Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
2 Képújság 1987. december 17. Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézmények önálló döntési lehetőségét és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a kormányszóvivői tevékenységet. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az integrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionálás és ágazati tagozódás felszámolása. Javasoljuk a belkereskedelmi és a külkereskedelmi minisztérium összevonásával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, a termelői, illetve az exporttevé- kenységhez.szükséges belföldi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bel- és külkereskedelem állami irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium összevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a piacfelügyelet minőségileg új típusú irányítási rendszerének megteremtését. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal termelőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül - Országos Árhivatalként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGST-integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. Ide tartoznának a rehabilitációval, a fogyatékossággal összefüggő teendők. Itt szerveznénk meg az egészségmegőrzési programmal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal kapcsolatos, valamint a népesedési és családpolitikai központi állam- igazgatási feladatokat is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdekegyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészségmegőrzés feladatainak ágazatközi összehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozna a társadalombiztosítás irányítása oly módon, hogy az elvi tervezési és szabályozási feladatok az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól fokozatosan beépülnek e minisztériumba. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen minisztérium létrehozása megkönnyít- hetné a kormányprogramban meghirdetettszociálpolitikai koncepció kidolgozását és hatékony állami alkalmazását. Új minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Jelenleg a különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás elkülönült ágazati tevékenységként folyik. Ezért szükség van a társadalom hosszú távú érdekeit előtérbe állító, komplex, jobban koordinált ökológiai szemlélet és cselekvés kialakítására. Az új minisztérium a környezetvédelem legáltalánosabb funkcionális feladatait látná el. Emellett foglalkozna a vízgazdálkodási, vízhasznosítási és vízkárelháritá- si feladatokkal, a természet- és tájvédelemmel, a levegőtisztasággal, a zajvédelemmel, a veszélyes és egyéb hulladékok kezelésével, egyes kommunális irányítási feladatokkal és a földvédelemmel. Az új minisztérium bázisán racionálisabbá és hatékonyabbá válna a jelenleg sokszor párhuzamos területi, intézményi rendszer tevékenysége, és költségmegtakarításra is számíthatunk. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Tartalmilag gazdagabb lett az együttműködés a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Lezajlott a kormány és a KISZ képviselőinek első találkozója. A kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó tagjai együttesen folytattak tapasztalat- cserét az üzemek, termelőszövetkezetek vezetőivel. Javult a kormányzati munkáról adott tájékoztatás. Fokozottabban támaszkodik a kormány az országgyűlési képviselők és a parlamenti bizottságok tapasztalataira. A jövőben még inkább mint eddig, kötelességünknek tartjuk a társadalom különböző rétegeivel a folyamatos párbeszédet. Fontosabb kérdések eldöntése előtt széles körű konzultációkat szervezünk. A kormány tiszteletben tartja az eltérő véleményeket, de döntéseivel - az összes tényező felelősségteljes számbavétele után - az ország hosszú távú érdekeit kívánja szolgálni. Munkánkkal azonban elégedetlenek vagyunk. A kormányzati munka hatékonysága elmarad az igényektől. Van kapkodás, a kevésbé fontos ügyek száma nagy, lényegi kérdésekben lassú és hosz- szadalmas az előkészítő munka. Ennek alapvető oka a nyomasztó, állandósult időzavar, a valóságos folyamatok elmélyült elemzésének hiánya, a döntés-előkészítésben az alcsony színvonalú elméleti munka, az egyre szorítóbb gazdasági kényszer, s az ebből eredő szűkülő mozgástér. Ezen - amilyen gyorsan képesek vagyunk — változtatnunk kell. Hiszem, hogy itt ma javítunk ennek feltételein. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. Ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. A zárt ülésen hozott döntéseket - már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében - Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bel- és külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi Minisztérium létrehozásáról. Ennek következtében megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális- és Egészségügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület - tudomásul véve a Minisztertanács Tanácsi, illetve Tájékoztatási Hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását - úgy határozott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben a Népköztársaság Elnöki Tanács személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális- és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet - miniszterlenök- helyettesi tisztségének meghagyásával - kereskedelmi-, Maróthy Lászlót környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost - miniszteri jogállással - az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament. A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * Az új szervezeti keretekhez igazodó személyi döntéseket hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány is, a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az Elnöki Tanács- Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól,- Ábrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól,- Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett,- Hutás Imre egésszégügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel,- Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól,- Kovács Antal államtitkárt e tisztesége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel,- Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel,- Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól,- Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg- Andrikó Miklóst kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá,- Ábrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá,- Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá,- Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá,- Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá,- Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács- Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett,- Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett,- Kovács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel,- Papp Lajost, a MinisztertanácsTanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette.- Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége alól más fontos megbízatására tekintettel felmentette,- Gál Zoltánt belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki- Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a keresedelmi miniszter irányításával,- Papp Lajost, hogy a belügyminiszter irányításával,- Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi- és vízgazdálkodási miniszter irányításával,- Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanácselnöke irányításával azátemeneti időszakban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is:- a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekől szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása - együttes vitában;- a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátottjogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása - ugyancsak együttes vitában;- az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról;- az Országgyűlés állásfoglalása - a külügyi bizottság javaslata alapján - a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról;- interpelláció, kérdések, új bizottságok választása. A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartotta meg expozéját. Medgyessy Péter expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik, vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdeOrszággyűlésről jelentjük Mozaik az első napról Tíz órakor ültek össze a képviselők, hogy döntsenek a kormány átalakításáról, korábbiakkal ellentétben nem készült el az új kormánylista fél óra alatt. A zárt ülésről kiszűrődő hírek szerint volt vita. Mintegy kétórás vita után született meg az ismert végeredmény. Az első nyilvános órák nem voltak zajosak, szenzációsak. Ebben nyilván a bizottsági viták alapossága is benne van. A képviselők ott mondták el módosító javaslataikat, a felszólalások száma is kevesebbnek ígérkezik, mint a kormány- programot tárgyaló ülésszakon volt. Mindig egy kicsit ünnepi érzés jelen lenni az ország házában, ahol a jövőnket eldöntő kérdésekre születnek a válaszok. Egyre több az olyan elhatározás, amelyet a törvényhozók egyetértésével hoznak. A jelen Országgyűlés napirendjén szerepel a javaslat arról, hogy a jövőben miről hozhat törvényerejű rendeletet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Mindenesetre tény, hogy az őszi és a téli ülésszak között tizenkettő törvényerejű rendelet született, ezek között több olyan, mely jelentős lakossági rétegeket érint, illetve nagy jelentőségű témáról szól. Módosították az atomenergiáról, a társadalombiztosításról, a versenytárgyalásról szóló törvényt. Döntött az Elnöki Tanács a kétszintű igazgatás további kiterjesztéséről, kincstárjegyről és a versenytárgyalások szabályairól. A jogalkotásról szóló törvényjavaslat egyik pontja szerint a jövőben az Elnöki Tanács rendelettel nem változtathat meg törvényt. Erről a mai vitában döntenek a képviselők. Köztük Kosár István, megyénk képviselője is, aki az ország egyik legfiatalabb kö' zségének, Pörbölynek a lakója.- Mi a véleménye a költség- vetés tervezetéről? Mivel ért egyet? Mit változtatna meg?- Erre két válaszom is van. Az egyik a magánemberé, a választópolgáré, aki teljes joggal követel mindent, amire ma az országnak nem jut. Ezekhez a véleményekhez azonban mindjárt mindenkinek hozzá kellene tenni, hogy akkor honnan vegyük el a pénzt, hiszen az ország is adott költségvetésből kénytelen gazdálkodni. E pillanatban még nem is igazán szívesen nyilatkoznék erről a témáról, hiszen a törvényjavaslatot még nem hagytuk jóvá. A vjta további részében nyilván még sok jól felkészült szakember mondja el a véleményét. Ezek az érvek sok embert meggyőznek, magam is ezek alapján alakítom ki a végleges véleményemet. Azzal nagyon egyetértek, hogy emelni kell a családi pótlékot. Az összeget még keveslem is azzal együtt, hogy tisztában vagyok a pénzügyi lehetőségekkel.- Milyen ebben az időszakban képviselőnek lenni?- Erre is kétféle válaszom van. Természetesen nagyon nehéz és nem is hálás feladat, sok időbe, és energiába telik, hogy az ember megfelelhessen megbízatásának. Mindezek mellett mégiscsak nagyon jó érzés, hogy a munkámat elismerték, hiszen igyanitt, nemrég kaptam meg a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Egyszer egy újságírónak azt mondtam, hogy felemelően szép dolog egy közösséget szolgálni. Ma is ugyanez a véleményem, csak árnyaltabban látom a dolgokat. A közösség ugyanis egyénekből áll. A nehezebb megélhetési körülmények között vannak segítségre szoruló emberek, akikről nem feledkezhetünk el. Nagy örömet jelentett számomra például az, amikor egy kétgyerekes, fáskamrában élő családnak sikerült elintéznem a lakásügyét. A Tolna megyei képviselők egy csoportja a szünetben IHAROSI IBOLYA Medgyessy Péter kében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormányprogram megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először várhatóan a tervezetthez közel állóan, másfél-két százalék között alakul, s ez - 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követően - a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó volt az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. A konvertibilis export árbevétel az 1986. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet. A kivitel növekedésében sze(Folytatás a 3. oldalon.)
