Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

2 ^fepÜJSÄG 1987. október 14. Szovjetunió: a 70. évforduló (9.) A mezőgazdaság kollektivizálása Az 1933. évi termés betakarítása a zsazskovi Lenin kolhozban A húszas évek végére a társadalmi­gazdasági fejlődés objektív alakulása, el­sősorban az ország iparosításának ki­bontakozása - a mezőgazdaság átalakí­tását követelte: akkor 120 millió ember gazdasági tevékenységét befolyásolta a primitív földművelés. A mezőgazdaság termelékenységének alacsony színvo­nala fékezte az ország általános gazda­sági fejlődését, igen komoly akadályokat emelt a kezdődő iparosodás elé. A párt XV. kongresszusának (1927. december) a kollektivizálásról és a ku- lákság elleni támadás irányvonaláról ho­zott határozata sem időpontot, sem üte­met, sem bármilyen rendkívüli formát nem állapítottak meg ezekkel a refor­mokkal kapcsolatban. Mi több, a szövet­kezeti mozgalom valamennyi formájának jelentőségét hangsúlyozták, és legszéle­sebb körű fejlesztésüket irányozták elő. Fontos megjegyezni, hogy a mezőgazd- ság kollektivizálására és a kulákság elle­ni támadásra vonatkozó határozatokat a kongresszus kivételes egyetértéssel fo­gadta el. A vita során különböző vélemé­nyeket hangoztattak. A feltárult nézetel­térések nem arra a kérdésre vonatkoz­tak, hogy támadást indítsanak-e a kulák ellen vagy ne, hanem arra, milyen módon támadjanak. Gyakorlatilag azonnal választani kel­lett. A gabonabegyűjtés terén 1927 őszén kezdődött válság veszélyeztette az ipari épités terveit, rendkívül megnehezí­tette a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokat, itt is, ott is kiélezte a szo­ciális problémákat. Buharin - aki azelőtt a NEP-en (új gazdasági politika) alapuló agrárpolitikai irányvonalat javasolt a pártnak (a parasztgazdaság további fel­lendülésére törekvés és a szövetkezeti mozgalom kereskedelmi és hitelformái­nak fejlesztése, a gabonaárak emelése) - csoportjának javaslatait, mint a kulá- koknak tett engedményt és a jobboldali opportunizmus megnyilvánulását, elve­tették. A mezőgazdaságnak a nagyüzemi társadalmasított termelés útjára való átállítását tekintették a gabonaprobléma lehető legrövidebb idő alatt történő meg­oldása eszközének. Az általános kollektivizálás, amely a húszas-harmincas évek mezsgyéjén bontakozott ki, és a paraszti kisgazdasá­gok termelőszövetkezetekbe tömörítésé­nek konkrét történelmi formáját jelentet­te, sok tekintetben a lenini szövetkezeti terv eltorzítása volt. Az objektív nehézsé­geket, elsősorban a minimálisan szüksé­ges anyagi-technikai bázis hiányát, téve­dések és torzítások súlyosbították. Lenin igen fontos útmutatásai, a párt arra vo­natkozó határozatai, hogy meg kell te­remteni az objektiv és szubjektív feltéte­leket a parasztgazdaságok szövetkeze­tekbe tömörítéséhez, széleskörűen fel kell használni az önkéntes egyesülés át­meneti formáit, az erőszak és a sietség pedig megengedhetetlen és végzetes - feledésbe merültek. Az első ötéves terv, amelyet a XVI. párt­konferencia jóváhagyott, és az 1929 ta­vaszán rendezett V. szovjet kongresszus BUDAPEST - A Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Haidar Abu Bakr Attaszt, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Ta­nácsa Elnökségének elnökét. Grósz Ká- • roly, a Minisztertanács elnöke dr. Jaszin Szaid Numánnak, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnökének fejezte ki jókívánságait. * Tíz szocialista ország szakszervezeti központja titkárának részvételével kétna­pos tanácskozás kezdődött kedden a nők helyzetéről a SZOT székházában. EGER - Kétnapos látogatást tett He­ves megyében Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Felke­elfogadott, tekintetbe vette a reális lehe­tőségeket, és azt irányozta elő, hogy 1933 végéig a parasztgazdaságok mint­egy 18-20 százalékát egyesítik kolho­zokban. A kolhozépítésnek a parasztok­nak a mezőgazdasági szövetkezeti moz­galom legegyszerűbb formáiban való tö­meges egyesülésén kellett alapulnia (1933-ban a gazdaságok körülbelül 85 százaléka lépett volna be ezekbe). Ezt a jól átgondolt és kiegyensúlyozott tervet azonban már néhány hónappal később fokozatosan átalakították, és az ütem fokozása jegyében módosították. A szov­jetország legfontosabb gabonatermő körzeteiben sorra-rendre határozatokat hoztak arról, hogy egy év alatt kell teljesí­teni £z ötéves tervnek a kollektivizáló- dásra vonatkozó feladatait. A kollektivizálás túlzott gyorsításának irányvonala, amely Sztálinnak és legkö­zelebbi környezetének (Molotov, Kaga- novics és mások) álláspontját tükrözte, nagymértékben fokozódott. Figyelmen kívül hagyták azokat a vidékről érkezett jelentéseket, hogy a kolhozokat elha­markodottan és kényszer alkalmazásá­val szervezik, a parasztok elégedetlenek, megkezdődött a jószág levágása. 1929-30 telén a kollektivizálás és a kulákság felszámolása rendkívüli mér­tékben fokozódott. Durva adminisztratív nyomást alkalmaztak. Egyes helyeken a parasztgazdaságok 10-15 százalékát „kuláktalanították” (holott ezeknek való­ságos országos részaránya 1927-ben nem haladta meg a 3,9, és 1929-ben a 2,5-3 százalékot). Az osztályharc mes­terséges kiélezése, illetőleg az éleződés deklarálása szükségtelen veszteségeket és áldozatokat, elégedetlenséget és tilta­kozást okozott a parasztok körében, s a kolhozokba való „beáramlást” „kiáram­lás" váltotta fel. Később a kollektivizálás során alkalmazott adminisztratív mód­szereket elítélték és kiküszöbölték, a gazdasági és adóval történő nyomás mozgatóerőit azonban továbbra is szé­leskörűen alkalmazták. A jószág, a ba­romfi, a kisegítő gazdaság társadalmi tulajdonbavételével összefüggő kérdé­sekre nem találták meg mindjárt a helyes megoldásokat. Mindennek következté­ben lényeges kárt okoztak az ország ál­PANORÁMA reste a Mezőgép egri gyárát, ezt köve­tően Eger belvárosának rekonstrukciós munkálatait tekintette meg. A látogatás a Hatvani Konzervgyárbap fejeződött be. BRÜSSZEL - Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke kedden háromnapos hivatalos állami látogatásra Belgiumba érkezett. A repülőtéren Bau- douin király, Wilfried Martens miniszter- lenök és a belga kermány több tagja fo­gadta. Erich Honecker kíséretében van Günter Mittag, a NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Oskar Fischer külügy- és Gerhard Beil külkereskedelmi miniszter. MOSZKVA - A Perzsa-öböl szabad lattenyésztésének. Az utasitásos terve­zés rendszere, amelyet 1939 januárjá­ban vezettek be, az államnak történő, kö­telező termékszállítások (amelyek adó­nak számítottak) és a kolhozok bürokra­tikus módszerekkel való vezetése meg­lassította ezeknek a fejlődését, ez pedig végeredményben ahhoz vezetett, hogy a mezőgazdaság elmaradt a társadalom szükségleteitől. Amikor az egész kollektivizálási folya­matot értékeljük, hangsúlyozni kell, hogy ellentmondások voltak a cél és az eléré­sére szolgáló eszközök között. A húszas évek végén a szovjet faluban már eléggé hatalmas társadalmi erők alakultak ki, amelyek hajlandóak voltak a kisparaszti gazdaság forradalmi megváltoztatására - mindenekelőtt a falusi szegényparaszt­ság. Ennek jellemző ismertetőjele az volt, hogy nem rendelkezett lóval, vagyis hiányzott a föld után az első termelőesz­köz, amely nélkül a parasztságot elkép­zelni sem lehet. A gazdaságoknak pedig körülbelül 30 százaléka ilyen volt. Ezek a legnagyobb mértékben függtek a jómó­dú falusi rétegektől, különösen a kulák- ságtól, és nem volt reális kilátásuk arra, hogy kitörjenek a nyomorúságból és a szolgaságból. A szegényparasztok a kol­hozokban látták a nyomorúságos hely­zetükből való kijutás módját, és tevéke­nyen támogatták az általános kollektivi­zálást, és a kulákság felszámolását. Az ő segítségük nélkül, és - tegyük hozzá -, ha a középparasztság nem állt volna az oldalukra, semmiféle kollektivizálás nem lett volna lehetséges. Ugyanakkor bizo­nyos hibák és túlkapások emiatt is elő­fordultak, mert a kolhozmozgalom sze­gényparaszti aktívája túlságosan radiká­lis volt. Valamennyi nehézség és akadály ellenére, a kolhozok megerősödtek és fokozták a termelést - ebben a gazdaság szocialista formáinak ereje nyilvánult meg. Nem kétséges, hogy a kolhozok je­lenleg is képesek sikeres fejlődésre a tu­dományos-műszaki forradalomnak, a gazdasági és a társadalmi-politikai élet demokratizálásának, vagyis mindannak a viszonyai között, amit a Szovjetunióban átalakításnak neveznek. VIKTOR DANYILOV a történelemtudományok doktora hajózásának biztosítására ENSZ-erőket kell létrehozni, amelyek felválthatnák az idegen hadihajókat. A szovjet fél javasol­ja, hogy hívják össze az ENSZ BT öt ál­landó tagjának vezérkari főnökeiből a BT-bizottságot, amelyben részt venne a szovjet vezérkari főnök is. A szovjet ja­vaslatra kedvezően válaszolt Kanada, Olaszország, Norvégia és több más ál­lam, de az amerikai álláspont még nem világos - mondta Gennagyij Geraszimov. VARSÓ - Tárgyalások kezdődtek a volt „Szolidaritás” néhány ismert tanács­adójával, részvételükről különféle társa­dalmi testületekben, így például az Ál­lamtanács elnöke mellett működő kon­zultatív tanácsban, vagy a gazdasági reformbizottságban - jelentette be keddi szokásos varsói sajtóértekezletén a len­gyel kormány szóvivője. Kádár János befejezte pekingi tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról.) Kínai Kommunista Párt Központi Ta­nácsadó Bizottságának elnöke között. A találkozón magyar részről jelen volt többek között Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Medgyessy Péter, az MSZMP KB Bizottságának tagja, pénz­ügyminiszter, a Magyar-Kínai Tudomá­nyos Kormányközi Vegyesbizottság társ­elnöke. A megbeszéléseket követően Teng Hsziao-ping a vendégházban ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MTI tudósítójának értesülése sze­rint Kádár János és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszélését a szívélyes légkör, a közvetlen hangulat jellemezte. A 30 éve voltelsö találkozó, a megismerke­dés emlékeinek felelevenítése után Teng Hsziao-ping egészen a Kínai Kommunis­ta Párt XIII. kongresszusáig visszautalva foglalta össze Kádár János számára azo­kat a Kínában bekövetkezett változáso­kat, amelyek a türelmetlenül ultrabalos torzulásoktól elvezették a KKP KB 1978- as, harmadik plénumához, a külső nyitás, s a belső reformok meghirdetéséig. Ez a súlyos tapasztalatokból tanuló-okuló po­litika helyesnek bizonyult, s így tűzhették célul most a KKP XIII. kongresszusára készülődve a reformfolyamatok ütemé­nek meggyorsítását. Az MSZMP főtitkára hasonlóképpen vélekedett, mondván: „csak a reformok útján, a realitásokra sablonoktól mente­sen építve fejlődhet társadalmunk, s csak a szocialista vonásokat megőrizve, megerősítve léphetünk a hatékonyabb gazdálkodás irányába”. E szándékot, tö­rekvést is azok közé a „találkozási pon­tok” közé sorolta, amelyek módot terem­tenek a magyar-kínai kapcsolatok inten­zívebb fejlesztésére, a két ország - lehe­tőségeinek és adottságainak figyelem- bevételével meghatározott - együttmű­ködésre. „Nem egymást másolva, ám a levont tanulságokat mindenképpen hasznosítva válthatjuk valóra kinyilvání­tott szándékunkat, a magyar-kínai barát­ság erősítését” - jelentette ki Kádár Já­nos, sikeres és eredményes munkát kí­vánt a Kínai Kommunista Párt rövide­sen összeülő XIII. kongresszusának. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és kísérete kedden délután ismét a kínai Országos Népi Gyűlés házába láto­gatott el. Összesen két órát töltött ott, ta­lálkozott Li Hszien-niennel, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagjával, a Kínai Nép- köztársaság elnökével, illetve Peng Csennél, a Politikai Bizottság tagjával, a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bi­zottságának elnökével. A szívélyes és baráti légkörű találkozó­kon a kínai politikusok örömmel emlé­keztek vissza Kádár János ötvenes évek­ben tett két pekingi látogatására és az MSZMP főtitkárával teljes egyetértésben ők is állástfoglaltak a kínai-magyar kap­csolatok sokoldalú fejlesztése mellett. Mihail Gorbacsov leningrádi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ez abból indul ki, hogy az ellentmon­dások mellett a világban kölcsönös egy­másrautaltság érvényesül. Elsőbbséget élveznek a világ egyetemes emberi érté­kei, s ezért halaszthatatlan feladat a nem­zetközi kapcsolatok emberibbé tétele. A szovjet vezető emlékeztetett arra az új koncepcionális megközelítésre, amely a világ politikai erőinek, a szocializmus világrendszerként játszott szerepének és a nemzetközi folyamatoknak az elemzé­sében nyilvánul meg. Az SZKP kidolgozta az emberi civilizáció globális problémái lényegének és jelentőségének, a tudo­mányos-technikai forradalom társadalmi következményeinek, a földünkön lezajló nagy változásoknak az új értelmezését. A szovjet társadalom életének minden területén növekszik az SZKP befolyása. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy a több mint 19 millió tagot tö­mörítő párt vezetésével tevékenykednek a szocialista társadalom más elemei: a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszo- mol és egyéb társadalmi szervezetek. A párt korszerűsíti munkamódszereit. A pártmunka átépítését nem a szavak, nem az ígéretek és a papíron kidolgozott in­tézkedések, hanem a konkrét gyakorlat alapján kell megítélni. A főtitkár ezzel ösz- szefüggésben emlékeztetett az országos egészségügyi hálózat párt által kezde­ményezett megújítására. Kedvezően ér­tékelte a leningrádi területi pártbizottság kezdeményezését egy környezetbizton­sággal foglalkozó tudományos kutató- központ létrehozására. Az SZKP káderpolitikájával kapcsolat­ban Mihail Gorbacsov megjegyezte, hogy az átépítésnek tehetséges embe­rekre van szüksége, olyanokra, akik a társadalom forradalmi megújításának eszméivel vannak felvértezve. A népgazdaság irányításának átépíté­séről szólva Gorbacsov egyetértett azzal az elgondolással, hogy Leningrádban ágazatközi termelési egyesüléseket hoz­zanak létre a vegyiparban és az energeti­kai gépgyártásban. Ezek a szocialista korporációk iparvállalatokat, kutató- és te rvezö i n tézete két tö m ö ríte n é n e k, mintegy százezer embert foglalkoztatná­nak. A szónok a továbbiakban a demokrá­cia fejlesztésével foglalkozott. Nem rész­leges javulásra, félintézkedésekre van szükség, hanem a demokrácia teljes ki­bontakoztatására - mutatott rá. Csak ez biztosíthatja a szocializmus előrelépését minden területen. Az SZKP jelenleg részt vesz valamennyi demokratikus folyamat kibontakoztatásában. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok egy­re erőteljesebbek, átfogóbbak és mé­lyebbek, mindinkább áthatják a társadal­mi kapcsolatokat, az élet minden terüle­tét, elsősorban magának a pártnak a te­vékenységét. Gorbacsov nélkülközhetetlennek ne­vezte a kritikus és önkritikus szellem erő­sítését. Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és felesége Leningrádban az Auróra fedélzetén (Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom