Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

1987. augusztus 7. ^srÉPÜJSÁG 3 Munkaügyi ellenőrzés Tolna megyében A gazdálkodó szervezetek kollektív szerződései tartalmazzák-e a munkaidő- kereten belül a munkaidő beosztásának módját? A munkaidő befejzése előtti tá­vozásokat nyilvántartják-e és ha igen, ebből kitűnik-e a hiányzó munkaidő el­számolásának módja? A vizsgálat során hány dolgozó volt engedély nélkül távol a munkahelyéről? Ezekre és az ezzel kap­csolatos kérdésekre terjedt ki az OMMF Tolna Megyei Felügyelőségének megyei vállalatoknál végzett munkaügyi ellenőr­zése, melynek tapasztalatai az alábbiak szerint összegezhetők: A kollektív szerződések mindenütt tar­talmaznák a munkaidő beosztásával kapcsolatos rendelkezéseket, de ezen felül több helyen külön igazgatói utasítás rendelkezik a munkarend betartásának módjáról. A munkaidő befejezése előtti távozásokat különböző módszerekkel ugyan, de nyilvántartják. Az előírások be­tartása és az egységes gyakorlat kialakí­tása érdekében az év elején hatályba lé­pett magyar szabvány által meghatáro­zott formanyomtatványok használatára a felügyelőség határozatban kötelezte a munkáltatókat. A távozások engedélye­zésére különböző szintű vezetők jogo­sultak, ez vállalatonként más és más, a legalacsonyabb szint az engedélyezők közül általában a művezetői, csoportve­zetői szint. A hiányzó munkaidőt a koráb­ban ledolgozott, de el nem számolt mun­kaidő terhére lecsúsztatják, egy későbbi időpontban ledolgozzák, egyéb esetek­ben levonják a munkabérből, de az is előfordul, hogy a szabadság terhére szá­molják el. A különböző gazdasági szabá­lyozók is arra ösztönzik a vállalatokat - különösen a termelő ipari üzemeknél -, hogy a munkaidőt nagyobb mértékben, intenzívebben, hatékonyabban használ­ják ki és erre igyekeznek különböző módszereket kidolgozni. Az országos célvizsgálat harmadik szempontrend­szere szerint végzett munkaügyi ellenőr­zés az állásidővel kapcsolatos szabályo­zás és ennek gyakorlati alkalmazására terjedt ki. Mint köztudott, ha a dolgozó a munkáltató oldaláról felmerült okból nem tud munkát végezni, a kollektív szerző­désben meghatározott mértékű díjazás illeti meg - kivéve ha munkabérét ilyen esetben egyébként is megkapja -, mely­nek minimuma a dolgozó bércsoportjára meghatározott alsó bérhatár, maximuma pedig a dolgozó átlagkeresete lehet. A kollektív szerződések ennek megfele­lően és ezen belül változatosan szabá­lyozzák az állásidőért járó térítést. Az ál­lásidőre vonatkozó szabályokat anyag, alkatrész, szállítóeszköz hiánya, géphi­ba, áramszünet miatt alkalmazták. Ez a vizsgálat gazdálkodó szervezeteknél a munkaidőalap 0,1 -2,8%-át tette ki. Gya­korlatban elsősorban munkaerő-, mun­kaidő-átcsoportosítással, munkakörbe nem tartozó munka végeztetésével, ese­tenként szabadságra küldéssel oldják meg a vállalatok azt, hogy csak végső esetben kelljen állásidőbért fizetni. Sok a minőségi kifogás A hibák a gyártás hiányosságaiból adódnak A kereskedelmi felügyelőségek az év első felében 34 állami és 46 szövetkezeti vállalat, 17 gyártó és öt magánkereskedő 172 üzletében és áruházában - immár visszatérően - vizsgálták a bútorértéke­sítés körülményeit. A figyelmet elsősor­ban a forgalomba hozott termékek minő­ségére összpontosították, ez ugyanis évek óta a bútorkereskedelem legneu­ralgikusabb pontja. A minőségellenőrzés tapasztalatai ezúttal sem kedvezőek: a megvizsgált 2644 bútor mintegy harmada nem felelt meg az előírásoknak. A hibák jelentős ré­sze azonban a korábbiaktól eltérően nem a szállítási sérülésekből adódik, hanem a gyártás hiányosságaiból, első­sorban a technológiai fegyelem be nem tartásából. Feltűnő hiba egyebek közt a bótorrészek pontatlan illesztése, a durva megmunkálás, a díszítő elemek felületes eldolgozása, a kárpitozott garnitúrák fémszerkezeteinek érdes, eldolgozatlan felülete. Emellett továbbra is rontja a bú­torok minőségét, hogy a kiskereskedelmi bútorraktár-hálózat alapterülete kicsi, s az árumozgatási technológia sem kielé­gítő. A rossz raktározási körülmények, a szakszerűtlen árukezelés miatt ugyan­csak jelentős a minőségi károsodás. A kereskedelmi felügyelőségek ellen­őrizték a garanciális bútorjavítást végző vállalatok, szövetkezetek munkáját is. Megállapították, hogy a bejelentések száma az idén emelkedett, s ha kismér­tékben is, de nőtt azoknak a garanciális panaszoknak a száma, amelyeket a szer­vizek csak 60 napon túl orvosoltak. A szervizek döntő többségénél a javítási idő tartamával meghosszabbítják a ga­rancialevelekben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesítési rendszer a vizsgálatok tapasztalatai szerint megfe­lelő, viszont fokozatosan csökken azok­nak az árucikkeknek a köre, amelyek ilyen módon vásárolhatók. A legtöbb he­lyütt csak elemes bútorokra vesznek fel előjegyzést, s a szállítást 60-90 nap múl­va, vagy ennél is hosszabb időre vállal­ják. Egyéb bútorokból az igényeket ki tud­ják elégíteni - ezért nincs szükség elő­jegyzésre -, a kárpitos bútorokra vi­szont nem vesznek fel rendelést, ugyanis a színt és mintát nem tudják garantálni. A felügyelőségek munkatársai 154 próbavásárlást végeztek, s hatszor álla­pítottak meg visszaélést. A feltárt hiá­nyosságok miatt a kereskedelmi felügye­lőségek 55 esetben, összesen 127 800,- forint összegben szabtak ki pénzbírsá­got, három vállalati eljárást kezdemé­nyeztek és 21 vétkes dolgozót figyelmez­tettek. 7,1 millió forint értékű bútor kijaví­tásáról, illetve leértékeléséről intézked­tek. 29 vevő összesen csaknem 27 ezer forint kártalanítási össeget kapott vissza a felügyelőségek utasítására. Növekvő a fagazdasági export Az első félévben tovább javultak a fa­gazdaság teljesítményei: 1986 azonos időszakához képest mintegy hét száza­lékkal nőtt a termelés értéke. Különösen figyelemre méltó, hogy mintegy harma­dával több termék kelt el a tőkés piacon, mivel a fölkínált áru jelentős része a mi­nőség és a használhatóság szempontjá­ból egyaránt sokat javult az elmúlt idő­szakban. Beértek a korábban indított ex­portbővítő beruházások is, ily módon egyes termékek kivitele ugrásszerűen nőtt. Egy sor újabb létesítmény javította a fagazdaság termelési lehetőségeit. Szi­getváron mintegy 100 millió forintos költ­séggel bútoralkatrész-gyártó üzemet rendeztek be, Szombathelyen pedig kor­szerűsítették a házgyári technológia fe- ületkezelő gépeit, eszközeit. Általában is korszerűsödött a termelés szerkezete; a korábbinál lényegesen több a kínálatban i magasabb feldolgozottságú áru ará- íya. Az akácot újszerűén dolgozzák fel, bútorléceket és kitűnő minőségű bútor­alkatrészeket is gyártanak belőle. A bú­torelemek előállítását szintén fejlesztet­ték, több erdő- és fagazdaságban foglal­koznak gyártásukkal. Az export bővítését a választék gazda­godása is elősegítette. Az úgynevezett raklapokból - ezekre a szállításnál van szükség - az első félévben másfél milliót adtak külföldi értékesítésre, és a koráb­binál nagyobb mennyiségben kelt el bú­toralkatrész a konvertibilis piacon. A par­ketta szintén keresett exporttermék lett olyannyira, hogy a gazdaságokban be­vezették a többműszakos termelést. A növekvő feldolgozóipari teljesítmé­nyekkel nem álltak arányban az első fél­évben a fakitermelés eredményei, a ter­vezett teljesítménytől az első félévben 100 ezer köbméterrel elmaradtak a gaz­daságok. Munkájukat nehezíti ugyanis, hogy nincsen elegendő technikai esz­köz, például motorfűrész, emiatt akado­zik az erdei munka. „Legyen igazságos és kiskapuk nélküli” Az örömök és a gondok egyik találkozóhelyén Látogatóban Varga János országgyűlési képviselőnél Amikor látogatást tettünk Varga János országgyűlési képviselőnél, az ireg- szemcsei Egyetértés Termelőszövetke­zet elnökénél, amolyan „összevissza idő” volt. Hol esett az eső, hol meg sütött a nap, néha föltámadt a szél, néha a fa le­vele sem rezdült. Lehet, hogy a képzet- társítás kissé furcsa, de az jutott eszem­be, hogy olyan változékony, „változatos” az időjárás, mintamennyire különféle té­mákkal keresik fel körzetében a képivse- lőt. Persze, ehhez még hozzájön a munka­napok változatossága, úgyhogy nem pa­naszkodhat egyhangúságról. És nem is teszi - még úgy általában sem. Termé­szete bizakodó, amit kitartása, tehetsége és teherbírása „egészít ki”, s ébreszt tisz­teletet. Mindezt - nem zavartan, nem sze­rényen - visszautasítja, pontosabban „minek erről beszélni?” teszi hozzá, s le­zárja a témát azzal, hogy „soha életem­ben nem akartam másmilyen ember len­ni, mint amilyen vagyok”. Ide viszont kívánkozik még egy idézet, amit egy idős munkatársától hallottunk: „Arról híres a mi elnökünk leginkább, hogy mindenkivel megtalálja a hangot... És ezt nem a könnyed szavakra értem, hanem arra, hogy pontosan tudja, hogy kiben mit kell tisztelni.” Amennyiben leegyszerűsítjük a dolgo­kat, akkor Varga János nyári napjait inkább a munkahely, a többi évszakét pedig a sokrétű társadalmi elfoglaltság, elkötelezettség teszi mozgalmassá. Per­sze, mindegyikre van ellenpélda, szám­talan.- Tegnap este Értényből egyik utca la­kói keresték fel otthon panaszukkal... Én is ott voltam azon a falugyűlésen, me­lyen elhatározta a település, hogy melyik utca kap vizet. Meg is szavazták. Most meg kiderült, hogy a közösség döntését „valahol” megváltoztatták. Igaz, hogy na­gyon is községi ügyről van szó, de vitat­hatatlan az is, hogy a falugyűlés döntése nagy dolog. Ezen változtatni? Csakis a kollektíva megkérdezésével szabad, Hie­ve, ha sürgős ügyről van szó, azt meg kell magyarázni, indokolni az állampolgárok­nak - mondja a képviselő, s fölemeli a csörgő telefon kagylóját, s még annyit mond:- Biztosan a nagykónyi tanács el­nöke. - De tévedett, pedig reggel, már munkakezdéskor lejegyeztette a számot. Most meg már dél van.- Lassan talán megoldódik a körzet te­lefongondja. Tamásiban épül a posta műszaki épülete. A VII. ötéves terv végé­re, a következő tervidőszak első éveire megnyugtató lesz a tele­fonhelyzetünk. Egyéb­ként a tamási vasúttal kapcsolatban is hasonló ígéretet kaptam. De fog­lalkoztam az utóbbi idő­ben iskola-, óvoda- és út- kérdéssel, örülök, hogy sikerült megoldani a fel­sőnyékiek húsellátását...- majd arról is szívesen ejt szót Varga János, hogy az emberek nem­csak gondjaikat pana­szolják el neki, hanem beavatják örömükbe is, elmondják neki sikerei­ket. Szívesen foglalkozik a „téeszhez tartozó” tele­pülésekkel is, s az ott élőktől sok segítséget kap. Amikor megválasztották országgyűlési képviselőjükké, megfogadta, hogy annyit találkozik választóival, amennyi erejé­ből és idejéből telik. S azt hiszem, e téren is tartotta fogadalmát, mert nemcsak munkahelyi irodája ajtaját, hanem ottho­náét is állandóan nyitva tartja, s maga is keresi a nyitott ajtókat, kapukat. S nem­csak az úgynevezett gyűlésekre jár el, hanem a kertbarátok körébe, vagy fogal­mazhatunk úgy, hogy az országgyűlési képviselő és a választók találkozójára is. Legutóbbi meghívása a tamási nyugdíja­sok pártalapszervezetéhez, illetve a rendőrkapitányság pártalapszervezeté­hez szól. Sokan ráztak kezet Varga Jánossal azon Országgyűlés után, amikor a föld­törvényt vitatták, majd szavazták meg. Akkor mondta el a Parlamentben „szűz­beszédét”. A nagykónyiaknak különösen jólesett, amit a Koppány völgyével kapcsolatban mondott, de ugyanekkor emelt szót a ter­mőföld védelmében, illetve hangsúlyozta a Sárköz meliorációjának szükségessé­gét is. Most, szinte kínálja magát a téma: mi­lyen a hangulat a Parlamentben? Hiszen Varga János már tapasztalatokkal ren­delkező országgyűlési képviselő.- Az első időben a régi képviselőtár­saktól kérdezgettük, hogy egy-egy szá­munkra furcsa dologról hogy véleked­nek? Mit kell tenni bizonyos helyzetek­ben? Már magam is gyűjtöttem tapaszta­latokat, s ami a demokratikus légkört ille­ti, érzem a változást, mégpedig pozitív irányban. A legszembetűnőbben ez a földtörvénnyel kapcsolatban nyilvánult meg számomra, mert éreztem, hogy a közvélemény és a képviselők közös aka­rata miként alakítja egymást, miként lesz eggyé. Most, az adóreform előkészítése során is ezt tapasztalom, s már pontosan le tu­dom mérni, hogy a képviselők felelős­ségérzete egyre növekszik. Érthető ez, hiszen a közvélemény talán soha nem kérdezett rá annyiszor és olyan súllyal képviselőjére, hogy „miért szavaztál rá, miért nem ellene, magyarázd el érveidet”. S egyre többen állítanak meg mostaná­ban az utcán, s megkérdik, hogy szava­zok az adótörvényre?- És hogy?- Jelenlegi informáltságom kevés, hogy felelősségem teljes tudatában sza­vazzak, illetve válaszoljak. Onnét indulok ki, hogy jelentős változásra van szükség, s ezért szívből és meggyőződéssel har­colok a pesszimista hangulat ellen. Igaz­ságosnak akkor tartom a reformot, ha megfogható lesz minden jövedelem, nemcsak bérből és fizetésből élőké - szögezi le, majd arról beszél, hogy nem­régen volt a tamási Béke Téesz pártalap- szervezetének gyűlésén, ahol az elhang­zott vélemények így foglalhatók össze:- Semmi gond, ha igazságos lesz és nem nyílnak kiskapuk. Ezek után az iregszemcsei téeszben végzett előzetes számításokról hallha­tunk, amit üzemi szinten végeztek a Fi­gyelőben megjelent képlet alapján. A szövetkezetben 470 dolgozó tag van, akiknek közel 25 százaléka nem fog adózni, mivel jövedelmük nem éri el a hatvanezer forintot.- A bruttósítás következtében nálunk 4-5 millióval emelkednek a költségek, hi­szen 32 millió bértömeggel rendelke­zünk... Zavarónak tartom azt, hogy az ár­változások ismerete nélkül kell majd va­lószínű szavaznunk. Ezután a képviselők informálásáról beszélgetünk, s megállapítom, hogy Var­ga János naprakészsége már-már za­varba ejtő. Rendszeresen olvassa az Országgyű­léstől kapott anyagokat, az ENSZ mun­kájáról szóló tájékoztatókat, különböző közlönyöket, országos és megyei statisz­tikákat, napilapokat és számtalan folyó­iratot, szakmai tájékoztatót.- Most háromszorosát olvasom, mint annak előtt. Eiég jó olvasónak tartom ma­gamat, úgyhogy szorítok időt a szépiro­dalomra is, de sportszerető lévén elol­vastam a Végh Antal sorozatot, illetve az ahhoz kapcsolható könyveket is. Az utóbbiak a nyári olvasni valók, a szépiro­dalom pedig az úgynevezett „hosszú téli estéken” nyújt élményt. Bár... Bár a képviselőknek ki tudja, hány óráig tartanak a „hosszú téli esték”? Mert a kora esti órákban szinte rendszeresek a falugyűlések... V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: SÖRÖS MIHÁLY A búzaszállítás ellenőrzésekor szó esik másról is Irodájában csak a nap kisebb részét tölti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom