Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

4 Képújság 1987. augusztus 12. Amint arról május 1-jei lapunkban beszámoltunk: képzőművészeti pá­lyázatot hirdetett a Tolna Megyei Ta­nács, a Szekszárd Városi Tanács és a Képző- és Iparművészeti Lektorá­tus, Illyés Gyula költő egész alakos, életnagyságú szobrának elkészíté­sére. Most örömmel jelenthetjük, hogy elkészült a szobor, Janzer Fri­gyes Munkácsy-díjas érdemes mű­vész alkotása. A szakemberekből álló bíráló bi­zottság elfogadta, hiszen minden te­kintetben megfelelt a pályázati ki­írásnak, ami célul tűzte, hogy a szo­bor karakteresen, egyszerű művészi eszközökkel fejezze ki a költő szelle­mi nagyságát, mély humanitását, a szülőföldhöz fűződő emberi kapcso­latát. A szobrász műterméből öntödébe került a szobor, hogy onnan majd a szekszárdi főiskola előtti parkban emlékeztessen a költőre, Illyés Gyu­lára. dkj. A felvétel ez év július 8-án készült Janzer Frigyes szobrászművész műtermében William Faulkner, 25 éwel halála után Kilencven éve született, 25 éve halt meg. Élete, művészete csupa ellentmon­dás, ám mégis sokan őt tartják ma száza­dunk legnagyobb amerikai írójának. Az illető William Faulkner. A Dél szülötte volt és élete nagy részét Mississipi államban élte le. Az I. világhá­ború idején önkéntesként teljesített szol­gálatot a fronton, majd leszerelése után - mivel különösebb érdeklődést semmi iránt nem tanúsított - alkalmi munkákból élt. (Különös módon az egyetlen hivata­los ünneplést az amerikai szövetségi posta tervezi a kettős évfordulóra egy bé­lyeg kiadásával. Faulkner ugyanis rövid ideig postásként is tevékenykedett). Oxford városában telepedett le, és ez a fülledt déli kisváros regényeinek szinte állandó színhelye, Jefferson néven. Mint oly sokan, ő is versekkel kezdte, de ha­marosan a próza mellett kötelezte el ma­gát. Regényei és novellái, a „Sartoris”, a „Hang és téboly”, a „Megszületik au­gusztusban”, az „Eredj, Mózes” című kö­tet, némi nosztalgiával szemlélik a ha­gyományos déli ültetvényes világ pusz­tulását. Az író nem tudja elfogadni az ipa­rosodó világot, ugyanakkor hősei lázad­nak az egyenlőtlenség, a feudális szo­kásjog, a fajiimegkülönböztetés ellen. Stílusa erősen eltér az amerikai írók gyakran szikár hangvételétől: a század- eleji nagy európai írókhoz hasonlóan bo­nyolult körmondatokban fogalmaz, de nem idegen tőle a rémregények, a gengsztertörténetek világa, sőt a por­nográfiába hajló naturalizmus sem. Szí­vesen vont párhuzamot a Biblia és a mai kor között: ennek jegyében fogant talán legkiválóbb regénye, az „Absalom, Absa­lom” és a „Legenda” című háborús re­gény. Bár Faulkner a 30-as évektől sikert si­kerre halmozott, magánélete csődbe ju­tott. Házassága élete nagy szerelmével tönkre ment, alkoholista lett, és állandó pénzzavarral küszködött. így került Hollywoodba, ahol többek között barátja, Humphrey Bogart híres „fekete” filmjé­nek, a Nagy álomnak forgatókönyvét írta. írt filmet De Gaulle tábornokról is, a film azonban soha nem készült el, mert nem találtak megfelelő színészt, aki hitelesen alakította volna a legendás tábornokot és politikust. Nem vert gyökret Hollywood­ban. Az írót, akit hazájában sokáig „vidéki botrányirónak" könyveltek el, 1949-ben irodalmi Nobel-dijjal tüntették ki. Azóta már ö az az angol nyelvű alkotó, akinek Shakespeare után a legtöbb ta­nulmányt szenteltek.. (A nagyközönség azért még mindig könnyebben emészti meg Hemingway írásait). Frederick Kari amerikai irodalmár, legújabb életrajzírója szerint Faulkner, ha feltámadna, nem is­merne rá szeretett és gyűlölt Déljére, de minden bizonnyal örülne a lassú, de tar­tós változásoknak. Belmondo- sorozat a tv-ben Jean Paul Belmondo filmjeiből mutat be válogatást a közeljövőben a televízió. A világhírű francia színészt- akinek nevét a hatvanas években kibontakozó új hullám rendezői tet­ték ismertté - elsősorban fiatalkori szerepeiben láthatják a nézők. Az al­kotásokat korábban nagy sikerrel ve­títették a hazai filmszínházakban. A tíz héten át jelentkező sorozatot- szeptember 9-én - a Peter Brook rendezte, 1960-ban forgatott Mode­rato Cantabile nyitja meg. A követke­ző hetek műsorában helyet kap a művész főszereplésével, fran­cia-olasz koprodukcióban, 1963­■ ban készült A riói kaland, az egy éwel később, francia-spanyol-olasz pro­dukcióként forgatott Az aranycsem­pész, az 1965-ben olasz-francia közreműködéssel született Egy kínai viszontagságai Kínában című film. Az utóbbi két évtizedet A nagy zsák­mány, az Egy férfi, aki tetszik nekem, a Borsalino, A betörés, Az örökös és Az egy válás meglepetései című al­kotás reprezentálja. A sorozatot szeptember 4-én egy rövidfilm vezeti be, amelyben levetítik Belmondónak a Magyar Televízió stábja számára adott nyilatkozatait is. Új Népszava-kiadványok Mi az új a családjogban? Nemzetközi cigányfolklór­találkozó Nemzetközi cigányfolklór-találkozó színhelye lesz augusztus 13-án és 14-én Győr-Sopron megye. Az Országos Köz- művelődési Központ Módszertani Intéze­te, továbbá a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége a helyi szervekkel együttműködve ezúttal első ízben rende­zi meg a seregszemlét, amelyre négy ha­zai együttesen kívül Csehszlovákiából, Franciaországból és Lengyelországból vendégegyütteseket is várnak. A táncosok és a muzsikusok augusz­tus 13-án 19.00 órai kezdettel három kisalföldi város művelődési központjá­ban lépnek pódiumra: a budapesti Kalyi Jag és a tatai Vojake Rom együttes Csor­nán, a prágai Khamoro és a lengyelor­szági Gorzsowból érkező Terno Együttes Kapuvárott, a strasbourgi Appona, a bu­dapesti Andro Drom és a nagykanizsai Hagyományőrző Cigányegyüttes Mo­sonmagyaróváron mutatkozik be. Augusztus 14-én délután Győrött az együttesek szabadtéri bemutatókat tar­tanak, este 7 órakor pedig gálaműsort adnak a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban. A folklórcsoportok Győrből Borsod megyébe utaznak, s hét végén Miskolcon vendégszerepeinek. Az első magyar szocialista családjogi törvény 1952-ben született meg, 1974-ben pedig jelentősen korszerűsödött, (az 1974. évi I. törvény egyúttal a családjog egysé­ges szövegét is megalkotta.) A családvé­delem hatékonyabbá tételére az or­szággyűlés (1986. évi IV. törvény) újabb módosító törvényt szavazott meg. A Népszava Válaszolunk című füzetso­rozatában megjelentette dr. Csíki Ottó: Mi az új a családjogban? című írását A szerző a családjogi törvény új vonásaival, a csa­ládvédelem feladataival és intézményes formáival foglalkozik. Dr. Csíki Ottó régi, de nem eléggé hang­súlyozott igazsággal kezdi a téma bemuta­tását, nevezetesen: a család a társadalom alapegysége. A házasság és a család szi­lárdságát a szerző döntő mozzanatnak te­kinti, felhívja a figyelmet hogy akik csalá­dot alapítanak, házasságot kötnek, azt fel- készülten, átgondoltan tegyék, és házas­életüket úgy alakítsák, hogy abban érvé­nyesüljön a kölcsönös megértés és az ará­nyos tehervállalás. Ez az új Népszava-kiadvány a leghasz­nosabb agitációval - egy emberi, okos tör­vény lényegének ismertetésével - érvel a család kohéziója mellett A kézi anyagmozgatás munkavédelmi követelményei A munkaköri munkavédelmi ismeretek című Népszava-sorozat legújabb kötete a kézi anyagmozgatás munkavédelmi köve­telményeivel foglalkozik. A témát bemutató könyvet már jó ideje keresték a munkavé­delemmel foglalkozó szakemberek. Ismert, hogy már hazánkban is alkalmazzák a ro­bottechnikát, a biotechnikát, a komplex gépesítést és az automatizálás vívmányait, mindezek ellenére a legkorszerűbb tech­nika sem képes teljes mértékben pótolni és kiszorítani a puszta emberi erőn alapuló munkavégzést Csaknem minden dolgozó végez esetenként kézi anyagmozgatást. A könyv ismerteti az anyagmozgatással kapcsolatos legfontosabb alapismerete­ket (anyagmozgatási útvonal, anyagmoz­gatási tér, az utak burkolata, kapuk és átjá­rók, stb.), felhívja a figyelmet a kézi anyag- mozgatás legfontosabb veszélyeire (a te­her megfogása és emelése, a teher moz­gatása, a teher letevése, a csoportos anyagmozgatás, stb.), leírja a kézi anyag- mozgatás egyszerűbb segédeszközeit, rá­mutat a szintkülönbségek áthidalásából adódó veszélyekre (áthidaló lemezek, ra- kodóhidak, csúszdák és korcsolyák, kézi­targoncák és kézikocsik veszélyforrásai). A kiadványban szerepelnek a leggyak­rabban használt kézi emelőeszközök is. A kötet a vonatkozó fontosabb jogszabályok jegyzéke, szabványok jegyzéke, szabvá­nyok és műszaki irányelvek ismertetése egészíti ki. A munkaköri ismeretekből szükséges vizsgához a füzet igen hasznos ellenőrző kérdéseket is tartalmaz. Megje­lent egy újabb munkavédelmi ismereteket tartalmazó szakkönyv, amelyet minél több kézben szeretnénk viszontlátni! SÁNDOR DÉNES Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Megannyi olvasói levél a szerkesztő­séghez: sok-sok kérdés egy témáról, az átalakításról. Vagy ahogyan a világköz­vélemény ennek orosz kifejezését meg­ismerte, a peresztrojkáról. A szerkesztő­ség válaszol az olvasói levelekre. A vála­szok sok konkrét téma részletes magya­rázásával bizonyítják: egy tökéletesebb, valóban szocialista társadalom képe bontakozik ki a Szovjetunióban. Sok más érdekes írás mellett még egyet emelünk ki a folyóirat következő számából. Az is­kolai oktatás és nevelés filozófiájának és módszertanának gyökeres átalakításá­ról szól a „Salva Amonasvili irodalom­órái” című cikk. Egy olyan iskolát is be­mutat, ahol ezt már a gyakorlatban is be­vezették. Ahol az a látszólag egyszerű elv érvényesül: ha a gyerek jól szerepelt, meg kell dicsérni, ha nem tud valamit, vagy hibázott, rá kell vezetni a helyes megoldásra, magatartásra. Osztályzat, feddés, büntetés nincs. A pedagógusok legfőbb módszertani elve: a tanítványok iránti megbecsülés. LÁNYOK,ASSZONYOK Moszkvában járt magyarok tízezreinek volt már része a nagy élményben, látoga­tást tehettek a Kreml fegyvertárában. Aki nem láthatta még, ismerkedhet vele, s aki látta, emlékeit idézheti a folyóirat le­gújabb számában található színes képes riport segítségével. Divat: tanácsok, ötle­tek és hozzá szabásminták, kötés- és horgolásminták. Képes beszámoló a „legszebbek” legszebb sportjáról, a moszkvai nemzetközi műúszóversenyről, debreceni és moszkvai gyerekek cse­reüdülése - és sok más érdekes cikk, ri­port, kép a Lányok, Asszonyok legújabb számában. szputnyik Az átalakítás nem zökkenőmentes. A folyóirat legújabb számának vezető írása azokat veszi célba, akik a peresztrojka, a glasznoszty kibontakozását, érvénye­sülését akadályozzák. Legfőképpen úgy, hogy szavakban fennen hirdetik, a gya­korlatban semmit nem tesznek érdeké­ben. Több más cikk már a címében is utal a peresztrojkára: „Nem másra mutogatni, hanem cselekedni”, „Igazgatóválasztás”, „Tervezők és építészek figyelmébe”, és egy új rovat e témáról: (ezúttal négy cik­kel) „A gyorsítás jegyében”. Érdeklődés­re tarthat igényt a „A második világhábo­rú küszöbén” című cikk, amely a korsze­rű történelemszemlélet alapján tárgyalja a Szovjetunió történetének e fontos idő­szakát. „Magánvélemény az ifjúságról” címmel azokról a fiatalokról olvashatunk, akik naphosszat a „bunkerekben” ülnek, akik magukat „metálosoknak” nevezik, s ideáljuk a nyugati hippivilág. Olasz könyvkiadás Olaszországban 1984-ben 21063 könyvet adtak ki összesen 132,8 millió példányszámban. Az 1983-as adatokkal összehasonlítva 0,7 százalékos a növe­kedés, ami 148 művet jelent, ugyanakkor azonban 10 százalékkal csökkent a pél­dányszám. A közzétett adatokból kiderül, hogy az összkiadás 59,7 százalékát első kiadású könyvek teszik ki, az újranyomás 32,1 százalékot képvisel, a többedkiadások pedig 8,2 százalékot. Az 1983-as évhez viszonyítva első kiadású könyveknél 6,5 százalékos a növekedés, a két másik ka­tegóriánál 9,1 illetve 6,2 százalékos a csökkenés. A statisztikai hivatal kimuta­tása szerint 1983-hoz képest megnőtt a tankönyvek száma (0,3 százalék), ugyanakkor példányszámuk visszaesett (-0,2 százalék). A gyermekkönyvek mind kiadott műben (-4,6 százalék), mind pél­dányszámban (-17,1 százalék) csökken­tek. Ami a kiadott könyvek nyelvi megosz­lását illeti, a könyvek nagy többsége (78 százalék) eredeti nyelven jelent meg, zömmel (71,9 százalék) olaszul, a más nyelvekből fordított művek aránya 22 százalék. Kirándulás a nosztalgiavonattal A hétvégeken Budapest-Esztergom között közlekedik a MÁV nosztalgiaszerel­vénye. A MÁV TOURS utasait korhű ruhákba öltözött személyzet fogadja a Nyu­gati pályaudvaron. Pipa a Pipán Mármint Szekszárdon, a Kispipa ven­déglőn. A stílusosan, szépen elkészített pipa a híres-nevezetes Strényer-féle ko­vácsműhelyben készült. Érdekessége a dolognak, hogy a régi vendéglő, amely ugyebár a mostanival szemben volt és majdnem húsz éve már, hogy lebon­tották, szóval ez a vendéglő éppen an­nak a Strényer családnak volt tulajdona, amely család másik ága a kovácsolással lett híres. Fotó: Bakó Jenő Öntödében a szobor

Next

/
Oldalképek
Tartalom