Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 2. Újraéledő mesterségek nyomában Harcsaszájú köcsög, kiskanta, bokály A leleményt, formáló ösztönt feltételező kéz­műves mesterségeket mintha nem a történe­lem, hanem csak elké- nyelmesedett ujjaink hagynák hűtlenül. Néha az a benyomásunk, ha nem szállna apáról fiúra egy-egy mesterség, amely méltósága, hasz­na és szépsége okán makacsul még élni akar, akkor végleg elbúcsúz­hatnánk mindattól a megismételhetetlen egyedi értéktől, amit csak a munkára fogott, a szellemünknek is moz­gékonyán engedelmes kezünk teremthet. Gazdasági fejlődé­sünk intenzív - „piac­érett”, minőségi termé­keket igénylő - szaka­szában a társadalomtu­domány egynémely jós­lata szerint ismét fokozott, a piacon is ér­vényesülő szerepet fog játszani a kézmű­vesség, ha nem is a letűnt korok hagyo­mányos manufakturális követelményei szerint. Ezzel összefüggésben pedig máris döntő jelentőségű a gazdaságban az a fajta hozzáértés, amelynek a hagyo­mányait, elhivatottságának szakmai és erkölcsi tartalmait éppen a legjobb kéz­művesek teremtették meg. Jellempróbát a pontos munkavégzés­ben, a képességek kézzelfoghatóan el­lenőrizhető mércéjét a létrehozott termék minőségében. Egyik lehetséges emberi kiteljesedésünket, amit a munkánkhoz fűződő legközvetlenebb viszonyunk te­remt. Agyagtánc Halkan surrog a cserefa Szathmári Ta­más meztelen talpa alatt. Forog a korong. Fönn, a sebesen pördülő vason két férfi­maroknyi agyag hagyja magát táncba vinni, hogy asszonyderekú bokállyá, har­csaszájú köcsöggé, kiskantává sudara- sodjon. A meleg kéz, a nedves ujjak gyengéd erőszakától formálódik a masz- sza, egyszeriben hengeresen hullámzó palástja nő, néhány pillanatra centripetá- lis erőtől vonagló torony, majd a benne félkönyékig eltűnő kéz nyomásának en­gedve dülleszteni kezdi a hasát. Mintha önhatalmúlag döntene a holt anyag, milyen, számára tetsző formában kívánja kelletni magát, hogy kezünkbe illő, szemünknek tetsző legyen. De mint­ha elégedetlen lenne önmagával. Mintha még nem érezné úgy, hogy rendeltetésé­nek megfelelhet: előzékenyen nyakát kí­nálja a fazekalókésnek. A nyakához szo­rított késlapra habosán puha krémként gyűrődik föl az agyag a felület frissen szántott, földsárga ráncairól. Most talán jó lesz. Víznek is, bornak is. Szépségé­nek legalapvetőbb forrása sem más, mint tökélye a célszerűségben. Gazdája mondja, a kantának a korsónál jóval szé­lesebb, jellegzetesen széles a szája, de ugyanúgy vitték aratásra, ugyanúgy beásták a földbe, mint amazt. Korong az albérletben- Valamivel kevesebb mint egy évtize­de még csak egy kölcsön kapott koron­gunk volt a szekszárdi Mérey utcai albér­letben. - Szathmári Tamás általában töb­besszámban fogalmaz, hiszen felesé­gének a segítségével tették meg ezt az utat. Vele közös munkahelyükön, a csa­tári kerámiaüzemben ismerkedett meg.- A Bocskai utcába, Teszler Ella műhe­lyébe jártunk kiégetni az edényeket... Az Alkotmány utcában már olajkemencénk is volt. Tulajdonképpen Decsen, ahol érettségi után a tanítással próbálkoztam, ott biztattak, miért nem próbálkozom fa­zekassággal. Emlékszem, egy plakát alapján, amit kerámiamintákból tervez­tem. A kerámiaüzembe csak vesződsé­ges utánajárás révén lehetett annak ide­jén bejutni. Kaposváron az 512. számú szakmunkásképzőben szereztem a szakmát. Lassan aztán sikerült önálló­sulnunk, miután elég sok mindenbe be­lekóstoltam szakmailag is. Az önállóság­hoz ugyancsak utánajárásra, üzletre volt szükségünk. Nagyon sok megrendelést kaptunk az Óra- és Ékszeripari Vállalat­tól, a Konsumextől apró-cseprő dolgok­ra is... Most az NSZK-ba szállítunk egy ál­taluk szigorúan meghatározott összeté­telű kollekciót. A söröskriglik és egyebek közé azért a hagyományos magyar motí­vum- és formakincsből is becsempé­szünk amennyit lehet. Siklósi rózsa, sárközi virág- Az általunk kedvelt tálakat, tányéro­kat, kannákat, korsókat bizonyos alap­motívumok - bajai, siklósi rózsa és a sár­közi virág - felhasználásával. A változa­tosság ellenére egyszerűségre törek­szünk. Például egy szív formájú terrakot­ta tejesköcsögöt a maga egyszerű és mégis kifejező arányaiban visszaadni a legnehezebb feladatok egyike. Különö­sen, ha nem tervezünk rá díszítést, tehát készítésekor nem hibázhatunk... Ha má­zasnak szánjuk, többféle lehet az alap­szín, például a szekszárdi fehér, de mi a fekete vagy a vöröses alapot alkalma­zunk gyakrabban, fehér, sárga, zöld dí­szítéssel. A díszül használt siklósi rózsa általában fehér, kontúr nélküli, a bajai nagyvonalú, kontúr nélküli foltban az iga­zi. Szép a törökös, folyatott díszítésű vájdling. Itthon is használunk egyet, abba keleszti feleségem a tésztát. A massza soha nem ragad bele... Formában és színben számtalan lehetőséget ad ez a műfaj számunkra is... Az elismerés sem késett A Szekszárdon, a cinkai házában dol­gozó fazekasmester harmincéves. Au­gusztus 20-a alkalmával a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címben részesült. Hosszú lenne sorolni, hány pályázaton, kiállításon szerepelt sikeresen. Megmé­retett a szakmai rangja szerint előkelő or­szágos Gerencsér Sebestyén-fazekas- pályázaton és kiállításon is, amit három évenként Siklóson rendeznek. Többször jött haza dijakkal országos ifjúsági pályá­zatokról, tavaly a SZOT ismerte el nívódíj­jal alkotásait. Egyre több helyen találkoz­ni munkáival, nemrégiben a Szekszárdi Munkásotthon és Könyvtár, majd Tol­nán a Fonó Galéria adott helyet kerámiái­nak. Decsen a sárközi lakodalmas ünne­pi napjaiban mutatkozott be, Tamásiban pedig ezekben a napokban állít ki. BÓKA RÓBERT SZOMSZÉDOLÁS PETŐFI NÉPE A kecskeméti orvoskongresszus résztvevői voltak az első vendégei Kecs­kemét legújabb szállodájának, amelyet az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat épített és üzemeltet. A 32 szobás, kétcsillagos Hotel Tó, amint azt Benkó Zoltán, a vállalat igazga­tója elmondta, egy évvel a tervezett ha­táridő előtt készült el. Az egy-, két- és há­romágyas, pótágyakkal kiegészíthető, fürdőszobás szobákban, valamint a két lakosztályban 76 vendéget tudnak elhe­lyezni. A nagyközönség holnap déltől foglalhat szállást a hotelben, amelyben ajándékbolt és drinkbár is található. Az étterem, valamint a létesítményhez tartozó söröző szeptember 1-jén nyit. Itt 300-an foglalhatnak helyet egy időben az asztaloknál, s az épületegyütteshez tartozik egy belső kerthelyiség is, ahol 200 vendég, köztük a strand látogatói is ebédelhetnek, vacsorázhatnak - a szálló lakói pedig díjmentesen használhatják a szabadidőközpontot. A már korábban átadott üzemviteli épülethez kapcsolódó, kívül-belül muta­tós Hotel Tó belső berendezéseit, búto­rait a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára készített, megnyitásá­val megkétszerezte vendéglátóipari ága­zatának teljesítőképességét a vízmű vál­lalat. Télen 130, nyaranta pedig - a kem­ping faházait is beszámítva - 230 szálló- vendéget tudnak fogadni. Dunántúlt napló Dr. Kovács Sándor tanárképző kari dékánhelyettes francia nyelvű köszöntő­jével érdekes konferenciasorozat kezdő­dött meg Pécsett. A Nemzetközi Nevelés- történeti Állandó Bizottság (ISCHE) tartja itt 1987. évi tudományos üléseit. Dr. Komlósi Sándort, a konferenciák elnökét kértük meg, mutassa be a sokak számá­ra bizonyára ismeretlen nemzetközi szervezetet.- Az ISCHE társadalmi szervezet, nem tartozik sem az UNESCO sem az ENSZ égisze alá. Tagjai neveléstörténészek, akik önköltséges alapon tartják fenn az Állandó Bizottságot. Valamennyi konti­nens képviselve van a szervezet munká­jában, amely immár másodszor rendez konferenciát hazánkban. Figyelemre méltó dolog ez, hiszen sok-sok ország verseng a rendezés jogáért, s eddig mindössze kilenc konferenciát tartottak. A szervezet intézőbizottságának jelenle­gi elnöke is magyar, dr. Vágh Ottó, az EL­TE professzora. Azt hiszem, joggal lehe­tünk büszkék arra, hogy a szervezet fennállásának történetében éppen Pé­csett válik teljessé a kör, vagyis hogy minden kontinensről érkeznek nevelés­történészek. Mint megtudtuk, Magyaror­szág tekintélyét a jeles szervezet előtt - a honi kutatók munkásságán túl - egy jó­val korábbi tény alapozta meg: 1837-ben Tolna községben alapította Festetics gróf a kontinens első óvodáját! Az intézmény 1843-ig működött. Egykori épületét, saj­nos, néhány évtizede lebontották, s ma csupán emlékoszlop őrzi a világhíres kis­dedóvó emlékét. A kisgyermekek neve­léstörténetével foglalkozó munkabizott­ság pénteki programjában szerepel az emlékhely megkoszorúzása. A felvilágosodás korának neveléstör­ténetét kutató munkabizottág kezdte meg kétnapos ülésszakát a Janus Pan­nonius Tudományegyetem központi épületében. Augusztus 31 -e és szeptem­ber 1 -je között - került sor az ISCHE ple­náris konferenciájára a „Nemzetközi kapcsolatok története a pedagógiában” témakörében. Az előadások anyaga nyomtatásban is megjelent, a résztvevők a helyszínen már olvashatják. A konfe­renciára 18 országból mintegy kétszáz­ötven neveléstörténész jelezte érkezését. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megye állattenyésztése, állati termék termelése az 1984. év végéig egyenletesen nőtt, fejlődött, létszámban és termelésben akkor érte el a legmaga­sabb szintet. Ezt követően (főleg a piaci igények és a szabályozók változása miatt) az állattenyésztés minden ágaza­tában csökkenése kezdődött, amit jelen­leg egy stabilizációs időszak váltott fel. Fejér megye állattenyésztése országo­san is jelentős, jó hírű. A száz hektár me­zőgazdasági területre jutó állatsűrűség szarvasmarhából 6 százalékkal, sertés­ből 3 százalékkal nagyobb az országos átlagnál, de juhból 35 százalékkal keve­sebb. A szarvasmarha-állomány a nagyüze­mekben koncentrálódik: a jószág 36 szá­zaléka az állami gazdaságokban 57 szá­zaléka a termelőszövetkezetekben, 7 százaléka kistermelők tulajdonában van. A 71 mezőgazdasági nagyüzemből 65 tart szarvasmarhát, 58^ban van tejterme­lő tehenészet, 20-ban húsmarhatartás. A tejtermelés országosan a Fejér megyei üzemekben a legjobb, tavaly a nagyüze­mi átlag meghaladta az 5300 litert. Az ágazat termelési színvonalára jellemző, hogy az országos tej- és hústermelési versenyben idén kiadott díjak közül ki­lencet a Fejér megyei üzemek hoztak el, tejtermelésben az Agárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát, hústermelésben a marton- vásári Új Élet Tsz lett az országos első. A közgazdasági szabályozás múlt év­ben történt kedvező változásának hatá­sára (élve az 50 százalékos állami támo­gatás igénybevételével) a szarvasmarha­férőhelyek erőteljes korszerűsítése in­dult meg: tavaly és az idén 17 üzemben több mint 8000 férőhely rekonstrukciója és 1650 új férőhely építése kezdődött el. Nem ilyen jó a pozíciója a sertéste­nyésztésnek, bár a vágóállat-termelés­ben ennek az ágazatnak van meghatáro­zó szerepe: a hústermelésből a vágóser­tés részaránya 63 százalék. A sertésállo­mány 43 százaléka a kistermelők tulaj­donában van, akik nagyon érzékenyen reagálnak a közgazdasági környezetvál­tozásaira. A kocalétszám múlt évi sze­rény növekedése ellenére, a háztáji és egyéb kisgazdaságokban még mindig csökkent a vágóállat-termelés. Az alap­vető ok: a jövedelmezőség romlása. Szó­ba került a végrehajtó bizottság ülésén, hogy ez év első felében is átlagosan 7-8 százalékkal nőtt a táptakarmányok ára, a minőségük pedig számottevően romlott. Alapvetően nem a gyártók és a forgalma­zók hibájából, hanem a fehérjeimport korlátozása miatt. Bizonyos kormányzati intézkedések hatására, a megye sertésállománya ta­valy már nőtt: a megyei húsipari vállalat ez év első negyedében 10 százalékkal több vágósertést vásárolt fel, mint a múlt év azonos időszakában. Somogyi Néplap Adottságaihoz képest kiváló kukorica­átlaghozamot ért el tavaly a szorosadi tsz. Az idén a még jobb eredmény remé­nyében 450-480 kiló hatóanyagot hasz­náltak föl a kukoricatáblákon, s a határ képe még július végén is igazolni látszott a többletráfordítást. Azután jött a majd­nem kétezer hektárt csaknem teljesen el­verő jég. Az összesen 1340 hektárnyi ku­korica több mint 90 százaléka károso­dott. A biztosító felmérései szerint a szá­ron átlagosan 25-30, a csövön 15 jég­ütés van, s a legtöbb növény címerét és leveleit is leverte a jég. A táblák képe alapján a hozzá nem értő szemlélőben is felötlik a kérdés: érdemes-e ezt a kukori­cát egyáltalán betakarítani?- Nem sok esély van rá, hogy a növé­nyeknek akár csak egy része is kiheveri a jégverést, az pedig szinte bizonyos, hogy a hozam a betakarítás költségeit sem fedezi - mondta Targos Károly fő­mezőgazdász. Mégis végig kell csinál­nunk. Nemcsak a biztosítással kapcsola­tos kötelmek miatt, hanem tisztességből is. A kukoricánál 7,5 tonnás átlaghozam­ra számítottunk, s tíz perc alatt tönkre­ment egy év munkája. Elverte a jég a nap­raforgónkat is, pedig ennek a nyeresége évek óta sokat nyomott a mérlegen. Nö­vénytermesztésünk tervezett évi 65 millió forint termelési értékének kétharmadát az ősziek adták volna, ám csak kukoricá­ból mintegy 840 vagonnyi lesz a kiesés.- Mennyit térít a biztosító?- Ez majd csak a betakarítás után dől el. A biztosító az elmúlt három év átlaga alapján fizet majd a végső kár arányá­ban. Ez csak enyhíti, de nem oldja meg a gondjainkat. Gyenge adottságú tsz a mienk, így a végtermék után 15 százalé­kos állami támogatást kapunk. Csupán az emiatti kiesés mintegy 6 millió forint lesz. Elképzelhető, mit jelent ez ott, ahol az évi össznyereség tervezet 4,3 millió...- Hogyan készülnek az őszre?- Ugyanolyan körültekintéssel, mint máskor, csak borúsabb hangulatban. Gondolja el, mit jelent majd egy kombáj- nosnak a hektáronkénti 1-2 tonnát adó siralmas táblákat róni... Módosítanunk kell a teljesítménynormákat, s ez bérgon­dokat okoz. Ez azonban csak egy a kö­vetkezmények közül, amelyeket aligha­nem évekig viselnünk kell. Az idei ősz legderűsebb feladata a talajelökészítés és a mintegy 1300 hektárnyi vetés lesz. Mert bár az idei szűkös eredmények vár­hatóan a több évi munkával teremtett tar­talékaink nagy részét felemésztik, nem adhatjuk fel. A gazdaságban befejezés előtt állnak a nyár végi talajmunkák. Az acsai határban már a jövő évi napraforgó alá szántottak a gépek. Párizs-Lyon két óra alatt A Train á Grande Vitesse, azaz TGV (szupergyorsvonat) leginkább egy repü­lőgép törzsére emlékeztet, az eleje ma- dárcsőrszerűen hegyes. Amint az élénk narancssárga szerelvény zajtalanul elin­dul a párizsi Gare de Lyonról, könnyen megtörténhet, hogy valaki, aki még soha nem utazott vele, önkéntelenül is a nem létező biztonsági öv után nyúl, kényelme­sen hátradőlve egy első osztályú kupé­ban. A TGV jelenleg a világ leggyorsabb vonata, és ha a francia államvasutak látnokainak álma valóra válik, akkor út­vonalai hamarosan érintenek más euró­pai nagyvárosokat is, így Brüsszelt és Kölnt - írja a Time magazin. A TGV-hez hozzá kell kicsit szokni. Az utasok nem hajolnak ki a nyitott ablako­kon, hogy még egyszer bőrükön érezzék a párizsi levegőt, ahogy a vonat elindul a 426 kilométerre fekvő Lyonba. Onnét például Marseille vagy Genf felé már ha­gyományos síneken megy tovább, jóval kisebb sebességgel. Az ablakok ezen a vonaton nem nyílnak, a széksorok pedig olyanformán helyezkednek el, mint a re­pülőgépen. A kocsik korszerűsített futó­művei felfogják a zajt és simábbá teszik az utat a különlegesen épített pályán: a kerekek zakatolása halk süvöltéssé mó­dosul. Amint a TGV Combs la Ville-nél, 29 ki­lométerre Párizstól délre rátér a külön neki épített sínekre, eléri maximális se­bességét, az óránkénti 260 kilométert. Ezzel egyedül áll a világon! Az ablakból nézve pillanatfelvételek gyors egymás­utánjának tűnnek a birkák, szőlők, gaz­dasági udvarok. A sebesség megőrzésé­re a TGV kikerüli a városokat. A kedves burgundiai falvak csak távolról villannak fel. Az SNCF még 1971-ben kezdte ter­vezni a l,62 milliárd frankos TGV-vonalat, a légi és közutak zsúfoltsága miatt, s mintegy alternatívának a délre vezető au­tópálya mellé. A befektetés busásan megtérült: mostanában már havonta másfél millióan veszik igénybe a szuper­gyorsvonatot: üzletemberek, diákok, be­vásárlók és kirándulók. „Megváltoztattuk az emberek életmódját - mondja Cécile Queille, az SNCF kutatási és tervezési részlegének közgazdásza. - Megszokott dolog lett, hogy az emberek egy-egy napra felugranak Párizsba bevásárolni. Vannak, akik Lyon és Párizs között ingáz­nak a munkahelyükre és vissza.” Már építenek egy második vonalat. Ez Párizst Le Mans-szal és Tours-ral köti majd össze. Ugyanakkor Belgium, Hol­landia és az NSZK csatlakozott a fran­ciákhoz az egyik vonal meghosszabbítá­sának tervében, amely észak felé Brüsz- szelen és Amszterdamon át Kölnig vezet­ne. Az anyag engedelmesen simul a kéz alá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom