Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

1987. november 12. Képújság 3 A bruttósítás előkészületei a vállalatoknál A hazai vállalatoknál készülnek a sze­mélyi jövedelemadó januári bevezetésé­vel kapcsolatos feladatokra. Az egyik legsürgetőbb: az úgynevezett bruttósítás előkészítése. A magánszemélyek jöve­delemadójának bevezetése, valamint a nyugdljjárulék átalakítása következtében ugyanis többet vonnak majd le a kerese­tekből. Ennek ellensúlyozása érdekében a dolgozók keresetét kötelezően fel kell emelni. Az MTI munkatársai nagyvállala­toknál érdeklődtek arról: hol tartanak az előkészületek; milyen forrásból teremtik elő a keresetek emeléséhez szükséges pénzt; döntöttek-e már a bruttósítás konkrét formájáról, s hogyan tájékoztat­ják minderről a dolgozókat. Az Orion gyár budapesti és három vi­déki üzemének 4200 dolgozóját érintik a januári változások. A vállalatnál már min­den előkészületet megtettek a jövede­lemadóval kapcsolatos béremelések előkészítésére. Könnyíti a vállalat helyze­tét, hogy a bérszámfejtés eddig is telje­sen gépesítve volt. A gyáregységvezetők előzetesen egyeztették elképzeléseiket a szakszervezeti bizottsági tagokkal. A bruttósításnál már döntöttek arról, hogy az egyedi pótlékokat és a szalagmunkát végzőket illető pótlékot beépítik az alap­bérbe. A többit - mint például a műszak- és a nyelvpótlékot - viszont nem. Az Orion bázis bértömege 330 millió forint, amely után eddig 10 százalékos béradót, valamint kereseti adót kellett fizetniük. A bruttósítás körülbelül 12 százalékos lesz a vállalatnál, tehát az eddigi adóterhek megszüntetésével megteremtődnek a béremelés forrásai. A Papíripari Vállalatnál a több mint 12 ezer dolgozó alapbérét és műszakpótlé­kát egyénileg, a túlórapótlékot, a nyelv­pótlékot, a prémiumot pedig kollektiven bruttósítják. Gondoltak arra is, hogy a műszakpótlék megtartsa értékét. A költ­ségnövekedést saját forrásból finanszí­rozzák. A személyi jövedelemadó beve­zetéséről, az ezzel kapcsolatos teendők­ről tájékoztatókat szerveztek közép-és alsó szintű vezetőknek, szakszervezeti főbizalmiaknak és bizalmiaknak. A válla­lat üzemi lapjában részletesen ismertetik az új jogszabályokat, s az eligazodásban, az egyéni problémák megoldásában je­lentős segítséget nyújtanak a Papíripari Vállalatnál dolgozó jogászok. Egyébként a dolgozók pontos informálására táblá­zatot is készítettek, amelyben a jelenlegi havi bérek bruttósított összegét részlete­sen ismertették. Nem vesz igénybe külső pénzforrást a Videoton Elektronikai Vállalat sem. A béremeléshez rendelkezésre áll mintegy 500 millió forint, ennyivel kell kevesebb adót fizetniük jövőre a nyereségből. A jö­vedelemadóval kapcsolatos béremelé­seket két lépésben hajtják végre. Január 15-ig személyre szólóan minden dolgo­zó alapbérét, valamint a különféle címe­ken fizetett pótlékokat bruttósítják. Ja­nuár végéig a dolgozók teljes évi kerese­tét növelik meg olyan mértékben, hogy - változatlan munkahely és teljesítmény esetén - a kereset nettó értéke ne csök­kenjen. Az új, megnövelt keresetek ösz- szegéről a januári fizetések során értesí­tik majd a dolgozókat. A bruttósítás elvei­vel, módszereivel és a vállalatnál alkal­mazott formákkal több fórumon megis­merkedhettek már a dolgozók. Decem­ber közepén vitatja meg a tervezetet a szakszervezeti bizottság, s azt követően a főbizalmiak tanácsa tűzi napirendjére a tervezett béremeléseket. Rendszere­sen foglalkozik a témával a Videoton Híradó, a vállalat kéthetenként megjele­nő üzemi lapja is. Finiséhez érkezett a személyi jövede­lemadó bevezetésének előkészítése az Oroszlányi Szénbányáknál. Ám a befeje­zést hátráltatja, hogy még nem született meg a központi döntés arról: a hazai szénbánya vállalatok miként teremtsék elő a bérek bruttósítása miatti többletfor­rásokat. A hétezer fős nagyvállalatnak erre 300-350 millió forintot kellene fordí­tania. Várhatóan a közeli napokban meg­születik a döntés. Azzal is számolnak, hogy végső esetben bankhitelt vesznek fel e célra. Tatabányán egyébként a brut­tósítás végrehajtására számitógépes programot vásároltak. Elhatározták, hogy a nettó bér- és keresetelemek reál­értékét a dolgozók nagy többségénél megőrzik. Az ösztönző jellegű mozgóbé­reket viszont továbbra is a jobb, illetve a több munka honorálására fordítják. A leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban több mint hétezer dolgozó keresetének bruttósításához kell megfelelő anyagi ala­pot teremteni. A nagyüzemben 2,7 milliárd forint nyereséget terveztek, a számítások azonban már most azt bizonyítják, hogy az idén elérik a 3,2 milliárdos nyereséget. így a TVK saját forrásból biztosíthatja a hétezer dolgozó keresetének emeléséhez szüksé­ges összeget. A vállalatnál személyre szó­lóan, név szerint, a munka és a teljesítmény alapján állapítják meg az új bért. A végre­hajtáshoz számitógépes programot készí­tettek. A Tisza-parti nagyüzemben már túl­jutottak a szakmai vitákon. A most követke­ző időszakban a vállalat demokratikus fó­rumain vitatják meg a tervezetet, s a javas­latok figyelembevételével alakul ki a végle­ges végrehajtási módozat. Béta ciklodextrin Győrből Zavartalan a termelés a Győri Szesz­ipari Vállalat legújabb részlegében, a cik- lodextrin-üzemben. A kísérleti üzemet - amelyet a Chinoin gyár szabadalmi eljá­rása alapján állítja elő a Béta ciklodext- rint - ez év elején adták át. Az üzemszerű gyártás során azonban olyan kisebb technológiai hiányosságokra derült fény, amelyeket néhány kiegészítő berende­zés pótlólagos beszerelésével szüntettek meg az együttműködő vállalatok. A világ- viszonylatban is új gyártmánycsalád ipa­ri méretű gyártásának kezdeti tapaszta­latait az elmúlt hónapokban szerezték meg a szakemberek. Mind ez ideig ha­zánkon kívül ugyanis csak Japánban foglalkoznak a molekuláris méretű kap­szulák előállításával, amelyekbe bezár­hatok a gyógyszerek, az aromaanyagok, a növényvédő szerek molekulái. Alkal­mazásukkal irányíthatóvá válik például a gyógyszerek hatásmechnizmusa, ugyanis a gyógyszer hatóanyaga - ame­lyet a Béta ciklodextrin mikrokapszula- ként vesz körül - nem szívódik fel a kelle­ténél gyorsabban, hanem lassan, foko­zatosan fejti ki hatását. Hasonló előnyök­kel alkalmazható a különféle aroma­komplexek, finomvegyszerek, kozmeti­kumok készítésénél. A ciklodextrineket - a keményítő enzi­mes lebontásának termékeit - hazánk­ban a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyárának kutatócsoportja többéves fejlesztő munkával dolgozta ki. A győri vállalat az előnyös piaci kilátások reményében készült fel az üzemszerű gyártásra. Az év közben megtett intézke­dések arra irányultak, hogy a magasabb piaci követelményeknek megfelelő, kivá­ló minőségű termék készüljön az üzem­ben, az év végéig várhatóan 100 tonnás mennyiségben. A tervek szerint jövőre ennek másfélszeresét állítják elő. (MTI) Trolibusz alumíniumtengellyel Alumíniumtengellyel ellátott új troli­busztípust fejlesztettek ki Seal-100 né­ven a jugoszláv Energoinvest egyesülés, a csehszlovákiai Skoda és a svájci Alus- wisse Művekkel együttműködve. A világpiacon is újdonságnak számító jármű tengelye és villamos berendezései rendkívül tartósak. Súlya könnyű, ener­giatakarékosán üzemel, s kevesebb zaj­jal közlekedik, mint elődei. Jól használ­ható trópusi körülmények között, s a hi­deg égövi országokban is. Az Energoinvest egyesülés a Seal- 100 trolibusszal várhatóan 480 millió dollár exportbevételhez jut. Az első vá­sárlók között ott van a Szovjetunió, Kuba, Csehszlovákia, Szíria, Líbia, Egyiptom, Irak és Tanzánia. A kitüntető diplomát megkaptuk, rajtunk múlik, hogy meg is tartsuk Szekszárd is megkapta, több magyar város társaságában, a „Szőlő és bor vá­rosa” megtisztelő címet. Dr. Domonyai Péter, Eötvös-díjas, a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetke­zet föágazatvezetője, voltaképp főkerté­sze, mindjárt kiigazít: Szekszárd a szőlő és bor nemzetközi városa lett az idén, amit Rómában deklaráltak. Hogy mit jelent ez a cim, igazán csak ősszekszárdi és bortisztelő ember tudja- érzi. Lehet, van, akit meglepett az előbbi megfogalmazás, hogy bortisztelő. Na­gyon tudatosan írtam le, a bor ugyanis nem arra való, hogy vedeljük. Nyújtson gasztronómiai élményt, íz-, illat-, zamat­anyagával, savjaival, vitaminjaival tegyen egészségesebbé bennünket, tegye szebbé életünket. Domonyai Péterrel abban is „megálla­podtunk”, hogy az alkoholizmus ellen voltaképp a tiszta, olcsó - ez nem utolsó szempont -, könnyű borokkal lehetne a legeredményesebben hadakozni. Ne rossz pálinkával bóditsa elméjét a jobb sorsra érdemes ember, hanem mérték­kel, kulturáltan fogyassza a jó, tiszta bort. Az idei pályázatot a Nemzetközi Szőlé­szeti és Borászati Hivatal (OIV) hirdette meg, amelynek 33 ország a tagja, köztük hazánk is alapitó tag. A világ szőlőterüle­tének 96 százalékát felügyeli a hivatal. Már ez is mutatja, mekkora rangja van a most megkapott diplomának. Domonyai Péter nem minden büszkeség nélkül jegyzi meg: - A diplomát a franciák és az olaszok után a magyarok kapták meg legtöbben. Ez is mutatja, hogy mi is azok között vagyunk, akik a legtöbbet tették a kulturált borfogyasztás megszeretteté­séért.- Hadd vessek közbe valamit: Egyszer dr. Diófási Lajos - országos szaktekintély - azt mondta, hogy a szekszárdi történel­mi borvidéken megteremtették a széles­soros szőlőművelést, de még mindig a „keskenysoros” borászat a jellemző.- Azon már túl vagyunk. Ezt egyébként mindenki tapasztalhatja, aki kóstolta már a téesz és Aliscavin borait. Meg hát ez az elismerés is bizonyít. A beszélgetésben szóba került, meny­nyi mindent tettünk a porpagandában a szekszárdi bor hírének-nevének visz- szaszerzéséért, ezt most ne idézzük újra, annak hangsúlyozása azonban elenged­hetetlen, hogy a tisztességes borpropa­ganda kifejezetten az alkoholizmus elle­nében kell, hogy hasson. Az Aliscavin - a történelmi borvidék bortermelőit tömörítő társulás - önálló exportjogot kapott, a közgazdászok a megmondhatói, milyen hatalmas ennek a .jelentősége. Rajta keresztül biztosított az eredet-és származásvédelem. Ne idéz­zünk fel rossz emlékeket, de azért ne hallgassuk el azt se, hogy a múltban olyan borokat is hoztak forgalomba szekszárdi néven, amelyek jószerint a bor nevet se nagyon érdemelték meg. Meg aztán azt is tudjuk, hogy melyik jól hangzó nevű borfajtának adtuk mi az alapanyagát. Nos, mindez a múlté. Itta le­hetőség, élni kell vele.- Domonyai elvtárs, mondjunk vala­mint az idősebb szekszárdiaknak, mi a helyzet a kadarkával?- A kadarka képes felvenni minden más borfajtával a versenyt. Az más kér­dés, hogy a nagyüzemből kiszorult. A mi szövetkezeti tagjaink, vagy a hozzánk kapcsolódó kistermelők bora-szőlője egyharmadában kadarka és nyugodtan lehetünk elégedettek a minőséggel. Nos elárulom, megkóstoltuk a téesz egy borát. Ivanics István pincemester úgy mondta, hogy rosé, én inkább a régi elnevezéssel lángsillernek hívnám. Kitű­nő, könnyű, bársonyos, határozott ka­rakterű, szép bor. Tehát ne temessük a kadarkát, amit mi többen szekszárdiak ma is a borok királyának tartunk, amint az olaszrizlinget a borok királynőjének - de ez már egy másik kérdés. A diploma megvan. A szakemberek, kereskedők kimódolják majd, hogy mi­ként lehet anyagilag is hasznosítani. Ránk fér, de egyelőre szekszárdi patrióta társaimmal beérem azzal, mit a bor him­nusza hirdet: A bor szívet dobogtató for­rás. LETENYEI GYÖRGY Vb-ülés Szakmunkástanulók oktatása - mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdasági nagyüzemekben mind többet tesznek a szakember-ellá­tottság javítására. A termelőszövetkeze­tekben - okulva a korábbi tapasztalatok­ból - ötszáz helyen szervezték meg a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását, kiindulva abból: a végzősök közül szép számmal megmaradnak az üzem kötelé­kében, nem másutt keresik a boldogu­lást. Javulóban van a szakmai színvonal a tekintetben is az üzemekben, hogy az ér­tékes gépeken dolgozóknak immár dön­tő többsége szakmunkásvégzettséggel rendelkezik, mind kevesebb az olyan dolgozó, akire betanított munkásként bízzák nagy értékű termelőberendezé­sek járatását - ezt állapította meg a TOT elemzése. Az adatok szerint a szakmunkásként dolgozók száma a téeszekben megha­ladta a 180 ezret. Ez a fizikai munkakör­ben dolgozó tagoknak és alkalmazottak­nak mintegy 40 százaléka. Lényeges az is, hogy az alaptevékenységben, tehát közvetlenül a mezőgazdaságban dolgo­zók közül 90 ezren rendelkeznek szak­munkás-bizonyítvánnyal. Nagyobb ré­szük azokon a munkaterületeken dolgo­zik, ahol magas a technikai színvonal és a termelőeszközök is nagy értékűek. A javítóműhelyekben dolgozó mezőgazda- sági gépszerelőknek csaknem 90 száza­léka szakmunkás, a kombájnosok 76 százalékának van szakképesítése és a traktorosoknak is csaknem 60 százaléka megszerezte a gépek üzemeltetéséhez szükséges ismereteket. A TOT adatai szerint az üzemek mind­inkább ösztönzik szakmunkásaikat a második, vagy akár a harmadik szakma megszerzésére is. A mezőgazdasági gépszerelők például megszerzik az erö- gépvezetöi és gépkocsivezetői jogosít­ványt is, ily módon egész évben teljessé tehetik foglalkoztatásukat. Az adatok szerint nem sikerült viszont javítani a felnőttkorú téesz-dolgozók to­vábbképzésén, az elmúlt években csök­kent a tanfolyamok létszáma. Dombóváron A Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén meghallgatta és elfogadta az igazgatási osztály Lakás- és helyiséggazdálkodás című beszámoló­ját. A lakásgazdálkodás hatékonyabbá té­tele érdekében a vb határozatában több feladatot is meghatározott. A következő napirendi pontként az 516. Számú Udvari Vince Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola igazgatója adott számot a tes­tület előtt az intézet működésének tapasz­talatairól. A beszámolóból kitűnt, hogy az intézet tárgyi feltételei az utóbbi időben lé­nyegesen javultak. Elsősorban az 1985 őszén átadott diákotthon adott lehetőséget arra, hogy a vidéki tanulók megfelelő kö­rülmények között tanulhassanak. A diák­otthon tanulóinak tanulmányi átlagered­ménye az elmúlt tanévben meghaladta az iskola tanulmányi átlageredményét Az ott­hon rendje, fegyelme kielégítő. A testület megállapította, hogy az intézeti szakkép­zés feltételei javultak, jónak azonban nem mondhatók. Az iskolavezetés törekedjen arra, hogy a jövőben az eddiginél is szoro­sabbra fűzze kapcsolatait a szakképzés minőségi követelményeinek megvalósítá­sa érdekében. Az intézet tantestületét jegy­zőkönyvi dicséretben részesítették, oda­adó, lelkiismeretes oktató-nevelő munká- jukért. MAGYARSZÉKI ENDRE Új cserépgyár Békéscsabán Befejeződött a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai 2. számú új gyárának építése. A mintegy 300 millió fo­rintos beruházás eredményeképpen hazánk legkorszerűbb technológiával működő cserépgyára készült el. A nagy teljesít­ményű, kitűnő minőségű terméket produkáló gyárat olasz és nyugatnémet gépekkel és berendezésekkel szerelték fel, s a gyártás folyamatait japán számítógépek vezérlik. Az új gyárban évente mintegy 17 millió úgynevezett holland típusú kerámiacserepet készítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom