Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

1987. október 2. / TOLNA \ "rsiÉPÜJSÁG 3 Tanácsülés Dombóváron Körültekintő beruházáspolitikával a városért Némileg rendhagyóan kezdődött a Dombóvár Város Tanácsa legutóbbi ülé­se. Elsőként a fél évszázaddal ezelőtt diplomát szerzett - köztük vasdiplomával is rendelkező - helyi, nyugdíjas pedagó­gusok ünnepi köszöntésére, arany okle­velek átadására került sor. Még a fő napirendi pontok, így a városi beruházási tervfeladatok tárgyalása előtt, Lép Ferenc országgyűlési képvise­lő kért és kapott szót, hogy az Or­szággyűlés ülésszakának tanulságairól személyes tapasztalatai alapján is be­számoljon a testületnek. Ezután a város soron lévő beruházás jellegű és az intézmények fenntartását, működését biztosító kiadásokról, - első­sorban a lakás- és útépítés, az ivóvízellá­tás fejlesztési és a közvilágítás takaré­kossági lehetőségeiről tanácskoztak Kurcz Ernőnek, a tanács városgazdálko­dási osztályvezetőjének előterjesztése alapján. Legjelentősebb feladataik közé tarto­zik az Ady Endre utca déli oldalán meg­valósuló lakásépítés, amely 1985 máso­dik felében kezdődött. A tervezett 156 la­kásból 76 készült el eddig a Tolna Me­gyei Állami Építőipari Vállalat és a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat rész­ben közös kivitelezésében. Még az idén 44, majd a beruházás jövő évi befejezé­sével újabb 36 lakás átadására számíta­nak. A jövö év elején a Bezerédj utcában 31 OTP-s lakás építését kezdik meg. A telepszerű többszintes lakásépítés folya­matosságát az Árpád és Teleki utcai tömbbelsőben 18 lakás épitési területé­nek kialakításával biztosítják, amit a ter­vek szerint a Totév saját beruházásában kíván megvalósítani. Az Ady utcai lakóépületek földszintjére vállalatok és magánkereskedők üzletei ­hús- és hentesárubolt, virágüzlet, motor­kerékpár-alkatrész szaküzlet stb. - a Hungária Biztosító és a Kiima Ipari Szö­vetkezet irodája kerül. Az úgynevezett „tüskei” háromszög­ben és a kesztyűgyár mellett a közegész­ségügyi és közrendészeti szakhatósá­gok megtiltották a családi házas lakótel­kek kialakítását a téeszmajorok közel­sége miatt. Ezért elsősorban az újdom­bóvári tömbbelsők feltárását kell folytat­ni, a területelőkészitést felgyorsítani.- Néhány beruházást - többek közt a tornacsarnokok építését - későbbre is kell halasztani. Az újdombóvári iskola bővítésének jövő évi megkezdéséről az emelkedő költségek ellenére sem mon­dott le a tanács. Járdaépítésekre és felújításokra 1,42 millió forintot irányoztak elő, és 2,4 kilo­méter hosszúságú út megvalósítását ter­vezik lakossági hozzájárulással. A Dom- bóvárt Gunarassal összekötő kerékpárút építését szeptemberben kezdte meg a dombóvári költségvetési üzem. Első üte­mének kivitelezési költsége 4 millió forint, összesen hozzávetőleg 10 millióba kerül majd. Az összkiadások felét a Közleke­dési Minisztérium vállalta, másik felén a megyei és a városi tanács osztozik. A vízellátási program legjelentősebb állomása az idén a 600 köbméteres ivó- víztározó átadása lesz, amit december­ben helyez üzembe a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A tervek közt szerepel a túlterhelt szennyvíztisztító te­lep rekonstrukciója is, amelynek 26 millió forint a becsült költségelőirányzata. Végezetül megemlítjük, hogy tájékoz­tató hangzott el a Tolna Megyei Tüzép 23. számú dombóvári telepének tüzelő-és építőanyag-ellátási helyzetéről. B. R. Varga Sabján László Domboriban Tegnap reggel folytatta munkájátaTu- dományos Munkások Világszövetsége ifjúsági bizottságának nemzetközi szemi­náriuma. Ez alkalomból Domboriba látogatott Varga Sabján László, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese, aki részt vett a délelőtti programon. Elsőként dr. Johannes Becker professzor, a TMVSZ ifjúsági bizottságának elnöke - politoló­gus - tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást, a nyugat európai országok által ezelőtt két évvel indított „Euréka” prog­ramról, amit korreferátumok, illetve vita követett. A konferencia különböző országokból érkezett résztvevői délután ellátogattak a paksi atomerőműbe, majd szekszárdi vá­rosnézéssel fejeződött be a nap prog­ramja. A szeminárium ma a záródoku­mentumok aláírásával fejezi be munká­ját. Talajművelési bemutató A vépi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Munkástovábbképző Intézet­ben talajművelési tanácskozást, a KSZE szombathelyi állami tangazdaságában pedig gyakorlati bemutatót rendeztek tegnap. A megnyitót dr. Szele Ferenc, a Vas Megyei Tanács általános elnökhe­lyettese és Lakatos Csaba, a KSZE igaz­gatója tartotta. Előadások hangzottak el a talajműve­lés korszerű gépeiről és a talajművelés gépesítésének irányairól. Új NDK kombájn - szekszárdi közreműködéssel Az NDK-beli Vorschritt mezőgazdasá­gi gépgyár eszközei kedveltek Tolna me­gyében is. Az e típusú kombájnok, a szecskázók, talajművelők az igényeknek eddig megfeleltek. Ám a fejlődés folya­matos. A gabonatermesztés mind tökélete­sebb gépeket kiván. Az E-514-es és az E-516-os eddig jól vizsgázott. A tízton­nás gabona átlagterméshez e kom­bájnok teljesítménye már kicsi. A szekszárdi növénytermesztési rend­szerben három év óta folytatnak kísérle­tet, együttműködve az NDK-beli partner­gazdaság kutatóival, hogy a gépet alkal­massá tegyék a nagy feladatok ellátásá­ra. Azt már az első vizsgálattól tudják, hogy a kombájn nyolchengeres motorja bírja a terhelést. Ez volta kiinduló alap. Ezután az aratá­si tapasztalatok számbavétele követke­zett. A gép után nagy a szemveszteség. Emlékeztetem a T. olvasót, hogy az aratá­si tárcsázás után a nyáron a volt gabona­földek milyen szépen kizöldelltek! A szemveszteség természetes, nem mindegy azonban, hogy egy hektárról 4,8 vagy 5,2 tonnával zárják az évet. Ezért úgy okoskodtak, hogy növelték a szal­marázó részt, a rostákat intenzívebb munkára fogták, úgyszintén a felvonó teljesítményét is növelték. A Vorschrift kutatói elfogadták a KSZE javaslatait. E-517-es típus jelzéssel már kis soro­zatban gyártják az új kombájnokat. Ki is próbáltak egyet, az eredmények több mint biztatóak. A KSZE jövőre húsz kor­szerű, mondhatjuk új kombájnt akar NDK-beli partnerétől vásárolni. A tárgya­lások szinte olyannyira előrehaladtak, hogy most már csak alá kell írni a jegyző­könyvet. A paksi tapasztalatok, és a szociálpolitika _____________Interjú Csehák Judit miniszterelnök-helyettessel_____________ le mbe kell venni, hogy a Paksi Atom­erőmű megkülönböztetett helyzetben van. Modellértékű, de a modell, amit fel­mutat, amit nyújt, az csak módosítások­kal gyökereztethető. Ilyen típusú, egye­di, nagyon sajátos szakmai tudásra, mondhatnám azt, hogy ennyire belter­jes ismeretszerzésre nem mindenhol van szükség, nem mindenhol indokolt ilyen értelemben a fejlesztés. Amit én mindenaképpen modellértékűnek tar­tok; át kell kerüljön máshová is, az or­szág más közegeibe, azaz, hogy milyen gyakorlati kapcsolatot alakíthat ki a la­kókörnyezettel, az általános iskolai, a szakmunkás-, a felsőfokú képzéssel, továbbképzéssel is. Olyan értelemben sajátos helyzete van Paksnak, hogy az anyagi lehetőségei mások, mert egye­di, mert hatékonyan termelő üzem. Le­hetőségei és esélyei jobbak, mint szá­mos más magyar üzemnek. Ezért az is feltételezhető, hogy bár sok üzemben tudják, hogy nekik ugyanúgy érdekük volna szakmunkásképzést fenntartani, szponzorálni, védőszárny alá venni fel­sőfokú létesítményt, vagy átvenni szak­munkásképzőt, mégse tudják megten­ni. Egyszerűen azért, mert nincsenek olyan helyzetben, hogy erre áldozni tudjanak. A kormányzatnak feladata, hogy részben a művelődési, részben a gazdasági kormányzati döntéshozatal­nak a rendjét teremtse meg. Teremtsen olyan anyagi érdekeltséget, amelyek az ilyen típusú kezdeményezéseket végül is támogatják. Ennek elvi akadálya nincs, de hogy gyakorlat lehessen be­lőle, ahhoz egyrészt nagyobb szabad­ságot kell adni, hogy az üzemek és is­kolák kapcsolatai kiépülhessenek, másrészt pedig úgy kell a jogszabá­lyainkat és a gazdasági szabályzóinkat is átalakítani, hogy az erre való esély és lehetőség egybeessen.- A politikus mennyire tudja lemérni munkáját, fontos-e a népszerűség, vagy a visszajelzés ahhoz, hogy a nemzet ér­dekében munkálkodjon? Tolna megye vendége volt szeptem­ber 29-30-án Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Ismerkedett megyénk politikai és gazdasági életé­vel, egy napot Pakson töltött. Megte­kintette az atomerőművet, a várost és a szakközépiskolát, találkozott az egészségügyi, kulturális és oktatási in­tézmények dolgozóival. A látogatás befejezésekor Csehák Judit interjút adott a Tolna Megyei Népújság részé­re.- Ez egy nagyon fontos kérdés. A népszerűséget elég nehéz pontosan lemérni, a pillanatnyi vélekedéseket pedig fenntartásokkal kell fogadni. Bár­ki, aki ebben az országban vezető sze­repet vállal, vagy vezető feladatra vállal­kozik, nehéz helyzetben van. De annak sincs könnyű dolga, akinek az ügyei­ben döntünk és akit vezetünk. Ezért bárhol is dolgoztam, igényel­tem azt, hogy tiszteljem, személyében magamhoz közel állónak érezzem azt, akivel azonos feladatra vállalkozom. Nyilván 10 millió magyar állampolgár ugyanígy van ezzel. Ezért a személy és a személyiség felértékelődik. Eddig is fontos volt, de minél nehezebb vagy ké­nyelmetlenebb feladatokra vállalko­zunk, annál fontosabbá válik. Tehát a politika munkamódszerében »és esz­közrendszerében meg kell, hogy jelen­jen a személyességre való törekvés, hogy ne csak azt fogadják el, amit ja­vaslok, hanem higgyenek abban, hogy kellő szaktudással, kellő körültekintés­sel, kellő felelősségérzettel készítettük, készítettem elő egy-egy döntést. Szük­ség van rá, hogy a saját magam egyéni­ségén keresztül is próbáljam a dolgot megszerettetni, vagy elfogadtatni. Ezek nem tisztességtelen eszközök, nem egy polgári parlamentikus társadalom, vagy a pártpolitika eszköztárából átvett sémák, hanem csak a kölcsönös biza­lom építésének fontos elemei.- Az előbbit azért is kérdeztem, mert Önt a szociálpolitika harcosának tekin­tik. Azt mondják az emberek, hogy Cse­hák Judit hiába dolgoz ki terveket, javas­latokat, ha nincs rá pénz, akkor csak fe­leslegesen fárasztja magát.- Ha nagyon pontosan akarok vála­szolni, akkor valójában nem vagyok a szociálpolitika felelőse, hiszen én mi­niszterelnök-helyettes vagyok és ami­vel megbíz a kormány vezetése, azzal a feladattal kell hogy foglalkozzam. Ne­kem az a feladatom orvos­ként is - hogy inkább a hu­mánszféra, a szociálpolitika közelébe tartozó dolgokért felelős intézmények, minisz­tériumok koordinációját se­gítsem elő. Nem hiszem, hogy ne le­hetne a terveinkről, céljaink­ról, elképzeléseinkről olyan időszakban is szólni, amikor az eszközrendszerünk korlá­tozott és a pénzünk is kevés. Mert nemcsak arról van szó, hogy elmélete legyen a do­lognak, képviselete legyen, hogy szóljunk róla. Fontos az is, hogy kialakuljanak azok a szervezetek, minisztériumok, amelyek ezért felelősek, ezzel foglalkoznak és egész gazdasági döntéshozatalunkba végül is beépüljenek azok a szempon­tok, amiket szeretnénk megvalósítani. Tehát nemcsak arról van szó, lesz-e még 5 milliárd forinttal több ezekre az intézkedésekre, hanem arról is szó van, hogy a felelősség köre bővül-e, hogy lesz-e több együttműködő, aki a mi munkánkat segíteni akarja. Ahogy én megtanulom a gazdasági szakemberek szempontjait és érveit, legalább olyan eséllyel lehessen szó arról, hogy ők is figyelnek arra, amit én, vagy a hozzám hasonló indíttatású és szaktudású em­berek mondanak. Nem hiszem, hogy kevés az, amit a pénz előteremtése mellett még el kell végezni és el kell, hogy érjünk. Úgy gondolom, bár nem látványos ennek az ügynek a képvise­lete, hogy nem történt sok minden olyan, amit az emberek úgy könyvelhet­nének el, mint az én személyes mun­kámnak az eredményét. Magam sem úgy könyvelek: három-négy éve csiná­lom ezt és lám, ez és ez mind megtör­tént és ez annak köszönhető, hogy én ezekkel az ügyekkel foglalkoztam. Mé­gis azt hiszem, hogy ezt a munkát el kell végezni. Nagyon keményen törekedni kell ar­ra, hogy egyre több embernek legyen fontos az egészség, a szociálpolitika. És ez nem kis eredmény.- Köszönjük az interjút. HAZAFI JÓZSEF- Egy-egy ilyen látogatás alkalmából a politikus hihetetlen mennyiségű infor­mációt kap. Mennyit tud ebből hasznosí­tani későbbi munkájában?- A látogatásnak nem az a célja, hogy az ember vendég legyen valahol. Nem is az elsődlegesen, hogy bemutatkoz­zék egy létesítmény, intézmény, ha­nem az, hogy ki tudjuk választani azo­kat az ipari üzemeket, iskolákat, ahol vi­szonylag rövid idő alatt a lehető legtöbb információt lehet szerezni, méghozzá olyat, amit viszonylag gyorsan be lehet csatlakoztatni a politikai döntéshoza­talba. Kötelezettségünk, hogy időnként illik meglátogatnunk egy-egy megyét, egy-egy területet. Úgy gondoltam, hogy a kötelesség, meg a tisztesség is azt kí­vánja tőlem; jó, ha Tolna megyébe jövök először, a Politikai Bizottság tagjaként. Ennyi lokálpatriotizmus minden bi­zonnyal megengedtetik és elnézetik nekem. Pakson egy rendkívül korszerű ipari létesítmény, egészségügyi intézmény- rendszer és egy nagyon sajátos oktatá­si szervezet szoros együttműködéséről és modellértékű fejlesztéséről győződ­hettem meg. Tehát a tapasztalat éppen ezért szükséges, mert egy nagyon kor­szerű intézményrendszerről van szó és talán hasznosítható bizonyos meg­jegyezésekkel, bizonyos korrekciókkal országosan is. Természetesen az is kell, hogy foglalkoztasson bennünket: az országban egyedülálló ipari létesítmény, az atomerőmű - ami sokba került -, mennyi hasznot hoz, jól hasznosül-e. Azok az erő­feszítések és áldozatok, amelyek a továbbfejlesztésé­re irányulnak, azok valóban • indokoltak-e, mert hiszen na­gyon sok minden más eset­leg emiatt nem valósulhat meg, vagy nem mindig tud megvalósulni. Vannak ellent­mondások és ezért érdekel, hogy az az atomenergetikai fejlesztés, amelyik önmagá­ban nagyon hasznos, de na­gyon sok kérdést, nagyon sok problémát vet fel, miként egyeztet­hető. Az állampolgár ma nem érzi ma­gához elég közel az ilyen típusú beru­házásokat, távoli is, idegen is egy kicsit, félelmet és aggodalmat keltő a létezé­se. Hogyan tudja akkor az atomerőmű saját magát elfogadtatni, humanizálni, majdhogynem azt mondanám, meg­szerettetni a közvéleménnyel és a szű- kebb környezetével is? Itt arról van szó, hogy Paks és Tolna megye miként fogadta el ezt az ipari létesítményt, a fej­lesztést, mindazokkal a gondokkal, problémákkal, feladatokkal együtt, amelyek jelentkeznek azzal együtt is, hogy hasznot hozzon szűkebb és tá- gabb környezetének. Valószínű, hogy a teljes megismerést kitűzni maximalista cél, hogy ezt mind egy nap alatt be lehet gyűjteni, ennyi kérdésre választ lehet kapni, mégis úgy gondolom, hogy erre törekedni kell. De ott, ahol további infor­mációkra van szükség, további kérdé­seket kell feltenni, utána kell járni, és ol­vasni, ez természetesen feladatom, munkám kell, hogy legyen. Ugyanakkor azok a személyes impressziók, amiket kap az ember, segítik a későbbi mun­kát.- Említette, hogy Paks modellértékű, de úgy érzem, hogy ez az érték nem su- gározódik szét az országba, tehát meg­marad modellnek. Hogy ne így legyen, tud-e ebben segíteni a politikus, van-e arra lehetősége, hogy népszerűsítse, vagy elősegítse a kiemelkedően fontos eredmények terjedését?- Az előbb a tapasztalatot általános­ságban értettem. Azt azonban figye­-Pj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom