Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
1987. október 3. , TOLNA \ 8 "KÉPÚJSÁG ★ HORIZOnT^ 70 év A szovjet kultúra októbertől napjainkig A Ruszlán, a világ legnagyobb repülőgépe ANTONOVÉK ÓRIÁSA A Szovjetunióban az elmúlt hét évtized alatt szorosan összekapcsolódott a szocializmus és a kultúra. Visszatekintve pontosabban látni azokat a kétségtelen eredményeket és hibákat, amelyek ezt az utat kísérték. A forradalom előtt, 1917-ben úgy vélték, hogy az európai országrészen 270, az ázsiai távoli határkörzetekben 4600 évre van szükség ahhoz, hogy megtanítsák írni-olvasni az analfabéta Oroszországot. A szocialista forradalom két évtized alatt felszámolta az Írástudatlanságot. Sok népnek és nemzetiségnek nem volt saját ábécéje, sem hivatásos művészete. A forradalom előtti Oroszországban 13 nyelven adtak ki irodalmat. Csupán 9 népnek voltak hivatásos színházi együttesei, amelyek anyanyelvükön játszottak. Október után 50 nép írásbeliségét teremtettük meg. Ma a Szovjetunióban 89 nyelven jelentetnek meg szépirodalmat és 47 nyelven játszanak a színházak. Kazahsztánban például a forradalom előtt egyáltalán nem volt színház, ma 36 hivatásos együttes tart előadásokat. A forradalom előtt az észteknek elképzelésük sem volt például az üzbég, a tadzsigoknak a grúz kultúráról. Ma minden nemzeti művészet saját forrásai mellett mások szellemi kincseiből is merít. Az októberi forradalom életre hívta az új típusú, szocialista orientációjú, más világnézetű művészt. Minden rendű és rangú vezető odafigyel a művész értelmiség szavára. Presztízse hallatlanul megnőtt és tovább növekszik, különösen érezhető ez ma, az átalakítás időszakában, amikor mind aktívabb szerepet játszanak az írók, a filmesek, a színházművészek. A Világbank 121,5 millió dolláros hitelt nyújt Jugoszláviának az európai országokat a közel-keleti államokkal összekötő tranzit autópálya építéséhez. A Jugoszlávián áthaladó autópálya tervezett hossza 1183,5 kilométer. Eddig 547,8 kilométer épült meg, az útvonal 46,2 százaléka. A többit 1992-ig építik meg. Az idén 139 kilométernyi pálya- szakaszt adtak át egy alagúttal együtt, az osztrák határ közelében. A tranzit útvonal szükségességét bizonyítja, hogy a már meglévő szakaszán a forgalom 35-40 százalékát külföldi Sokszor mondogatják még ma is, hogy a néptömegek képtelenek eljutni •a magasrendü művészetig, így az úgynevezett tömegeknek szánt kultúra számukra a lehető legjobb. Az októberi forradalom bebizonyította a borúlátóknak, hogy az egyszerű nép is képes befogadni a bonyolult művészetet, az igazi irodalmat, a komolyzenét. Jellemző, hogy 1918-ban, az ellenforradalommal vívott élet-halálharc idején, az éhség és a pusztulás közepette a számárai - ma kujbisevi nyomdában adták ki Dante Új élet című önéletírásának orosz fordítását. John Reed amerikai újságíró megjegyezte, hogy az új Oroszországban olyan szenvedéllyel vetik magukat az emberek a nyomtatott betűre, ahogy a száraz homok beissza a vizet. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió ma világelső a színházlátogatások, és a koncert hallgatóság számát tekintve. A szocialista forradalom egyértelművé tette, miként értékeli a szellemi örökséget, amikor elsőként létrehozta a múlt emlékeinek állami védelmi rendszerét. A világon először a Szovjetunióban jelent meg a védett műemlékövezet és a szabályozott beépítésű körzet. Lenin maga rendkívül nagy figyelmet fordított erre és sokat tett a műemlékvédelemért. Különféle balos csoportok a határozatok ellenére sok palotát és templomot leromboltak és történtek hasonló cselekedetek a sztálini személyi kultusz idején, sőt mans vannak ennek jelei. De most nem olyan könnyű akár egy kisebb értéket képviselő épületet lebontani, mert az emberek megakadályozzák. A nyilvánosság minden bizonnyal segít megoldani ezt a problémát. A kulturális átalakítás velejárója, hogy megváltozott a légkör a művészetben, kisebb lett a bürokrácia, több az alkotószellem és kevesebb az önbiztosítás. autók teszik ki. Egyes szakaszokon naponta 4-13 ezer gépkocsi halad át. A számítások szerint az autópálya elkészültével naponta mintegy 15 ezer gépkocsi fog keresztülhaladni rajta. A világbanki hitel egy részét elsőosztályú autóutak építésére és az úthálózat bővítésére költik. Az elképzelések szerint a kölcsön bizonyos hányadát egy olyan autóút kialakítására fordítják, amely a Velebit-hegységtől délre, két folyó völgyében vezet a természetkedvelő autós turisták kedvelt kirándulóhelyére, a plitvicei tavakhoz. Az AN-124 (Ruszlán) teherszállító repülőgép új világrekordot állított fel: 25 óra 30 perc alatt több mint 20 ezer kilométeres távolságot tett meg. A gépet az Antonov nevét viselő kijevi kísérleti tervezőirodában fejlesztették ki. A tervezőirodában fejlesztették ki. A tervezőiroda főkonstruktőre, P. V. Bala- bujev válaszol az APN tudósítójának kérdéseire.- Az AN-124 teherbíró képesssége felér egy kisebb vonatszerelvénnyel. Hogyan született egy ilyen gép létrehozásának az ötlete?- A válaszhoz elég csak pillantást vetni a Szovjetunió térképére. Országunk kelet-nyugati irányban 10 ezer kilométer. Amikor a hatvanas években megkezdődött Nyugat-Szibéria legfontosabb kőolaj- és földgázlelőhelyeinek kitermelése, szükségessé vált olyan nagy terhelhetőségü repülőgépek kifejlesztése is, amelyek alkalmasak nagyméretű, előregyártott eszközök és berendezések szállítására. Ekkor ezt a feladatot az Oleg Antonov vezette kijevi intézetben kifejlesztett 20 tonna teherbírású AN-12-esek, illetve a 80 tonna teherbírású AN-22-sek („Anteuszok”) oldották meg. Idővel azonban újabb, nagyobb termelékenységű és nagyobb méretű műszaki berendezések születtek, most a meglévők már nem rendelkeztek a megfelelő teherbíró képességgel. A kijevi tervezőiroda kapta feladatul, hogy rövid időn belül nagy teherbírású szállítórepülőgépeket hozzon létre. Alig több mint négy esztendő elteltével sor került az Oleg Antonov által Ruszlánnak keresztelt AN-124 első próbarepülésére.- Műszaki szempontból mik az új gép legfontosabb jellemzői?- Az AN-124 korszerűségét tekintve egyedülálló a világon: másfélszeresen felülmúlva a „Galaxy” világcsúcsát, tizenegy kilométeres magasságba emelt 170 tonna súlyt. (A „Galaxy” 111,5 tonna súlyt kétkilométeres magasságba emelt.) Hossza 69,5 méter, a szárnyak fesztávolsága 73,6 méter. Ennél nagyobb repülőgép nincs a világon. Az adatokhoz tartozik, hogy 36 méter hoszszúságú rakterében autóbuszok, teherautók, traktorok, exkavátorok két sorban helyezhetők el. A sokkerekes futómű lehetővé teszi a betonozott leszállópályák mellett a megfelelő méretű füves repülőtereken való le- és felszállást is. A ki- és berakodás a gép mindkét oldalán történhet. Fontos tény a gép üzemeltetésének gazdaságossága. Két-háromezer tonna áru elszállítására az ország központi területéről Távol-Keletre az AN-124 harmadannyi üzemanyagot használ fel, mint az AN-22 vagy az IL-76. A négy sugárhajtómű óránkénti 850 kilométeres utazósebességet biztosit.- A tervezőirodában gondolom már a jövő repülőgépének tervein dolgoznak. Milyen lesz az új gép?- A kétezredik év fejlesztése során figyelembe vesszük a repülőgépépítéssel kapcsolatos előrejelzéseket. Legfontosabb feladataink közé tartozik a jövő repülőgépeinek gazdaságossági paramétereit fokozni. Ide tartozik a tonna/ kilométer önköltség és az üzemanyagfelhasználás. Véleményünk szerint a kétezredik év gépeinél ezek a paraméterek 30-50 százalékkal javíthatók a jelenlegiekkel szemben. A jövő repülőgépeinél korszerűbb aerodinamikai megoldások és új fémes és nemfémes anyagok kerülnek fel- használásra. Tervezzük a többi között nemfémes konstrukciós elemek alkalmazását a merevítő szerkezeteknél, amellyel jelentős súlycsökkenés érhető el a repülőgépeknél. Bővül a számítástechnikai eszközök alkalmazási köre, minden rendszert miniszámítógép vezérel. Természetesen korszerűbbek lesznek a hajtóművek is. Nem kizárt, hogy eljön a ventillátor-légcsavaros hajtóművek ideje, ami rendkívül nagy üzem- anyag-megtakaritást jelentene. Lehetőség van a „Ruszlánt” is meghaladó teherbíró képességű repülőgépek létrehozására. A kérdést gazdasági megfontolások döntik el: szükség van-e rá, kifizetődő-e? VLAGYIMIR KOLINYKO Rakterében autóbuszok, teherautók, traktorok, exkavátorok két sorban he- ' lyezhetők el Új tranzit autópálya Miért kell átalakítani a gazdaságirányítást A Szovjetunióban kialakult gyakorlat szerint, a tudományos-műszaki haladás fejlesztését alárendelik az ágazati céloknak és feladatoknak. Ennek eredményeként sok, az egész népgazdaság szempontjából fontos találmány gyakran nem terjed el széleskörűen, mivel akadályozza az ágazati, hatósági szemlélet. E sorok szerzője még 1982-ben a következő javaslatot tette: ahhoz, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményeit hatékonyan lehessen felhasználni, szüntessék meg a hatósági elszigeteltséget. Ebben az esetben nemcsak arról van szó, hogy a kutatóintézeteket szabadítsák fel az ágazati hatósági alárendeltség alól (ezt a variációt sem zárták ki), hanem arról is, hogy egyesítsék a profilban egymáshoz közel álló minisztériumokat és hatóságokat. Ennek az ötletnek voltak támogatói és ellenzői is. Az egyik miniszter a szerteágazó komplexum ellen a következőképpen érvelt: az ő ágazatában jól mennek a dolgok, következésképpen, nem kell átalakítani a meglévő irányítást, hanem csak tökéletesíteni kell azt. És valóban, az ötéves tervidőszak alatt ennek a minisztériumnak a vállalatainál a munka termelékenysége 129,4 százalékra nőtt. A másik mutató - a termelés volumene - az ötéves tervidőszak végére 200 százalékot tett ki, azaz kétszeresére növekedett. A miniszter ezeket a sikereket az ágazati irányítás hatékonyságával magyarázta. Azonban ezt másképpen kell megítélni, mert a termelés volumene megduplázódott ugyan, de milyen áron? A beruházások háromszorosukra duzzadtak. A ráfordítások sokkal gyorsabban növekedtek, mint az eredmények. Ebből is láthatjuk, hogy ugyanazokból a tényezőkből különböző következtetésekre juthatunk. A miniszter nem értékelte a tényeket a gazdasági kritériumok alapján: mibe kerül a növekedés és mekkora annak üteme a szükségletek szempontjából? Az, amivel ő elégedett volt, a gyakorlatban a fejlődés extenzív módját jelenti, ami a tartalékok „feléléséhez” vezet. Az irányítás hatékonyságának értékelése a gazdasági helyzettől függ. Ha úgy vesszük, hogy a gazdaságban minden normálisan folyik, akkor a meglévő irányítást valóban csak korszerűsíteni kell. Ha pedig a fejlődés már nem kielégítő és nem felel meg a korszerű követelményeknek, vagy ha gazdasági fellendül- lésre van szükség, akkor az irányítást át kell alakítani. A Szovjetunióban a gazdaság jelenlegi állapotát ma már reálisan értékelik: az elmúlt hetven év alatt a népgazdaság összes szférájában haladást értek el. Ugyanakkor, az elmúlt tizenöt évben a gazdasági fejlődés üteme csökkenni kezdett és a nyolcvanas évek közepére mélypontra jutott. Ennek sok oka van, de az alapvető ok a gazdálkodás adminisztratív módszereiben, a munkaerő-, a fűtőanyag- és nyersanyag- igényes extenzív módszerekhez való ragaszkodásban rejlik. A fejlődés ilyen fajtájának, mint ismeretes, megvannak a maga határai. A szovjet gazdaság elérte ezeket a határokat. Ez az értékelés lehetővé tette, hogy meghatározzák a gyorsított ütemű gazdasági növekedéssel kapcsolatos feladatokat és hogy kiválasszák azok megoldásának útjait. Ezek egyike a tudományos-műszaki haladás. Az új gépek, technológiák, új anyagok, minőségileg új termékek lehetővé teszik azt, hogy ugyanolyan ráfordítások mellett nagyobb hatásfokot érjenek el. Ebben az esetben különösen fontos szerepet kap annak az irányvonalnak a meghatározása, amelyre összpontosítani kell az erőket. Ilyen irányzat lehet a robottechnika, a gépgyártás, a mikroelektronika... stb. Ugyanakkor a tudományos-műszaki haladás területén nem elég csak ismerni a célokat, feladatokat és irányvonalakat. Meg kell még találni a megfelelő tartalékokat és, ami nem kevésbé fontos, meg kell határozni azok elosztását is. Ebből következik: ha a termelékenység és hatékonyság növelésének kulcsa a tudományos-műszaki haladásban rejlik, akkor magának a tudományos-műszaki haladás kibontakoztatásának, a tartalékok felkutatásának és azok helyes fel- használásának nyitja a gazdaságirányításban található. Jelenleg olyan irányítási mechanizmust dolgoznak ki, amely határozottan felgyorsítaná a tudományos-műszaki haladást és ennek alapján növelné a termelés hatékonyságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságirányítás optimális modellje a következőképpen fest: a centralizáció és önállóság összefonódása, olyan gazdálkodási módszerek előnyben részesítése, amelyek kizárják az aktatologatást. A centralizmusra a jelentős hosszú távú problémák megoldásában van szükség. Az önállóságra inkább a napi termelés tervezésében, a munka szerinti elosztásban stb. Például, a fogyasztói piac legnagyobb problémáit központilag hatékonyabban meg lehet oldani. Azonban, minél több részletre terjednek ki a fogyasztók igényei, minél nagyobb mértékben veszik figyelembe az egyes ember szükségleteit, annál kiáltóbb szükség van a gazdasági önállóságra. így például a „húsproblémát” országos méretekben célszerűbb az állami élelmiszerprogram keretében megoldani. Azonban ebben a programban nem lehet számításba venni és kielégíteni minden konkrét felhasználó igényét felvágottakra és más termékekre. Erre csak az önelszámolás feltételei között működő szervezetek képesek, amelyek érdekeltek abban, hogy figyelembe vegyék a keresletet és amelyek rugalmasan tudnak reagálni az igényekre. Nagyon fontos annak figyelembe vétele, hogy a gazdasági módszerek - csakúgy, mint a szocializmus más elemei is - egy fejlődő rendszer részei. A gazdasági módszerek sokfélesége, jellege, méretei egyenes arányban állnak a szocializmus gazdasági rendszerének és anyagi-műszaki bázisának fejlettségi fokával és szakaszával, a tudományosműszaki haladás jellegével és a gazdaságban elfoglalt helyével. GAVRIIL POPOV, a közgazdaságtudományok doktora, a Moszkvai Lomonoszov Egyetem professzora
