Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. november 6. Ülést tartott a Minisztertanács Befejeződött a küldöttségvezetők moszkvai tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) mány elnökének lengyelországi látoga­tásáról szólt, majd a közigazgatási vál­toztatásoktól (a Magyar Hírlap kérdésé­re) tájékoztatva emlékeztetett arra, hogy az 1984. január 1 -jén megszűnt járási ta­nácsok feladatai irányítási szempontból átmenetileg a megyei, részben az arra ki­jelölt városi, városi jogú nagyközségi ta­nácsokhoz kerültek. így jelenleg a von­záskörzetükben működő községek egészségügyi, szociális, oktatási és köz­művelődési kérdéseiben végső fokon a városok döntenek. Ezen az - eredeti el­képzelések szerint is átmeneti - állapo­ton kíván változtatni az Elnöki Tanács elé terjesztendő javaslat. Célja az, hogy két- három évre tapasztalatszerző jelleggel négy, erre kijelölt megyében (Fejér, Ko­márom, Szolnok és Vas megyében) kiik­tassa a városok eddigi közreműködését, és bevezesse a közvetlen megyei irányí­tást. Mindez várhatóan fokozza a helyi igazgatás önállóságát, felelősségét, és a lakosság közvetlen ellenőrzése révén szélesedhet a szocialista demokrácia is. Kitért arra is, hogy az államigazgatási szervek alkalmazottainak képesítésével kapcsolatos új rendelet egyértelműen magasabbra emeli a mércét. A többi kö­zött azzal, hogy a felsőfokú képesítés mellett államigazgatási szakismereteket is megkövetel az érintett intézmények ve­zető munkatársaitól. Az MTI tudósítójának érdeklődésére Bányász Rezső szólt az 1990-re tervezett népszámlálásról. Mint mondotta, Ma­gyarországon az első hivatalos nép- számlálást 1892-ben tartották, a leg­utóbbi pedig 1980-ban volt. Az 1990-es sorrendben a tizenharmadik lesz, és be­letartozik az ENSZ- és KGST-ajánlások alapján szervezett világ-népszámlálások sorozatába. Az ilyen adatfelvételek alkal­mával általában a lakásállományt, vala­mint a családokat, a háztartásokat, illetve azok körülményeit mérik fel. Szüksége­sek ezek az információk az államvezetés, a népgazdasági tervezés, valamint a köz- igazgatás működése szempontjából egyaránt. Fontosak a népszámlálás nemzetközi vetületei is. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek joggal számíta­nak arra, hogy hazánk, akárcsak a többi tagállam, közzéteszi a legfontosabb ada­tokat. Az 1990-es népszámlálást a ko­rábbiaknál korszerűbben és egyszerűb­ben, takarékosabban bonyolítjuk le. Az eddigi számítások szerint költsége mint­egy 350 millió forint lesz. A népesség­nyilvántartás adatai ugyanis megtakarít­hatják a korábbi hosszadalmas helyszíni munkát, ugyanakkor minden állampol­gár meggyőződhet arról, hogy a népes­ség-nyilvántartás rovataiba róla beírt adatok megfelelnek-e a valóságnak. A szóvivő hangsúlyozta: az adatok hi­vatali titokként kezelendők, azaz névtele­nek. Emellett bizonyos, sokak által ké­nyesnek tekintett kérdések - például a jövedelemre vagy az adózásra vonatko­zó adatok - ezúttal sem szerepelnek majd az összeírásban. A kormány mostani ülésén az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnökének jelen­tése nyomán alaposan elemezte az idei tényleges árszínvonal alakulását - kö­zölte (a Magyar Rádió kérdésére). A tes­tület azt állapította meg, hogy az eddigi tendenciák alapján az év végéig az egész esztendőre tervezett 7 százalék helyett feltehetőleg 8,7, maximum 9 százalékos áremelkedés lesz. Egy másik kérdés kapcsán kifejtette: a kormány nagyon határozottan törekszik arra, hogy egész működését, szervezetét átvizsgálja, és a helyi közigazgatási szer­vekkel is átvizsgáltassa saját struktúráju­kat. Csütörtökön egybek között erről is hosszú konzultáció zajlott a kormányülé­sen. Ahol szükségtelen kettősségek van­nak a feladatokban, azokat meg kell szüntetni, ha fölösleges csavarok, kere­kek épültek be a tervezetbe, azokat fel kell számolni. S itt semmiféle tekintélyelv nem vezeti a kormányt döntéseinek meg­hozatalánál. A Minisztertanács a mostani ülésen a Nemzeti Színház építésének ügyével is foglalkozott - mondotta Bányász Rezső (ugyancsak a Rádió tudósítójának ér­deklődésére). A kormány újra megerősí­tette azt a szándékot, hogy a Nemzeti Színházat fel kell építeni, és vállalja en­nek érdemi költségeit. Ugyanakkor - elengedő pénz, elfoga­dott terv és megfelelő hely híján - jelen­leg nincs mód a hárommilliárd forintra tervezett beruházás közeli megkezdésé­re. A színházat tehát akkor építjük meg, amikor az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Mivel az eredeti hely ellen városképi és szakmai szempontból szá­mos kifogás merült fel, a Minisztertanács felkérte a Fővárosi Tanács elnökét, vala­mint az építési és a művelődési tárca ve­zetőjét: hirdessenek pályázatot a színház helyének kiválasztására. Ennek eredmé­nyéről és a további feladatokról a kor­mány jövő év december 31 -ig tájékozta­tást kér. Addig is a költségvetés pótolja a társadalmi gyűjtésből az előkészítésre eddig felhasznált összeget, az illetékese­ket pedig arra kötelezi, hogy gondoskod­janak a Nemzeti Színház számláján lévő 220 millió forint értékének a megőrzésé­ről. Továbbra is számítunk az állampol­gárok és külföldön élő honfitársaink tá­mogatására a színház felépítéséhez - hangoztatta Bányász Rezső, s bejelen­tette: a kormány felkéri Szinetár Miklóst, a Magyar Televízió művészeti igazgató­ját, hogy a Nemzeti Színház építését, a szervezőmunkát a jövőben kormánybiz­tosként kísérje figyelemmel. Végül arról a megállapodásról volt szó a tájékoztatón, amelynek értelmében az NSZK támogatást nyújt a magyarországi német nemzetiség kulturális hagyomá­nyainak ápolásához. Bányász Rezső (a Dunántúli Napló ér­deklődésére) elmondta: a támogatás te­rületei között szerepel német nemzetisé­gi és német-magyar tannyelvű iskolák, óvodák építése, felszerelésük korszerű­sítése, a pedagógusok továbbképzése. Ebből segítik majd a szekszárdi német színház működését, a pécsi Lenau-ház felépítését, valamint a magyar felsőokta­tási intézményekben folyó német nyel­voktatás feltételeinek javítását is. (Folytatás az 1. oldalról.) Mihail Gorbacsov zárszavával csütör­tökön Moszkvában véget ért azoknak a pártoknak és mozgalmaknak a találko­zója, amelyek küldöttségekkel képvisel­tetik magukat a nagy októberi szocialista forradalom évfordulós ünnepségein. A szovjet delegációban az a vélemény alakult ki - mondotta az SZKP KB főtitká­ra -, hogy a találkozó igazolta a várako­zásokat. Senki sem vesztett semmit, vi­szont mindannyian nyertünk, gazdagod­tunk a harc tapasztalataival, az eszme­csere tanulságaival. Gorbacsov külön méltatta a találkozó légkörét. Másokká váltunk, mind a ben­nünket körülvevő világ értelmezése, mind pedig kapcsolataink jellege szem­pontjából. A találkozó különböző politikai meggyőződést valló résztvevőit egyesí­tette az a törekvés, hogy részt vegyenek a háborús fenyegetés felszámolásáért, a nemzetközi légkör javításáért folytatott küzdelemben. * Kádár János, az MSZMP főtitkára csü­törtökön a szovjet fővárosban megbe­szélést folytatott Mengisztu Hailé Ma­riammal, az Etióp Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkárával, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság elnöké­vel. * Németh Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke - aki a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulójával kapcsolatos Ha az amerikai szenátus nem ratifikálná a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták visszavonásáról kötendő egyez­ményt, ez bizalmi válságot teremtene a nyugat-európai szövetségesek és az ünnepségsorozaton részt vevő magyar párt- és állami delegáció tagjaként tar­tózkodik a szovjet fővárosban -, csütör­tökön a Moszkva melletti Csillagvárosba látogatott és megtekintette a Jurij Gaga- rinról elnevezett űrhajós kiképző köz­pontot. Útjára elkísérte Rajnai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykö­vete. Vlagyimir Satalov altárbornagy, az űr­hajósegység parancsnoka köszöntötte a vendéget, majd ismertette a létesítmény feladatait. Ezt követően Németh Károly megtekintette a Mir űrállomás és a Kvant asztrofizikai modul pontos modelljét, amelynek segítségével az űrhajósok el­méleti és gyakorlati kiképzése történik. Ugyancsak megismerkedett azzal az ötezer köbméteres kiképző medencével, amelyben a nyílt világűrben végzett mun­kálatokat gyakorolják földi körülmények között az űrhajósok. Jelenleg itt is a Mir-Kvant komplexum makettja áll a súlytalanságot biztosító víz alatt. Az űrál­lomáson 272. napja dolgozik Rjumin pa­rancsnok és Alekszandrov fedélzeti mér­nök. Az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor virágot helyezett el Jurij Gagarin, az első űrhajós emlékművénél, majd megtekintette Csillagváros múzeumát, ahol tájékoztatót hallgatott meg az űrha­józás történetéről, az eddigi legemléke­zetesebb űrrepülésekről, felkereste Jurij Gagarin dolgozószobáját és emléksoro­kat írt a múzeum vendégkönyvébe. A kora délutáni órákban Németh Ká­roly visszatért Moszkvába. Egyesült Államok között - jelentette ki Francois-Xavierde Donnea belga hadügy­miniszter. Hozzáfűzte: Belgium egyébként a ratifikálástól függetlenül elutasítja további amerikai robotrepülőgépek befogadását. „Ismerd meg megyédet” Belgium nem fogad be több robotrepülőgépet A nagy október megújítói A drámaíró Honismereti vetélkedő Szekszárdon A diákok felkészültsége a pedagógusok munkáját is dicséri. A játékvezető And­rás Lászlóné múzeumpedagógus. M. Satrov az életét tette fel arra, hogy az októberi forradalom, a lenini korszak valóságos, történelmileg hiteles képét drámai konfliktusok formájában (hisz ilyenek bőségesen adódtak a szovjet rendszer ifjúkorában) tárja a nézők, olva­sók elé. Ez az elkötelezettség korántsem volt mindig könnyű, hisz irodalmi mun­kássága az úgynevezett „pangás” idő­szakában bontakozott ki, amikor e konf­liktusok hőseinek nevét sem lehetett ki­mondani és - legjobb esetben, ha nem rágalmazták őket - zömük eltűnt a Lenint körülvevő „és mások” a névtelenek tö­megében. A szerző friss, újszerű történe­lemszemlélete a jószemű magyar nézők­nek is feltűnhetett, hisz műveinek néme­lyike magyarul is hozzáférhetővé vált, sőt egyik-másik darabját nélunk is bemutat­ták. Satrov ma divatos író, s egyúttal - bizo­nyára nem alap nélkül - politikai ténye­zőnek is tekintik. Amikor az írószövetség peregyelkinói alkotóházában találkoz­tunk vele, épp egy amerikai forgatócso­portot váltottunk. Ám mindez mit sem vál­toztatott elkötelezettségén, amelyet - megtudtuk - személyes okok is motivál­nak, hisz az író szülei, régi bolsevikok, szintén a sztálini repressziók áldozataivá váltak. Satrov drámaírói munkásságának központi alakja Lenin. Természetesen az ő figurájának értelmezésével kezdődött a beszélgetés. Az író nagyon határozottan fellépett Lenin emberfeletti, istenitő be­mutatása ellen, amelynek elemei ma is elevenek. Hangsúlyozta: Lenin nem szent, s a leninizmus nem vallás, az ilyen megközelítsnek csak a kaszárnyaszo­cializmushoz van, lehet köze. Kitért a régi Lenin-Sztálin párhuzamra is, hangsúlyozva a két történelmi szemé­lyiség ellentétét. A sztálini korszak súlyos csapást mért a szocializmus, az októberi forradalom ügyére. Az 1934-től intézmé­nyesült terrort nem lehet egyszerűen tör­vénysértések sorozatának felfogni, ez jó­val több annál: a forradalom vezérkará­nak lefejezése. A méretekre utalva meg­említette: a párt ve­zető testületéinek (például az 1934- ben, a XVII. párt- kongresszuson megválasztott köz­ponti bizottságnak) döntő többségét megsemmisítették; lefejezték a Vörös Hadsereg vezérka­rát, a külügyi appa­rátust. A represz- sziók óriási károkat okoztak a kultúrá­ban, a tudományban, a pártban s az egész szovjet társadalomban. E kár mér­tékéhez közismert adalék a háború első időszaka, de elgondolhatjuk, miként dol­gozhatott legtapasztaltabb munkatársai nélkül a szovjet diplomácia, milyen haté­kony volt legjobb elméi nélkül a szovjet tudomány. Mindez, úgy gondolom - mondotta Satrov -, a legsúlyosabb bűntett volt a szocializmus ellen. Mégis, sokan úgy vé­lik, hogy Sztálin személye összefonódott a szocialista építés, a honvédő háború nagy győzelmeivel, amiért is Sztálin bírá­lata a szovjet emberek számára szent dolgokat sért. Számunkra, így Satrov, a legszentebb nem egyetlen személy, hanem azok az eszmék, célok, amelyeket maga elé tű­zött a forradalmárok első nemzedéke. Azzal, hogy kimondjuk az igazságot, csak megerősítjük ezek hatását az új nemzedékek tudatában, /^most kibonta­kozó bírálat egy csodálatos tisztulási fo­lyamat. Meg kell végre mondanunk, hogy az októberi forradalom tényleges vezetői nem voltak árulók, idegen hatalmak ügy­nökei, ahogy ezt róluk a sztálini korszak rágalmazói állították. A lenini gárda el fogja foglalni méltó helyét a forradalom, a párt történetében. Határozott és feltétlen rehabilitációjuk egyúttal igazságtétel magával a forradalommal szemben is. Az igazság megismeréséhez hozzátartozik az is, hogy kiadják például a 20-as évek alapvető pártdokumentumait, amelyek megvilágíthatják a fejlődés alternatíváit, amelyekből megérthető, mi, miért történt az ország, a párt életében. A peresztrojka bontakozó folyamata állásfoglalásra készteti az alkotó értelmi­séget, különösen az olyan elkötelezett al­kotókat, mint Satrov, így természetesen szó esett az ö közérzetéről is. „Szeren­csés ember vagyok - mondotta -, mert mindarról ami úgy két éve nálunk törté­nik, azt hittem korábban, hogy nem érem meg, bár a fordulat eljövetelében bíztam. Az elmúlt két esztendő alatt gondolkodó néppé váltunk. Az emberek nyugodtan élnek, szabadon kimondják gondolatai­kat, a tévedéshez is joguk van. Ez óriási dolog. Ám rengeteg a javítanivaló, örök­ségünk az élet bizonyos szféráiban való­ságos Augiász istállója és a javításhoz heraklészi erőfeszítésekre van szükség. A fékező, tehetetlenségi erő gyakran ön­magunkban, a bennünk élő rossz tradí­ciókban van. A forradalmi változások azonban mégis megindultak, s mind job­ban kibontakoznak, mert egyre jobban felismerjük a fékező mechanizmusokat, s teszünk is ellenük. Ami ma történik, az a valódi leninizmushoz való visszatérés. Nincs itt az ideje, s talán szükségtelen is, hogy jelzőkkel minősítsük a mai korsza­kot. Az ilyesmivel az ember gyakran mel­léfog. A megelőző időszakot nagy pan­gásként minősítjük, de annak idején leni­ni útnak nevezték, noha az országban sok olyasmi történt, aminek kevés köze volt a lenini úthoz. Most viszont a tettek lényege összhangban van a szavakkal. Satrov végezetül arról szólt, hogy mun­kássága azért járja körül újra és újra a le­nini időszakot, a forradalom történetét, mert így tudja megérteni a jelen problé­máit, a mai konfliktusok eredetét és kap - talán - lehetőséget arra, hogy némiképp bepillantson a jövőbe. Úgy látja, hogy a leninizmusnak mindig lesz üzenete min­den korok változtatói számára, és mindig veszélyt jelentenek majd ezek a tanítások a konzervatívok számára, járjanak bár forma szerint a „lenini úton". A leninizmus forradalmi lényege és politikai realizmu­sa nem fér össze az öncsalás színes díszleteivel, a liturgikus politikai jelzők­kel. A lenini gondolatok búvópatakja előbb-utóbb felszínre tör, hogy anyagi erővé váljék, ahogy ez napjainkban, a Szovjetunióban történik. Ismered-e eléggé annak a tájnak a múltját, történelmét és kultúráját, amely­ben élsz? Ismered-e eléggé szülőfölde­det? Ahhoz, hogy a kérdésre nyugodt szívvel adhassunk választ, gyakorta ke­vés a megélt tapasztalat, az ismeretszer­zés tudatos formáira is szükség van. A Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum - András Lászlóné múzeumpedagógus kezdeményezésére és szervezésében - még ez év tavaszán hirdetett vetélkedőt „Ismerd meg megyédet” címmel Szek- szárd általános iskoláinak hetedik osztá­lyos diákjai számára. A múzeum szakemberei szerint talán még soha nem mozgatott meg és ösztön­zött tudatos készülésre ennyi diákot a honismerti mozgalom a „hazai berke­ken”, a városon belül. Márciustól májusig közel ötven három­három kisdiákból álló csapat mérte ösz- sze tudását, hogy Tolna megyére vonat­kozó történelmi, kulturális, néprajzi isme­reteiről számot adjon. A nyolc hónapon átivelő, rendszeres felkészülést követelő vetélkedősorozat második állomásán, október elején még 38 csapat maradt „állva”, majd a tegnap délután a mú­zeumban megtartott zárófordulón hat csapat szerepelt a dr. Vadas Ferenc mú­zeumigazgató elnökletével összeülű zsű­ri előtt. A Garay, a II. Számú és az V. Szá­mú Általános Iskolát egy-egy, míg a Kecskés Ferenc utcai IV. Számú Általá­nos Iskolát három csapat is képviselte a döntőn. A maratoni vetélkedösorozat első díja­sa a Zrínyi utcai II. Számú Általános Isko­la Dohóczky Csilla, Kerekes Éva és Bor­dás Gábor által alkotott csapata lett, ők vehették át a győztesnek járó 3000 forin­tos pénzjutalmat, második helyen az V. számú, harmadikon a IV. Számú Általá­nos Iskola csapata végzett. B. R. M. F. Satrov író

Next

/
Oldalképek
Tartalom