Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

1987. augusztus 29. ( TOU«\ KÉPÚJSÁG 9 Vietnam Erdő az aknamezőn Con Tien újjászületett ★ HORIZOm^ Mongólia Az ulánbátori gyermekpalota A Truong Son temető a legnagyobb hősi temető, ahol azok nyugszanak, akik életüket áldozták a Dél-Vietnam felsza­badításáért vívott harcokban. A látogató, aki az 1 -es országutat elhagyva a 74-es úton érkezik ide, hatalmas dombos terü­letet láthat tüskebokrokkal és fűvel be­nőve. Itt állott a több mint 30 kilométer hosszú „McNamara-féle elektronikus sorompó”, Con Tien - Dúc Mieutól a 241. magaslatig. Szélessége meghalad­ta a 10 kilométert. Az amerikai imperia­listák és bábjaik a lakosságot koncent­rációs táborokba terelték, és mintegy 300 négyzetkilométeres lakatlan terüle­tet hoztak létre, kiirtva a növényzetet is. Amiót az ország felszabadult, a lakos­ság nem kímélte erejét, és sok áldozattal hatástalanította a fel nem robbant akná­kat és bombákat. Újra életet teremtett ott, ahol minden élet elpusztulni látszott. E háború utáni csatából a középiskola tanárai és diákjai is kivették részüket és erre igencsak büszkék. 1979-ben mű­velésre alkalmassá tettek 7 hektár, a Con Tien-i Állami Gazdasághoz tartozó földet és felépítették az iskolát. Fákat és sövényeket ültettek az iskola körül. 1892-ben a területet 31 hektárra növel­ték, szél ellen védő erdősávokat ültettek, élelmiszernövényeket és ipari növénye­ket termesztettek. A pálmák és eukalip­tuszok zöld sávjai, a gondosan művelt kávé-, kukorica- és rizsföldek erősítet­ték a tanárok és diákok hitét és önbizal­mát. 1983-ban még 20 hektárt vettek művelésbe, és elkezdtek exportra gumit termelni. Ötéves nagy erőfeszítéssel a Con Tien-i iskola tanárai és diákjai 800 ezer különféle fát ültettek. Ezeknek már több mint a fele termőre fordult. A fák átlagos magagssága 20-25 méter. Az ország minden sarkából csodájára jártak Con Tien újjászületésének, a városnak, amely egykor az amerikai csapatok és a Felszabadító Fegyveres Erők véres csa­táinak színhelye volt. Ma a fakészletet már több tízezer köb­méterre becsülik. Az iskola 1700 négy­zetméternyi osztálytermet, továbbá la­kásokat épített a tanárok és családjuk számára. Bölcsődét létesített és 50 szá­zalékban hozzájárult 300 négyzetméter laboratóriumi alapterület építési költsé­geihez. Épületfáért cseréltek téglát és cserepet, hogy kijavíthassák a lakóhá­zakat, összesen 400 négyzetméter alap­területen. Ezek az épületek az 1985-ös tájfunban megsérültek. Az iskola tehát új építkezésbe fogott. A tanárok és diá­kok kulturális életének gazdagításához tévészobát építettek és egy sportsta­diont. Az iskola tervet dolgoz ki annak a 170 hektárnak a hasznosítására, amelyet az állami gazdaság rájuk bízott. Egy 1,5 hektáros faiskolát hoznak létre eukalip­tuszcsemeték nevelésére, azonkívül ká­vé-, gumi-, tea- és borsültetvényekkel, valamint gyümölcsfákkal is foglalkoz­nak. Tervezik, hogy 1989-re, az iskola ala­pításának 10. évfordulójára 100 hektár­nyi csupasz domboldalt erdősítenek. Emellett 2500 négyzetméter lakó- és is­kolaépületet építenek. A Con Tien-i középiskola egyike azon iskoláknak, ahol a legjobban sikerült az oktatás és a gyakorlati munka - jelen esetben az erdősítés - kombinációja. Valaha régen Mongóliában - a népi forradalom 1921. évi győzelme előtt - csak a kánoknak, a hercegeknek voltak palotáik. Ma az Úttörők és Kisiskolások Központi Palotája nyitva áll az ország minden gyermeke előtt és itt szórakoz­hatnak, bővíthetik ismereteiket. A gyermekek szívesen élnek is a lehe­tőséggel: az iskolai tanórák végeztével százával keresik fel a gyermekpalota szebbnél szebb helyiségeit. A kislányok és kisfiúk 38 különböző művészeti vagy nyelvészeti, technikai szakkörben hó­dolhatnak szenvedélyüknek. Van itt táncszakkör, énekkar, többféle zenekar. Nemzeti hangszereken ugyanúgy meg­tanulhatnak játszani, mint a másutt is szokásos zongorán, hegedűn, csellón. Vannak nyelvtanfolyamok, iparművé­szeti foglalkozások, rajzkör, sakk-klub és ki győzné felsorolni mind a harminc- nyolcat?! A gyermekpalota 1985-ben nyitotta meg kapuját. Oktatási részlege sok ki­sebb helyiség mellett egy 700 szemé­lyes nagy tantermet is magában foglal. A közös helyiségek között találjuk a nagy könyvtárat, a kiállítási csarnokot és a sporttermet. Mintegy 30 speciálisan felszerelt tanulószoba és módszertani bemutatóhelyiség is várja a gyermeke­ket. Bulgária Szófia óvja erdeit és virágait Szófia minden évszakban vonzó vá­ros, de a legszebb, amikor kizöldül. Kibontják szirmaikat a virágok, főként a tulipánok, melyeket oly szeretettel gon­doznak a parkokban. Zöldbe borulnak a fák és a bokrok, üdeséget, frissességet árasztva mintegy megfiatalítják a bolgár fővárost. A város területének 14 száza­léka - háromezer hektár - zöldfelület. Szófia minden lakosára 22 négyzetmé­ternyi zöldterület jut. És nemcsak az elővárosokban, a la­kótelepeken ilyen jó a helyzet, a belterü­leteken is lépten-nyomon zöldre bukkan a járókelő. A sok-sok városi kert és park tavasszal illatfelhőbe burkolja a várost, nyáron pedig enyhet ad, hiszen kényel­mes padok hívogatják a megpihenni vá­gyó turistát. A Szófiától alig néhány kilo­méternyire lévő Vitosát, kétezer méteres bérceivel, forrásaival, dús erdeivel úgy tekintik a szófiaiak, mint a város erdejét, hiszen a legszebb részei a fővárosi buszokkal is megközelíthetők. A faültetés nemcsak Szófiában, egész Bulgáriában nemzeti ügy. A tanács en­gedélye nélkül tilos a fák kivágása, a parkok, zöldövezetek megváltoztatása. A ligetesítési program során 1990-ig 3800 hektárra növelik Szófia zöldterüle­tét. A cél az, hogy az ezredfordulón már 5800 hektáron viruljon a zöld a bolgár főváros területén. Az intenzív fejlődés útján Az ipari termelés intenzitásának foko­zása a fejlesztés alapvető iránya a Rezi- notyehnyika egyesülésnél Kazányban, a Tatár Autonóm Köztársaság fővárosá­ban. Ez a már meglévő műhelyek, gyár­egységek műszaki felújításával és re­konstrukciójával valósul meg. A vállalatnál a műszaki-tudományos újdonságok aktiv bevezetése után más üzemekhez képest jelentősen megnőtt a termelés és az anyagmozgatás gépesí­tettsége, csökkent a fizikai munka meny- nyisége. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeképpen megkétszerező­dött a műszaki gumiáruk termelése. Pél­dául az egyesülés üzemeiben gyártott rádiószonda-burok nemcsak a Szovjet­unió népgazdaságának a szükségleteit fedezik, hanem több országba exportál­ják is. Gyártásuk teljesen automatizált. Rádiószonda-burkok földi vizsgálata NDK-magyar borászok együttműködése Szőlőskertek az Elba völgyében Szőlőültetvények Európa legészakibb borvidékén Az NDK éghajlati viszonyai nem külö­nösen kedveznek a szőlőtermesztés­nek, ám az ország egyes vidékein nincs akadálya a korán érő és a középkései fajták művelésének. A Saale, az Unstrut és az Elba menti lankákon mintegy hat­száz hektárnyi területen túlnyomórészt fehér borszőlőt szüretelnek; ezek a ré­szek Európa legészakibb borvidékéhez tartoznak. A Saale-Unstrut mentén viszonylag igénytelen, mégis értékes szőlőfajta, a Müller-Thurgau terjedt el. Az Elba völ­gyében többféle rizlinget és szilvánit, va­lamint Rulandert és szintén Müller-Thur- gaut érlel a nap. Ugyanitt foglalkoznak új fajták nemesítésével is. Figyelemre mél­tó minőséget értek el a Franciaország­ból származó fehér burgundival a naumburgi részeken. A régi, nemes faj­ták közé tartozik a tramini borszőlő is. Vörösbort a termésnek csupán az egy százalékából készítenek. Az Elba völgyében található szőlősök sora Drezda-Pillnitztől Radebeul és Meissen városán át Diesbar-Seusslitz községig húzódik. Ezen a vidéken több mint ezeréves múltra tekinhet vissza a szőlőművelés. Radebeulban pezsgőt is gyártanak, mégpedig 1836 óta, vagyis immár több mint 150 éve. A gazdaság krónikája az üzem ma­gyarországi kapcsolatairól is számot ad. Minden év tavaszán és őszén öt-öt dol­gozó szakmai továbbképzésre utazik Sükösdre, ahonnan szintén küldenek két munkáscsoportot Radebeulba az it­teni pezsgőgyártási tapasztalatok, mód­szerek tanulmányozása céljából. Az NDK-beli vásárlók egyébként jól ismerik a magyar partner, a Hosszúhe­gyi Mezőgazdasági Kombinát Carmen, Olimpia és HC márkájú pezsgőit. Az NDK behuzatalának egyharmada Ma­gyarországról származik. Az NDK-ma- gyar együttműködés eredménye az Ámor márkanevű pezsgő piacra hozata­la. Jól bevált az együttműködés a Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinát BB elnevezésű termékének gyártása során is. 300 éves almafa KNDK Turistaprogram minden korra és igényre Távol-Kelet Svájca, a Koreai NDK egyre népszerűbb az európai turisták körében. Idén május és október között, az idegenforgalmi főszezonban kétszer annyi vendég kereste fel az országot, mint az elmúlt év azonos időszakában. Sokan érkeznek a szocialista országok­ból, de nem volt kevés a brit, a finn, az NSZK-beli és a hongkongi turista sem. A KNDK Nemzetközi Turista Irodájá­nak munkatársai úgyszólván valameny- nyi korosztály és sokféle ízlés kielégíté­sére tudnak programot kínálni. A fiata­labbaknak a hegyvidéki sítúrákat, alpi­nista, hegymászó kirándulásokat ajánl­ják. A régmúlt iránt érdeklődő, a régé­szeti emlékekre kiváncsi turistákat min­den bizonnyal lekötik a történelmi em­léktúrák, a várprogramok. Gondoltak az idősebb korosztályokra is, amikor meg­szervezték a gyógyturizmust. A tengerparti és hegyvidéki gyógy­üdülőhelyeken megismerkedhetnek a vendégek a hagyományos népi gyógyá­szattal is, kipróbálhatják az inszam-gyö- kér (másutt ginseng) hatását gyógyfőze­tek, párlatok, kenőcsök, porok és likőr formájában. Ez utóbbi például kifejezet­ten jótékonyan hat a cukorbetegségben szenvedőkre, s már Magyarországon is forgalmazzák. Az Észtországban található 18 méter magas, 4,5 méter átmérőjű vadalmafát, melynek korát a tudósok 300 évre be­csülik, védett fává nyilvánították. Feltételezik, hogy a fa valamikor nem állt magányosan, csak egy tanya építé­sekor irtották ki körülötte az erdőt. Éz az óriás vadalmafa évente több mint 1 ton­na apró savanyú gyümölcsöt terem. A magokat a növénynemesítők hosszú élettartamú, szívós, fagyálló almafák ki­nemesítéséhez használják. A fatörzs belsejének egy része elkor­hadt, hatalmas üreg keletkezett, egyes faágak pedig elszáradtak. A leningrádi növénytermesztési intézet tudósai most megpróbálják megmenteni a fát. Ez földünk legöregebb almafája. A legtovább élő almafák csak 150-200 évet érnek meg. Az almafák átlag életko­ra Európa középső és északi területein 18-40 év. Dél-Európában 80-100 év.

Next

/
Oldalképek
Tartalom