Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

1987. október 3. 2 NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Heti eseménykrónika Hétfő: Sevardnadze szovjet külügyminiszter Brazíliába ér­kezett. - Bécsben a nyári szünet után folytatódtak a tárgyalá­sok a hagyományos fegyverek csökkentéséről. - A brit mun­káspárt brightoni értekezletén a politikai program felülvizsgá­latát határozta el. Kedd: Magyar-osztrák kormányfői tárgyalások Budapes­ten, nyilatkozatot írt alá Grósz Károly és Franz Vranitzky világkiállítás közös megrendezéséről. - Elutazott Budapest­ről Kenneth Kaunda zambiai államfő. - Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésén. - Mihail Gorbacsov szabadságáról visszatérve a Kremlben 300 fős francia küldöttséget fogadott. Szerda: Az amerikai szenátus megszavazta az Irán elleni embargót. - A mozambiki elnök Párizsban fancia segítséget kért gazdasági nehézségeik eloszlatásához. - Bush amerikai alelnök, aki a hét elején Varsóban tárgyalt, Bonnban tett vil­lámlátogatást, majd Párizsban folytatott megbeszéléseket és megnyugtatni igyekezett a francia vezetőket a készülő ameri­kai-szovjet megegyezéssel kapcsolatban. Romániában le­váltották az egyik miniszterelnök-helyettest és a villamos- energia-ügyi minisztert. Csütörtök: A szovjet sajtó közli Mihail Gorbacsov Mur- manszkban elmondott beszédét, amelyben az SZKP főtitkára kijelentette: az átalakítás kritikus szakaszba érkezett. - Újabb tartályhajókat ért támadás a Perzsa(Arab)-öbölben. - A Mad­ridban megkezdődött ETA-perrel egy időben merényletek történtek, ugyanakkor a spanyol és a francia rendőrség terroristagyanús személyeket vett őrizetbe. - A Kínai Népköz- társaság nemzeti ünnepén fontos kijelentések hangzottak a vezetők részéről az ország jövőjét illetően. Péntek: Sevardnadze szovjet külügyminiszter az argentin fővárosban tárgyal. - Bush amerikai alelnök európai körútját befejezve Londonból, Thatcher asszonnyal volt megbeszélé­sei után indult haza. - Új szovjet leszerelési kezdeményezés: legyen atomfegyvermentes övezet Európa északi részén, még a sarkkörön túli területeken is. - Feszültség India és Pakisztán között a Kashmirban történtek miatt. Franz Vranitzky, osztrák kancellár budapesti látogatása során a magyar főváros panorámájában gyönyörködik országoknak tulajdonképpen jobbak is a lehetőségeik, s ezért mutathatnak példát. Grósz Károly hozzáfűzte, hogy ta­pasztalatai szerint a jelenlegi szovjet vezetés igényli ezt a köz­reműködést a kis országoktól. A magyar-osztrák kormányfői találkozón szó volt arról a nagyszabású tervről, amely szerint 1995-ben a világkiállítást közösen rendezze meg Bécs és Budapest! Figyelmet érdemelt a héten Koivisto finn köztársasági el­nök berlini látogatása is, amelynek során aláírták a vízum- kényszer eltörléséről szóló egyezményt. Ez az első ilyen meg­állapodás, amelyet az NDK nem szocialista országgal kötött. S ha már Berlinnél tartunk: szovjet részről elhangzott olyan megjegyzés - igaz, félhivatalos formában - amely Nyugat- Berlin helyzetének majdani felülvizsgálatával új rendezést helyezett kilátásba. Ezt ugyan ma még az NDK-ban nem tartják időszerűnek, de keleten és nyugaton sokak fülében visszacseng Erich Ho- neckernek a Saar-vidéki szülővárosában elhangzott kijelen­tése: „eljön az idő amikor a határok nem elválasztani, hanem összekötni fogják a két német államot!” A hét új kérdése A hét fő kérdése Mit tehetnek az európai kis országok az enyhülésért? Az utóbbi napokban egész sor példa adódott Európában Dr. Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke (jobb­ról) hivatalos látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A képen: Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államelnöke üdvözli finn vendégét. arra, hogy a kelet-nyugati kapcsolatokban határozottan érvé­nyesül az enyhülés. A leglátványosabb esemény kétségtele­nül Bush amerikai alelnök lengyelországi utazása volt, amely­nek során a washingtoni politikus a lengyel vezetőkkel tár­gyalt, de találkozott Glemp bíborossal éppúgy, mint az ellen­zéki Lech Walensával, azonkívül közvetlenül szólhatott a len­gyelekhez a varsói televízióban. Ilyen magas rangú vendége 1980 óta ritkán volt a lengyel fővárosnak. Az amerikai-len­gyel viszony lassú normalizálódása, persze, bizonyos fokig összefügg azzal, hogy jövőre elnökválasztás lesz az USA- ban: Bush alighanem indulni fog, s elnökjelöltként szüksége lesz az Amerikában élő lengyel származású választók voksá- ra is. Viszont nyilvánvaló, hogy a lengyelországi konszolidá­lódás előrehaladás ugyancsak indokolttá tette Washington viszonylagos engedékenységét. Lengyelország kapcsolatai Ausztriával sohasem szakad­tak meg, most Vranitzky kancellár minapi varsói útja nyomán szorosabbra fűzhetők. Ugyanez az osztrák államférfi volt a héten Budapest vendé­ge. A magyar vezetőkkel volt tárgyalásai megmutatták, hogy az európai kérdésekben Magyarország és Ausztria állás­pontja vagy azonos, vagy közel áll egymáshoz. Grósz Károly és Franz Vranitzky egyetértett abban, hogy a kis és közepes országok együttműködése kedvező hatással van az európai légkörre. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy ha a ridegebb és nehezebb időkben is hozzá tudtak járulni a kis országok a helyzet javításához, akkor most még inkább ebbe az irány­ba kell hatniok. El kell oszlatni a kelet és nyugat közti korábbi gyanakvást, sokoldalúvá kelltenni az országok közti párbeszédet. A kis Bővíteni tudja-e kapcsolatait a Szovjetunió latin-amerika országaival? Sevardnadze szovjet külügyminiszter úgyszólván úttörő je­lentőségű útra vállalkozott, amikor washingtoni tárgyalásai után latin-amerikai fővárosokba utazott: Brasilia után Bue- nos-Airesbe, hogy a végén Havannát, a latin-amerikai föld­rész első szocialista államának fővárosát is felkeresse. Korábban a Szovjetuniónak viszonylag lazák és kevésbé gyümölcsözőek voltak a kapcsolatai a latin-amerikai orszá­gokkal. Nem csoda, hiszen a Monroe-elvet valló Washington igyekezett távol tartani azoktól, mondván, hogy „amerika az amerikaiaké”, amit természetesen úgy értelmezett, hogy La- tin-Amerika is az Egyesült Államoké... A szovjet külügyminiszter brazíliai tárgyalásain főként a gazdasági együttműködés fokozásáról volt szó, tíz évre szóló gazdasági megállapodást írtak alá, de az egyéb kapcsolatok szorosabbra fűzésének fontosságában is egyetértett Se- vardnadaze a vendéglátóival. Kulturális megállapodás szin­tén létrejött a mai világhatalom és a XXI. században szintén nagyhatalmi rangra emelkedni képes latin-amerikai óriás ál­lam között. Argentínában hasonlóan barátságos légkör fogadta a szovjet vendéget. Itt szintén előtérben állottak a gazdasági kérdések, hiszen - akárcsak Brazília - Argentína is a súlyos államadósság terhe alatt nyögve ki van téve az elsősorban észak-amerikai hitelezők nyomásának. A latin-amerikai államok elsőrendű érdeke, hogy - szak­nyelven szólva - „diverzifikálják” nemzetközi gazdasági kap­csolataikat, tehát széles körben keressenek partnereket és üzletfeleket. Ez a törekvésük nyilván találkozik a szovjet gaz­dasági átalakulás jegyében megfogalmazott moszkvai törek­vésekkel. Ami a nagypolitikát illeti, Latin-Amerikában megfigyelhető a rokonszenv a szovjet leszerelési javaslatok iránt. Moszkva régóta sürgeti, hogy Latin-Amerika váljék atomfegyvermen­tes övezetté! PÁLFY JÓZSEF Mihail Gorbacsov (képünkön fenn, baloldalt) a Kreml­ben a 350 tagú, kiemelkedő közéleti személyiségekből álló francia küldöttséget fogadta. A képen: Pierre Mau- roy volt francia miniszterelnök, a küldöttség vezetője felszólal a találkozón. Népművelők országos vándorgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) gíteni a kormány stabilizációs és kibon­takozási programját. A tanácskozás be­vezető előadását Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta. Beszédében egyebek között hangsú­lyozta, hogy most, amikor nagy erőpró­ba, fordulat és változás előtt áll társadal­munk, gazdaságunk, nemcsak érdemes, de szükséges is elemezni a gazdaság, a kultúra és a reform összefüggéseit. A közművelődés hatékonyságának növelése ugyanis nemcsak a kulturális fejlődés, hanem a gazdasági és a társa­dalmi haladás szempontjából is nagyje­lentőségű feladat. Napjainkban, amikor az emberi tényezők a továbblépés fő ele­mei, a kultúra és a művelődés szerepé­nek fel kell értékelődnie. A technikai kor­szerűsítést, a technológiai korszakváltást nem lehet eredményesen megvalósítani a nem közvetlenül anyagi szféra és ben­ne a kultúra új típusú és hatékony közre­működése nélkül. A Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a fizikai és a szellemi munkának egyre inkább szo­rosabban egységet kell alkotnia az anya­gi javak megtermelésének bonyolult fo­lyamatában. A munka jellegének ez a megváltozása nagymértékben megnö­veli a szaktudás és az általános művelt­ség társadalmi fontosságát. Az ismeretek állandó bővülése pedig a tanulás és a to­vábbképzés folyamatosságát követeli meg. SZOT-elnökségi ülés Pénteken ülést tartott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának elnöksége. A testület előterjesztést vitatott meg az új tagdíjrendszer bevezetéséről. Az elnökség által megvitatott tervezet olyan tagdíjrendszer bevezetését java­solja, amely biztosítja, illetve fokozatosan bővíti a tagság részére eddig nyújtott jut­tatásokat; erősiti az alapszervezetek pénzügyi stabilitását; a szakszervezeti tagságnak nem jelent többletterhet; to­vábbra is fenntartja-a mozgalom anyagi függetlenségét. Ezeknek a követelményeknek a tagdíj- rendszer akkor tud megfelelni, ha a tagok főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szol­gáló havi keresetük és az esetleges táp­pénz együttes összegének megközelítő­leg egy százalékát fizetik tagdíjként. Az adómentesség csak úgy biztosítható, ha a tagdíjakat a bérszámfejtés során levon­ják a dolgozók keresetéből. Az elnökség úgy határozott, hogy a SZOT döntése előtt további konzultációt folytat a tagsággal a tagdíjrendszerről. A SZOT elnöksége a továbbiakban ja­vaslatot fogadott el a magyar szakszer­vezetek XXV. kongresszusa határozatá­nak végrehajtására készített feladatterv kiegészítésére, majd szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezeti üdülte­téssel kapcsolatos döntések előkészüle­teiről. Az 1988-as üdültetéssel kapcso­latban úgy döntött, hogy az első negyed­évre a jelenlegi áron adja ki a beutalókat. PANORÁMA BUDAPEST - Október 13-án Moszk­vában megkezdődik a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 43. (rendkívüli) ülésszaka. A megállapodásnak megfele­lően az ülésszakot a KGST-tagországok kormányfőinek szintjén tartják meg. A ma­gyar küldöttséget Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke vezeti. * Október 5-én és 6-án Budapesten tartja találkozóját a kelet-nyugati párbeszéd el­mélyítésére létrehozott Bergedorfi Vitakör. Az eszmecserét neves politikusok, politiló- gusok vezetik be. A budapesti tanácskozá­son a szocialista és a nyugati országokból érkezett, 36 kiemelkedő tudós és szakértő vitatja meg az európai kelet-nyugati kap­csolatok helyzetét, különös tekintettel arra, hogy miképpen lehet az együttműködést a bizalomépítés szolgálatába állítani a konti­nens békéjének és biztonságának érdeké­ben. A zárt körű vita október 6-án sajtókon­ferenciával fejeződik be. * A főváros, a megyék és a megyei jogú városok tanácselnökei tartottak értekezle­tet pénteken a Parlamentben. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala szervezte eszme­cserén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a kormány elnöke. SZÉKESFEHÉRVÁR - Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke pénteken Fejér megyébe látogatott, ahol a megye párt-, tanácsi és társadalmi szerveinek vezetőivel folytatott konzultációt az időszerű gazdasági és poli­tikai kérdésekről. Látogatásának befejezé­seként Gáspár Sándor részt vett a Székes­fehérvárott tartott aktivaülésen, amelyen tá­jékoztatást adott a szakszervezeti mozga­lom időszerű feladatairól. Szekszárd Város Tanácsa ülésén Értékelték a végrehajtó bizottság munkáját Javult Szekszárd és a városkörnyék kapcsolata A városi tanács végrehajtó bizottságá­nak tevékenységét, valamint a megye- székhelynek és környékének tanácsi munkakapcsolatát értékelte Szekszárd Város Tanácsa legutóbbi ülésén. A megyei tanács ez év áprilisában tar­tott felügyeleti vizsgálatot a városnál, míg a végrehajtó bizottság júniusban számolt be munkájáról a felettes szervnek. A ta­nácsülés elé terjesztett, az elmúlt évek szervezeti változásaira is visszatekintő beszámoló megállapította, hogy a vá­lasztókerületi tanácstagok munkájának szervezésében, a jogszabályi és testületi határozatok végrehajtásában fejlődés, míg a szakigazgatási szerveket ellenőrző munka hatékonyságában visszaesés ta­pasztalható. A végrehajtó bizottság a szakhatóságokkal és a tanácsi munkabi­zottságokkal együttműködve meghatá­rozó szerepet vállalt a helyi rendeletek előkészítésében és azok érvényesítésé­ben. Közérdekű javaslatok felkarolásá­val, társadalmi munka szervezésével és a hatáskörébe tartozó döntésekkel járult a testületi munka demokratizmusának erősödéséhez, a tervidőszakra megfo­galmazott feladatok megvalósulásához. A tanácskozáson kiemelt hangsúlyt kapott a város és a körzetébe tartozó 8 községi, 4 községi közös, 2 nagyközségi közös tanács, valamint az egy önálló nagyközségi tanács kapcsolata. Ha az agglomeráció sajátos helyzetét tekintve elsődleges hangsúlyt is kap az egymás­rautaltság és az együttműködés, ma már egyre inkább érvényesül az ezt kiegészí­tő másik alapelv is, amely szerint „az ügyeket ott intézzék, ahol azok keletkez­tek”. A hatáskörök helyi, községi szintre történő telepítése, azzal együtt a várossal közős és kölcsönös érdekek koordinálá­sa ha nem is zökkenőmentes, egyre több biztató eredményt mutat. Jó példa erre az MTA pécsi, városfej­lesztési munkabizottságának júniusi, Szekszárdon megtartott regionális ülése is, amelynek aktív résztvevői voltak az érintett községek vezetői is. Végezetül a testület intézkedési tervet fogadott el a diákétkeztetés javítása ér­dekében, és többek közt módosították a közterületek használatára valamint a gépjárművek tárolására vonatkozó ta­nácsrendeletet. B. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom