Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
2 Képújság 1987. november 18. Kádár János befejezte belgiumi látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) gyár nép iránti tisztelet is. Hervé Brouhon gondolataihoz kapcsolódva szólt a Magyarország előtt álló feladatokról, amelyek megoldására világos, kemény, nyílt program született. Hangsúlyozta: az ország adottságaiból kiinduló politika azt diktálja, hogy a problémákat nem elszigetelten, hanem közös munkával, az együttműködésre kész partnerekkel együtt kell megoldani. A brüsszeli magas szintű találkozóról megállapította: e megbeszéléseken közös szándék és elhatározás nyilvánult meg, hogy tovább bővüljenek a két ország kapcsolatai mindkét nép javára. Brüsszel város vezetőinek és lakóinak szóló jókívánságait kifejezve kérte: ezentúl is járuljanak hozzá a magyar-belga kapcsolatok fejlesztéséhez, a népek jobb megismeréséhez, a barátsághoz és együttműködéshez. A polgármester felkérésére Kádár János látogatása emlékére bejegyezte nevét a város aranykönyvébe. Ezt követően a vendég átnyújtotta a budapesti Halász- bástya bőrbe mintázott képét, az ajándékot a polgármester a brüsszeli királyi palota parkját ábrázoló rézkarccal viszonozta. A bensőséges hangulatú találkozó után a polgármester és a városi tanács tagjai végigkísérték a magyar vendégeket a Városháza termein. A Városházán tett látogatás után Kádár János és kísérete a laekeni királyi palotába ment. I. Baldvin király a palota bejáratánál várta és üdvözölte Kádár Jánost és előbb a kupolacsarnokba kísérte, ahol a \ televízió és a sajtó riporterei gyűltek ösz- sze, majd átmentek a király hivatalának fogadótermébe és megkezdték tanácskozásukat. Ezután a király és a királyné ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kádár János belgiumi látogatásának második napján, szálláshelyén Louis Van Geyttel, a Belga Kommunista Párt elnökével találkozott. Az MSZMP főtitkára és a Belga Kommunista Párt elnöke hasznosnak és eredményesnek minősítette a nagy októberi szocialista forradalom 70-ik évfordulója alkalmából Moszkvában a kommunista pártok és a baloldali haladó erők részvételével megtartott tanácskozást. Kiemelték, hogy a széles körű megbeszélés új feltételeket teremtett a világ haladó erőinek együttműködése, közös fellépése számára. Kádár János és Louis Van Geyt megelégedéssel szólt a két párt jól fejlődő kapcsolatáról. A találkozón részt vett Gecse Attila, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. * Kedden délelőtt Várkonyi Péter magyar és Leo Tindemans belga külügyminiszter tárgyalást folytatott, és magyarbelga egészségügyi és orvostudományi együttműködési egyezményt írt alá. A megállapodás az egészségügyi szervek információ- és dokumentum- cseréjét irányozza elő, továbbá lehetőséget teremt közös orvostudományi kutatásokra, orvostudományi egyesületek és intézetek együttműködésére, szakértők cseréjére és egymás nemzetközi konferenciáin való kölcsönös részvételre. * Délután a belga főváros sajtóközpontjában az MSZMP főtitkára nemzetközi sajtóértekezletet tartott, s ezzel lezárult belgiumi látogatása. Kádár Jánost a kora esti órákban a vendéglátók ünnepélyesen búcsúztatták Brüsszelben, aki ezt követően repülőgépen hazautazott Budapestre. Olasz kormányválság Goria kormányalakítási megbízatása Ismét a kereszténydemokrata Giovanni Goria kapott megbízást az új olasz kormány megalakítására. Francesco Cossi- ga köztársasági elnök kedd délelőtt fejezte be három napig tartó konzultációit a politikai pártok képviselőivel, s ezután rögtön hivatalába rendelte - a héhány nappal korábban lemondott - Goriát. A megbízott politikus - aki a szokásnak megfelelően „feltételesen” fogadta el a feladatot - úgy nyilatkozott, hogy megkísérli újból „összehozni” az ötpárti szövetséget. Cossigának erre a döntésére számítani lehetett, erre korábban már számos jel utalt. Az államfő ugyanis szakított azzal a hagyománnyal, hogy a politikai pártok képviselőit „nagysági sorrendben” fogadja. Ezúttal a koalíció pártjainak vezetőivel tanácskozott először, s csak azután hallgatta meg a többi politikai erő álláspontját. Ennek köszönhetően már hétfő délután világosan kirajzolódott a „parlamenti többség” tagjainak közös szándéka: visszaállítani az ötpárti koalíciót. Rómában továbbra is próbálják kifürkészni, hogy kinek állhatott érdekében e kormányválság kirobbantása. Ismeretes, hogy a kis liberális párt indította el a „lavinát" azzal, hogy a múlt hét végén kivonult a kormányból (melyben mindössze egy miniszterrel képviseltette magát). Felmerült a gyanú, hogy esetleg más erők „bújtatták fel” a liberálisokat, esetleg a szocialisták, de ezt a vádat Bettino Craxi pártja határozottan elutasította. Goria kijelentette, hogy a sürgős, megoldásra váró feladatokra való tekintettel már kedd délután megkezdi kormányalakítási tárgyalásait. Mai kommentárunk Kedvező széllel A Genf bőt tudósító hírmagyarázók ezúttal nem tekintették rossz jelnek, hogy Julii Voroncov és Max Kampelman küldöttségvezetők az eredetileg két napra tervezett megbeszéléseiket kedden is folytatták. Az egyes tárgyalási szakaszokat követő tömör kijelentésekben ugyanis újra és újra elhangzott ez a szó: „előrelépés". A keddi hosszabbítást is azzal indokolták, hogy ki akarják használni a mostani lendületet, a „kedvező szelet". S ez önmagában is örvendetes, hiszen Voroncov és Kampelman nem kisebb feladattal érkezett Genfbe, minthogy pontosítsák a még tisztázandó kérdéseket a közepes hatótávolságú és harcászati hadműveleti rakéták felszámolásáról kötendő szerződésben, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a december 7-én kezdődő csúcstalálkozón ír majd alá. A világ várja a történelmi eseményt, hiszen a két nagyhatalom először készül egy teljes fegyverosztály megsemmisítésére. A korábbi szovjet-amerikai megállapodások ugyanis fegyverzetkorlátozási jellegűek voltak, a meglévő szintek befagyasztását írták elő, de nem felszámolásukat. Figyelemre méltó, hogy Nyugaton immár elenyésző kisebbségbe kerülnek azok a hangok, amelyek valamiféle veszélyt vélnek kiolvasni a tervezett szovjet-amerikai egyezményből. Hangnemet változtatott Lord Carrington, a NATO főtitkára is, aki az Atlanti Szövetség társaságának hétfőn Isztambulban megnyílt közgyűlésén már amiatt aggodalmaskodott, hogy milyen következményei lennének annak, ha a washingtoni törvényhozók megtorpedóznák a megállapodás aláírását. Margaret Thatcher ugyancsak a hét elején Nagy-Britannia teljes támogatásáról biztosította a december elején aláírandó egyezményt, amely - szavai szerint - fontos lépés lesz egy békésebb és biztonságosabb világ felé. Egyértelműnek látszik, hogy a zavaró hangok ezúttal már nem a mostani eurorakéta-egyezményt, hanem a nukleáris fegyverkorlátozás további folyamatának megkérdőjelezését vették célba. Valójában már megkezdődtek az előkészületek Gorbacsov és Reagan esetleges jövő tavaszi újabb találkozójára is, amelyen a földrészek közötti, tehát az interkontinentális ballisztikus rakéták ötvenszázalékos csökkentéséről írhatnának alá egyezményt. Moszkvában azonban tisztában vannak azzal, hogy ennek csak akkor lenne igazán értelme, ha az Egyesült Államok lemondana az úgynevezett Hadászati Védelmi Kezdeményezéséről, az SDI programról. Reagan elnök viszont most hétfőn újra úgy fogalmazott, hogy az SDI-t nem tekinti „alku tárgyának". Ezúttal ismét megvádolta a Szovjetuniót, hogy maga is hatalmas összegeket fordít saját űrfegyverkezési programjára. Márpedig a szovjet válasz egyértelmű. A napokban egy szovjet tábornok szögezte le, hogy a Szovjetunióban nem dolgoznak az amerikai SDI-nak megfelelő programon. Természetesen Moszkva nem titkolja, hogy Washington hajthatatlan- sága esetén rákényszerül különféle válaszlépésekre. Egyben azt is világossá teszik szovjet részről, hogy nincs kifogásuk az esetleges űrfegyverek elemeivel, egyes összetevőivel folytatott laboratóriumi kísérletek ellen. Ám világosan meg kell húzni a határt, hiszen egyébként a két fél között érvényben lévő nagy fontosságú megállapodás, a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerződés veszti el értelmét. S ily módon megkérdőjelezné, hogy más - így például a december 7-én aláírandó - megállapodás is tartósnak bizonyulhat-e a két nagyhatalom között. ORTUTAY L. GYULA Bécsi beszélgetés Erdős André nagykövettel Az utótalálkozó feladata: az érdekek egyeztetése « Hovatovább egyéves évfordulójához közeledik a helsinki megállapodást aláíró európai országok, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével folyó bécsi utótalálkozó. Ha csak az elmúlt hónapok eseményeinek krónikáját nézzük, nem nehéz megállapítanunk az európai biztonságerősítő intézkedések nemzetközi jelentőségét. Míg a bécsi utótalálkozó tárgyalásai folynak, addig sokak számára emlékezetes marad a Washington-Moszkva közötti tévéhíd, valamint Alois Mock osztrák alkancellár látogatása az utótalálkozón résztvevő országok diplomatáival együtt Kőszegen és Sopronban, s amíg a világ nagyobbik fele keresi a jövőt jelentő megegyezés lehetőségét, addig folytatódik Irak és Irán háborúja. A bécsi magyar nagykövetség épületében az utótalálkozón részt vevő delegációnkat vezető Erdős André nagykövettel az eddig történteket, illetve a tárgyalások következő szakaszának lehetőségeit vettük számba.- Nagykövet úr! A politikai megfigyelők úgy vélik, hogy a tárgyalások eddigi menete, lendülete alábbhagyott. Döcögve halad a záródokumentum szerkesztése. Hogyan vélekedik ön erről?- Való igaz, hogy a bécsi találkozó negyedik szakaszának megkezdésekor a hangulatot a várakozásteli optimizmus jellemezte. Ezek a jelenségek azt sugallták, hogy a további munka lendületesen halad majd. Szeptember közepén aztán nyilvánvalóvá vált, a problémák és a jelenségek sokkal összetettebbek annál, mint maguk a résztvevők korábban gondolták. Kétségtelen, kontraszt van a bécsi találkozó munkája és a nemzetközi események között. Ez azt jelenti, hogy a szovjet-amerikai tárgyalások légkörének enyhülése, szívélyesebbé válása nem mutatkozik meg a bécsi találkozó munkájában. Annyiban érezzük csak, hogy a tárgyalások kellemes légkörben folynak, a diplomáciai kapcsolatok különböző érintkezési formájában a hangulat kiegyensúlyozott, szívélyes, de mindez a mi munkánkban egyelőre nem tükröződik. A két nagyhatalom viszonyának javulása nem befolyásolja automatikusan a résztvevőket, nem szavatolhat azonnali megegyezést. Csupán a légkört, az atmoszférát javítja, ezáltal meggyorsítva a megegyezés feltételeit. Ha - tegyük fel - Gorbacsov és Reagan szerdán találkozik egymással, korántsem biztos, hogy ez nálunk csütörtökön konkrét megegyezések formájában jelentkezni fog.- Mikor kezdődnek a záródokumentum szövegezési munkái?- Valójában ezt már februárban meg kellett volna kezdeni, de még szeptemberben sem került rá a sor. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamata nagyon demokratikus. Harmincöt szuverén állam érdekeit kell ugyanis egyeztetni. Ennyi állam érdek- egyeztetése persze időt vesz igénybe. Éppen ezért az elmúlt egy év alatt kicsit döcögve haladtak a tárgyalások és előreláthatóan a döcögés végigkíséri munkánkat.- Mikor kerül sor az úgynevezett „kényes” kérdések, a nemzetiségi és humanitárius problémák tárgyalására?- Kényes kérdések vannak és lesznek, amíg össze nem áll a záródokumentum. A legkényesebb problémákra a találkozó záró szakaszában keressük majd a megoldást. Ami pillanatnyilag megoldhatatlan nehézséget jelent, arról közös, együttes döntés születik majd, de már az eddigi eredmények tükrében.- Eddig melyek voltak a legtöbb időt igénylő napirendi pontok?- A figyelem középpontjában a katonai megegyezés kérdése állt. Amíg a Varsói Szerződés javaslatokat, kezdeményezéseket tett, addig a NATO-országok - különböző meggondolásokból és az egymás közötti taktikai egyeztetésekből fakadóan - nem tudtak ellenjavaslatot az asztalra tenni. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet katonai szempontból a hagyományos fegyverzetkorlátozás érinti. Július utolsó napjaiban tették meg a NATO-országok erre vonatkozó javaslataikat. Már maga ez a tény is lassulást okozott. A továbbiakban e kompromisszum keresésekről beszélhetünk. A tárgyalások folyamán el kell jutnunk egy középutas megoldásig, amely mind a két félnek megfelelő lesz. Az emberi jogok kérdéskörében sem mentek úgy a dolgok, ahogy azt korábban gondoltuk. Ez is hosszabb időt vesz majd igénybe, míg végül kikristályosodnak a közös megegyezés szempontjai. Pillanatnyilag a humanitárius területen tapasztalható mégis a legnagyobb lemaradás. Katonai téren minden egyes eszemcsere kis lépéssel előbbre viszi ügyünket. Képletesen szólva, fegyverzet- csökkentési kérdésekben lehet látni az alagút végén a fényt, míg humanitárius területen még nem.- Köztudott, hogy a részt vevő országok között, azonos tömbön belül is van érdekellentét. Gondolok itt a török-görög égei-tengeri vitára.- Ez a találkozón nem tömbközi fórum, itt harmincöt ország vesz részt, ebből a tizenhat NATO és hét Varsói Szerződéshez tartozó államon kívül a többi semleges vagy el nem kötelezett. Ezért mi azt mondjuk, a vitákat intézzék el az országok egymás között, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kívül. Mi, illetve az egyes szövetségek két ország vitájában nem foglalunk állást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az azonos érdekek egyeztetése fog elvezetni a közös megegyezéshez.- És ez mikorra várható?- A szerkesztő munka terén ez év végéig minden bizonnyal sikerül konkrét eredményeket elérni, előre tudunk haladni a záródokumentum megszövegezésében. De a találkozó befejezésének időpontját én nem merném az év végében megadni. SOÓS TAMÁS Az európai biztonságról folyó tanácskozások jelenlegi színhelye az új konferenciaközpont PANORÁMA BUDAPEST - Kedden munkalátogatásra hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. * Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Zin el-Abidin ben Alit, a Tunéziai Köztársaság új államfőjét. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Hédi Bakus miniszterelnöknek, Várkonyi Péter külügyminiszter Mahmud Mesztiri külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. MOSZKVA - A szovjet kormány elnöke Indiában tesz majd látogatást. Mint a szovjet külügyminisztérium szóvivője elmondta, Nyikolaj Rizskov a szovjet fesztivál megnyitására utazik Új-Delhibe. (Ez a fesztivál viszonzása az egyéves szovjetunióbeli India-fesztiválnak.) GENF - Az eredeti menetrendtől eltérően kedden is folytatódtak Genfben a szovjet-amerikai tárgyalások a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták teljes felszámolásáról kötendő szerződésről. Julij Voroncov kedden találkozott Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettessel is, akivel a csúcs előkészítésének jegyében regionális kérdésekről folytatott megbeszélést. WASHINGTON - Reagan amerikai elnök ismét kijelentette, hogy „nem tekinti alku tárgyának” űrfegyverkezési programját, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést. Azzal érvelt az űrfegyverkezés mellett, hogy az „a legjobb biztosíték az esetleges csalások ellen”. Azt is kijelentette, hogy a szovjet fél „milliár- dokat áldoz saját űrfegyverkezési programjára” és „egyedül a katonai lézerek kifejlesztésén tízezernél több tudósa munkálkodik”. VARSÓ - A lengyel hatóságok - az érvényes törvények szellemében - a jövőben sem kívánják engedélyezni a Lengyel Szocialista Párt (PPS) újjáalakulását, amelyre néhány nappal ezelőtt történt kísérlet, de a gyűlés résztvevőit letartóztatták. A Lengyel Szocialista Párt 1948-ban egyesült a Lengyel Munkáspárttal.
