Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

1987. augusztus 8. Képújság 9 Földrengések előrejelzése Készül a szeizmikus térkép ★ HORIZOnT* A mongol mezőgazdaság ma - és holnap NDK A mikroelektronika központja A gyökerek a 12. század elejéig nyúl­lak vissza. Ekkor jött létre Chemnitz, mint sgyre fontosabbá váló szászországi kereske­dőváros. Idővel az iparnak is nőtt a jelentősé­je; 1892-ben már több mint 300 gyár mint- jgy 25 ezer ipari munkást foglalkoztatott. A század elején Chemnitznek több mint 300 szer lakosa volt, textiliparát, szakiskoláit or­szágszerte és a határokon túl is nagyra Dcsülték. A második világháború idején sgyetlen légitámadás csaknem a földig rom- lolta, mindössze egyötöde maradt épen. A na virágzó város 1953-ban Marx Károly ne- fét vette fel, s névadójához méltón igyekszik negfelelni a szocialista épités és iparosítás cövetelményeinek. Karl-Marx-Stadt számos pari nagyüzeme közül is kiemelkedik a Ro- sotron drezdai konszern vállalatának helyi jyára. A karl-marx-stadti Robotron a számítógé­lek, iroda- és írógépek gyártására rendezke- fett be. Négy és fél ezer, zömében főis­kolai végzettséggel rendelkező dolgozót fog- alkoztat. A háború előtt főként írógépeket és >énztárgépeket gyártottak. Ma 18 fajta kor- izerü számítógép készül és Robotron irógé- >eket állítanak elő. Az új termékek rész- iránya alkotja a termelés több mint 40 száza- ékát. Karl-Marx-Stadtban hatékonyan alkal- nazzák az új technikát és az új technológia­tat. A Robotronnál, de más üzemekben is tért lódítanak az ipari robotok. Ez a munkaerő- lazdálkodás szempontjából nagy előnynek izámft. Az elmúlt három évben például 256- al csökkent az alkalmazottak száma, miköz­ien nőtt a termelékenység, javult a minőség is fokozottan érvényesült az anyag- és ener- liatakarékosság. Jelentős szerepet kap az üzem munkájá- lan a KGST-országokkal történő kétoldalú igyüttmüködés és a gyártásszakositás. Az új ermékek 30, esetenként 40 százaléka a tGST-országok vállalataival kötött szakosi- ási és kooperációs egyezmények eredmé- lye. A Szovjetunió találmányi hivatalában átadták Jurij Gubinnak, a geológiai és ásványtani tudományok doktorának a szeizmotektonika törvényének felfede­zéséről szóló oklevelet. A földrengés hosszú ideig előre nem látható természeti csapásnak számított. Az új törvény szerint azonban a földren­gésnek .megvan a maguk rendszerük. Szeizmikus térképeket már régótá szerkesztenek. Róluk leolvashatók a földrengések helyei és az epicentru­mok. De kiderült, hogy ezek az előrejel­zések nem voltak pontosak. A földren­gések gyakran nem ott következtek be, ahol megjósolták, és más erősségi fokot értek el. Mindez katasztrófákhoz veze­tett. A szeizmotektonika a földrengések helyének megállapítását genetikai okokra vezeti vissza. A térképen most már a földrengések lehetséges keletke­zésének helyeit és azok jellemzőit tünte­tik fel. A Szovjetunióban 1948 óta 18 helyen ilyen térképet adtak ki a külön­böző területekről. Ezeken a vidékeken az utóbbi időben 23 pusztító földrengés történt. S mind a 23 jelezve volt a térké­peken. Az előrejelzés elkészítése sokáig tart - mondja Gubin. - A konkrét időpontot természetesen nem tudjuk megmonda­ni, de a fent említett 23 földrengés az előrejelzések utáni 25 év alatt bekövet­kezett. A szeizmikus térképek a lehetséges erős földrengések zónáit jelölik... Mongólia ma a világranglista élén áll az egy főre jutó állatállományt tekintve, hét évtized alatt az állatállomány a 24- szeresére nőtt. A népi hatalom évei alatt elterjedt az extenzív földművelés is, szűzföldeket törtek fel, új növényfajtákat honosítottak meg, s az ország már telje­sen önellátó gabonából. Az ipar fejlődé­sével ugyan jelenleg már nem a mező- gazdaság részesedése a legnagyobb az össznemzeti jövedelemben, de még mindig fö forrása a nyersanyagoknak, a nép élelmezésének, az exportnak. A mezőgazdasági ágazat adja a nemzeti jövedelem egynegyedét, a termelési alapok egyharmadát és az exportnak mintegy 80%-át. Ha az elmúlt 25 évet nézzük, a mező- gazdaságból származó összjövedelem 50 százalékkal - benne az állattenyész­tésé 40, a gabonatermesztésé pedig 150 százalékkal - nőtt. Mind többet for­dítanak mezőgazdasági célú beruházá­sokra is. A legutóbbi ötéves tervidőszakban - 1981 -85 - a beruházások összege elér­te a 30 milliárd tugrikot. Az anyagi gyara­podásnak köszönhetően nőtt a falusi la­kosság életszínvonala, javultak élet- és munkakörülményei. A mezőgazdasági társulások tagjainak a jövedelme 25 év alatt nyolcszorosára nőtt. A mongol nép sokat köszönhet a ba­ráti szocialista országoknak. Mezőgaz­dasága fejlesztéséhez különösen a Szovjetunió nyújtott sokoldalú segítsé­get: a fejlesztések 80 százalékában ott rejlik a nagy testvérország műszaki és gazdasági segítsége. Szovjet szakem­berek nyújtottak segítő kezet például 1968 és 1982 között 30 állami gazda­ság, 20 gépesített tehenészet létesítésé­hez. Ugyanezen időszakban 13 mező- gazdasági társulás szervezését, felsze­relését támogatták. Új alapokra helyezték a takarmány­termelést is, új állatfajtákat nemesítettek ki, intenzív legeltetési módszereket ho­nosítottak meg. Mongóliában igen eltérőek az éghaj­lati viszonyok, sokszor kemény próba elé állítja a természet a mezőgazdászo­kat, állattenyésztőket. Az évi csapadék- mennyiség a mezőgazdasági körzetek­ben elég alacsony: 200-340 mm között van, a termesztett növényfajoknak eh­hez kell alkalmazkodniuk. Jó talajműve­léssel, hatékony öntözéssel, műtrágyá­val ellensúlyozni tudják a mostoha ter­mészeti viszonyokat. A gabonatermés - a folyamatos növekedés ellenére is - egyre kevésbé tudja követni a lakosság népesedési ütemét. Az utolsó negyedszázadban az or­szág lakossága megkétszereződött és a lakosság növekedése a jelek szerint to­vább folytatódik, a XX. század végére előreláthatólag eléri a hárommilliót. A hosszú távú terv ezért az ezredfor­dulóra előírja a hústermelés 30, a gabo­natermelés 20, a tejtermelés 120, a burgonya- és zöldségtermesztés 200, a tojástermelés 400 százalékos növelését az 1980-as állapothoz képest. A mezőgazdasági társulások tag­jainak jövedelme e tervek teljesülése esetén legalább a mainak a másfélsze­rese lesz. Ez is gyorsítás! A lengyel társadalom összefogásával Szakemberek megrendelésre Kazahsztánban az idén a Szov­jetunió Állami Agráripari Bizottsá­ga és a dzsambuli Öntözéses Talaj- javítási Főiskola kezdeményezésé­re kísérlet indul, amelynek kereté­ben a főiskolára úgynevezett gaz­dasági elszámolású tanulókat is fel­vesznek. Az újdonság lényegéről Marsz Urkumbajev, a főiskola rektora a következőket mondotta:- A vállalatok fiatal dolgozókat és - zokból az általános iskolákból, ahol lőzőleg szakmai tájékoztató tanfolya- íot tartottak - végzős tanulókat irányi- inak a főiskolára, és biztosítják a tanul- lányi költségeket. A diák, az oktatási intézmény és a vál- ilat között háromoldalú szerződés jön itre. Ennek értelmében például a föis- ola kötelezi magát arra, hogy a jelent- ezöt egy előzetes beszélgetés után ízsga nélkül felveszi, megteremti szá­lára a szükséges tanulási feltételeket, iztosítja a kollégiumi férőhelyet (adott setben családot) és havonta ösztöndí- it fizet.- Kezdetben a tervezett felvételi he- ek 60 százalékát foglalhatják el a je- intkezűk ezen a módon, 40 százalékát edig hagyományosan: a felvételi vizs- ák alapján. A diákok minden évben sa­lt vállalatuknál vannak szakmai gya- arlaton, amely a követelményszint leghatározása által döntő befolyással in fejlődésükre. Ez idő alatt a tanulók a szerződésben foglaltak szerint - lunkatársi minőségben dolgoznak endő munkaadójuknál.- Végeredményben így számos olyan robléma megoldható, amely a fiatal rakemberek elhelyezkedésekor merül 1, gondolok a többi között a lakásra, és i új kollektívába való beilleszkedésre - agyarázza Urkumbajev professzor.- A költségvetés alapján egy diák ta­ttatása 3050 rubel kiadást jelent majd vállalatnak, miközben a „céloktatá­sért” járó összeget évente, vagy az öt év­re egyszerre kifizetheti. A főiskolára kül­dött fiatal automatikusan felvételt nyer, miután a hármas szerződést megkötöt­ték és a vállalat a megfelelő pénzössze­get átutalta az oktatási intézmény bank­számlájára. A szerződés garantálja a hallgatónak az elhelyezkedést, még ab­ban az esetben is, ha valamilyen okból kifolyólag nem tudja befejezni tanulmá­nyait. A rektor szavaiból kitűnik, hogy a dzsambuli Öntözéses Talajjavítási Főis­kola felvételi terve elsősorban a „meg­rendelő” vállalatok termelési szakoso­dásához, termelés szerinti munkameg­osztásához és fejlődésük perspektívái­hoz igazodik. A felsőfokú oktatásra jelöl­tek kiválasztásának fontos kérdéséről gyűléseken a munkahelyi kollektívák döntenek. Vlagyimir Afanaszjev, az Állami Agrár­ipari Bizottság felsőoktatási osztályának vezetője a „Nyegyelja” című hetilagban nyilatkozott a kísérletről. Elmondta, hogy több gazdaság különböző profilú, 4-5 főből álló szakembergárdákat szeretne megrendelni a dzsambuli főiskolától. Az újfajta képzési rendszer ötletét az ország más mezőgazdasági felsőokta­tási intézményei is támogatják. V. Afa­naszjev szerint az ilyen önálló gazdasági elszámolású oktatás bevezetése egy­szerre több cél elérését teszi lehetővé. Egyrészt valódi kapcsolat jön létre az is­kola, a vállalat és a főiskola között, má­sodszor megteremtődnek az előfeltéte­lek a valósághoz alkalmazkodó oktatási folyamat kialakításához, amelyben az évfolyamdolgozatok és a diplomater­vek a gazdaság tények problémáinak megoldását szolgálják. És végül lerövidül a tudományos eredmények ipari alkalmazásának útja, aminek következtében megnő a főisko­lai tanszékek szerepe, javul a szakem­berképzés minősége, és nem utolsó sorban javul a felsőoktatási intézmé­nyek anyagi helyzete. Chopin-központ Zelazowa Wolában Chopin szülőháza: évente 300 ezer látogató ...szivében lengyel, tehetségében világpolgár” - írta Cyp­rian Kamii Norwid, az 1821-től 1883-ig élt kiemelkedő lengyel költő Fryderyk Chopinről, a legnagyobb lengyel zeneköltőröl. Chopin munkássága rendkívül nagy hatással volt a nemzetközi zene fejlődésére, Lisztre, Wagnerre, Debussyre. A világon ma alighanem egyetlen zongorista sincs, aki ne játszaná a nagy zeneszerző műveit. Nemzetközi Chopin-zongoraversenyeket, Chopin-fesztiválokat rendeznek. C hopin 1810-ben, a Varsótól nem messze eső Zelazowa Wola faluban született, s jóllehet nem sokáig lakott itt, rövid éle­tének (1849-ben halt meg) nagyobb részét Párizsban töltötte, szülőhelye itt van, ebben a falusi udvarházban. Apja, Mikolaj a Skarbek-család kúriájában volt francia nyelvtanár, s Fryderyk itt töltötte gyermekkorát. Ma ez a kúria Chopin-emlékmúzeum. Chopin zenéjének rajongói és a turisták bejárják a Chopin- család portréival díszített termeket, megszemlélik a nagy zene­szerző életével kapcsolatos dokumentumokat, emléktárgya­kat. A nyári idényben Chopin-hangversenyeket tartanak itt, je­les lengyel és külföldi művészek előadásában. A Zelazowa Wo- la-i udvarházat, valamint a körötte elterülő parkot évente több mint 300 ezer vendég keresi fel a világ minden részéből. Nemrégen terv született, hogy Zelazowa Wolát Chopin- központtá alakítsák át. Ezzel a kezdeményezéssel lépett fel a varsói Zycie Warszawy napilap, meghirdetve az Országos Chopin Alap létrehozásának tervét, amelynek célja anyagi esz­közök gyűjtése a Zelazowa Wola-i Chopin-központ kialakítá­sára. Meg keíl tisztítani a parkon áthaladó Utrata folyót, amelynek vizét a környező ipari üzemek szennyezik. Tekintettel a nagyszámú vendégre, szükség lesz szállodára, kereskedel­mi és vendéglátóipari egységekre. Az emlékmúzeum gondozó­ja, a Chopin Társaság terveiben szerepel még a Zelazowa Wo- lához közel lévő Brochów kúriájának újjáépítése és alkotóház­zá alakítása, amelyben zongoraművészek csiszolhatnák tudá­sukat, ahol például Chopin-kutatók találkozóit lehetne meg­rendezni. A zenei világ képviselői és a zenével szakmai kapcsolatban nem álló magánszemélyek, akik a Zycie Warszawy felhívására válaszoltak, lelkesen nyilatkoztak az elképzelésről: „A Chopin Alapnak tömörítenie kell minden jóakaratú embert A nagy zeneköltő emlékműve Varsóban és minden intézményt, amelyek spontán módon elismerik szükségességét - nem parancsra, hanem a szív szükségéből. Ebben rejlik majd az ereje...” (...) „Zelazowa Wolának olyan szo­rosan kell kapcsolódnia Chopinhez, mint Bayreuthnak Wag­nerhez” (...) „A helység továbbra is bájos falu, ami a maga ne­mében egyedülálló és megőrzendő érték, de szükség van a látogatókat ellátó létesítményekre is. (...) „Nagyszerű kezde­ményezés! Anyagiakkal támogatni fogom Zelazowa Wola ki­építésének tervét...” Minthogy az Alap létrehozásának terve a lengyel társadalom körében nagy érdeklődést és visszhangot váltott ki, remélhető, hogy már nemsokára nagy változások tanúi leszünk Zelazowa Wolában. WERONIKA ZIELINSKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom