Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

8 NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 29. ★ HORIZOn™ Az átalakítás értünk van Gyakorlatilag nincs senki a Szovjet­unióban, aki közömbösen szemlélné a társadalomban végbemenő változáso­kat. Ezt bizonyítja többek között az újsá­gok napi postája. Különböző életkorú, különböző társadalmi rétegek, szakmá­kat képviselő emberek írnak. Leveleik­ből kiérződik a nagy érdeklődés az át­alakítás iránt, és az is, hogy tudják, mi­lyen óriási feladatokat kell még végre­hajtani. Az Izvesztyija című lap például az idei év első öt hónapjában több mint 170 ezer levelet kapott, vagyis 30 ezerrel többet, mint az előző év hasonló idősza­kában. De nem is a mennyiségi többlet a lényeg. A levelek kritikai hangja éleseb­bé vált, a levélírók ma nyíltabban szól­nak a társadalmi problémákról. Idézzünk röviden a lapok napi postá­jából: „Harminchat évig dolgoztam egy üzemben. Tudom, milyen nehéz rend­behozni a dolgokat még egy műhelyben is - írja egy munkás. I. Novikov, Ukrajná­ból, a Zaporozsi területről. - Hatalmas ország a miénk, és nem olyan egyszerű mindent új módon átalakítani. De kivétel nélkül, mindenki legyen meggyőződve arról, hogy az átalakítás, az igazságos­ság, a nyíltság, a demokrácia győzni fog”. „Igazán elfog a keserűség, amikor hallom, hogy egyesek azt hangoztatják: a mi társadalmunk nem lehet meg sztáli­ni politika nélkül - írja L. Molasvili archeológus a grúziai Kvareliból. - Meg kell tenni mindent, amíg nem késő, hogy ez az állítás ne igazolódjék be - és vég­hez kell vinni az átalakítást. Más kiút nincs. Most az kell, hogy váll váll mellett, mindenki összefogjon, mint tizenhétben vagy negyvenegyben...” „Sajnos, egyelőre kevesen értik meg az átalakítás értelmét a maga teljes mélységében. De ezen nincs mit cso­dálkozni. A hosszan elhúzódó tél után nem lehet elvárni, hogy az olvadás gyor­san beálljon az emberek gondolkodás- módjába - írja Litvániából V. Brikov- kis, egy őszintén hívő katolikus”, ahogy levelében önmagáról ír. M. Gorbacsov- hoz fordul a következő szavakkal: „Ön, természetesen ateista, de ettől függetle­nül az Ön tettei és megnyilvánulásai bizonyítják, hogy egyes hívőknek tanul­niuk kell Öntől. Tudjon róla, hogy én minden vasárnap 9-től 13 óráig a temp­lomban vagyok és majd imádkozni fo­gok Önért és családjáért." „Meggyőződésem, hogy napjainkban most már megvannak a feltételek, hogy kíméletlenül harcoljunk a protekcioniz­mus minden megnyilvánulási formája ellen - írja A. Szmickij Kijevből. - Gon­dolom, az SZKP KB és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának a feladata lesz, hogy megfelelő határozatot hozzon ebben a kérdésben." A moszkvai A. Uszkov arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogalkotás fejlődése nem mindig tart lépést az átalakítás menetével. „Javasolom, vizsgálják meg, hogy milyen jogokat garantálnak azok­nak, akik végrehajtják az átalakítást és hozzanak döntéseket is e jogok gyakor­lati alkalmazására.” Természetesen a szerkesztőségekbe érkező leveleket nem tekinthetjük a köz­vélemény valósághű tükrének, de jelen­tős mértékben segítenek tájékozódni arról, hogy manapság miként véleked­nek, mit gondolnak, mit szeretnének or­szágunkban az emberek milliói, mi a vé­leményük a dolgok állásáról. Meglehetősen átfogó képet rajzol elénk egy moszkvai levélíró G. Karpi- cseva asszony levele: „Mostanában izgalmasabb az élet. Egyre inkább felismerjük, hogy közünk van az ország ügyeihez, és nem nézhet­jük közömbösen a végbemenő változá­sokat - írja.- Hogyan értelmezzük mi az átalakí­tást? Új módon, és teljes felelősséggel, lelkiismerettel kell dolgoznunk. Harcol­nunk kell azok ellen, akik nem akarnak szakítani a régi szokásokkal. Feltámadt bennünk a vágy, hogy jobban átgondol­juk a dolgokat, nagyobb lett az érdeklő­dés az országban végbemenő esemé­nyek iránt. Egyre jobban megértjük, hogy az átalakítás - miértünk van, hogy az életünk jobbá váljék. Tehát több erőt kell adni a munkába. Százszorosán megtérül majd...” Csehszlovákia Gazdaságos közlekedés Csehszlovákiában a közlekedés a nemzetgazdaság jelentős ágazatának számít. Fejlettségi szintje nagymérték­ben befolyásolja a többi ágazat fejlődési lehetőségeit is, mivel összekötő szere­pet tölt be az egyes gazdasági szerveze­tek, valamint a termelés és a fogyasztás között is. Nagy távolságok Csehszlovákiában a közlekedés felté­telei meglehetősen bonyolultak és ösz- szetettek. Földrajzi helyzeténél fogva - európai szemszögből tekintve - fontos helyet foglal el a kontinens térképén, nyúlt alakja pedig megköveteli a közle­kedés hosszanti, kelet-nyugati irányú megszervezését. Közlekedési szem­pontból nem kevésbé kedvezőtlen, hogy a termelési alapbázisok távol vannak egymástól. Ez a földrajzi elrendezés széles körű területi munkamegosztáson alapuló, bonyolult belföldi kooperációs kapcsolatok kiépítését teszi szükséges­sé. Példaképp említhetjük a barnaszén szállítását az észak-csehországi szén- medencébbl az energetikai felhaszná­lás központjaiba, vagy a nagy mennyi­ségű építőanyag rendeltetési helyére juttatását. Az ipar területi megosztottsága és az ebből következő szállítási-vásárlási kapcsolatok az okozói, többek közt a csehszlovák nemzetgazdaság magas közlekedési energia-igényességének. A vasút a döntő A hetedik ötéves tervben sikerült a közlekedési energiaigényeket 8,2 szá­zalékkal mérsékelni. Hogyan? Emelték az energetikailag előnyösebb vasúti és vízi szállítás részarányát. A csehszlovák közlekedésben döntő szerepet játszik a vasút: a szállítások több mint felét bonyolítják le rajta. A vas­úti hálózat hossza meghaladja a 13 ezer kilométert. A közúti közlekedés fő feladata a rövid távú teherszállítás és a személyi forgalom lebonyolítása - a dol­gozók munkahelyre szállítása. A folyami közlekedés feladata első­sorban az ömlesztett tömegáruk szállí­tása az ország olyan területein, ahol az ipari termelés és fogyasztás központ­jait hajózható vízi utak kötik össze. A fo­lyami szállítások energiaigénye megkö­zelítőleg négyszer alacsonyabb, mint a közúti teherszállításoké, s negyedrész­szel kevesebb, mint a vasúti szállításé. Csehszlovákia közlekedési rendsze­rének további részesei a légiforgalom és a tömegközlekedés. A takarékossági in­tézkedések itt is elsősorban az üzem­anyag-felhasználásban mutatkoztak meg. A légi közlekedésben bevált a bel­földi járatok korlátozása, a ráfizetéses vonalak üzemeltetését csökkentették. Helyettük gyorsjáratú autóbuszvonala­kat indítottak. Ésszerű szállítások A jelenlegi ötéves tervidőszak folya­mán (1986-1990) a közlekedés ener­giaigényének további nyolcszázalékos csökkenését irányozták elő. A probléma megoldásának kulcsa nem csupán a közlekedési alkalmazottak kezében van, hanem elsősorban a fuvaroztatókéban. Nagyrészt rajtuk múlik a szállítási-vá­sárlói kapcsolatok ésszerű rendezése. A csehszlovák közlekedési rendszer belátható időn belül még nem éri el a vi­lágszínvonalat, de egy bizonyos opti­mum elérése továbbra is reális célkitű­zés marad. Arról, hogy ezen a területen még jelentős tartalékok vannak, az a tény is tanúskodik, hogy a hetedik öt­éves tervidőszak folyamán 3,2 százalék­kal sikerült túlteljesíteni a tervben elő­irányzott megtakarításokat. Ladislav Dragula (ORBIS-KS) Lengyelország Ahol a csúcstalálkozó lakóhajóját készítették- A világ hajóépítő iparát évek óta gyötrő válságra a mi ellenszerünk a kínálatunk változatossága - mon­dotta egy találkozó alkalmával a szczecini Adolf Warski Hajógyár igazgatója. A háború után tönkrement álla­potban találták itt a rakodóhidat, a sólyák romokban hevertek, miként a szerelőcsarnokok és a többi gyár­épület is. A hajógyárban olyan mé­retű volt a pusztulás, hogy csak az optimisták hittek abban, hogy itt egykor még hajókat lehet majd gyártani. Mégis nekiláttak a munká­nak: először egy, a megszállók által hátrahagyott, félig kész hajótörzs építését fejezték be. A hajót „Oliwa” néven 1948-ban bocsátották vizre. Ez volt a népi Lengyelország első tengerjáró hajója. A hajógyárban egy ideig még a part menti hajózási vállalat hajóinak a javítását s az Oderából kiemelt sé­rült hajók, valamint a lengyel keres­kedelmi flotta régi hajóinak és kül­földi hajóegységeknek a felújítását végezték. Csupán 1949-ben szüle­tett meg a döntés a szczecini hajó­építő gyár létrehozásáról. A hajó­gyárat egy lengyel kommunistáról, Adolf Warskiról nevezték el. 1952 decemberében adták át rendelteté­sének a Szczecinben épült első ha­jót, a szovjet megrendelésre készült érc- és szénszállító gőzhajót. Idővel egyre-másra kezdtek épül­ni a mind nagyobb és mind korsze­rűbb, különféle alakú és rendelteté­sű tengerjárók a szczecini hajó­gyárban. A 70-es évek közepén nagy visszhangot váltott ki a Warski hajógyárnak egy 12 vegyszerszállí­tó hajóból álló sorozat építésére kö­tött szerződése egy norvég meg­rendelővel - az említett hajósorozat prototípusát az egyik amerikai szak­lap az 1975. esztendő egyik legér­dekesebb hajójának nyilvánította. 1978 júniusában húzták fel a zászlót a Szczecinben épített első gépjár­mű- és utasszállító komphajón, a Pomeranián, s az 1980-as moszkvai olimpia kezdete előtt adták át ren­deltetésének a Georg Ots nevű, ún. „olimpiai” komphajót, amelyen ké­sőbb az emlékezetes reykjavíki csúcstalálkozó idején Mihail Gorba­csov és a kíséretében lévő szovjet küldöttség lakott. 1981 decemberében adták át a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának a megrendelésére épült tudományos kutatóhajót, amely me­teorológiai, hidrográfia, hidrotechni­kai, fiziográfiai, mikrobiológiai, ich- tiológiai kutatásokra szolgál. A kuta­tóhajón egy speciális hiperbarikus kamrát is felszereltek, amelynek ré­vén a búvárok puha búvárruhában 250 méter mélységre is lemerülhet­nek! A tervek szerint 1989-ben bo­csátják vízre az első merev mű­anyag vitorlával ellátott lengyel hajót (a vitorlázatta! is ellátott első hajó egy 11 800 tonnás B-547 típusú tö­megáru-szállító kísérleti jellegű hajó lesz). A hajógyár krónikájában szerepel több más, a Szczecinben épült ha­jókról alkotott elismerő vélemé­nyekről tanúskodó bejegyzés is. Ott olvasható többek között, hogy a Kraków tengerjáró elegáns és kor­szerű alakjának köszönhetően el­nyerte a „Kieli-csatorna Miss-e” megtisztelő címet... Ugyancsak őr­zik W. S. Lang kapitánynak a Marisk tengerjáró fedélzetéről 1966. de­cember 18-án küldött táviratát, amelyben beszámol arról, hogy a Warski Hajógyárban épült hajója a Dél-Kínai-tengeren az Elsa ciklon középpontjának közelében mintegy 80 csomó sebességű szélben is nagyszerűen megállta a helyét. A szovjet fiatalság a szociológia tükrében A legújabb szociológiai felmérések szerint a szovjet fiatalok 90 százaléka a tartalmas, alkotó, mások számára hasz­nos munkát tartja életében a legfonto­sabbnak. Anatolij Sendrik, a szociológia pro­fesszora, az ifjúsági problémák ismert szovjet szakértője a felmérések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szovjet fiatalok életértékeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el a jó barátok megléte, a kiegyensúlyozott családi élet, az egészséges, boldog gyermekek. A fiatalok legkevésbé a vidám, gondtalan életet, a bárokba és étterembe járást, a munka és tanulás nélküli életet értékelik. A fiatalok legfontosabb erkölcsi értékei napjainkban a közösségi szellem, az ön­zetlenség és a családi boldogságra való törekvés. Ugyanakkor, különösen a 80-as évek elejétől, bizonyos negatív tendenciák erősödése is megfigyelhető. A felméré­sek azt bizonyítják, hogy az ifjúság egy részére az élősdi szellem és a társadal­mi infantilizmus a jellemző. A diákok csaknem kétharmada számit például a szülők anyagi segítségére hosszú időn keresztül, egészen az anyagi jólét felté­teleinek megteremtéséig. Jelentős változások mentek végbe a szexuális erkölcs területén is. A házas­társi boldogságot sok fiatal nem kap­csolja össze a házastársi hűség tiszte­letben tartásával. A házasságot inkább olyan szövetségnek tekintik, mely bizto­sítja a szellemi közelséget, és az érzelmi komfortot. A fiatalok egy része, különö­sen a 20-on aluliak számára nem a gyermekszülés és -nevelés a házasság alapvető célja. Jugoszlávia A termál­energia-tartalékok hasznosítása A Pannon-medence délnyugati ré­szében három kilométeres mélységben olyan mennyiségű termálenergia-tarta­lék rejlik, amely egyenlő a jugoszláviai KrSko atomerőmű körülbelül egymillió évi termelésével - állapították meg az energiaforrások helyettesítésének kér­déseiről tartott dubrovniki tanácskozás résztvevői. Szóltak arról is, hogy a ter­málvizek jobb hasznosításával megold­hatók volnának Jugoszlávia 21. századi energiagondjai. Példaként hozták fel a Zágráb környéki termálforrásokat. Megemlítették, hogy itt nemrégiben 16 új kutat fúrtak, de csak kettőt használnak. De ha azt vesszük, hogy egy furat átlagos kapacitása 20 ezer köbméter 90 Celsius-fokos víz, akkor egyetlen téli hónap leforgása alatt mintegy 400 tonna kőolaj volna megtakarítható. Egyes kutak vize 120 foknál is melegebb, így az energiahelyettesítés is többszörös lehetne. Ráadásul a becslések szerint Zágráb környékén jóval több termálener­gia van a föld alatt, mint amennyit felfedez­tek. A termálforrásoknak különösen nagy jelentősége van a városok környékén, hi­szen vizükkel lakásokat, egész lakótele­peket, középületeket lehetne fűteni, pótol­va ezzel más drága - esetleg importból származó - energiahordozókat Az országban másutt is gazdag ter­máltartalékok rejtőznek. Jelentősre be­csülik a forrásokat Szerbia délnyugati részén, Macedóniában, Szarajevó kör­nyékén. A szakértők tárgyaltak a szél- és a napenergia, illetve a tenger hullá­mai által létrehozott energia hasznosítá­sának lehetőségeiről is. Gazdaságosabb, s ugyanakkor gyorsabb és biztonságosabb közlekedéshez Prága-Brünn-Pozsony útvonalon az új autópálya is nagyban hozzájárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom