Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
2 ^fepÜJSÄG 1987. október 14. Szovjetunió: a 70. évforduló (9.) A mezőgazdaság kollektivizálása Az 1933. évi termés betakarítása a zsazskovi Lenin kolhozban A húszas évek végére a társadalmigazdasági fejlődés objektív alakulása, elsősorban az ország iparosításának kibontakozása - a mezőgazdaság átalakítását követelte: akkor 120 millió ember gazdasági tevékenységét befolyásolta a primitív földművelés. A mezőgazdaság termelékenységének alacsony színvonala fékezte az ország általános gazdasági fejlődését, igen komoly akadályokat emelt a kezdődő iparosodás elé. A párt XV. kongresszusának (1927. december) a kollektivizálásról és a ku- lákság elleni támadás irányvonaláról hozott határozata sem időpontot, sem ütemet, sem bármilyen rendkívüli formát nem állapítottak meg ezekkel a reformokkal kapcsolatban. Mi több, a szövetkezeti mozgalom valamennyi formájának jelentőségét hangsúlyozták, és legszélesebb körű fejlesztésüket irányozták elő. Fontos megjegyezni, hogy a mezőgazd- ság kollektivizálására és a kulákság elleni támadásra vonatkozó határozatokat a kongresszus kivételes egyetértéssel fogadta el. A vita során különböző véleményeket hangoztattak. A feltárult nézeteltérések nem arra a kérdésre vonatkoztak, hogy támadást indítsanak-e a kulák ellen vagy ne, hanem arra, milyen módon támadjanak. Gyakorlatilag azonnal választani kellett. A gabonabegyűjtés terén 1927 őszén kezdődött válság veszélyeztette az ipari épités terveit, rendkívül megnehezítette a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokat, itt is, ott is kiélezte a szociális problémákat. Buharin - aki azelőtt a NEP-en (új gazdasági politika) alapuló agrárpolitikai irányvonalat javasolt a pártnak (a parasztgazdaság további fellendülésére törekvés és a szövetkezeti mozgalom kereskedelmi és hitelformáinak fejlesztése, a gabonaárak emelése) - csoportjának javaslatait, mint a kulá- koknak tett engedményt és a jobboldali opportunizmus megnyilvánulását, elvetették. A mezőgazdaságnak a nagyüzemi társadalmasított termelés útjára való átállítását tekintették a gabonaprobléma lehető legrövidebb idő alatt történő megoldása eszközének. Az általános kollektivizálás, amely a húszas-harmincas évek mezsgyéjén bontakozott ki, és a paraszti kisgazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörítésének konkrét történelmi formáját jelentette, sok tekintetben a lenini szövetkezeti terv eltorzítása volt. Az objektív nehézségeket, elsősorban a minimálisan szükséges anyagi-technikai bázis hiányát, tévedések és torzítások súlyosbították. Lenin igen fontos útmutatásai, a párt arra vonatkozó határozatai, hogy meg kell teremteni az objektiv és szubjektív feltételeket a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörítéséhez, széleskörűen fel kell használni az önkéntes egyesülés átmeneti formáit, az erőszak és a sietség pedig megengedhetetlen és végzetes - feledésbe merültek. Az első ötéves terv, amelyet a XVI. pártkonferencia jóváhagyott, és az 1929 tavaszán rendezett V. szovjet kongresszus BUDAPEST - A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Haidar Abu Bakr Attaszt, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnökét. Grósz Ká- • roly, a Minisztertanács elnöke dr. Jaszin Szaid Numánnak, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének fejezte ki jókívánságait. * Tíz szocialista ország szakszervezeti központja titkárának részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött kedden a nők helyzetéről a SZOT székházában. EGER - Kétnapos látogatást tett Heves megyében Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Felkeelfogadott, tekintetbe vette a reális lehetőségeket, és azt irányozta elő, hogy 1933 végéig a parasztgazdaságok mintegy 18-20 százalékát egyesítik kolhozokban. A kolhozépítésnek a parasztoknak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom legegyszerűbb formáiban való tömeges egyesülésén kellett alapulnia (1933-ban a gazdaságok körülbelül 85 százaléka lépett volna be ezekbe). Ezt a jól átgondolt és kiegyensúlyozott tervet azonban már néhány hónappal később fokozatosan átalakították, és az ütem fokozása jegyében módosították. A szovjetország legfontosabb gabonatermő körzeteiben sorra-rendre határozatokat hoztak arról, hogy egy év alatt kell teljesíteni £z ötéves tervnek a kollektivizáló- dásra vonatkozó feladatait. A kollektivizálás túlzott gyorsításának irányvonala, amely Sztálinnak és legközelebbi környezetének (Molotov, Kaga- novics és mások) álláspontját tükrözte, nagymértékben fokozódott. Figyelmen kívül hagyták azokat a vidékről érkezett jelentéseket, hogy a kolhozokat elhamarkodottan és kényszer alkalmazásával szervezik, a parasztok elégedetlenek, megkezdődött a jószág levágása. 1929-30 telén a kollektivizálás és a kulákság felszámolása rendkívüli mértékben fokozódott. Durva adminisztratív nyomást alkalmaztak. Egyes helyeken a parasztgazdaságok 10-15 százalékát „kuláktalanították” (holott ezeknek valóságos országos részaránya 1927-ben nem haladta meg a 3,9, és 1929-ben a 2,5-3 százalékot). Az osztályharc mesterséges kiélezése, illetőleg az éleződés deklarálása szükségtelen veszteségeket és áldozatokat, elégedetlenséget és tiltakozást okozott a parasztok körében, s a kolhozokba való „beáramlást” „kiáramlás" váltotta fel. Később a kollektivizálás során alkalmazott adminisztratív módszereket elítélték és kiküszöbölték, a gazdasági és adóval történő nyomás mozgatóerőit azonban továbbra is széleskörűen alkalmazták. A jószág, a baromfi, a kisegítő gazdaság társadalmi tulajdonbavételével összefüggő kérdésekre nem találták meg mindjárt a helyes megoldásokat. Mindennek következtében lényeges kárt okoztak az ország álPANORÁMA reste a Mezőgép egri gyárát, ezt követően Eger belvárosának rekonstrukciós munkálatait tekintette meg. A látogatás a Hatvani Konzervgyárbap fejeződött be. BRÜSSZEL - Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke kedden háromnapos hivatalos állami látogatásra Belgiumba érkezett. A repülőtéren Bau- douin király, Wilfried Martens miniszter- lenök és a belga kermány több tagja fogadta. Erich Honecker kíséretében van Günter Mittag, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Oskar Fischer külügy- és Gerhard Beil külkereskedelmi miniszter. MOSZKVA - A Perzsa-öböl szabad lattenyésztésének. Az utasitásos tervezés rendszere, amelyet 1939 januárjában vezettek be, az államnak történő, kötelező termékszállítások (amelyek adónak számítottak) és a kolhozok bürokratikus módszerekkel való vezetése meglassította ezeknek a fejlődését, ez pedig végeredményben ahhoz vezetett, hogy a mezőgazdaság elmaradt a társadalom szükségleteitől. Amikor az egész kollektivizálási folyamatot értékeljük, hangsúlyozni kell, hogy ellentmondások voltak a cél és az elérésére szolgáló eszközök között. A húszas évek végén a szovjet faluban már eléggé hatalmas társadalmi erők alakultak ki, amelyek hajlandóak voltak a kisparaszti gazdaság forradalmi megváltoztatására - mindenekelőtt a falusi szegényparasztság. Ennek jellemző ismertetőjele az volt, hogy nem rendelkezett lóval, vagyis hiányzott a föld után az első termelőeszköz, amely nélkül a parasztságot elképzelni sem lehet. A gazdaságoknak pedig körülbelül 30 százaléka ilyen volt. Ezek a legnagyobb mértékben függtek a jómódú falusi rétegektől, különösen a kulák- ságtól, és nem volt reális kilátásuk arra, hogy kitörjenek a nyomorúságból és a szolgaságból. A szegényparasztok a kolhozokban látták a nyomorúságos helyzetükből való kijutás módját, és tevékenyen támogatták az általános kollektivizálást, és a kulákság felszámolását. Az ő segítségük nélkül, és - tegyük hozzá -, ha a középparasztság nem állt volna az oldalukra, semmiféle kollektivizálás nem lett volna lehetséges. Ugyanakkor bizonyos hibák és túlkapások emiatt is előfordultak, mert a kolhozmozgalom szegényparaszti aktívája túlságosan radikális volt. Valamennyi nehézség és akadály ellenére, a kolhozok megerősödtek és fokozták a termelést - ebben a gazdaság szocialista formáinak ereje nyilvánult meg. Nem kétséges, hogy a kolhozok jelenleg is képesek sikeres fejlődésre a tudományos-műszaki forradalomnak, a gazdasági és a társadalmi-politikai élet demokratizálásának, vagyis mindannak a viszonyai között, amit a Szovjetunióban átalakításnak neveznek. VIKTOR DANYILOV a történelemtudományok doktora hajózásának biztosítására ENSZ-erőket kell létrehozni, amelyek felválthatnák az idegen hadihajókat. A szovjet fél javasolja, hogy hívják össze az ENSZ BT öt állandó tagjának vezérkari főnökeiből a BT-bizottságot, amelyben részt venne a szovjet vezérkari főnök is. A szovjet javaslatra kedvezően válaszolt Kanada, Olaszország, Norvégia és több más állam, de az amerikai álláspont még nem világos - mondta Gennagyij Geraszimov. VARSÓ - Tárgyalások kezdődtek a volt „Szolidaritás” néhány ismert tanácsadójával, részvételükről különféle társadalmi testületekben, így például az Államtanács elnöke mellett működő konzultatív tanácsban, vagy a gazdasági reformbizottságban - jelentette be keddi szokásos varsói sajtóértekezletén a lengyel kormány szóvivője. Kádár János befejezte pekingi tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról.) Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke között. A találkozón magyar részről jelen volt többek között Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Medgyessy Péter, az MSZMP KB Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, a Magyar-Kínai Tudományos Kormányközi Vegyesbizottság társelnöke. A megbeszéléseket követően Teng Hsziao-ping a vendégházban ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Kádár János és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszélését a szívélyes légkör, a közvetlen hangulat jellemezte. A 30 éve voltelsö találkozó, a megismerkedés emlékeinek felelevenítése után Teng Hsziao-ping egészen a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusáig visszautalva foglalta össze Kádár János számára azokat a Kínában bekövetkezett változásokat, amelyek a türelmetlenül ultrabalos torzulásoktól elvezették a KKP KB 1978- as, harmadik plénumához, a külső nyitás, s a belső reformok meghirdetéséig. Ez a súlyos tapasztalatokból tanuló-okuló politika helyesnek bizonyult, s így tűzhették célul most a KKP XIII. kongresszusára készülődve a reformfolyamatok ütemének meggyorsítását. Az MSZMP főtitkára hasonlóképpen vélekedett, mondván: „csak a reformok útján, a realitásokra sablonoktól mentesen építve fejlődhet társadalmunk, s csak a szocialista vonásokat megőrizve, megerősítve léphetünk a hatékonyabb gazdálkodás irányába”. E szándékot, törekvést is azok közé a „találkozási pontok” közé sorolta, amelyek módot teremtenek a magyar-kínai kapcsolatok intenzívebb fejlesztésére, a két ország - lehetőségeinek és adottságainak figyelem- bevételével meghatározott - együttműködésre. „Nem egymást másolva, ám a levont tanulságokat mindenképpen hasznosítva válthatjuk valóra kinyilvánított szándékunkat, a magyar-kínai barátság erősítését” - jelentette ki Kádár János, sikeres és eredményes munkát kívánt a Kínai Kommunista Párt rövidesen összeülő XIII. kongresszusának. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kísérete kedden délután ismét a kínai Országos Népi Gyűlés házába látogatott el. Összesen két órát töltött ott, találkozott Li Hszien-niennel, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjával, a Kínai Nép- köztársaság elnökével, illetve Peng Csennél, a Politikai Bizottság tagjával, a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével. A szívélyes és baráti légkörű találkozókon a kínai politikusok örömmel emlékeztek vissza Kádár János ötvenes években tett két pekingi látogatására és az MSZMP főtitkárával teljes egyetértésben ők is állástfoglaltak a kínai-magyar kapcsolatok sokoldalú fejlesztése mellett. Mihail Gorbacsov leningrádi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ez abból indul ki, hogy az ellentmondások mellett a világban kölcsönös egymásrautaltság érvényesül. Elsőbbséget élveznek a világ egyetemes emberi értékei, s ezért halaszthatatlan feladat a nemzetközi kapcsolatok emberibbé tétele. A szovjet vezető emlékeztetett arra az új koncepcionális megközelítésre, amely a világ politikai erőinek, a szocializmus világrendszerként játszott szerepének és a nemzetközi folyamatoknak az elemzésében nyilvánul meg. Az SZKP kidolgozta az emberi civilizáció globális problémái lényegének és jelentőségének, a tudományos-technikai forradalom társadalmi következményeinek, a földünkön lezajló nagy változásoknak az új értelmezését. A szovjet társadalom életének minden területén növekszik az SZKP befolyása. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a több mint 19 millió tagot tömörítő párt vezetésével tevékenykednek a szocialista társadalom más elemei: a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszo- mol és egyéb társadalmi szervezetek. A párt korszerűsíti munkamódszereit. A pártmunka átépítését nem a szavak, nem az ígéretek és a papíron kidolgozott intézkedések, hanem a konkrét gyakorlat alapján kell megítélni. A főtitkár ezzel ösz- szefüggésben emlékeztetett az országos egészségügyi hálózat párt által kezdeményezett megújítására. Kedvezően értékelte a leningrádi területi pártbizottság kezdeményezését egy környezetbiztonsággal foglalkozó tudományos kutató- központ létrehozására. Az SZKP káderpolitikájával kapcsolatban Mihail Gorbacsov megjegyezte, hogy az átépítésnek tehetséges emberekre van szüksége, olyanokra, akik a társadalom forradalmi megújításának eszméivel vannak felvértezve. A népgazdaság irányításának átépítéséről szólva Gorbacsov egyetértett azzal az elgondolással, hogy Leningrádban ágazatközi termelési egyesüléseket hozzanak létre a vegyiparban és az energetikai gépgyártásban. Ezek a szocialista korporációk iparvállalatokat, kutató- és te rvezö i n tézete két tö m ö ríte n é n e k, mintegy százezer embert foglalkoztatnának. A szónok a továbbiakban a demokrácia fejlesztésével foglalkozott. Nem részleges javulásra, félintézkedésekre van szükség, hanem a demokrácia teljes kibontakoztatására - mutatott rá. Csak ez biztosíthatja a szocializmus előrelépését minden területen. Az SZKP jelenleg részt vesz valamennyi demokratikus folyamat kibontakoztatásában. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok egyre erőteljesebbek, átfogóbbak és mélyebbek, mindinkább áthatják a társadalmi kapcsolatokat, az élet minden területét, elsősorban magának a pártnak a tevékenységét. Gorbacsov nélkülközhetetlennek nevezte a kritikus és önkritikus szellem erősítését. Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és felesége Leningrádban az Auróra fedélzetén (Telefotó)
