Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

2 Képújság 1987. november 18. Kádár János befejezte belgiumi látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) gyár nép iránti tisztelet is. Hervé Brouhon gondolataihoz kapcsolódva szólt a Ma­gyarország előtt álló feladatokról, ame­lyek megoldására világos, kemény, nyílt program született. Hangsúlyozta: az or­szág adottságaiból kiinduló politika azt diktálja, hogy a problémákat nem elszi­getelten, hanem közös munkával, az együttműködésre kész partnerekkel együtt kell megoldani. A brüsszeli magas szintű találkozóról megállapította: e megbeszéléseken kö­zös szándék és elhatározás nyilvánult meg, hogy tovább bővüljenek a két or­szág kapcsolatai mindkét nép javára. Brüsszel város vezetőinek és lakóinak szóló jókívánságait kifejezve kérte: ezen­túl is járuljanak hozzá a magyar-belga kapcsolatok fejlesztéséhez, a népek jobb megismeréséhez, a barátsághoz és együttműködéshez. A polgármester felkérésére Kádár Já­nos látogatása emlékére bejegyezte ne­vét a város aranykönyvébe. Ezt követően a vendég átnyújtotta a budapesti Halász- bástya bőrbe mintázott képét, az ajándé­kot a polgármester a brüsszeli királyi pa­lota parkját ábrázoló rézkarccal viszo­nozta. A bensőséges hangulatú találkozó után a polgármester és a városi tanács tagjai végigkísérték a magyar vendége­ket a Városháza termein. A Városházán tett látogatás után Kádár János és kísérete a laekeni királyi palotá­ba ment. I. Baldvin király a palota bejára­tánál várta és üdvözölte Kádár Jánost és előbb a kupolacsarnokba kísérte, ahol a \ televízió és a sajtó riporterei gyűltek ösz- sze, majd átmentek a király hivatalának fogadótermébe és megkezdték tanács­kozásukat. Ezután a király és a királyné ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kádár János belgiumi látogatásának második napján, szálláshelyén Louis Van Geyttel, a Belga Kommunista Párt el­nökével találkozott. Az MSZMP főtitkára és a Belga Kom­munista Párt elnöke hasznosnak és eredményesnek minősítette a nagy októ­beri szocialista forradalom 70-ik évfor­dulója alkalmából Moszkvában a kom­munista pártok és a baloldali haladó erők részvételével megtartott tanácskozást. Kiemelték, hogy a széles körű megbe­szélés új feltételeket teremtett a világ haladó erőinek együttműködése, közös fellépése számára. Kádár János és Louis Van Geyt megelégedéssel szólt a két párt jól fejlődő kapcsolatáról. A találkozón részt vett Gecse Attila, az MSZMP Központi Bizottságának osztály­vezető-helyettese. * Kedden délelőtt Várkonyi Péter ma­gyar és Leo Tindemans belga külügymi­niszter tárgyalást folytatott, és magyar­belga egészségügyi és orvostudományi együttműködési egyezményt írt alá. A megállapodás az egészségügyi szervek információ- és dokumentum- cseréjét irányozza elő, továbbá lehetősé­get teremt közös orvostudományi kutatá­sokra, orvostudományi egyesületek és intézetek együttműködésére, szakértők cseréjére és egymás nemzetközi konfe­renciáin való kölcsönös részvételre. * Délután a belga főváros sajtóközpont­jában az MSZMP főtitkára nemzetközi sajtóértekezletet tartott, s ezzel lezárult belgiumi látogatása. Kádár Jánost a ko­ra esti órákban a vendéglátók ünnepé­lyesen búcsúztatták Brüsszelben, aki ezt követően repülőgépen hazautazott Bu­dapestre. Olasz kormányválság Goria kormányalakítási megbízatása Ismét a kereszténydemokrata Giovan­ni Goria kapott megbízást az új olasz kor­mány megalakítására. Francesco Cossi- ga köztársasági elnök kedd délelőtt fe­jezte be három napig tartó konzultációit a politikai pártok képviselőivel, s ezután rögtön hivatalába rendelte - a héhány nappal korábban lemondott - Goriát. A megbízott politikus - aki a szokásnak megfelelően „feltételesen” fogadta el a feladatot - úgy nyilatkozott, hogy megkí­sérli újból „összehozni” az ötpárti szö­vetséget. Cossigának erre a döntésére számíta­ni lehetett, erre korábban már számos jel utalt. Az államfő ugyanis szakított azzal a hagyománnyal, hogy a politikai pártok képviselőit „nagysági sorrendben” fo­gadja. Ezúttal a koalíció pártjainak veze­tőivel tanácskozott először, s csak az­után hallgatta meg a többi politikai erő ál­láspontját. Ennek köszönhetően már hét­fő délután világosan kirajzolódott a „par­lamenti többség” tagjainak közös szán­déka: visszaállítani az ötpárti koalíciót. Rómában továbbra is próbálják kifür­készni, hogy kinek állhatott érdekében e kormányválság kirobbantása. Ismeretes, hogy a kis liberális párt indította el a „lavi­nát" azzal, hogy a múlt hét végén kivonult a kormányból (melyben mindössze egy miniszterrel képviseltette magát). Felme­rült a gyanú, hogy esetleg más erők „búj­tatták fel” a liberálisokat, esetleg a szo­cialisták, de ezt a vádat Bettino Craxi pártja határozottan elutasította. Goria kijelentette, hogy a sürgős, meg­oldásra váró feladatokra való tekintettel már kedd délután megkezdi kormány­alakítási tárgyalásait. Mai kommentárunk Kedvező széllel A Genf bőt tudósító hírmagyarázók ezúttal nem tekintették rossz jelnek, hogy Julii Voroncov és Max Kampelman küldöttségvezetők az eredetileg két napra tervezett megbeszéléseiket kedden is folytatták. Az egyes tárgyalási szakaszokat követő tö­mör kijelentésekben ugyanis újra és újra elhangzott ez a szó: „előrelépés". A keddi hosszabbítást is azzal indokolták, hogy ki akarják használni a mostani lendületet, a „kedvező szelet". S ez önmagában is örvendetes, hiszen Voroncov és Kampel­man nem kisebb feladattal érkezett Genfbe, minthogy pontosítsák a még tisztázan­dó kérdéseket a közepes hatótávolságú és harcászati hadműveleti rakéták felszá­molásáról kötendő szerződésben, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a december 7-én kezdődő csúcstalálkozón ír majd alá. A világ várja a történelmi eseményt, hiszen a két nagyhatalom először készül egy teljes fegyverosztály megsemmisítésére. A korábbi szovjet-amerikai megállapo­dások ugyanis fegyverzetkorlátozási jellegűek voltak, a meglévő szintek befa­gyasztását írták elő, de nem felszámolásukat. Figyelemre méltó, hogy Nyugaton im­már elenyésző kisebbségbe kerülnek azok a hangok, amelyek valamiféle veszélyt vélnek kiolvasni a tervezett szovjet-amerikai egyezményből. Hangnemet változta­tott Lord Carrington, a NATO főtitkára is, aki az Atlanti Szövetség társaságának hétfőn Isztambulban megnyílt közgyűlésén már amiatt aggodalmaskodott, hogy milyen következményei lennének annak, ha a washingtoni törvényhozók megtor­pedóznák a megállapodás aláírását. Margaret Thatcher ugyancsak a hét elején Nagy-Britannia teljes támogatásáról biztosította a december elején aláírandó egyezményt, amely - szavai szerint - fontos lépés lesz egy békésebb és biztonsá­gosabb világ felé. Egyértelműnek látszik, hogy a zavaró hangok ezúttal már nem a mostani eurorakéta-egyezményt, hanem a nukleáris fegyverkorlátozás további folyamatá­nak megkérdőjelezését vették célba. Valójában már megkezdődtek az előkészüle­tek Gorbacsov és Reagan esetleges jövő tavaszi újabb találkozójára is, amelyen a földrészek közötti, tehát az interkontinentális ballisztikus rakéták ötvenszázalékos csökkentéséről írhatnának alá egyezményt. Moszkvában azonban tisztában vannak azzal, hogy ennek csak akkor lenne iga­zán értelme, ha az Egyesült Államok lemondana az úgynevezett Hadászati Védelmi Kezdeményezéséről, az SDI programról. Reagan elnök viszont most hétfőn újra úgy fogalmazott, hogy az SDI-t nem tekinti „alku tárgyának". Ezúttal ismét megvádolta a Szovjetuniót, hogy maga is hatalmas összegeket fordít saját űrfegyverkezési prog­ramjára. Márpedig a szovjet válasz egyértelmű. A napokban egy szovjet tábornok szögezte le, hogy a Szovjetunióban nem dolgoznak az amerikai SDI-nak megfelelő programon. Természetesen Moszkva nem titkolja, hogy Washington hajthatatlan- sága esetén rákényszerül különféle válaszlépésekre. Egyben azt is világossá teszik szovjet részről, hogy nincs kifogásuk az esetleges űrfegyverek elemeivel, egyes összetevőivel folytatott laboratóriumi kísérletek ellen. Ám világosan meg kell húzni a határt, hiszen egyébként a két fél között érvényben lévő nagy fontosságú megállapodás, a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerződés veszti el értelmét. S ily módon megkérdőjelezné, hogy más - így például a december 7-én aláírandó - megállapodás is tartósnak bizonyulhat-e a két nagyhatalom között. ORTUTAY L. GYULA Bécsi beszélgetés Erdős André nagykövettel Az utótalálkozó feladata: az érdekek egyeztetése « Hovatovább egyéves évfordulójához közeledik a helsinki megállapodást alá­író európai országok, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok és Kanada részvé­telével folyó bécsi utótalálkozó. Ha csak az elmúlt hónapok esemé­nyeinek krónikáját nézzük, nem nehéz megállapítanunk az európai biztonság­erősítő intézkedések nemzetközi jelentő­ségét. Míg a bécsi utótalálkozó tárgyalá­sai folynak, addig sokak számára emlé­kezetes marad a Washington-Moszkva közötti tévéhíd, valamint Alois Mock oszt­rák alkancellár látogatása az utótalálko­zón résztvevő országok diplomatáival együtt Kőszegen és Sopronban, s amíg a világ nagyobbik fele keresi a jövőt jelentő megegyezés lehetőségét, addig folytató­dik Irak és Irán háborúja. A bécsi magyar nagykövetség épüle­tében az utótalálkozón részt vevő dele­gációnkat vezető Erdős André nagykö­vettel az eddig történteket, illetve a tár­gyalások következő szakaszának lehe­tőségeit vettük számba.- Nagykövet úr! A politikai megfigye­lők úgy vélik, hogy a tárgyalások eddigi menete, lendülete alábbhagyott. Döcög­ve halad a záródokumentum szerkesz­tése. Hogyan vélekedik ön erről?- Való igaz, hogy a bécsi találkozó ne­gyedik szakaszának megkezdésekor a hangulatot a várakozásteli optimizmus jellemezte. Ezek a jelenségek azt sugall­ták, hogy a további munka lendületesen halad majd. Szeptember közepén aztán nyilvánvalóvá vált, a problémák és a je­lenségek sokkal összetettebbek annál, mint maguk a résztvevők korábban gon­dolták. Kétségtelen, kontraszt van a bé­csi találkozó munkája és a nemzetközi események között. Ez azt jelenti, hogy a szovjet-amerikai tárgyalások légköré­nek enyhülése, szívélyesebbé válása nem mutatkozik meg a bécsi találkozó munkájában. Annyiban érezzük csak, hogy a tárgyalások kellemes légkörben folynak, a diplomáciai kapcsolatok kü­lönböző érintkezési formájában a hangu­lat kiegyensúlyozott, szívélyes, de mind­ez a mi munkánkban egyelőre nem tük­röződik. A két nagyhatalom viszonyának javulása nem befolyásolja automatiku­san a résztvevőket, nem szavatolhat azonnali megegyezést. Csupán a légkört, az atmoszférát javítja, ezáltal meggyorsít­va a megegyezés feltételeit. Ha - tegyük fel - Gorbacsov és Reagan szerdán talál­kozik egymással, korántsem biztos, hogy ez nálunk csütörtökön konkrét meg­egyezések formájában jelentkezni fog.- Mikor kezdődnek a záródokumen­tum szövegezési munkái?- Valójában ezt már februárban meg kellett volna kezdeni, de még szeptem­berben sem került rá a sor. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamata nagyon demokratikus. Har­mincöt szuverén állam érdekeit kell ugyanis egyeztetni. Ennyi állam érdek- egyeztetése persze időt vesz igénybe. Éppen ezért az elmúlt egy év alatt kicsit döcögve haladtak a tárgyalások és elő­reláthatóan a döcögés végigkíséri mun­kánkat.- Mikor kerül sor az úgynevezett „ké­nyes” kérdések, a nemzetiségi és huma­nitárius problémák tárgyalására?- Kényes kérdések vannak és lesznek, amíg össze nem áll a záródokumentum. A legkényesebb problémákra a találkozó záró szakaszában keressük majd a meg­oldást. Ami pillanatnyilag megoldhatat­lan nehézséget jelent, arról közös, együt­tes döntés születik majd, de már az eddi­gi eredmények tükrében.- Eddig melyek voltak a legtöbb időt igénylő napirendi pontok?- A figyelem középpontjában a katonai megegyezés kérdése állt. Amíg a Varsói Szerződés javaslatokat, kezdeményezé­seket tett, addig a NATO-országok - kü­lönböző meggondolásokból és az egy­más közötti taktikai egyeztetésekből fa­kadóan - nem tudtak ellenjavaslatot az asztalra tenni. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet katonai szempontból a hagyományos fegyver­zetkorlátozás érinti. Július utolsó napjai­ban tették meg a NATO-országok erre vonatkozó javaslataikat. Már maga ez a tény is lassulást okozott. A továbbiakban e kompromisszum keresésekről beszél­hetünk. A tárgyalások folyamán el kell jutnunk egy középutas megoldásig, amely mind a két félnek megfelelő lesz. Az emberi jogok kérdéskörében sem mentek úgy a dolgok, ahogy azt koráb­ban gondoltuk. Ez is hosszabb időt vesz majd igénybe, míg végül kikristályosod­nak a közös megegyezés szempontjai. Pillanatnyilag a humanitárius területen tapasztalható mégis a legnagyobb lema­radás. Katonai téren minden egyes eszemcsere kis lépéssel előbbre viszi ügyünket. Képletesen szólva, fegyverzet- csökkentési kérdésekben lehet látni az alagút végén a fényt, míg humanitárius területen még nem.- Köztudott, hogy a részt vevő orszá­gok között, azonos tömbön belül is van érdekellentét. Gondolok itt a török-gö­rög égei-tengeri vitára.- Ez a találkozón nem tömbközi fórum, itt harmincöt ország vesz részt, ebből a ti­zenhat NATO és hét Varsói Szerződés­hez tartozó államon kívül a többi semle­ges vagy el nem kötelezett. Ezért mi azt mondjuk, a vitákat intézzék el az or­szágok egymás között, az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten kívül. Mi, illetve az egyes szövetségek két ország vitájában nem foglalunk állást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az azonos érdekek egyeztetése fog elvezetni a kö­zös megegyezéshez.- És ez mikorra várható?- A szerkesztő munka terén ez év vé­géig minden bizonnyal sikerül konkrét eredményeket elérni, előre tudunk ha­ladni a záródokumentum megszövege­zésében. De a találkozó befejezésének időpontját én nem merném az év végé­ben megadni. SOÓS TAMÁS Az európai biztonságról folyó tanácskozások jelenlegi színhelye az új konferen­ciaközpont PANORÁMA BUDAPEST - Kedden munkalátoga­tásra hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerző­dés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. * Németh Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban üdvözölte Zin el-Abidin ben Alit, a Tunéziai Köztársaság új államfőjét. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Hédi Bakus miniszterelnöknek, Várkonyi Péter külügyminiszter Mahmud Mesztiri külügyminiszternek küldött üdvözlő táv­iratot. MOSZKVA - A szovjet kormány elnö­ke Indiában tesz majd látogatást. Mint a szovjet külügyminisztérium szóvivője el­mondta, Nyikolaj Rizskov a szovjet feszti­vál megnyitására utazik Új-Delhibe. (Ez a fesztivál viszonzása az egyéves szovjet­unióbeli India-fesztiválnak.) GENF - Az eredeti menetrendtől elté­rően kedden is folytatódtak Genfben a szovjet-amerikai tárgyalások a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműve­leti rakéták teljes felszámolásáról köten­dő szerződésről. Julij Voroncov kedden találkozott Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettessel is, akivel a csúcs előkészítésének jegyében regio­nális kérdésekről folytatott megbeszé­lést. WASHINGTON - Reagan amerikai elnök ismét kijelentette, hogy „nem tekin­ti alku tárgyának” űrfegyverkezési prog­ramját, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést. Azzal érvelt az űrfegy­verkezés mellett, hogy az „a legjobb biz­tosíték az esetleges csalások ellen”. Azt is kijelentette, hogy a szovjet fél „milliár- dokat áldoz saját űrfegyverkezési prog­ramjára” és „egyedül a katonai lézerek kifejlesztésén tízezernél több tudósa munkálkodik”. VARSÓ - A lengyel hatóságok - az érvényes törvények szellemében - a jö­vőben sem kívánják engedélyezni a Len­gyel Szocialista Párt (PPS) újjáalakulá­sát, amelyre néhány nappal ezelőtt tör­tént kísérlet, de a gyűlés résztvevőit letar­tóztatták. A Lengyel Szocialista Párt 1948-ban egyesült a Lengyel Munkás­párttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom