Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

1987. november 4. Képújság 3 Az ipar háromnegyedévi fejlődése A KSH adatai szerint az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 2,8 százalékkal emelkedett, ez némi élénkülést jelez az előző két évhez képest, s vala­melyest meghaladja a tervben előirányzott ütemet is. A növekedési ütem azonban negyedévről negyedévre mérséklődött: az I. negyedév­ben 4,3 százalékkal, a II. negyedévben 3,9 százalékkal, a III. negyedévben 0,2 száza­lékkal nőtt a termelés. Az állami vállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékelteb­ben emelkedett, mig az ipari szövetkezetek teljesítményei továbbra is dinamikusan (közel 7 százalékkal) bővültek. Az év hátralévő hónapjaira ismert rendelésállomány alapján összességében az ipari termelés két és fél százalék körüli növekedése várha­tó. A szerkezeti változások továbbra sem kielégítőek, a feldolgozóipar a tervezettnél ki­sebb arányban növelte termékkibocsátását. Kilenc hónap alatt legnagyobb mérték­ben a vegyipar (6,3 százalékkal), a villamosenergia-ipar (4,3 százalékkal) és az épitő- anyagipar (3,8 százalékkal) termelése bővült. Az élelmiszeripar és a gépipar az átlag­nál kissé mérsékeltebben (2,6, illetve 2,1 százalékkal), mig a bányászat, a kohászat és a könnyűipar 1 százalék körüli mértékben növelte termelését. A kereslet bővülése alapján az építési szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari, a műanyagfeldolgozó­ipari, a gázgyártási, az épületasztalos-ipari, valamint a növényolajipari termékek előál­lítása nőtt a leggyorsabban. A belföldi és az exportértékesítés lényegében azonos ütemben nőtt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az utóbbi hónapokban élénkült a kivitel, így az ipari ter­mékek kilenchavi expdrtja folyó árakon számítva 16 százalékkal, mennyiségben pe­dig mintegy 7-8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A nem kielégítő strukturális változásokat tükrözi azonban, hogy a gépipari termékek exportja elmarad a kívánt szinttől, s a kivitel az anyag- és energiaigényes termékek irányába tolódik el. Kedvezőnek tekinthető ugyanakkor a könnyűipari cikkek kivitelének gyors növekedé­se, valamint az, hogy a dollárban számított eladási árak minden ágazatban kisebb-na- gyobb mértékben magasabbak voltak az előző évinél. A rubel elszámolású kivitel mennyisége 1987 első kilenc hónapjában megegyezett az egy évvel ezelőttivel. A belföldi felhasználók részére az elmúlt kilenc hónapban az iparvállalatok 3,1 százalékkal több terméket szállítottak az egy évvel korábbinál. Az utóbbi hónapok­ban tapasztalható erőteljes lakossági vásárlások árufedezetét jórészt még az I. félévi szállítások révén feltöltött kereskedelmi készletek biztosították (ekkor az ipar belke­reskedelmi átadásai 3,7 százalékkal nőttek). A III. negyedév során a belkereskedelem részére szállított áruk mennyisége lényegében változatlan szinten maradt. A leginkább keresett árukat előállító ágazatok közül az épitöanyagipar augusztusban 12 százalék­kal, szeptemberben pedig több mint 50 százalékkal növelte szállításait. A bútoripar ér­tékesítése viszont augusztusban is csak 4 százalékkal nőtt, szeptemberben pedig 7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az ipar értékesítési árai az első háromnegyedévben összességében viszonylag szerény mértékben, 2,7 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítési árak az átlag­hoz közeli arányban (2,5 százalékkal) nőttek, a rubelexport árszínvonala változatlan maradt, míg a dollárexportban közel 8 százalékos növekedés következett be (ebből az árfolyamváltozás hatása mintegy 3,4 százalékra tehető). A belföldi értékesítési árak az I. félévben 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a III. negyedév­ben erősödtek az áremelési törekvések. Az iparban foglalkoztatottak száma az idén a tervezettnél és a korábbiaknál nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal csökkent. Ez főként az egyes ágazatokban elin­dított szerkezeti változásokkal, valamint a létszám-mérséklésre ösztönző keresetsza­bályozással hozható összefüggésbe. Az átlagot jóval meghaladó a kohászati, a könnyűipari és az építőanyagipari vállala­toknál foglalkoztatottak számának csökkenése, s csak a villamosenergia-iparban és az élelmiszeriparban nőtt a létszám. A munkaerő iránti kereslet strúkturája is módosul: a szakképzetlen dolgozók elhelyezkedési lehetőségei szűkülnek, és egyes területe­ken feszültségek alakultak ki. Az iparban dolgozók főmunkaidőből származó havi átlagbére az év eddig eltelt idő­szakában a tervezettnél gyorsabban, közel hét és fél százalékkal növekedett. Az I. fél­évi 6,6 százalékos átlagbér-növekedést július-szeptember hónapokban 9 százalé­kos emelkedés követte. Az ipari termelékenység a korábbi évekénél lényegesen gyorsabban, több mint 5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység minden fő ágazatban javult, leg­nagyobb mértékben a vegyiparban, az építőanyag-iparban és a kohászatban. Az energiaellátás - a növekvő energiafelhasználás ellenére - lényegileg folyamatos volt, az anyagellátás és a belföldi kooperáció azonban több területen akadozott. A korláto­zott tőkés importlehetőségek, valamint a gyakori ütemtelen anyagbeérkezések miatt a végtermék-kibocsátó vállalatok nem mindig tartják be a szállítási szerződésben vállalt határidőket. Szerződésre vagy jövedelemérdekeltségre Boltok, vendéglők új szervezési formában Valamennyiünk érdekében a kereske­delmet felügyelő állami szervek, a nagy­kereskedelmi vállalatok és a fogyasztási szövetkezetek arra törekednek, hogy a vásárlókat minél jobban szolgálják ki. A törekvés már túl van az első év gya­korlati próbáján, sőt, a szekszárdi Skála már a negyedik évet tudja maga mögött a jövedelemérdekeltségi rendszerben. A Sárköz és Vidéke Áfész tíz egységét adta ki szerződésre, illetve jövedelemérde­keltségűre. A szerződéses üzemeltetési forma fő­leg a vendéglátóiparban terjed, míg a jö­vedelem alakulásától függő kereset a boltokra terjed ki. Az elmúlt év volt teljes a tekintetben, hogy értékelni lehet a tíz egység, valamint a Tolnaszöv - lényegé­ben közös szövetkezeti vállalat - egész évi munkáját. Rendkívül érdekes és érté­kes, a jövőben hasznosítható tapasztala­tokat tártak fel, ismertetettek meg a bolto­kat irányító, illetve vezető szakemberek­kel. A gazdasági elemző munka nemcsak az alapadatokra terjedt ki, hanem né­hány esetben igen mélyreható volt. Fi­gyelembe vették az adott egység elmúlt években elért eredményeit és jövedel­mének alakulását egyrészt változatlan áron, másrészről pedig az árrendezések következtében beállott változásokról. A szekszárdi áfész igazgatóságát Tóth József kereskedelmi főosztályvezető tá­jékoztatta e két új üzemeltetési forma tapasztalatairól. A kép meglehetősen ve­gyes. Tíz boltból hét teljesítette a szerző­désben foglaltakat. Többletjövedelem­hez juttatták üzletüket, ugyanakkor a szekszárdi Bartina, a decsi élelmiszer- és a tengelici élelmiszerüzletek ered­ményt nem tudtak felmutatni, illetve a normán felüli leltárhiány vitte el a pénzt. A szekszárdi Skála kivételével élelmi­szerüzletek vállalkoztak az új üzemelési formára. A forgalom sehol sem növeke­dett látványosan, sőt, a tervezett árbevé­telt csak öt boltnak sikerült elérnie. Javuló készletgazdálkodás A kiskereskedelemben igen fontos, hogy az áru forgása miként alakul. A készletgazdálkodást illetően a szóródás igen nagy: a. szekszárdi 18-as, újvárosi ABC 31, az őcsényi és a 43-as csemege 16 nap alatt forgatta meg árukészletét. Az összes boltot figyelembe véve áltagosan két napot gyorsult a készletek mozgása, ez komoly előrelépés, ám a szélsősé­ges értékek azt is tanúsítják, hogy van még sok tartalék. Az új üzemeltetési formák kedvezően hatottak a létszámgazdálkodásra is. Az összes boltot figyelembe véve a termelé­kenység 11 százalékkal nőtt, ugyanak­kor tizenegy fővel kevesebben dolgoztak az említett tíz boltban. A szóródás e tekin­tetben is jelentős, hiszen több helyen nem sikerült a létszámot csökkenteni, a belső árumozgatást, árusítást úgy szer­vezni, hogy kevesebb ember is nagyobb értéket tudjon forgalomba hozni. A nyereség alakulása sem volt egyen­letes. Az egyes boltokkal szemben tá­masztott árrésszint-követelmény hason­ló volt, de a költségszintek különböztek. A költségszintek a nagy szekszárdi ABC- k esetében magasabbak voltak, mint a A közelmúltban rendezték át az osztályokat, így a Skálában a vásárlók könyeb- ben, gyorsabban tudnak vásárolni „vidéki” kisebb üzleteknél, ám ez utób­biaknál az eredmény jobb volt. Ugyanis a bázisév adataira támaszkodtak minde­nütt, s a nagy üzletekben az árnöveke­dés, egyéb költségek emelkedése jelen­tősebb volt, mint a kisebb boltokban. En­nek ellenére, ha százalékpontban néz­zük, akkor a kisebb üzletek esetében a nyereségszint-követelmény magasabb volt, mint az említett három szekszárdi nagy üzlet esetében. Az üzemeltetési forma abban is előre­lépést jelent, hogy önálló árképzési jogot kapott a 18-as, a 13-as és a 43-as ABC, valamint a Skála. A költségek alakulása is sok ellentmondást hord magában. Kö­rülbelül az üzletek fele lefelé, fele fölfelé alakította költségeit, amely tények ugyancsak a nyereség-jövedelem rová­sára mentek. Hogyan alakultak a jövedelmek? Nagyon vegyesen. A decsi 57-es és a ' 82-es tengelici boltokban emelkedett a ráfordítás, a követelményekhez képest kevesebb hasznot hoztak. A szedresi bolt költségcsökkentéssel és minimális árrésnövekedéssel jelentős j eredménynövelést ért el. Az őcsényi bol- • toknak a forgalom-és árrésnövekedés­ből lett többleteredménye. A tengelici nem teljesítette kimunkált tervét. A köles- di bolt a forgalom- és árrésnövekedés mellett megduplázta szerződésében vál­lalt nyereségét. A zombai bolt némi ered­ménytöbbletet ért el a tervezetthez ké­pest. A szekszárdi újvárosi ABC stagnáló forgalom mellett jó árrés-politikával, költ­séggazdálkodással többletjövedelem­hez jutott. A decsi boltnak minden lénye­ges eredményt befolyásoló mutatója romlott, meg sem közelítette az elvárt eredményeket. A 43-as csemege kiugró forgalomnövekedéssel elfogadható ár­résszinttel, jelentős költségcsökkentés­sel a szövetkezet leghatékonyabb egy­sége lett. Az előzetesen számolt 830 ezer forint nyereséget 3,9 millió forintra teljesítette. A szekszárdi Bartina sem érte el a kívánt eredményeket. A Skála jelentős árrésnö­A szekszárdi Skála a megye legna­gyobb áruháza a közel félmilliárd forintos évi forgalmával vekedés ellenére sem tudta ellensúlyoz­ni a költségek növekedéséből adódó hiányosságokat. Jói járt a vásárló is Megállapítható: az az egység tudott je­lentős többletnyereséget elérni, amelyik össze tudta hangolni a forgalom- és az árrésnövekedését bizonyos mértékű költségcsökkentéssel. Összességében az értékelt időszakban a tíz egység a 27,5 millió forintos kereskedelmi nyere­ségből 26,8 millió forintot ért el. Ez az érdekeltségi rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket és mind a szö­vetkezet, mind a dolgozók számításaikat megtalálták. Tegyük hozzá gyorsan: az üzletekben az árukészletek növekedése, választéka a sok nehézségek ellenére sem csökkent - végül a vásárlók is jól jár­tak a jövedelemérdekeltségű üzletek működtetésével. PALKOVACS JENŐ Fotó: Sm MÚZEUMAINK A régi györkönyi német parasztház valamikor Kósa Istvá­né volt. Néhány évvel ezelőtt megvásárolta a tanács, hogy az ott élők - Kuti Imre tanár „vezényletével” - tájházat ren­dezzenek benne. A két lakóépület közé ékelődött - ma már - múzeum keskeny udvarából a földes konyhába, onnan a szintén földes szobákba jutunk. A bejárati ajtó mellett klum­pák, a szobában pacskerok. Az ünneplős csizma a plafon gerendájáról lóg madzagon. A festett bútorok egyik szép darabja az 1832-ből származó láda, de a szíves mécsestől az igazi bölcsőn keresztül az apuka keze munkáját őrző ba- baszoba-bútorig minden megtalálható a nádfedeles györ­könyi házban, ami egy hajdani sváb lakóház emlékét idézi. Érdemes a konyháról külön is szólni, s a teljes felsze­relés közül említeni a korabeli vaslábasokat, a földön álló krumplinyomót, a sz^nesvasalót, avagy a régi kézi őrlő mal­mot, melyet a magyar nyelvterületen sörményként emleget­tek, mivel sót is őröltek vele. Az épület hátsó homlokzatáról hámlik a vakolat, de ezt nyilván azért nem javítják meg, hogy jól látható'legyen az úgynevezett paticsfal. - hm - ez ­A paticsfal, amit szalmából fontak Magyar-szovjet textilipari együttműködés Sikersen indult a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat és a szovjet litván Linasz Lenipari Egyesülés között kialakult együttmű­ködés: a fél éve kötött megállapodás alapján a szovjet fél december végéig összesen 420 ezer négyzetméter pamut-len összetételű szövetet szállít a Buda-Flaxnak, ahonnan en­nek ellentételezésére pamutból és szintetikus szövetből készült gyermekruházati terméke­ket, női és férfidzsekiket és kisebb mennyi­ségben farmerruhákat küldenek. A Linasz így a divatos cikkekből bővítheti választékát, a Buda-Flax pedig több szövethez jut. Erre azért is szükség van, mert a lentermékek iránt foko­zódó hazai és külföldi kereslet kielégítését, a termelés felfutását gyakran gátolja a szűkös alapanyag-ellátás. Az árucsere-akció egyszersmind egy ma­gyar-szovjet vegyes vállalat megalapításának első lépése. A Buda-Flax és a Linasz közötti előrehaladott tárgyalások szerint közös beru­házással szovjet területen egy korszerű textil­üzemet építenek majd, ahol a környék lenter­mését dolgozzák fel a világszínvonalon álló szovjet fonó- és szövőgépekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom