Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
2Qt*ÍÉPÜJSÁG 1987. augusztus 26. De Cuellar és Laridzsani megbeszélései Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes hétfőn New York-ban közölte, hogy az ENSZ-nek a Per- zsa(Arab)-öbölben kialakult helyzet rendezésére irányuló erőfeszítéseiről Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkáron kívül tárgyalt a Biztonsági Tanács soros elnökével, Hans Werner Lautenschlager nyugatnémet nagykövettel. Laridzsani találkozott Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettessel is. Hétfői sajtóértekezletén Laridzsani közölte: kormányának még mindig vannak fenntartásai a BT határozatával kapcsolatban, de szándékukban áll a megbeszélések folytatása Cuellar ENSZ-főtit- kárral. Laridzsani nem részletezte, miben látja a BT-határozat hiányosságait, de Irán korábban többször is követelte, hogy a világszervezet Irakot nevezze meg agresszornak. Szovjet hajók az Öbölben Iráni tisztségviselők évekig hangoztatták, hogy céljuk eltávolítani Szaddám Húszéin iraki elnököt a hatalomból. Laridzsani most kijelentette: „Nem érdekel bennünket, hogy milyen kormány van Irakban. Azt, hogy ez a kormány hatalmon maradjon-e, vagy sem, Irak népének kell eldöntenie.” Irak washingtoni nagykövete hétfőn közölte: az iráni olajszállító hajók elleni iraki támadásokat fel fogják újítani, ha az ENSZ-nek az iraki-iráni háború befejezésére tett erőfeszítései nem hoznak előrelépést. Mint ismeretes Irán csak az Öblön keresztül, hajókon tudja elszállítani olaját, míg Irak a tankhajókon kívül Szaúd-Arábián és Törökországon keresztül vezető csővezetékeket is használ. A Perzsa(Arab)-öbölben kialakult nagyfokú katonai és politikai feszültség megnehezíti a szovjet hajók tevékenységét - mondotta a Krasznaja Zvezdának rádión adott, a lap keddi számában közölt interjújában az Indiai-óceánon tevékenykedő szovjet hajócsoport parancsnoka. A szovjet tengerészek gyakorta látnak felségjel nélküli repülőgépeket, gyorsnaszádokat, más kisebb úszó objektumokat. Ehhez járul még az aknák telepítése következtében keletkezett veszély. Ilyen körülmények között nem tudnának megfelelően közlekedni a szovjet szállítóhajók, ha nem kapnának hadihajókíséretet. A napokban a „Zarjad” jelzőmatróza úszó aknát észlelt. A különleges robbantócsoport percek alatt hatástalanította a veszélyes szerkezetet. Egy másik esetben a „Szpaszobnij” tengeralatt- járó-elháritó kapitánya határozott intézkedéseinek volt köszönhető a veszély elkerülése. Akadályok a genfi megállapodások útjában Viktor Karpov nyilatkozata A nyugatnémet Pershing-1/A rakéták amerikai robbanótöltetei olyan akadálynak bizonyulhatnak, ami lehetetlenné teszi egy gyümölcsöző szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó megszervezését és - következésképpen - az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozót is. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet Viktor Karpov, a moszkvai külügyminisztérium leszerelési és fegyverzetkorlátozási főosztályának a vezetője, a TASZSZ diplomáciai tudósítójának adott keddi nyilatkozatában. A Szovjetunió törekszik a csúcstalálkozóra - mondta Karpov. Kifejtette azt a szovjet véleményt, hogy a két nagyhatalom vezetőinek rendszeres találkozói lehetővé teszik a szovjet-amerikai kapcsolatok elmélyült és átfogó elemzését, valamint azt, hogy keressék a viszony megjavításának, a főbb biztonsági kérdések átfogó megoldásának a módjait. Erről tanúskodik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi és reykjaviki találkozója. Az izlandi fővárosban különösképpen bebizonyosodott, hogy fel lehet kutatni a szovjet és az amerikai nukleáris fegyvertár lényeges csökkentésének módozatait. A genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon mostanáig annak a szerződéstervezetnek az előkészítésében érték el a legnagyobb haladást, amely a közepes és az azoknál rövidebb hatótávolságú szovjet, illetve amerikai rakéták és robbanótölteteik átfogó felszámolását célozza. A megállapodás kimunkálása azonban akadályokba ütközik - állapította meg a szovjet külügyminisztérium főosztályvezetője. A csúcstalálkozó előkészítésében nagy a jelentősége a szovjet és az amerikai külügyminiszter washingtoni megbeszélésének. Ezt az eszmecserét ugyancsak gondosan kell előkészíteni. Már a külügyminiszteri találkozó előtt elő kell készíteni a napirenden levő kérdések megoldását. Ennek érdekében lényegbevágó, hogy megoldják a nyugatnémet Pershing-1/A rakéták amerikai robbanótölteteinek a problémáját - fejtette ki Karpov a szovjet álláspontot. Uj törvény Indiában a terrorizmus ellen PANORÁMA Az indiai szövetségi parlament alsó háza jóváhagyta a felforgató tevékenységekkel foglalkozó törvényt, amelynek rendelkezései a keddi lapok jelentése szerint „lehetővé teszi a hatóságoknak a hatékonyabb fellépést a pandzsábi szikh terroristákkal szemben”. P. Csidambaram belügyi államminiszter azzal érvelt, hogy az új törvény révén a joggyakorlat jobban támogathatja a rendőrség küzdelmét a terrorizmus ellen. A törvény a többi között bizonyítékként ismeri el a rendőrségi kihallgatáson elhangzott beismerést. „A genfi szovjet-amerikai tárgyalások döntő szakaszba érkeztek. Reméljük, hogy minél előbb aláírják a közép-hatótávolságú rakéták felszámolását rögzítő egyezményt” - jelentette ki Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A szabaddemokrata politikus a Német Szövetségi Köztársaság érdekeire hivatkozva külön is hangsúlyozta: „Akarjuk az amerikai-szovjet megállapodást, és mindent meg is teszünk érte.” Genscher valóban ígéretes állásfoglalásának csupán egyetlen bökkenője akad: meg sem említi, hogy Nyugat-Né- metországban 72 közepes hatótávolságú Pershing-1A rakéta irányul keleteurópai célpontokra (az NDK-ra, Lengyelországra, Csehszlovákiára és Magyarországra), s ezeknek birtokosa a Bundeswehr. E rakétákról pedig Bonn nem akar lemondani, hiszen velük - legalábbis közvetett módon - atomhatalomnak tekintheti magát. Igaz ugyan, hogy a rakétákhoz tartozó robbanótöltetekkel az Egyesült Államok rendelkezik, de Bonn a „kettős kulcs” igézetében igényt támaszthat arra, hogy beleszóljon e rakéták felhasználásába, s így lényegében a NATO atomstratégiájába. Amiről Genscher óvakodott említést tenni, azt megtette helyette a bonni kormány szóvivője. Válaszul Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter genfi állásfoglalására (valljon színt az NSZK, igényt tart-e atomhatalmi szerepre), Norbert Schäfer szóvivő meglehetősen fog- hegyröl jelentette ki: „A Szovjetunió jól tudja, hogy az NSZK nem atomhatalom, és nem is akar az lenni. Az atomsorom- pó-szerződés aláírójaként viszont igényt tart arra, hogy az atomhatalmak, köztük a Szovjetunió, e szerződés rendelkezéseivel összhangban eleget tegyenek atomleszerelésre vállalt kötelezettségeiknek.” E kioktatás után a szóvivő így folytatta: „Ami a német Pershing-1 A amerikai rob- banótőlteteit illeti, azokkal kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik. A robanMásfelől nem a hatósági vádemelőnek kell bizonyítani igazát, hanem a vádlottnak. Az államminiszter szerint a törvény része annak a hadjáratnak, amelyet a központi kormányzat indított a szikh terrorizmus megfékezésére. A központi irányítás májusi bevezetése óta százharminc fegyverest öltek meg a rendörök Pandzsáb államban - közölte. A biztonsági szervek erőteljesebb fellépése ellenére ugyanis a szikh terrorista cselekmények egyre ijesztőbb méreteket öltöttek. nótöltetekről Genfben vallott amerikai álláspontot támogatja minden szövetséges, beleértve Bonnt is... A szövetségi kormány felhívja a Szovjetuniót, hogy ne gördítsen tovább mesterséges akadályokat a tárgyalások útjába.” Ez a vádaskodó retorika persze arra szolgál csupán, hogy eltakarja Bonn felelősségét a szovjet-amerikai tárgyalások esetleges kudarcáért. Egymásra mutogat a közvélemény előtt Bonn és Washington. Bonnban azt mondják, hogy Genfben kétoldalú tárgyalások folynak, s e tárgyalások napirendjén nem szerepelnek a robbanófejek, csak a szovjet és az amerikai hordozóeszközök. Washington pedig azt mondja, más ország fegyvereiről, vagy azok részéről ő nem állapodhat meg. Bonn és Washington összejátszik persze, s abban is, hogy a Pershing-1 A rakéták ügyét - bár azok közép-hatótávolságú eszközök - a hagyományos erők csökkentését célzó tárgyalások keretébe utalják, azaz lehetőség szerint egy rókáról két bőrt nyúzzanak le. Ezt persze nem hivatalos javaslatként vetette fel a szövetségi kormány, csupán a bonni külügyminisztériumhoz közismerten közelálló General-Anzeiger hasábjain: leszerelik a vitatott Pershingeket - helyezte kilátásba, - ha a Szovjetunió is leszerel NDK-ban és Csehszlovákiában hadrendben tartott harcászati (rövid távú) rakétákat. Moszkva elutasította az átlátszó alkut: két különböző fegyverfajtáról van szó - mutatott rá. Dőreség volna azt feltételezni, hogy a genfi megállapodásban érdekelt Egyesült Államoknak nézeteltérései volnának e kérdésben bonni szövetségesével. A szempontokat Bonn és Washington gondosan egyeztette. Wörner nyugatnémet hadügyminiszter a közelmúltban eleve biztosította amerikai kollégája, Caspar Weinberger egyetértését, majd Frank Carlucci, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója adta áldását egy hete Források szerint az elmúlt három hónapban több mint ötszáz embert mészároltak le a terroristák - csaknem annyit, mint tavaly egész évben. A fegyveres csoportok kiterjesztették tevékenységüket a környező államokra - Ha- rijanára és Delhire is. Hétfőn este szikh terroristák Radzsasztán államban gyilkoltak le három embert. Kiváltképpen bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy Szurdzsit Szingh Barnala főminiszter szikh kormányának májusi menesztése óta a mérsékelt politikai erők a háttérbe kényszerültek Pana nyugatnémet elképzelésekre. Ez a hivatalos kincstári érvelés láthatóan kevéssé győzte meg a nyugatnémet közvéleményt, hiszen mind az NSZK-ban, mind külföldön egyre inkább Bonnt látják a genfi megállapodás fő kerékkötőjének. Az ellenzéki pártok ismételten felszólították a kormányt, hagyjon fel az akadékoskodással, mondjon le a rakétákról. Viták dúlnak a kormánykoalíción belül is, a CDU-CSU és az FDP között. Genscher külügyminiszter említett nyilatkozatában igyekezett a közvélemény aggodalmaira reagálni, de az akkor üdülő Kohl kancellár távollétében mégsem öntött tiszta vizet a pohárba. A jobboldali kereszténydemokrata politikusok kényszeredetten magyarázkodnak. Egyrészt lekicsinylik a Szovjetunió nemleges válaszát, másrészt azt bizonygatják, hogy Moszkvának „nem is érdemes ragaszkodnia a Pershing-1 A rakéták leszereléséhez, hiszen azok néhány éven belül amúgy is elavulnak, berozsdásodnak, s a kérdés önmagától megoldódik”. Ha így lenne, akkor persze azt is kérdezhetnénk, akkor miért oly fontosak Bonn-nak ezek a rozsdásodó rakéták? Ha katonailag csekély értékűek, politikai dzsábban. Úgy tűnik, hogy a szélsőséges-fanatikus szervezetek mind hangadóbb szerephez jutnak a szikh közösség politikai-vallási életében. Térnyerésük egyben azt is jelenti, hogy a frontvonal közvetlenül a terrorizmust szervező csoportok és a szövetségi kormány között húzódik. A pandzsábi rendőrség tudomása szerint a terrorista sejtek komolyabb fegyverekkel - köztük már páncélöklökkel, aknavetőkkel, távirányítású robbanószerkezetekkel - rendelkeznek. zsarolásra is alkalmatlanok. A Stern őszintén megírta: még 1985-ben eldöntötték, hogy 1991-től korszerűbbekkel váltják fel ezeket a fegyvereket. Bonn is, az érdekelt Martin Marietta és Mes- serschmidt-Bölkow/Blohm cég is tulajdonképpen ezt a jövendő fegyverüzletet védi, amikor igyekszik „átmenteni” a rozsdás rakétákat. Karsten Voigt, a nyugatnémet szociáldemokraták ismert leszerelési szakértője „felelőtlenségnek” nevezte Genscher taktikázását. A közvéleménynek - mondta - joga van megtudnia, hogy a kormányzat valóban akarja-e a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő egyezményt, vagy sem. Mindenesetre az SPD parlamenti csoportja bejelentette, hogy mivel Bonn nem hagyott fel az akadékoskodással, a szociáldemokraták kérte, hogy még a nyári szünet alatt tartson rendkívüli ülést a szövetségi gyűlés, és számolja fel a „leszerelési blokádot”. Erre holnap kerül sor. Reméljük pozitív döntés születik, hiszen még a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung is arra figyelmeztetett, hogy a kormánynak számolnia kell a közvélemény egyre erősödő nyomásával. BOCHKOR JENŐ (Bonn) BUDAPEST - A szép magyar beszéd ápolásában kimagasló teljesítményt nyújtó művészek és alkotók elismerésére dijat alapított egy külföldön élő magyar asszony. Az alapítványról, illetve a díj odaítélésének módjáról kedden a Fészek Müvészklubban tájékoztatták az újságírókat a Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség vezető képviselői, valamint az alapítványtevő: Spéter Erzsébet, aki korábban már jelentős összeget adományozott az új Nemzeti Színház felépítésére. A színészek, operaénekesek, írók, a szép magyar beszéd művelésében kimagasló teljesítményt nyújtó művészek közül a legjobbakat évenként egy alkalommal Er- zsébet-díjjal ismerik el. A díjat a szakma, illetve a közvélemény javaslata alapján nyerhetik el a művészek, alkotók. Több hetilap: a Képes 7, az Új Tükör, a Film, Színház, Muzsika, valamint - a tájékoztatón elhangzott javaslat elfogadása után - a Rádió és Televízióújság szeptember 19-én szavazólapot közöl. Ezeken a közönség küldheti be szavazatait, amelyet a Skála Reklámstúdiója összesít. WASHINGTON - Az Egyesült Államok külügyminisztériuma tagadta, hogy a nevadai sivatagban a hónap első felében végzett kísérleti atomrobbantással megsértette a robbantások küszöbét meghatározó 1963-as atomcsend szerződést. A Szovjetunió pénteken diplomáciai jegyzékben tiltakozott a szerződés megsértése ellen és felhívta a figyelmet arra, hogy az augusztus 17-i amerikai robbantás ereje meghaladta az egyezmény által rögzített 150 kilotonnás küszöböt. N’Djamena - A csádi kormányhadsereg hétfőn Ounianga-Kébir felett lelőtt egy francia gyártmányú Mirage típúsú líbiai vadászbombázót - közölte a csádi vezérkar szóvivője. A csádi bejelentést líbiai részről ezúttal sem erősítették meg. A líbiai légierő állítólag hétfőn folytatta magának Aouzou térségének a bombázását is. TUNISZ - Meghosszabbították az Arab Liga Tuniszban tartott rendkívüli ülését. Az eredeti tervek szerint a záró plenáris ülést már hétfő délután meg kellett volna tartani. A szövegező bizottság nyolc tagja azonban nem tudta határidőre összeállítani a határozattervezetet, s a szöveg első változata csak hétfő estére készült el. A bizottság tagjai folytatják a vitát a szöveg „finomításáról,, és azután terjesztik az Arab Liga plenáris ülése elé. A hétfő estére elkészült változat szerint a határozattervezet az Iránhoz fűződő kapcsolatok megszakítására szólítja fel az arab államokat. A szöveg sürgeti „a kapcsolatok megszakítását az arab államok és Irán között, egészen addig, amíg az utóbbi nem hajlandó elfogadni a Biztonsági Tanács legutóbbi, 598. határozatát és az arab országokkal a nemzetközi konvenció előírásaival összhangban nem hajlandó kapcsolatokat létesíteni.” Mi a helyzet a Pershingek körül Rozsdásodó rakéták árnyékában? Caspar Weinberger amerikai és Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter megállapodást ír alá Washingtonban (Archív felvételünk)
