Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

1987. október 15. ^NÉPÚJSÁG 3 Útbontás nélkül javítják az ivóvízvezetékeket Munkában a „csöbélelö” brigád Tizenkét éves a pártfogó felügyelet Szélesebb társadalmi összefogás kell a bűnözés leküzdéséhez A hálózati vízveszteség Tolna megyé­ben 1987. első félévében 18 százalék volt - hangzott el a legutóbbi kommunális helyzetről szóló beszámolóban. Ezt a víz­művek elavultsága és a mérési elszámo­lási problémák mellett nagyrészt a gya­kori csőmeghibásodások, a csőtörések okozzák. Gyakran van csőtörés Szekszárdon, különösen a hegyoldalban. Utat törni, bontani, megkeresni a csőtörés helyét, kijavítani a hibákat, hosszadalmas és nem olcsó dolog. Egyszerűbbnek látszik megelőzni a meghibásodásokat. Erre koncetnrál most a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szekszárdi Üzem- mérnöksége.- A problematikus vezetékszakaszok javítását úgynevezett TATE-eljárással vé­geztetjük a Dunántúli Regionális Vizmű­és Vízgazdálkodási Vállalattal - tájékoz­tatott Mayer János főmérnök. - Az eljárás lényege, hogy nem cserélik ki a csövet, hanem belülről négy-öt milliméteres be- ton-homokkeverék béléssel látják el. Ezt a műveletet a cső kitakarása nélkül vég­zik, negyvennyolc óra múlva már lehet használni a vezetéket. Előnye a hagyományos eljárással szemben, hogy gyorsabb és olcsóbb. A kivitelező egyébként húsz évi garanciát vállal munkájáért. Tavaly Szekszárdon a Berze Nagy Já­nos utcában már alkalmazták ezt az eljá­rást, azóta ott nem volt csőtörés. Jelenleg ugyanezzel a módszerrel végzik a csömeghibásodás kijavítását az Ibolya és a Bocskai utcában. Tervezik még a paksi hálózatok javítását is. A bűnügyi statisztika adatai azt mutat­ják, hogy a bűnözés intenzitása az utóbbi évtizedben jelentősen emelkedett. Az 1985-ben ismertté vált bűnelkövetők 35 százaléka volt büntetett előéletű és 16 százaléka visszaeső. A bűnözök e legve­szélyesebb csoportjának száma válto­zatlanul növekszik. Ezért nagyon fontos kérdés a Visszaesők sajátos módszerek­kel való átnevelése, a társadalomba való visszavezetésük. A pártfogó felügyelet és utógondozás széles társadalmi összefogásra támasz­kodó tevékenység. Az a felismerés hívta életre 1975-ben, hogy a bűnismétlés megelőzése nem mindig valósítható meg a büntetés keretei között. Olyan kiegészí­tő intézkedésekre volt szükség, amely­nek célja a bűnismétlés megakadályozá­sa. Ugyanakkor az esetek jelentős részé­ben feltétlenül szükséges azoknak a kör­nyezeti feltételeknek a kedvező alakítása is, amelyek a bűncselekmények elköve­téséhez vezettek. A pártfogó felügyelet a bűncselek­ményt elkövetők ellenőrzését, irányítá­sát, a társadalomba való beilleszkedé­sük segítését és támogatását szolgáló in­tézkedés. Mindig járulékos jellegű, azaz más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolva alkalmazható. A Tolna Megyei Bíróság büntetésvég­rehajtási csoportjában négy - pedagó­gus képesítésű - hivatásos pártfogó dol­gozik. A hivatásos pártfogókat munká­jukban az igények szerint változó létszá­mú társadalmi pártfogói hálózat segíti a településeken, munkahelyeken. Az ese­tek többségében a tényleges pártfogást ők végzik, hiszen közvetlen kapcsolatuk révén ők tudják ellátni a konkrét nevelői és felügyeleti munkát. Tevékenységüket a hivatásos pártfogó irányítja és ellenőr­zi. Tolna megyében 1986-ban ez a háló­zat 345 elítélt felügyeletét látta el. Ebből 87 elítélt pártfogó felügyelete eredmé­nyesen járt le. Újabb bűncselekményt követett el 36 személy, az előirt magatar­tási szabályok megszegése miatt 7 féllel szemben kezdeményeztek intézkedést. Görcs Károlyné hivatásos pártfogó 1978 óta végzi ezt a munkát.- Mi ebben a munkában a legfonto­sabb?- Meggyőződésem - feleli -, hogy az utógondozás hatékonysága nagymér­tékben attól függ, hogy a pártfogoltat si­kerül-e szabadulását követően a legrövi­debb időn belül munkába állítani. A leg­első hónapok sorsdöntőek. A mai gazda­sági helyzetben ez egyre nehezebb fel­adat, hiszen a vállalatok érdekeivel ellen­tétben áll az alacsonyan kvalifikált, az át­lagosnál gyengébb képességű munka­erő foglalkoztatása. Soknak közülük munkásszállásra is szükségük lenne, mert mire szabadulnak nincs családjuk, lakásuk. Az utóbbi idő­ben már azok a gazdálkodó szervek sem alkalmazzák a büntetés hatálya alatt álló­kat, akik korábban állandó munkahiány- nyal küszködtek és válogatás nélkül vet­tek fel dolgozókat. Tamásiban és környé­kén például szinte egyetlen munkahely sem alkalmaz pártfogó felügyelet alatt ál­lókat.- Miből áll a munkája?- Figyelemmel kell kísérnem, hogy a pártfogolt betartja-e a társadalmi nor­máinkat, ellátja-e feladatait. Az ellenőr­zés mellett segítenem kell gondjai meg­oldásában. Az utógondozás magába foglalja a segítő, gondozó, felügyelő és ellenőrző tevékenységet egyaránt. Ezen­kívül irányítjuk a társadalmi pártfogók munkáját, összehangoljuk a pártfogó fel­ügyelet végrehajtásában közreműködő állami és társadalmi szervek tevékenysé­gét. A magatartási szabályok megszegése esetén kezdeményezhetjük a felfüggesz­tett szabadságvesztés utólagos végre­hajtását, feltételes szabadság esetén pe­dig a büntetés kiszabását.- Milyen képességekkel kell rendel­keznie egy pártfogónak?- Ügyszeretettel, elhivatottsággal, em­pátiával, szervezőképességgel, sok irá­nyú ismeretekkel és kiterjedt emberi kapcsolatokkal.Ha úgy adódik, össze­köttetéseinket is igénybe kell vennünk a ránk bízott pártfogolt érdekében, amikor kiszabadulás után nem rendelkeznek elég pénzzel, nincs szakmájuk, állásuk, lakásuk, vagy esetleg betegek. Fontos még az emberismeret, a megfelelő hang megtalálása. Ezekkel az emberekkel bánni kell tudni, meg kell értetni velük, hogy értük és nem ellenük intézkedik a pártfogó. Az utógondozás hatékonyságának ér­dekében ez év áprilisában a Magyar Vö­röskereszt Tolna Megyei Szervezete, a megyei büntetésvégrehajtási intézet és a megyei bíróság együttműködési megál­lapodást kötött. Ennek célja - mint azt dr. Vass Gábor, a Tolna Megyei Bíróság el­nökhelyettese elmondta -, hogy az elítél­tek társadalomba való beilleszkedésé­nek segítése már a büntetésvégrehajtási intézményben elkezdődjék. Jelenleg elő­készület alatt áll a bűnmegelőzés kérdé­seivel foglalkozó magasszintű jogsza­bály. Célja, hogy a legszélesebb társa­dalmi összefogásra ösztönözzön és megpróbálja a bűnözés újratermelődé­sének okait nemcsak büntetőjogi eszkö­zökkel befolyásolni. Megalakulóban van megyénkben is a Bűnmegelőzési Társadalmi Tanács, ami­nek feladata az lesz többek között a tár­sadalmi beilleszkedési zavarok elemzé­se, a társadalmi-személyi tulajdon védel­mével kapcsolatos problémák megoldá­sára javaslatok tétele és felvilágosító előadások tartása, szervezése. f.k.é. A német nyelv oktatásának helyzete Tamásiban Első alkalommal számolt be a Tamási 2. Számú Általános Iskola igazgatója, Király József, az intézményben folyó német nyelv oktatásának helyzetéről, a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt. A nemzetiségi német kultúra és hagyomány ápolására - korábban - Páriban volt le­hetőség, ahol 6-10 éves gyerekek tanultak. Az 1982-83-as tanévben kezdődött Ta­másiban, a 2. Számú Általános Iskolában ilyen jellegű képzés. Ezt a munkát gondos előkészítés előzte meg. így jelenleg a tanulók 75,5 százalékát tudják német nyelvre tanítani. Öt szaktanár munkaközössége végzi a német nyelvhez kapcsolódó oktató­nevelő munka irányítását, szervezését. A személyi feltételek mellett, a tárgyi szükség­letek is biztosítottak, ha szerényen is. A veszprémi Országos Oktatástechnikai Köz­pontból kölcsönzött hangszalagokkal, magnó- és videokazettákkal enyhítenek a ke­vés példányszámból adódó szótári gondokon. A gimnáziummal tervszerű együttmű­ködést folytatnak, a továbbtanuló fiatalok nyelvtanulása érdekében is. Ágazati munkaprogram A napokban kapja meg füzet formájában mintegy 500 ipari vállalat és szövetkezet a kormányprogram­hoz kapcsolódó ágazati koncepciót, amely az ezred­fordulóig terjedően foglalja össze a szerkezetátalakí­tással kapcsolatos feladatokat Az érdekeltekkel szé­leskörűen egyeztetett munkaprogram tartalmazza az ipar legfontosabb céljait és az azzal kapcsolatos fel­adatokat: így a műszaki fejlesztés felgyorsítását, az exportorientált, gazdaságos termelést, a rugalmas strukturális alkalmazkodást, a munkakultúra és az em­beri erőforrások teljesebb kibontakoztatását, a nem­zetközi munkamegosztásba való nagyobb bekapcso­lódást. A kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az ipari dolgozók, kollektívák időben megismerhessék a so­ron következő tennivalókat. A legközelebbi országos ipari tanácskozáson, vállalatvezetői értekezleten - amelyet november 5-én tartanak - ennek alapján tár­gyalják meg a továbblépés lehetőségeit MÚZEUMAINK Az ország alig néhány vasúti múzeuma közül egyik Pakson található, igen praktikus helyen, hi­szen a 6-os fő útvonal mellett vezető vasúti sínek mentén lévő állomásépületben és környékén he­lyezték el a múlt apró és több tonnás emlékeit. Az ar­ra utazók szép számmal látogatják a múzeumot, aminek érdekessége, hogy - elsősorban - a gyere­kek föl is mászhatnak a vasparipákra. Az igen gazdag anyagból nem hiányzik a vasút­építés története sem, az épületben fejlődéstörténeti kiállítást láthatunk, de érdekes látnivalót jelentenek a hajdani hajtányok, régi vagonok is.-hm-cz­Nyugdíjas mozdonyok Nagykerekü pályamérnöki hajtány a 20-as évekből Az egykori forgalmi iroda Tévedés a sziklán Az ember jár-kel a megyeszékhelyen, nézelődik és megfigyel, mert évtizedek óta ez a mestersége. Örül a jónak és bosszankodik a rosszon. A sziklák Szekszár­don nem geológiai korok örökségei, hanem kerttervezői meggondolásokból ke­rültek a helyükre. Először Prométheusz környékén, amiért annak idején a fél város fel volt háborodva, most pedig az egész örül és szereti. Utóbb egy, a megyei párt- bizottság és az Augusz-ház közé, Liszt Ferenc emlékezetére. Amiként az a rajta lé­vő, ízléses táblán is olvasható, tervszerű parkrongálók által se eltávolítható betűk­kel. Imigyen: „A városközpont rendezéséért 1976-ban Hild-éremmel kitüntetett Szekszárd e teret 1986-ban a kettős Liszt-évforduló (1811-1886) alkalmából Liszt Ferenc tér­nek nevezte el.” A felirat téves. Kellemes munkaköri kötelességem volt annak idején a Hild-emlékérem átadá­sáról tudósítani az olvasókat. A tudósítás azóta épp úgy elenyészett a köztudatból, mint bármely más újságírói szellemi termék. A sziklán olvasható felirat viszont so­kakban rögzül, ami jó, hiszen ezért helyezték el és mert az eredeti okiratot csak­ugyan nem lehet közszemlére tenni. Csakhogy a Magyar Urbanisztikai Társaság kitüntetését nemcsak a városközpont rendezéséért kapta Szekszárd, hanem az egész város tudatos tervezéséért. A városközpont összhangja, a vöröses téglás épületek együttese - itt van a mi Sajtóházunk is - egyetlen tervező minden elisme­rést megérdemlő munkáját dicséri. A város egésze számos kitűnően képzett szakember és ügyszerető tanácsi vezető (például néhai dr. Vigh Dezső) összesí­tett ügyszeretetének, szellemi erejének és több évtizedes fáradozásának ered­ménye. Valamikor a legkietlenebb ponton, a megyei kapitánysággal átellenben, a patakparti ásatag házak szanálásával kezdődött. Voltak buktatói, hisz akadt aki eszetlen ötlettel az Augusz-ház lebontását is követelte, amivel gyakorlatilag fel­számolták volna a Garay teret. Akadtak hibái, a 160 lakásos ház ormótlan, város­képet felbillentő tömbje feltétlenül ilyen. Az eddigi végeredmény azonban orszá­gos értékű, ezt ismerte el a Hild-emlékérem. A soha be nem fejeződő folytatás most éppen a kórházzal majdnem szemben lévő szép, új lakótelepnél tart, hadd ne soroljuk a már megvalósult összes többit... Ezenkívül pedig ne szűkítsük érdemeinket; még az örökkévalóság jegyében, sziklára írva se; amikor minden ide látogató a maga szemével láthatja, hogy azok - legalábbis a várostervezés területén - ennél sokkal bőségesebbek. ORDAS IVÁN Október 16.: élelmezési világnap Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasá­gi Szervezete, a FAO október 16-án - alapításának évfordulóján - minden év­ben megrendezi az élelmezési világna­pot, ezzel is figyelmeztetve a gabonater­melésben, illetve a - fogyasztásban föl- lelhetö ellentmondásokra. Az idén a szervezet a fejlődő országok kisfarmereinek helyzetét állítja előtérbe, rámutatva, hogy helyzetük mind ne­hezebbé válik, holott - megfelelő tá­mogatással, segítséggel - maguk is igen sokat tehetnének a termelés fejleszté­séért. A fejlődő országok kisfarmerei napon­ta 12-16 órát dolgoznak, ám maguknak és családjuknaktöbbnyire csak a megél­hetés minimális szintjét tudják biztosítani. Csöppnyi földterületen gazdálkodnak, amely még ha termékeny is volt valami­kor, napjainkra gyakorlatilag kimerült. Tartalékaik nincsenek, a termeléshez szükséges anyagokat nem tudják meg­vásárolni. A raktározási és feldolgozási lehetősé­gek hiánya is őket sújtja. A FAO olyan programok bevezetésére ösztönzi a fejlődő országokat, amelyek segítségével a kisfarmok termelését hosz- szabb távon fenntarthatják és a szüksé­ges eszközök beszerzésére is módot te­remtenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom