Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
2 Képújság 1987. november 17. Közlemény a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőinek november 16-i találkozójáról Hétfőn a Parlamentben Grósz Károly- nak, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT képviselői. A találkozón az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetés főbb előirányzatairól, a gazdálkodás feltételeinek alakulásáról, a lakosság, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő fontosabb kérdésekről, valamint a kormány és a szakszervezetek munkájában jelentkező egyéb időszerű feladatokról cseréltek véleményt. A gazdaság általános helyzetét, az 1988. évi feladatok természetét illetően mindkét részről hangsúlyozták: csak a kormány programjában körvonalazott stabilizációs gazdaságpolitika következetes megvalósítása, az ehhez szükséges társadalmi légkör kialakítása teremtheti meg a feltételeit a nehéz gazdasági helyzetből történő kilábalásnak, az ezt követő társadalmi-gazdasági kibontakozás megalapozásának. O A stabilizációs program fő követelményeinek érvényesítése már az 1988-as terv és költségvetés kialakítása során is nélkülözhetetlen. A szakszervezetek vezetői is alapvető fontosságúnak ítélik, hogy 1988-ban érdemben mérséklődjenek a külső és belső pénzügyi egyensúlyi problémák, ne növekedjen az elmúlt években tapasztalt mértékben az ország konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya, csökkenjen a költségvetés hiánya, megfelelő összhang alakuljon ki a jövedelemtermelés és a belföldi fogyasztás, felhasználás között. E követelmények érvényesítése számos területen jelentős terheket ró a vállalatokra, a lakosságra és a költségvetésre egyaránt, és mind a közösségi, mind a lakossági fogyasztásban lemondást, áldozatot igényel. Ez azonban csak akkor találkozhat a társadalom megértésével, ha az átcsoportosított források fejlesztésre történő felhasználása valóban szelektív lesz és a szerkezetátalakításra irányuló törekvések kézzel fogható eredménnyel járnak. Ezért a konkrét gazdaságszervező munka során bővíteni kell a jól gazdálkodó szervezetek mozgásterét. A szakszervezetek támogatják a kormány azon törekvését, amely a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, a szükséges szerkezetváltás előmozdítására irányul. Mindemellett határozottan igénylik az e folyamattal együttjáró konfliktusok lehetséges legkisebb szintre szorítását. Ennek részeként szükséges a várható munkaerőmozgás körültekintő felmérése, a felmerülő foglalkoztatási gondok megnyugtató kezelését szolgáló eszközrendszer működtetése, ha kell, kiegészítése. Az egyes területeken esetleg jelentkező foglalkoztatási feszültségek eltérő módon érintik a társadalom különböző rétegeit. Ennek sorában megkülönböztetett módon kell kezelni az ifjúsági foglalkoztatás kérdéseit, törekedve az ehhez szükséges eszközök megteremtésére. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít a szerkezetváltást kísérő folyamatok megfelelő keretek között tartásának, ezért kész megvizsgálni a szakszervezetek konkrét javaslatait, figyelemmel az egyes társadalmi rétegek eltérő helyzetére, az ifjúsági foglalkoztatás különösen fontos szempontjaira. 0 A találkozó részvevői nagy figyelmet fordítottak az életszínvonal, az életkörülmények várható alakulására. A kormány képviselői kifejtették, hogy a stabilizáció követelményeinek megfelelően 1988-ban elkerülhetetlen a reálbérek csökkenése. a) A SZOT képviselői - nem látván más ésszerű és reális alternatívát - ezt tudomásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul és miként érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy néhány területen központi bérintézkedésre kerüljön sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrendszer megváltozásából, valamint a jövő évi árszínvonal-emelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 forinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelését. A kormány lehetőséget lát a nyugdijak minimum 330 forinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekintetében viszont csak 400 forintos emelésnek biztosítottak a lehetőségei. Központi bérintézkedésekre is csak szűk körben nyílhat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készíteni, hogy a Magyar Államvasutaknál, az ügyészségi és bírósági szervezeteknél bérintézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a műszaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének lehetőségeit. Egyéb bérintézkedésekre az 1988. évi gazdasági helyzet alakulásának függvényében kerülhet sor. b) A szakszervezetek képviselői kérték, hogy a kormány az árszínvonal növekedését a lehető legalacsonyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolatban a SZOT képviselői kifejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelése. Ugyanakkor szükségesnek tartják az e téren megnyilvánuló pazarlás, a forgalmazás lazaságainak felszámolását, a költségvetés kiadásainak ilyen módon történő mérséklését. A kormány képviselői - tudomásul véve a szakszervezetek álláspontját - ígéretet tettek arra, hogy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térítési dijának emelését leveszik napirendről és megvizsgálják a forgalmazás és a fel- használás egész rendszerét. © A SZOT képviselői megelégedéssel vették tudomásul, hogy korábbi javaslataik alapján a Minisztertanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, életkörülményt javító intézkedés bevezetésének. Ennek keretében az 1988-as költségvetésből 500 millió forintot fordítva erre a célra egyebek között az alábbi intézkedésekre kerül sor:- a minimális bérek összegének emelésére;- a 6 éven felüli tartósan beteg és fogyatékos gyermek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő kiterjesztésére;- a 70 éven felüli cukorbetegek pénz- beni támogatására;- a nyugdíjasok utazási kedvezményének bővítésére. Ezeken túlmenően további életkörülmény-javító intézkedések végrehatására is megállapodás született. O A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki értelmiség helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakoztatásával összefüggő teendőket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előttünk álló feladatok megvalósítása elképzelhetetlen az értelmiség, ennek részeként a műszaki értelmiség munkája feltételeinek javítása, megbecsülésének erősítése nélkül. @ A találkozó résztvevői az egyéb aktuális kérdések sorában áttekintették az adórendszer változása miatt szükségessé váló intézkedéseket és előkészületeket, ennek részeként mindenekelőtt a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket. A SZOT képviselői megelégedéssel nyugtázták, hogy kezdeményezésükre a kormány levette a napirendről a munkaügyi bíróságoknak az általános bíróságok szervezetébe történő integrálását. Az erre vonatkozó javaslatra a munkaügyi viták 1988. évi tapasztalatai birtokában tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezdeményezték, hogy a jogsegélyszolgálatok működésének áttekintése után nyilvános jogszabály rendezze a jogi tanácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi demokráciáról szóló rendelet korszerűsítéséről is. * A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az 1988-as év döntő fontosságú a stabilizációs program megvalósításában. Felhívják a dolgozó kollektívák figyelmét, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az idei feladatok megvalósítására, a jövő évi célkitűzések megalapozására és végrehajtására. A szak- szervezetek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében, a stabilizációs program megvalósításában. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kibontakozás döntő társadalmi feltétele a szakszervezetek felelős érdekvédelmi tevékenységének erősítése. BRASILIA - Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn, Brazíliát, Uruguayt és Argentínát érintő látogatásának első állomására, Brasiliába érkezett. A brazil főváros katonai repülőterén vendéglátója, Jósé Sarney köztársasági elnök fogadta. BUDAPEST - Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval ékesített Csillagrendjét adta át dr. Otto Leberlnek, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnökének. A kitüntePANORÁMA tést az Elnöki Tanács adományozta az osztrák szakembernek, a két ország szabadalmi hivatalai közötti együttműködés fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepe elismeréseként. *- Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bognár József akadémikusnak, a testület elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, s megjelentek az Országos Tervhivatal, s a Minisztertanács parlamenti titkárságának képviselői is. A napirendnek megfelelően a bizottság tagjait Medgyessy Péter pénzügyminiszter tájékoztatta az 1988. évi állami költségvetés irányelveiről. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Varga János Tolna megyei képviselő is. Idegenforgalmi szezonzáró Pakson Megyénk utazási irodáinak vezetői, a vendéglátásban és a turistaszezon ke- * reskedelmében érdekelt gazdálkodó szervezetek képviselői jöttek össze tegnap Pakson, az áfész Sánc éttermében, hogy összegezzék az 1987-es év eredményeit. A megjelent szakembereket Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője köszöntötte, majd Bács Magdolna, az osztály munkatársa ismertette az összesített adatokat. Idegenforgalmi szempontból az 1987- es esztendő kiemelkedően jónak mondható. Dinamikusan nőtt a forgalom, a vendégek száma, az igénybevett szálláshelyek és a nálunk töltött vendégéjszakák száma is. Legtöbben - hagyományosan - a Szovjetunióból, Lengyelországból, az NSZK-ból és Ausztriából érkeztek hozzánk, idén jelentősen megnőtt a holland vendégeink száma is. A jó eredmények ellenére számos problémával is meg kellett küzdeni, kezdve a szálláshelyek nem megfelelő összetételével, a szórakozási lehetőségek hiányával, egészen az utazási irodák között esetenként megfigyelhető nem megfelelő együttműködésig. A megyei tanács kereskedelmi osztályának értékelése után az utazási irodák vezetői rpondták el a szezonról tapasztalataikat. Abban mindannyian egyetértettek, hogy összességében szinte megismételhetetlenül jó évet zárnak 1987-ben, bár vannak a megyének olyan területei - Paks is ezek közé tartozik -, ahová nehéz becsalogatni az idegent. Szóltak nehézségeikről is. Mindegyiküket egyformán érinti a jövő évi szabályozó- és árváltozás, s mindegyiküket egyformán sújtja, hogy ez a mai napig sem ismert előttük. Úgy értékelték a szakemberek, hogy az idegenforgalmi szempontból feltehetően nehezebb következő évben is szükség lesz az e területen érdekelt szervek jó együttműködésére, a tisztességes verseny szabályainak betartása mellett. Kádár János megkezdte brüsszeli tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról.) tók, báró Wleeschauwer meghatalmazott miniszter és Maurice I. M. Vaisiere, a belga királyság budapesti nagykövete. A mintegy két órán át tartó tanácskozást követően Kádár János a parlament épületében Jean Defraigne-nyel a képviselőház, illetve Edward Leemansszal, a szenátus elnökével, valamint a parlament külügyi bizottsága tagjaival tárgyalt. Délben a képviselőház és a szenátus elnöke ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja és Wilfried Martens belga miniszterelnök hétfőn előbb szűk körű megbeszélést tartott, ezt a delegációk munkamegbeszélése követte. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyaláson mindkét fél hangsúlyozta, hogy sürgető és az emberiség számára létfontosságú egy békés, biztonságosabb világ, amely a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek leszerelésével, a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén létrejövő erőegyensúlyával teremthető meg. Megelégedéssel szóltak a kelet-nyugati viszonyban, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatában tapasztalható kedvező változásokról. Üdvözölték, hogy elvi megállapodás született a közepes és rövidebb hatótávú nukleáris fegyverek európai felszámolásáról szóló egyezmény aláírására. Kifejezték reményüket, hogy Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök decemberi találkozója, az első konkrét leszerelési egyezmény ösztönzést ad a további nagyfontosságú fegyverzetkorlátozási tárgyalásokhoz, az európai leszerelési folyamat gyorsításához. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar-belga kapcsolatok rendezettek, a kölcsönös érdekek alapján jól fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy tovább kell kutatni az együttműködés korszerű formái megteremtésének lehetőségeit. Kifejezésre jutatták, hogy tovább munkálkodnak a kultúra, az idegenforgalom fejlesztésén és az emberi kapcsolatok előmozdításán. Kádár János hétfőn délután a belga gazdasági és pénzügyi élet 30 kiemelkedő személyiségével találkozott, továbbá a belga gazdasági élet olyan személyiségeivel, akik tavaly az Albert herceg és Herman de Croo külkereskedelmi miniszter vezette magas szintű küldöttség tagjaiként hazánkban jártak és tárgyaltak. A nap folyamán Kádár János szálláshelyén fogadta Guy Spitaels-t a vallon, illetve Karel van Miert-t a flamand Szocialista Párt elnökét. Este az Egmont-palotában Wilfried Martens miniszterelnök és a belga kormány díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen Wilfried Martens és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Tanácskozott a Kiszöv küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oláalról.) A vb kedvezőnek ítéli meg e kisszervezetek működését, ám kiütköznek negatív jelenségek is. Ugyanakkor indokolt újabb kisszövetkezetek létrejöttének támogatása olyan területeken, ahol tevékenységükre szükség van, ahol javítják a háttéripari tevékenységet, szolgáltatásaikkal lakossági szükségteleket elégítenek ki. Az ipari szövetkezetek exportja összességében nőtt, miközben eltolódás ment végbe a konvertibilis kivitel javára. .Növekedett a hagyományos szövetkezetekben nemcsak abszolút összegben a nyereség, hanem az árbevételhez képest is - 11,8%-ról 12,9-re. Egy szövetkezetnél van veszteség, mégpedig igen nagy arányú.- Átlagosan a hatékonyság és a jövedelmezőség mutatói jelentős fejlődést tükröznek. Elismerés és köszönet illeti a szövetkezeti tagokat-dolgozókat a kiemelkedően eredményes munkáért. A továbbiakban az adóreformmal kapcsolatosan vetett fel néhány problémát a Kiszöv elnöke, beszámolt azokról az egyeztető tárgyalásokról, amelyeket az országos érdekképviseleti szerv, az OKISZ folytatott az illetékes kormány- szervekkel. Néhány kérdésben sikerült eredményt elérni, többek közt a lakosság részére végzett szolgáltatások adókedvezményénél, az iparművészeti és háziipari termékek gyártásából származó árbevétel nyereségadózási kedvezménye tekintetében. Sikerült megőrizni a kiemelkedő hatékonysággal működő szövetkezetek nyereségadó-visszatérítési rendszerét. Néhány javaslatot nem sikerült elfogadtatni, néhány függőben maradt, további számításokra, tárgyalásokra lesz szükség. A kisszövetkezetekre vonatkozóan is több kérdésben voltak tárgyalások, például a vállalkozói adó mértékét az eredetileg tervezett 30-cal szemben 25%-ban szabták meg. Tájékoztatta a Kiszöv elnöke a küldötteket az OKISZ által közel 300 szövetkezetre kiterjedő reprezentatív felmérés eredményeiről, melynek célja: prognosztizálni, milyen hatással lesz a január 1 -jével hatályba lépő adó- és árreform a hagyományos szövetkezetekre. Számokkal illusztrálta, milyen mértékben várható a nettó árbevétel csökkenése, mennyivel lesz kedvesebb az anyagköltség, magasabb - a bruttósítás következtében - a bérköltség, mily mértékben várható a nyereség csökkenése a különböző iparágakban. A próbaszámítások adatai szerint a nyereség csökkenése ellenére összességében 4,8%-kal emelkedik a rendelkezésre álló szabad érdekeltségi alap. Ugyanis nagymértékben fog csökkenni az eme alapot terhelő különféle adó. Az 1988-as tennivalókkal kapcsolatban elmondta Fodor Tibor, hogy változnak a piacfeltételek, változik a gazdasági szabályozórendszer. A szocialista piacokon nehezebbé válik a szövetkezetek számára a termékelhelyezés, a magasabb minőségi követelmények mellett az elérhető jövedelmezőség csökken. Szükség van a termékszerkezet felülvizsgálására, törekedni kell arra,- ahol lehetőség kínálkozik - a szövetkezetek szocialista relációjú gépbeszerzésekkel valósítsák meg fejlesztési elképzeléseiket. Minden nehézség ellenére a devizakitermelési exportot meg kell tartani, törekedni a bartell-szállitásokra, a vállalkozói kapcsolatok kiépítésére, egyes területeken vegyes vállalatok létrehozására. A belföldi piac felvevőképessége csökken. A kitörési pontot a tőkés importot kiváltó, illetve helyettesítő termékek, a háttéripari termékgyártás jelenti, elsősorban a gépipari és egyéb iparba sorolt szövetkezeteknél. Az építőipari termelés vonatkozásában fenntartási, felújítási munkák további aránynövekedésével lehet számolni. A szocialista export és a belföldi piac beszűkülése kényszerítő erővel fog hatni a tőkés kivitel növelése irányába. Sokat tettek ezért eddig is a szövetkezetek, ennek fokozása nem könnyű feladat, de más kiút nincs. Korszerű és jó minőségű, kedvező árfekvésű termékek lesznek elhelyezhetők, ugyanakkor mérvadó kell legyen az export gazdaságossága is. A kormányzat számos intézkedéssel igyekszik fenntartani a tőkés export ösztönzését. A gazdasági szabályozórendszerrel, az ár- és adóreformmal kapcsolatban a Kiszöv elnöke felhívta a figyelmet többek között arra, hogy az árviszonyok és költségstruktúra megváltozása nagymértékben csökkenti a szövetkeze- " tek nyereségét, egyúttal növeli költség érzékenységét. Feszítőén szükségszerűvé válik a takarékos költséggazdálkodás megvalósítása, korszerű szervezési, termelésirányítási módszerek bevezetése. Nagyobb szerepet kap a vagyonnövelési érdekeltség. Bérfejlesztési lehetőséget a nem hatékony létszám leépítése, a tő- késexport-bérpreferencia, az adózott nyereségből fizetett jövedelmek növelése jelenthet. Meg kell teremteni az új típusú szabályozás keretei közötti működés tárgyi és személyi feltételeit.- A feladatok megvalósításának nagy része innovációs, szervezési és vezetési képességektől, a piacok, a fogyasztók változó igényeinek ismeretétől függ, ezért a gazdálkodó egységek vezetői a verseny kulcsszereplői lettek - fejezte be tájékoztatóját a Kiszöv elnöke. A vita után a küldöttközgyűlés elfogadta a beszámolókat és tájékoztatókat.
