzeum „Vadmező” részén jártunk (8.) Micsurin régi laboratóriuma A Tambovtól harminc kilométerre fek­vő Micsurinszkban működik a város név­adójáról elnevezett Központi Növényge­netikai Laboratórium. Ivan Vlagyimiro- vics Micsurin alapította ezt a valamikor egy kis melléképületben induló kutatási központot, ami mára „nagyüzemmé” te­rebélyesedett. Vezetője, Gennagyij Alekszandrovics Murszakov, a világhírű növénynemesítö genetikus dédunokája mutatta be az in­tézményt.- Az októberi forradalom után a mai múzeum helyén lévő laboratóriumban in­dult a kutatás, majd idővel gyarapodott, bővült a központ. Ma 1000 hektár a kísér­leti gazdaság területe, hetven tudomá­nyos munkatárs dolgozik nálunk. A leg­fontosabb feladatunk a gyümölcsök ge­netikájának kutatása, szelektálása, új hibridek előállítása.- Milyen eredményeket tudhatnak ma­gukénak és mennyiben hasznosítják ezt a gyakorlatot?- A különböző klimatikus viszonyok­nak megfelelően eltérő érzékenységű, igényű sejttenyészeteket hozunk létre. Ez egészen új fajtákat is eredményez. Eddig 46 fajtát nemesítettek ki az itt dol­gozó kutatók, amelyekből sokat haszno­sítanak jelenleg is.- Mondana erre példát?- Jó hidegtűrő képességű a Jakovról elnevezett körte-alma, ugyancsak télen érik be a Karposzki fajta. Korán szüretel­hetik a szilva és a feketeribizliből nemesí­tett hibridet, vagy például a gombabeteg­ségeknek igen ellenálló a meggy és a cseresznye keresztezéséből született Komszomol fajta. Ezt főként Kazahsztán­ban termesztik.- Mennyi idő alatt kerül a kutatási eredmény felhasználásra?- Ez nálunk is probléma, húsz-har­minc év szükséges ma még ehhez a fo­lyamathoz. A jövőben azonban felére szeretnénk csökkenteni ezt az intervallu­TAKÁCS ZSUZSA Fotó: GOTTVALD KÁROLY A hangulatos teázó A nagy növénynemesítő valamikori otthona Országos vetélkedő A hazai újítómozgalom és feltaláló-tevé­kenység ösztönzésére az országos talál­mányi hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a minisztériu­mok és a társadalmi szervezetek támoga­tásával - versenyt hirdet „Országos mű- szaki-ipar-jogvédelmi vetélkedő” címmel. A nevezési lapok a szakszervezetek me­gyei tanácsainál vehetők át. Nevezni négy kategóriában - kreativitás, innováció, iparjogvédelem, újitómozgalmi ismeretek - lehet. önmagunknak, aztán mindenkinek cí­mezve. Csak hát ki szereti szembe köpni saját magát?! Az asszony moccanni sem mer, pedig nem érti Pétert, csak érzései vannak. Ne­hezen, de azért összehasonlítja, amit ő is tanult, meg azt, ami ténylegesen van, ami miatt meg kell újulnia a társadalom­nak. Hogy van ez? Péter talán érti. Vagy éppen ezt nem akarja tudomásul venni? Neki a lépésváltás egyéni tragédiát je­lent, álmai elvesztését, és a tetejében még örülhet is, ha valamelyik barátjától kap egy osztályvezetői állást. De ahhoz is talpra kell állnia először!- Nem az egyéni boldogulást kerestük mi, közülünk a legtöbb nem lett gazdag, csak az ősz hajszálai, testi-lelki nyavalyái szaporodtak meg. És most mosolyognak rajtunk, és elénk állnak, hogy adjuk át a helyünket, mert az új követelményeknek képtelenek vagyunk megfelelni. Másfajta emberekre van szükség, nem eszmékre és jelszavakra, hanem józan észre. Olyan egyszerű fogalmakról van szó, mint pénz, mint érték, mint áru, mint tulajdon. Ha pénzről beszélünk, akkor a pénzről le­gyen szó. És ez nem különbözik egyik társadalmi rendszerben sem. Az érték itt s, ott is érték. Az értéktelen az értéktelen. Az eszünkkel fel is fogjuk ezt, csak az ér­telmeink mondanak mást. Péter hirtelen elhallgat, az asszony pisszenni sem mer. Gondolatok kavarognak benne, de képtelen rendszerbe foglalni őket. Ennyi- e nem okos. Egyetlen férfi sorsát még tépés lenne fölvállalni, de ennél többet iem. (Folytatjuk) Leltározás és átárazás Idén az év végi „felkészülés” meghatározója, hogy a népgazdasági stabilizációs programhoz kapcsolódóan a gazdaságirányításban, az adó­zásban 1988. január elsejétől számottevő változás következik be, és vál­toznak a fogyasztói árak is, meglehetősen széles körben. A fogyasztói árak változása miatt a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban az áru- és anyagkészletek teljes körű leltározása és át­árazása szükséges. Ahhoz, hogy a jövő évi átállás zökkenőmentes legyen, a kereskedelmi dolgozók az év végén, év elején valamennyi szabadnapjukat az üzletek­ben töltik, leltározással és átárazással. Ha szükséges a nyugdíjasokat is bevonják a munkába annak érdekében, hogy a lakosságot zavartalanul ellássák az üzletek. Mindössze három nap, - január elseje, másodika és harmadika - alatt kell elvégezni ezt a felelősségteljes munkát az élelmi­szer- és vegyesüzletekben. A leltározás második napján, január másodikén - kijelölt boltok kötele­sek az alapvető élelmiszereket - a tejet és a kenyeret - árusítani. Harmadi­kén már lesznek olyan üzletek, amelyek a teljes választékot árusítják.-o­Leltározás és átárazás Szekszárdon, a Skála Áruház villamossági osztályán A kereskedelem próbatétele Napjainkban a megye fogyasztási szövetkezeteinél, kereskedelmi vál­lalatainál a megszokottnál sokkal több és minőségében más tenniva­lókkal kell megbirkózni, mint a ko­rábbi időszakokban. Nemcsak az év végi hajrá-bevásárlások forgatagá­ban kell helytállnia a kereskedelem­nek, hanem egy merőben más, a ko­rábbitól eltérő gazdasági pályára is át kell állnia. Megméretés ez olyan vonatko­zásban, hogy a vállalatok vezetői, érdekvédelmi, társadalmi szerveze­tei a reális helyzetfelmérések alap­ján a kollektívák számára mozgósító erejű prognózist tudnak elfogadtatni ahhoz, hogy a kibontakozás célkitű­zéseiben ne csalatkozzanak. Az ünnepi nyitva tartások keres­kedelmi dolgozókat próbára tevő forgalma, az ünnepek háziasszony szerepét betöltő kereskedő nők fá­radt, szorgos keze nem pihenhet az év utolsó napjaiban, de január 1 -jén sem. Mindenkinek felelősséggel és fokozott figyelemmel kell dolgoznia, legyen akár vezető vagy beosztott. A kollektíváknak most kell megbirkóz­nia az általános forgalmi adó, a sze­mélyi jövedelemadó és a vállalati jövedelemszabályozás bevezetésé­ből, változásaiból adódó feladatok­kal. ' Nem kis teher ez számukra, de még ennél is fontosabb társadalmi igény az, hogy a fogyasztók bizalmát - eladó-vevő kapcsolatát - minél kevesebb zökkenővel megőrizzük, vagy tovább javítsuk. Ezért kérjük a kereskedelmi dol­gozókat, hogy a jelentősen megnö­vekedett év végi munkákat, valamint az ugyancsak nehéz helyzetben végzendő 1988. évi feladatokattüre- lemmel és megértéssel végezzék. Ugyanakkor megértést és támoga­tást kérünk a vásárlóktól, mert a fel­halmozódott munkákat a kereske­delmi dolgozók csak nagy erőfeszí­tésekkel, pihenőidejük jelentős fel­áldozásával tudják elvégezni. Csak a kölcsönös megértés és segítség teszi lehetővé az ellátási színvonal megtartását. JAKAB EDE szervező titkár KPVDSZ Tolna Megyei Bizottsága Ülést tartott a Mészöv elnöksége Megtartotta az év utolsó elnökségi ülé­sét a Fogyasztási SzövetkezetekTolna Megyei Szövetségének elnöksége, Csapó Jenő el­nökletével. Részt vettek az ülésen az áfészek elnökei is. Első napirendként a vezető testület jó­váhagyta a lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról és a legutóbbi elnökségi ülés óta tett főbb intézkedésekről készített elnöki je­lentést, majd az áfész-titkárság előterjesztése alapján megtárgyalta az áfészek bútorforgal­mazásának helyzetét. Tolna megye fogyasztási szövetkezeteinek bútorforgalma meghaladja a 200 milliót. En­nek csaknem felét a dombóvári bútorbolt bo­nyolítja, így ennek az üzletnek a forgalma meghatározó. Emellett a forgalmazásban va­lamennyi áfész érdekelt. A vizsgálódás az elmúlt 4 évre és a fo­lyó évre terjedt ki. Az eladási forgalom 1985-ig dinamikusan fejlődött, 1986-ban visszaesés, 1987 eltelt hó­napjaiban erőteljes növekedés tapasztalható. A hagyományos bútorok iránti kereslet he­lyett az elmúlt években a variálható elemes bútorok iránti igény jelentkezett, különösen a fiatalok részéről. Ez felel meg leginkább az új lakások helyiségméreteinek is. A magasabb jövedelemmel rendelkezők viszont az igényes, minőségi bútorokat vásárolták. Ez utóbbiak­ból a gyárak a jelentkező igényeket nem tud­ták kielégíteni. Az elemes bútorok terén sem volt az el­látás zökkenőmentes. Kapacitáshiányra hi­vatkozva a szállítás sokszor több hónapra is elhúzódik. Az áfészek a bútorboltok kínálatának bizto­sításához a nagykereskedelmi beszerzések mellett a gyártóktól közvetlenül is szereztek be árut, ezzel tudták a vevők igényeit kielégíteni. Dombóváron megnyílt a Zala Bútorgyár mintaboltja, Simontornya 6 éves megállapo­dást kötött a Szatmár Bútorgyárral, a szek­szárdi áfész ugyancsak a gyártó tsz-től köz­vetlen szerez be gyermekbútorokat. A bútorbolti árusítás mellett igen jelen­tős a különböző akciók szervezése során elért forgalmazás. A tamási Kop-Ka Áfész rendszeressé tette a Regöly községben, a si- montornyai Pincehelyen, a szekszárdi Köles- den, Tengelicen, Zombán szervezett bútor- kiállitást és -vásárt. A boltok közül többen bevezették az elő- jegyzéses rendelést is. A kereskedelemnek a forgalmazásban nagy gondot jelent a bútorok minősége. A minőségi kifogások megsoka­sodtak, melyeket egyes szállítók csak elhúzó­dó tortúra árán rendeztek. 1987. második felétől az országos mé­reteket öltött felvásárlási láz megyénkre is ki­terjedt. Az első háromnegyedévi forgalom több mint 20%-kal magasabb az előző év ha­sonló időszakának forgalmánál. Ez a körülmény megnehezíti a jövő évi ellá­tás alapját jelentő tervezést, szerződéskötést egyaránt. SZOBOSZLAI JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom