Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
1987. november 17. KÉPÚJSÁG 3 Bérek, pótlékok, díjak Szakmunkástanfolyam tizenöt év múltán Ösztönzés és takarékosság az egészségügyben Gondozók az iskolapadban Megújul a pálfai állattenyésztési ágazat Hosszú évek követelése teljesül rövidesen. Az egészségügyi intézményekben, kórházakban, rendelőintézetekben - régóta szorgalmazzák az önálló bér- gazdálkodást. A tervezett adó- és árreform részeként bevezetésre kerülő személyi jövedelemadóval összefüggésben most erre is lehetőség nyílik. Az újonnan kapott lehetőséggel élni azonban egyáltalán nem könnyű feladat. Rendkívül bonyolult, még a bérkérdésekben járatos szakembereket is alaposan próbára tevő tennivaló hárul napjainkban az ágazatra az egészségügyiek bérének megállapításánál. Az áttérésnél ugyanis egyszerre több szempontot is kell érvényesíteni. A frissen megszerzett, régóta áhított önállóság, mint lehetőség a döntések előtt, nem is tűnik tehát valójában ajándéknak. Annál inkább egy döntéshozatal előkészítésével mindig együttjáró, felelősségteljes, nehéz munkának. Ezekben a napokban mindnyájan számolunk. Különösen nehéz számtani műveleteket kell elvégezni az egészségügyben. Egyetlen ágazatban sincs ugyanis olyan bonyolult és szerteágazó pótlék- rendszer, mint éppen ezen az elsősorban humánus feladatokat ellátó területen. Márpedig úgy kell összeadni, szorozni, osztani, százalékot számítani, hogy a különféle pótlékok a bruttósítás után a személyi jövedelem részévé váljanak. Mert általános irányelv: senkinek sem lehet kevesebb a jövő év első hónapja végén kézhez kapott nettó bére, mint az idei, átlagos havi jövedelme. Ágy melletti pótlék. Sugárártalmi és veszélyességi pótlék. Műszakpótlék, ügyeleti díj és sorolhatnánk tovább az egészségügyi dolgozók szerteágazó, jövedelmüket a szolgálatuk szerint szabályozó jutattások listáját. Ezek beépítésére, illetve alsó összegének meghatározására központi szabályok, előírások születtek. De nem adhatók központi útmutatások arra nézve, hogy ezek nagy része, ha már beépült a személyi bérbe, a jövőben hogyan ösztönözzön a jobb munkára, a belső erőforrások ésszerűbb felhasználására. A munkáltatónak magának kell egy olyan belső - intézeti - bérpolitikát, bérszabályozást kialakítania, amely biztosítja az áttérés során a munkáltató és a munka- vállaló kölcsönös érdekét. A bérpolitikának tehát olyannak kell lennie, amely a munkakör, a munkafeltétel, a munkakörülmény változatlansága esetén a besorolásnál a bérek nettó összegét megőrzi, és hogy az eddig változó bérelemek azonos teljesítmények és munkafeltételek esetén számottevően ne változzanak ezentúl. Ösztönöznie kell az egészség- ügyi hivatásból eredő szakmai feladatok ellátására és a további takarékosságra is. Érthető, hogy ezek a követelmények indokolják az intézeti önállóság erősítését és a központi előírások mérséklését. A bérreform előkészítésének utolsó hónapjait éljük. A szükséges ésszerű módosításokat csak rendkívül átgondoltan, szakszerűen szabad végrehajtani. A jelenlegi bérszerkezet - mint erről már sokszor és sok helyen szó esett - nem segíti kellően az ésszerű létszám-és bér- gazdálkodást, és az úgynevezett bértömeggazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását sem. A valós teljesítményekkel sem volt mindig összhangban a jelenlegi bérrendszer. Az eddig alkalmazott bértarifarendszer megváltoztatásánál a főbb elemek természetesen központi elképzelések szerint változnak. így például a bértételek felső határairól - az eddig kötelező érvény helyett - csak irányelv szól majd. A 310 forintos általános bérpótlék beépül az alapbérbe, így például az egészségügyben az eddig 2700 forintban megállapított kezdő bér 3010 forintra módosul. Az is szerepel a tervekben, hogy az eddig háromévenkénti kötelező alapbéremelés és a személyi fizetés rendszere megszűnik. A személyi bér megállapítása például addig érvényes, ameddig a munkaszerződés megkötésekor meglévő munkaköri beosztás, munkavégzési feltétel és körülmény valamely elemében változás nem következik be. Ha valaki például sugárártalomnak kitett munkahelyről egy olyan kórházi osztályra megy át, ahol ilyen veszélytől nem kell tartania, újra meg kell állapítani a bérét. Az általánostól eltérő munkavégzés, illetve a többletmunka elismerését szolgálják az egészségügyben az éjszakai- és a műszakpótlékok. Az a terv, hogy a két pótlékot - miután azonos körülmények elismerésére vonatkozik - célszerű most összevonni és egyben a műszak- pótlékra jogosultak körét kiszélesíteni. Ugyancsak változó bérelem a helyettesítési díj. Különösen fontos kategória ez abban az ágazatban, ahol például az egyik legnehezebb munkakörben dolgozó, az úgynevezett ágy melletti szolgálatot teljesítő három műszakos ápolónők egyharmada hiányzik. A tartós távollétek és az üres állások nagy száma miatt változatlanul előtérben marad a túlmunka elismerése. Az ügyeleti, a készenléti díj is fontos eleme az egészségügyiek jövedelmének. A bérreform során arra törekednek az ágazat vezetői; jogszabály biztosítson lehetőséget arra is, hogy az ügyeletben vagy készenlétben végzett munkát szabadidő biztosításával ismerjék el. Kevés az idő az átállásra. Annál is inkább, mert szinte tévedni sem szabad az új bérmegállapításoknál. A bérreform nem rossz gyakorlatot kíván konzerválni, hanem ép'pen az a célja, hogy korszerűsítsen. A mai tévedések több évre kihatnak. Ezért is fontos, hogy a megfelelő átálláshoz szükséges ismeretek hozzáférhetők legyenek. Továbbképzési lehetőség, információs szolgálat és tanácsadás segíti ezekben a hetekben a bérrel dolgozó munkatársakat. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti, Münnich Ferenc utcai székházában például telefonügyeletet és ügyfélfogadást tartanak mindazok számára, akik a személyi jövedelem jövő évben életbe lépő új rendszeréhez kívánnak eligazítást kapni. LÉG RÁD Y ESZTER Délre jár az idő, a kihalt pélfai utcán alig látni embert. A falu szívébe vivő kanyart elhagyva, a boltnál fekete ruhás asszonyoktól kérdezem, hogy merre is van a termelőszövetkezet irodája.- Kedveseim, csak menejenek egyenesen, s a bal oldalon megtalálják. El sem tévedhetnek - válaszolja készségesen egyikük. Lehoczki Mihály, a téesz főállattenyésztője azzal fogad bennünket, hogy november elejétől közel másfél évtizedes szünet után ismét megszervezték a szakmunkásképző tanfolyamot, az állattenyésztésben dolgozók részére. Ezt a lépést már csak kényszerből is meg kellett tenniük, mert a szarvasmarha- és sertéstelepükön mindössze tizenkét szakmunkás dolgozik. Az évek során egymás után mentek nyugdíjba az állatokhoz értő emberek, ugyanakkor problémát okozott pótlásuk. Gondjaikat csak növelte, hogy a termelőszövetkezet eredményességében meghatározó állattenyésztési ágazat bevételeinek növelését csak a telepek korszerűsítésével oldhatják meg. Eredetileg az volt az elképzelésük, hogy új sertéshizlaldát építenek, de ehhez nem volt elegendő pénzük. így aztán maradt a rekonstrukció, amely mindkét telepet érinti, a jelenlegi négyszázas tehénállomány több mint ötszázra növelhető, a magyar tarka alapú Holstein-Friz fajtából. A tehenenként! tejhozam néhány év múla meghaladhatja a hatezer litert. Visszatérve a sertéstelepi bővítésre. A termelőszövetkezet addig több mint négyezer hízót értékesített. A fejlesztés eredményeként az évi hízókibocsájtás várhatóan aléri az ötezer-kétszázat. így függ tehát össze a közelmúltban indított kétéves szakmunkásképző tanfolyam, a telepek korszerűsítésével. A szociális épületben, naponta a délutáni órákban harmincán hallgatják a közismereti és szakmai tárgyakat, többek között a magyart, a történelmet, a fizikát és a matematikát. A szakmai órákat a termelőszövetkezet kellő képesítéssel rendelkező munkatársai tartják. A mezőgazdasági üzem, ez év augusztusában kötött szerződést a lengyeli mezőgazdasági szakmunkásképző intézettel, miszerint az intézmény vállalja a hallgatók vizsgáztatását, akik az ötszázórás tanfolyam ideje alatt megszerzik a szükséges gyakorlati ismereteket, a gazdaság szarvasmarha- és sertéstelepén. Tóth Pál ötvenöt éves, több mint két és fél évtizede dolgozik a sertéstelepen. Tőle kérdem:- Jelentkezett-e a tanfolyamra? Vízcsere az óceánokban A Csendes-óceán medencéjét megtöltő víz átlagosan minden 110 évben teljesen kicserélődik - háromszor gyorsabban, mint eddig feltételezték. Az Atlanti-óceán vize 46 évenként, az Indiai-óceáné 40 évenként cserélődik ki a párolgás és a folyók vízhozama következtében. A leggyorsabb vízcserélődést az antarktiszi övezet tengereiben figyelték meg, a leglassúbbat északon, a Sarkvidéki óceánban. Uj SZOT-üdülő Szegeden Szegeden, átadták a SZOT új gyógyüdülőjét. A 300 ágyas Forrás üdülő már fogadja a vendégeket. A 250 millió forintos költséggel felépült létesítményben étterem, könyvtár, presszó, játékterem is helyet kapott, a gyógyulni vágyók pedig a 18 fős egészségügyi személyzet segítségével fizikoterápiás kezelésben részesülhetnek. Ilyen korban iskolába menni? Az már nem nekem való - mondja Tóth Pál- Ilyen korban iskolába menni? Az már nem nekem való. Ha fiatalabb lennék de•hogy ellenkeznék! De mindig állatokkal foglalkoztam. Most a fias kocák gondozója vagyok. Persze, a napom nem a telepen kezdődik, hiszen mint más pálfai, mi is tartunk aprójószágot, hízókat: hol nyolcat, hol tízet... Fél ötkor etetek, hogy odaérjek a pékhez friss kenyérért, ugyanis estére kelve időnként üres a polc. Találkozásunkkor Hriczkó Tivadarné, aki a battériás malacnevelőben dolgozik, bizonytalanul válaszolt kérdésemre. A huszonhat éves fiatalasszony még nem döntöte el, hogy iskolapadba ül-e nap mint nap: mert egyedül látja el beteg édesanyját és gyermekét, no, meg ott van a kert és az állatok... Kissé csodálkozom azon, hogy Majoros Dénes tizennégy év múltán megvált a dízelmozdony-vezető állásától, már csak azért is, mert nem keresett rosszul.- Meguntam a vasúti ingázást, meg azt • is, hogy nem egyszer, a szolgálat után Vajtától Pálfáig gyalogolhattam! Végül is pálfai vagyok, a feleségem révén, ugyanis ö itt született. Mehettem volna a műhelybe gépszerelőnek, de az állatokat jobban szerettem. Lehoczki Mihálytól tudom, hogy Majoros Dénes univerzális ember, mondhatnánk szakmahalmozó. Nehézgépkezelő és -szerelő többek között, s már csak ezért sem rossz, hogy a sertéstelepre keHriczkó Tivadarné állatgondozó Majoros Dénes a mozdonyvezetői állást cserélte föl a sertéstelepi munkával rült, ahol a hizlalda vezetőjeként, ha szükséges, az elromlott gépeket is megjavítja. A már meglévő bizonyítványokat ismét gyarapíthatja a nemrég kezdődött szakmunkástanfolyami vizsga sikeres letétele után... ORSÓS JÚLIA Szer kezetáta la kítás az építésügyi ágazatban Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a szakemberek széles körének bevonásával kidolgozta az ágazat szerkezetátalakítási munkaprogramját. Ebben meghatározta azokat a településfejlesztési és építészeti, valamint építőipari és építőanyag-ipari feladatokat, amelyeknek teljesítése az ágazatot még inkább alkalmassá teszi az ország változó építési igényeinek differenciált és hatékony kielégítésére. A településfejlesztéseknél azzal számolnak, hogy a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban jobban előtérbe kerül a városrész-rekonstrukció, a lakótömb-rehabilitáció, az infrastruktúra fejlesztése és a paneles lakótelepek felújítása. Az építkezések élénkülésére számítanak a gazdaságilag elmaradott térségekben is. A vidéki városokban és községekben a magánerős lakásépítés még általánosabbá válását várják. Ugyanakkor az építészet további új és egyéni megoldásokkal teszi majd változatosabbá a települések arculatát. A nagyvárosokban azonban a rendelkezésre álló építési terület és infrastruktúra gazdaságos kihasználása továbbra is azt indokolja, hogy évente legalább 10-15 ezer nagyelemes, paneles lakás épüljön, ugyancsak változatos megoldásokkal. Az építőiparban a beruházások jelentős mérséklődésével már a 80-as évek elején megkezdődött és a következő években is folyatódik a strukturális átrendeződés: a vállalkozók szervezetének és termelésének rugalmas hozzáigazítása a megváltozott igényekhez. A főtevékenységű építőipari szervezetek száma ebben az időszakban megkétszereződött, s egyharmadával nőtt a kisiparosok, a vgmk-k és szövetkezeti szakcsoportok száma. A szerkezetátalakítás megköveteli a szervezeti és az irányítási rendszer további fejlesztését, hogy a változó építési kereslettel még jobban lépést tarthassanak az építők. így ösztönözni kell vállalkozókészségüket is, egyebek között a piaci értékesítésre történő lakásépítkezések kiterjesztését, továbbá azt, hogy minél aktívabban vegyenek részt versenytárgyalásokon. Várhatóan erősebb verseny alakul ki a kisebb építési megbízások elnyeréséért is, mert a számítások szerint az építési kereslet 1990-ig nem vagy csak kis mértékben emelkedik. A sikeres versenyzésnek alapvető feltétele az építési tevékenység minőségének lényeges javítása, s a vállalkozók jövedelmezőségének növelése. Ennek érdekében fokozottabban kell alkalmazni jól gépesíthető technológiákat is. Az építőipar műszaki megújulásának sarkalatos feltétele, hogy kiterjessze a gépkölcsönzés arányát a jelenlegi 5-7- ről 15-20 százalékra. Az építőanyag-iparban a kínálat választékának bővítése, főleg az energiatakarékos anyagok és szerkezetek arányának növelése, a termékek minőségének javítása, valamint a környezetkímélő technológiák elterjesztése a feladat. Ezeket a célokat követik szelektív fejlesztéssel és a gazdaságtalan termelés visszaszorításával. Megszüntetik például az új hőtechnikai követelményektől elmaradó falazóanyagok gyártását, s ennek megfelelően számos elavult téglagyárat fokozatosan leállítanak.