Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
í87. szeptember 9. Képújság 3 Energiagazdálkodás a termelőszövetkezetekben Ötszázhétmillió forintot tett ki a megye íövetkezeti mezőgazdaságában tavaly i energiaköltség. A szövetkezetek fel- asználtak 38 millió kilowattóra villamos lergiát, 28 ezer tonna gázolajat és tüze- ólajat, 572 tonna fűtőolajat, 3,8 millió inna földgázt, 1617 tonna benzint, közel tezer tonna szenet, ugyanennyi tűzifát, 33 tonna pb-gázt és közel hatezer ton- a mezőgazdasági hulladékot. Néhány évtizeddel ezelőtt a hazai me- 5gazdaság csaknem teljesen önellátó alt az energiafelhasználásban - mint ak más tekintetben is. Eltekitve a nagy- irtokoknak a kor színvonalától is iessze elmaradt gépesitettségi fokától, i ember izomereje és az igásállatok aergiája volt a kizárólagosan egyedüli snergiaforrás”. Legfeljebb a cséplésnél alt szükség külső forrásra, motorikus agy gőzenergiára. Ma a mezőgazdaság loccanni se tudna a külső energiaforrá- ak nélkül. Mi sem természetesebb, hogy az ener- íával gazdálkodni kell, ésszerűen, taka- ;kosan. Különösen az utóbbi években srült az előtérbe, amikor az energiahor- ozók ára egyre emelkedik. Míg tíz évvel zelött a termelési költségeknek átlago- an öt százalékát tette ki az energiakölt- ág, ma ez tíz százalék körül mozog. Ez , és a különböző állami jogszabályok - :ankciókat tartalmazó jogszabályok - ásztetik a gazdaságokat az energiatakarékosságra. És hogy ezt eredményesen teszik, tanúsítják az adatok. 1982- ben 519 millió, 1983-ban ugyanennyi, 1984-ben 582, 1985-ben 570 millió volt az energiaköltség, 1986-ban az 1982-es alá csökkent. Annak ellenére, hogy az egységnyi hőegyenértékre eső ár átlagosan 25 százalékkal emelkedett (ebben a villamos energiáé 33 százakékkal). Tehát ténylegesen jelentősen csökkent az energiafelhasználás. Különösen, ha az egy forint termelési értékre eső költséget vesszük figyelembe. Ez 1982-ben 7,5, tavaly 6,2 százalék volt. A csökkenésnek számos összetevője van. Mindenekelőtt az, hogy a szövetkezetek a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra. A mezőgazdaság meghatározó energia- hordozója a gázolaj és tüzelőolaj, ez az összesnek mintegy 70 százalékát teszi ki (1982-ben 80,8 százalék volt). A csökkenés egyrészt a villamos energia-, a földgáz-, a szén- és tűzifa-felhasználás növekedésének következménye, de jelentősen közrejátszott a motorok rendszeres felülvizsgálata, az adagolók ellenőrzése, beállítása, a szárítóberendezések energiatakarékos átalakítása, a zöldta- karmány-szárítás háttérbe szorulása a nedvestárolás terjedése, a földgáz szárítás céljára történő alkalmazása. A megyei tsz-szövetség az országban az elsők között vezette be a komplex energetikai szolgáltatást tagszövetkezetei részére. A hetvenes évek közepén létrehozott villamosenergia-osztály rendszeres segítséget nyújt a szövetkezeteknek a villamosenergia-gazdálkodás javításában, a meddő fogyasztás csökkentésében. A fázisjavító kondenzátorok időszakos vizsgálatával egy időben számítógép segítségével a helyszínen ellenőrzi a termelőszövetkezetek áramszámláit. Az 1979-ben létrehozott folyékony- energia-osztály rendszeresen felülvizsgálja a szövetkezetek gépkocsijait, erőgépeit, beállítja a dízeladagolókat, porlasztókat, gyújtóberendezéseket és a terményszárítókat, szakmai tanácsokat ad a tsz-energetikusoknak. A megoldás - mármint a központilag megszervezett szolgáltatás - sokkal célszerűbb, mintha e munkákat a szövetkezeteknek kellene elvégezniük. A korszerű - és meglehetősen drága műszerek beszerzése nem fizetődne ki a szövetkezeteknek, még kevésbé hozzáértő szakemberek alkalmazása. A folyékonyener- gia-osztály vezetője Juhász István mérnök, kilenc beosztott szakembere technikus. Egy részük bent dolgozik a Kese- lyűsi úti telepen (az egykori kendergyárban), egy háromtagú csoport pedig - műhelykocsival - járja a megyét. Mint az osztályvezető elmondta, az elért eredmények ellenére még sok a feltáratlan tartalék az energiatakarékosság terén. A legtovább jutottak a közúti gépjárműveknél. „Segített” az is, hogy a túlfogyasztást a hatóság bírsággal sújtja, a rendszeres felülvizsgálattal, beállítással szinte mindenütt sikerült megszüntetni az üzemanyag-túlfogyasztást. Nehézséget okoz, hogy a közúti szállítási feladatok és a mezőgazdasági munkaműveletek (műtrágyaszórás, vegyszerezés, betakarítás) egy-egy gépkocsinál sokszor keverednek egymással, ez akadályozza a pontos elszámolást. Célul tűzte ki az osztály, hogy a mérésben-elszámolásban megfelelő módszerek kialakításával nyújt segítséget. Ugyancsak megoldásra vár az erő- és önjáró gépek üzemanyag-elszámolásának javítása, a gépi munka meny- nyiségének mérése. A szárítóknál ki kell m A folyékonyenergia-osztály egyik szolgáltatása a dízeladagolók beállítása, javítása, cseréje. Révész Zoltán technikus adagolót javít. dolgozni az egy tonna víz elpárologtatósához szükséges energiaszükségletet. Amennyiben a mérések-elszámolá- sok terén sikerül előbbre jutni, bevezethető az anyagi érdekeltség, a megtakarítások premizálása is. Jogszabály teszi kötelezővé a gazdaságoknak, hogy elvégezzék az energiaveszteség-feltárást. Az osztály felkészül arra, hogy ebben segítséget nyújtson a szövetkezeteknek - egyedi megrendelés esetében szakemberei el is végzik a felülvizsgálást, feltárást. Az Állami Energia Felügyelet szeptemberben továbbképző tanfolyamot rendez, a szövetségek energetikai szakemberei részére, hogy e vizsgálatokat minél eredményesebben végezhessék, illetve segítsék a szövetkezeteket, elsősorban a szövetkezetekben működő energetikusokat. A termelőszövetkezetek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el az energiagazdálkodásban, az energiatakarékosságban. Azonban még sok a feltárható, feltárandó tartalék, amelyek alkalmazása a következő évek feladata. J. J. Beruházásvédelmi megállapodások Hét országgal - Belgiummal, az Egyesült Királysággal, Hollandiával, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal és Svédországgal - kötött hazánk beruházásvédelmi megállapodást, s több új egyezmény előkészítésén dolgoznak a szakemberek - tájékoztatták az MTI munkatársát a Pénzügy-minisztériumban. Ezek a nemzetközi egyezmények arra szolgálnak, hogy elősegítsék külföldi vállalkozók magyarországi, és magyarok külföldi beruházásait, új vegyes vállalatok létrehozását. A magyar gazdaság számára ugyanis egyre nagyobb jelentőségű a külföldi működő tőke behoztala. Több mint 100 vegyes vállalat működik már hazánkban, amelyek elősegítik a tőkés export bővítését, hozzájárulnak a termékszerkezet-átalakítás gyorsításához, a műszaki fejlesztés erősítéséhez, és sok esetben fejlett technológiák meghonosításához. A magyarországi vegyes vállalatok mellett mintegy 180 magyar érdekeltségű szervezet - vegyes, vagy teljesen magyar tulajdonban lévő vállalat - működik külföldön. Ezek a vállalkozások kisebb részben termeléssel, zömében kereskedelemmel foglalkoznak, elősegítve a magyar termékek kedvezőbb külpiaci értékesítését. A beruházásvédelmi megállapodások egyaránt biztosítékot jelentenek a hazai és külföldi befektetőknek, s javítják a Magyarországon és külföldön levő vegyes vállalkozások működési feltételeit. A megállapodásokban ugyanis a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesítik, indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel nem sújtják azokat. A megállapodások fontos részét képezik az esetleges tulajdonkorlátozásra - államosításra, kisajátításra - vonatkozó intézkedések. Az egyezmények szerint ilyen intézkedésekre kizárólag közérdekből, törvényes lejárás keretében és kártalanítás ellenében kerülhet sor. Amennyiben vita adódna az érdekelt felek között, sikertelen békés rendezés esetén választott bírósághoz fordulhatnak, többek között a Világbank keretében működő nemzetközi fórumhoz, az ICSID-hez, amelyhez hazánk 1986-ban csatlakozott. A Magyarországon működő vegyes vállalatok számára pénzügy-minisztériumi rendelet biztosítja azt, hogy a külföldi beruházó nyereségét és a vállalkozásból származó egyéb jövedelmét, valamint felszámolás esetén az őt megillető vagyonrészt devizában külföldre vihesse. Ezt a rendelkezést a beruházásvédelmi megállapodások is megerősítik. Ij piac épül Pakson, a Kishegyen Vásárcsarnok, bazársor - mutatós küllemben Nem kevés dilemma után eldőlt az új íac létesítésének helye Pakson. Évek la hangoztatott problémát jelentett a vádban, hogy az ugrásszerűen megnöve- sdett lakosságot a régi városrészben lűködő piac nem tudja ellátni, megol- atlan a lakótelepen, új városrészen élők ildség-gyümölcsellátása. A kishegy oltjai előtt kosarukból árusító asszo- yok érthető módon ezt a hiányt nem pó- ilhatták és tegyük hozzá, a boltvezetők sm nézték szívesen ajtajukban - bármién szerény méretekben is - a konku- snciát. A tervek szerint 26 millió így vetődött fel az új piac elképzelése, sősorban a lakosság igényére, kérésé- ! reagálva. A megvalósítást azonban ^siettette az eldöntetlen kérdés: hol? A kosság összehívásával, társadalmi vi- it követően - természetesen a szakem- ereket is meghallgatva - döntött tehát a inács arról, hogy a 2-es iskola előtti zöld írületen kap helyet a létesítmény. Köz- ítlenül egy oktatási intézmény szom- íédságában, tehát olyan kulturált kör- /ezetet, tisztaságot kell teremteni és legőrizni, ami később sem zavarja az ktató-nevelő munkát, a gyerekek kör- /ezetét. Ez pedig a nemcsak praktikus, hanem Bztétikus küllemű épületekkel valósul- at meg. Makovecz Imre városi főépítész írvei alapján zárt vásárcsarnok és ba- irsor kap majd helyet, szemléletesen §t egymásnak támaszkodó U betűt kell képzelnünk, amelyeknek találkozásáéi, nevezhetjük szimmetriatengelynek is, helyezik el a fedett csarnokot. A két- két épületszárny - betű szára között - szabad elárusító tér, az árkádok alatt bazársor lesz. Az egész építményt mutatós fatetőszerkezet fedi, a szárnyak végén pedig kis tornyok zárják az épületet. A 90-szer 27 méter belső alapterületű piac tervezett költségvetése 26 miINó forint. Mi kap helyet benne? Mindezt a helyi tanács a magánkereskedők és kisiparosok, a település szolgáltató egységeinek bevonásával kívánja finanszírozni a saját erőn kívül. így az első ütemnek nevezett egyik épületszárny és a vásárcsarnok szerkezeti Díszes kifolyó a nagy forgalmú piac bejáratánál költsége várhatóan 16 millió forintot tesz ki és az elképzelések szerint jövő év végére készül el. Itt a kialakítandó üzletek már vevőre találtak, ideköltözik az OTP- kirendeltség, a totó-lottóelárusító-hely, ezenkívül gyermek- divat-szaküzlet, cipő-butik, nöi-férfi divatáru, magánvállalkozásként játék-, írószerbolt és a tipikusan piaci „intézmény”, lángos-palacsin- ta-sűtő várja a helyieket. Az egyik toronyszerű épületrészben a Dunamenti termelőszövetkezet borozója nyílik meg, ahol kulturált környezetben poharazhatnak a betérők, szívesen tölthetnek akár hosz- szabb időt is. Vállalkozók egyre többen vannak Nem lényegtelen kérdés ugyanakkor, hogy mennyiért kelnek el ezek az üzlet- helyiségek, egyáltalán a szemközti szárnyra lesz-e érdeklődő kisiparos, kereskedő. A helyi kereskedelmi viszonyokat ismerve feltétlen igennel válaszol a kétkedésre a tanács illetékese, hiszen nemcsak a régi városrész hagyományos bazársorának felújítása, eredeti funkciójának visszaállítása, de a lakótelepen nemrégiben átadott kereskedősor is nagy érdeklődést váltott ki, sok vállalkozó adta be kérelmét. A jelenlegi helyzet szerint pedig nem kevesen bérelni kényszerülnek az üzlet- helyiségüket. így nemcsak a második szárny beépítésekor, de a már működő pavilonsorral szemközti területen kialakítandó hasonló rendeltetésű üzletek meghirdetésekor sem kell feltehetően érdektelenséggel számolni. Az előzetes számítások szerint egyébként a dunaföldvári szolgáltatósor üzleteihez hasonlóan 15 ezer forintos négyzetméterenkénti áron adja el a tanács a helyiségeket, de igény esetén 12 ezer forintig mérsékelik az árat kölcsön formában, vagy adott összeg átvállalásával. Egyedi paksi szövetkezettől Nem kis gondot okozott kivitelezőt találni, hiszen az egyedi tervezésű, gondos szakipari munkát követelő épület kilóg a szériamunkák sorából, könnyen ráfizetéses lehet. A szerződést végül is a paksi építőipari szövetkezettel kötötték meg, eszerint még ebben az évben elvégzik az alapozást, jövő év végére pedig befejezik az első ütemet. Ezzel nemcsak egy, a lakosságtól érkező igényt elégítenek ki Pakson, de a későbbiekben is a piaci mechanizmusra támaszkodva igyekeznek a település keA piac alkalmat nyújt a helyi hírek, történések megbeszélésére is reskedelmi helyzetén javítani. így a korábbi keddi és pénteki piaci napok lehetséges, hogy máskorra délelőttről esetleg a későbbi órákra tevődnek át a Kishegyen. Ez kizárólag a helyiek életritmusán, szokásain és persze, a kereskedőszellemen múlik. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Egy keddi délelőtt a régi városrész piacán
