Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

1987. augusztus 26. InEPÜJSÁG 3 A törvényesség felügyelete Interjú dr. Lévay Tiborral, a legfőbb ügyész helyettesével Törvényesség. Sokszor kimondjuk, leírjuk ezt a szót, mégsem kophat frázissá, hi­szen a biztonság, a nyugodt munka egyik alapfeltétele. Úgy szokták összefoglalni: ár­tatlan embernek nem eshet bántódása, aki viszont bűnös, annak el kell nyernie méltó büntetését. Ez a megfogalmazás azonban csupán leegyszerűsítése a törvényesség fogalmának -, noha igen lényeges részét foglalja össze. Gondolatvilágunkban összekapcsolódik a két fogalom: törvényesség és ügyész­ség. Hiszen az ügyészségnek köztudomásúlag elsőrendű feladata: őrködni a törvé­nyesség megtartása fölött. Hogyan érvényesül mindez napjainkban - kérdeztük dr. Lévay Tibort, a legfőbb ügyész helyettesét az alkotmány ünnepének közeledtével. Au­gusztus 20. - az ügyészség „születésnapja” is, az ügyészi szervezetet jelenlegi formájában a Magyar Népköztársaság Alkotmánya hozta létre.- Bár az alkotmány 1949-ben külön paragrafust tartalmazott az ügyészi szervezet­ről, ezt csak 1953-ban hozták létre mint „a törvényesség legfőbb őrét”. Azokban az időkben valóban elsőrendű teendője volt az ügyészségnek a törvénysértések felszá­molása, a törvényesség visszaállítása és megszilárdítása terén. Azóta azonban évtize­dek teltek el, s a társadalom fejlődése, a gyakorlat bizonyította, hogy a törvényesség megtartásáért mindenkinek vállalnia kell a reá eső felelősséget: az állami, társadalmi, szövetkezeti szerveknek, s az egyes állampolgároknak is. Ezt a változást tükrözi, hogy az alkotmány 1972-es módosításában, az 51. §-ban így határozza meg: „az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a törvényeket megtartsák és megtartas­sák”. Ez a fogalmazás hangsúlyozza munkánk jelentőségét, de nem csökkenti a mi­nisztériumok és más irányító, gazdálkodó szervek felelősségét a törvényesség meg­tartásában és megtartatásában.- Mire terjed ki az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogköre?- Törvényességi felügyeletet az állami és társadalmi élet valamennyi területén ellá­tunk. Természetes azonban, hogy nem tudunk mindenütt egyforma súllyal fellépni a törvényesség védelmében, hiszen az ügyészek száma az országban összesen az ezer főt sem éri el, és ezek kétharmada büntető ügyekkel foglalkozik. Súlyoznunk kell az ügyek fontossága, időszerűsége szerint, ami a legkevésbé sem jelenti azt, hogy akár kisebb jelentőségű ügyekben is elmulasztanánk a közbelépést, ha tudomást szerzünk a törvényesség megsértéséről. Nem mindig intézkedünk azonban közvetlenül: vannak esetek, amelyekben fegyelmi eljárást, szabálysértési eljárást vagy kártérítést kezde­ményezünk, esetleg szignalizációval élünk, így hívjuk fel az intézkedésre illetékesek fi­gyelmét a törvényellenes állapot megszüntetésére.- Hogyan kezdődik egy-egy ügy, úgy is mondhatjuk: hogyan kerül valamilyen jogsértés az „ügyészség asztalára”?- Természetesen munkaterv szerint dolgozunk, előre meghatározzuk, hogy milyen területeket, milyen ügyeket fogunk megvizsgálni a következő hónapokban, félévben vagy évben. Ezenkívül sok helyről kapunk információkat, így nem utolsósorban a saj­tótól, a rádiótól és a televíziótól, továbbá lakossági bejelentések érkeznek hozzánk, s hivataloktól is kapunk megkereséseket. Az ügyek elemzése során leszűrjük a ta­pasztalatokat: hogyan fest az adott időszakban a joggyakorlat. Ha ellentmondásos helyzetet találunk vagy éppen jogsértésről van szó, azonnal beavatkozunk és gondos­kodunk a törvényes állapot visszaállításáról. Ha pedig mulasztásról értesülünk, kezde­ményezzük az elmulsztott határozat meghozatalát, a mulasztó felelősségre vonását.- Gyakoriak az ilyen esetek?- Örvendetesen ritkák, mint ahogyan az alsóbb hatóságok által kibocsátott jogszabályok között is ritkán akadunk olyanokra, amelyek ellentmondanak a maga­sabb szintűeknek. Tehát csak elvétve, de előfordulnak ilyenek. Hogy az elsőre mindjárt példát is mondjak: egy előadó elfektette a szabálysértési ügyeket, s mire az akták elő­kerültek a fiókból, az ügyek már elévültek. Az előadó fegyelmi büntetést kapott. Fölös­leges, alsó szintű jogzsabály-kibocsátásra pedig komikusnak nevezhető példa: az Alföld kellős közepén, minden folyótól távol levő község tanácsa tanácsrendeletet alkotott a kikötői jogról. Természetesen ezt hatályon kívül helyeztettük, hiszen alkalma­zására úgysem lett volna lehetőség.- Ha már a jogszabályokról esett szó: milyen tapasztalataik vannak ezek vizsgálatá­nál?- A törvényesség alapvető követelménye, hogy az alsóbb jogszabályok összhang­ban legyenek az alkotmánnyal és a törvényekkel. Ennek jegyében végezzük az úgyne­vezett előzetes normakontrollt, vagyis még a kiadásuk előtt vizsgáljuk, hogy a minisz­teri és más főhatósági, továbbá megyei és helyi tanácsi rendeletek mennyiben tartják ezt szem előtt. Elmondhatom, hogy ezen a területen még vannak tennivalók, de a törvé­nyességre való törekvés egyértleműen megállapítható. Előfordul az is, hogy vizsgálat közben kiderül: valamelyik jogszabály idejét múlta. Ilyenkor jogszabály-módosítást vagy új jogszabályt kezdeményezünk.- Milyenek az ügyészi tapasztalatok a büntetőügyek terén?- Az alkotmány említett 51. §-ának (2) bekezdése kimondja: „Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági el­járásban." A mi ügyészségünk alapjaiban különbözik a polgári társadalmak ügyész­ségeitől, amelyek általában az igazságügyi minisztériumokhoz tartoznak és teendőjük kizárólag a vád képviselete. A Magyar Népköztársaságban az ügyészi szervezet munkájáért egyedül az Országgyűlésnek felelős, a legfőbb ügyész erről köteles be­számolni a legmagasabb népképviseleti-államhatalmi szerv ülésén, ahogyan leg­utóbb ez év tavaszán is történt.- Az ügyész minden jelentősebb büntető ügyben részt vesz a tárgyaláson, s feladata nem csupán az, hogy a vádat képviselje, hanem ugyanannyira az is, hogy védje a személyi jogokat és érvényesítse az ártatlanság vélelmének elvét. Ez utóbbi annyit jelent: senki sem bűnös, amíg ezt a bíróság a Népköztársaság nevében ki nem mondja. Az ügyészek nem törekednek minden áron a vádlott bűnösségének megálla­pítására, sőt olyan esetek is előfordultak, hogy az ügyész a tárgyalás során előkerült és bizonyított új tények alapján elejtette a vádat vagy olyan körülményeket ta­lált, amelyek a vádlott javára szóltak, s ezt közölte a bírósággal. Ha a jogerős bírósági ítéletben az ügyészség törvénysértést vagy megalapozatlanságot lát, a legfőbb ügyész törvényességi óvással él. Ilyen alapon a Legfelsőbb Bíróság már számos eset­ben változtatta meg az ítéletet vagy utasította új eljárás lefolytatására az alsóbb bírósá­gokat. Mindezekkel együtt: az utóbbi években emelkedő bűnözés egyre nagyobb ter­het ró az ügyészi szervezetre is.- Gondolom, a gazdasági életben bekövetkezett változások is szaporították az ügyé­szek munkáját.- Természetes, hogy a gazdasági élettel összefüggő törvényességi kérdések a mi munánkban is előtérbe kerültek, a gazdasági életet nem lehet csupán jogszabályokkal fellendíteni, de a törvényesség biztosítása segíti a kibontakozást is. Az árdrágítás, csa­lás, tisztességtelen gazdasági tevékenység torzítja a valós eredényességet, a terme­lés hatékonyságát. Sokat tettünk eddig is a tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó, 1984. évi IV. törvény végrehajtása érdekében. Bizonyára nem érdektelen megem­líteni, hogy az ügyészségek több gazdasági bírság kiszabását indítványozták, mint más erre jogosult szerv. Rendszeresen tanulmányozzuk az ellenőrző szervek anyagait abból a szempontból is, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket a felelősségre vonások érdekében. Ezzel fokozni igyekszünk felelősségérzetüket a törvényesség megtartásáért. Fellépünk a szerződésszegések ellen a szerződéses kapcsolatokból származó jogvitákban. Kétszer kezdeményeztünk eljárást monopolisztikus gazdasági előnyhöz juttató, általános szerződési feltételek miatt. Rendszeresen vizsgáljuk a gazdálkodó szervezeteknél a munkafegyelem helyzetét, a munkavédelmi szabályok megtartását, a fegyelmi és kártérítési határozatok törvényességét.- Közismerten sok a panasz egyes államigazgatási szervek illetve azok dolgozóinak munkája, a bürokrácia ellen. Mit tesznek e téren az ügyészségek?- Rendkívül fontos feladatnak tekintjük az államigazgatási szervek törvényes műkö­désének segítését és annak felügyeletét. Itt a lakásügyi igazgatással, az építésrendé­szettel, a szabálysértésekkel, a föld- és adóügyekkel merül fel a legtöbb törvényességi kérdés. Mind ezekben, mind más kérdésekben a lakosság bizalommal fordul az ügyészségekhez. Mi érezzük ennek erkölcsi súlyát, minden, ránk tartozó beadvánnyal foglalkozunk, ha pedig nem bennünket illet az ügy, akkor sem mondjuk, hogy „nem a mi asztalunk”, hanem átküldjük az illetékes szervhez. Amikor viszont kifejezetten tör­vénysértésről panaszkodik vajamelyik állampolgár, az ügy alapos kiviszgálása után megírjuk neki: mit állapítottunk meg, s ha nincs igaza, mert nem történt törvénysértés, hol találja meg azt a paragrafust, amely az ő ügyére vonatkozik. A felvilágosítást tartal­mazó választ mindenképpen meg kell kapnia.- Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: melyek a garanciái a jó ügyészi munkának, a törvényesség minden becsületes állampolgár számára megnyugtató felügyeletének?- Mint mondottam, az ügyészségi szervezet független, csak az országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A legfőbb ügyész részt vesz természetesen az Országgyűlés, azonkívül az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és annak bizottságai ülésein, valamint az országgyűlési bizottságok ülésein. Ugyanígy részt vesznek a megyei főügyészek, il­letve városi vezető ügyészek területük vezető testületi értekezletein. V. E. Egy rendelet nyomában Van aki ismeri, van aki nem A munakidőalap védelmét szolgálja Ki nem bosszankodott, mérgelődött elveszett idejét sajnálva, amikor hiába várta lakásán - munkahelyéről elkére- tözve - a szakembert, abban a remény­ben, hogy végre megjavítja az elromlott vízcsapot, gáztűzhelyet, villanyrezsót, telefont. Bejelentettük telefonon vagy személyesen a hibát az illetékes szolgál­tatónak, kisiparosnak, aztán, ha tudtak is időt mondani érkezésükre - ez a job­bik eset -, mégsem jöttek. Reklamá­ciónkra újabb ígéretet kaptunk, miköz­ben fogyott a szabadságunk, nőtt a megígért és lemondott programjaink száma hitelünket megtépázva, és hallot­tuk főnökeinktől a „már megint” nem éppen jutalmat ígérő megjegyezéseit. Mindez már a múlté, hihetnénk a 9/ 1987. (III. 28.) számú Minisztertanácsi rendeletet olvasva, mely a szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos várako­zási időről szól, és a munkaidőalap vé­delmét hivatott szolgálni. Ismerjük meg e mindannyiunkat érzékenyen és zsebre- vágóan érintő jogszabály lényegét. A megrendelők, az ipari, építőipari, mezőgazdasági és erdőgazdasági, szál­lítási, postai és távközlési, vízgazdálko­dási, kereskedelmi jellegű szolgáltatást végző szervezetektől és magánszemé­lyektől a velük kötendő megállapodás szerint igényelhetjük, hogy olyan idő­pontban kezdjék meg lakásunkon, üdü­lőinkben, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeinkben például a garázsunk­ban, pincénkben és egyéb ingatlanain­kon végzendő szolgáltatást, hogy arra ne kelljen többet várni, mint kettő, legfeljebb négy órát. Erről a megállapodásról kí- vánsgunkra írásban igazolást is kell adni. Ha a szolgáltató ezen időn belül nem ér­kezik meg kétszáz forint kötbért tartozik fizetni nekünk. Nem sokkal a rendelet hatálybalépése előtt - ez szeptember 1. - néhány szol­gáltatótól arra igyekeztünk választ kapni, milyen intézkedéseket tettek vagy tesz­nek a rendelet végrehajtására. Ölhetett kézzel Hosszas keresgélés után találtunk rá Szekszárdon, a Gróf Pál út 16. szám alatt a „Multi” Ipari Szolgáltató Kisszövetke­zetre. Elnöke, Káposztássy Béla ekkor kerítette elő a rendeletet tartalmazó Ma­gyar Közlöny 11. számát.- Bár a tevékenységi körünkben sze­repel több, a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatás, amit lakáson - is - lehet vé­gezni, de zömében közületeknek és nem magánszemélyeknek, dolgozunk mondta az elnök - Ezért - bár a magán- személyeket sem utasítjuk vissza - nem tettünk semmilyen intézkedést a rendelet végrehajtására. A Szekszárdi Posta Távközlési Üzemé­nél is érdeklődtünk. Itt sem ismerték a rendeletet, mert a Magyar Közlöny nem jár, a Postai Értesítőben pedig nem jelent meg. A Pécsi Postaigazgatóságon vi­szont már annyit megtudtunk, hogy a Magyar Posta munkagazdasági szak­osztálya részéről széles körű, részletes intézkedések vannak kialakulóban, ame­lyeket várhatóan a rendelet hatályba lé­péséig központi intézkedés formájában minden érintett postai egység megkap. Kinek a zsebére megy? A DDGÁZ szekszárdi vállalatánál Lő­rinc János igazgatótól kértünk tájékozta­tást.- A rendelet ránk is vonatkozik. Válla­lati szintű végrehajtását szervizüzemünk termelési tanácskozásán is megtárgyal­tuk. CB-készülékekkel szereltük fel a sa­ját gépkocsikat használó szervizszere­lőinket és a szerelők létszámát is növel­tük. Hibabejelentést személyesen és te­lefonon egyaránt lehet tenni. A telefono­kat magnón rögzítjük és azokat a diszpé­cserszolgálat a személyes bejelentések­kel együtt nyilvántartásba veszi, és nyomban megmondja, hogy mikor megy a szerelő. Az ügyfél kérésére erről igazo­lást is adunk. Az igazolás - nyomtatvá­nyok elkészítése folyamatban van, és azokkal a szervizüzemet is ellátjuk arra az esetre, ha ott történne a bejelentés. A négy órán belüli hibaelhárítás megkez­dését vállalni tudjuk. Az épületgépészeti szolgáltatói körben külön szerződést kö­tünk, amelybe benne lesz a munka meg­kezdésének várható ideje is, a rendeleti időhatárokon belül. Sajnos, az üzembe­helyezések időpontjait nem tudjuk előre megmondani, mert hiánycikk az ahhoz szükséges nyomásszabályozó. A pon­tos, határidős munkavégzésben anyagi­lag is érdekelve vannak úgy a szerelők, mint a szervizüzem vezetője és a diszpé­cser. Az esetleges kötbért, amit fizetni kell, a prémium és teljesítménybér érté­kelésénél mint objektív mutatót figyelem­be vesszük. Úgy gondolom, a rendelet segít valamit a munkaidőalapon, de csak más intézkedésekkel együtt lehet ered­ményes. Kölcsönös bizalom alapján- Mi itt a Szekszárdi Elektromos Gép­javító Vállalatnál is behatóan foglalkoz­tunk a rendelet végrehajtásával - mondja Schoeck Károly igazgató. - Mindenek­előtt célul tűztük ki a megengedett négy­órás várakozási idő leszorítását két órá­ra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen egy ügy­felünknek sem kell a megadott napon két óránál többet várakoznia lakásán mű­szerészeinkre. A rendelet végrehajtása, továbbá a színvonalasabb szolgáltatás megkívánja technikai eszközeink bővíté­sét, pontosabban a műszerészgépko­csik CB-készülékekkel való ellátását. De növelni kell a műszerészek számát is. A nyomtatványokat már készítik. Ezt tudjuk alkalmazni, ha az ügyfél személyesen rendel. Amennyiben telefonon tesz meg­rendelést, nem tudunk ilyen igazolást ad­ni, ez ugyanis tetemes postaköltséggel járna. Ilyenkor a kölcsönös bizalomra kí­vánunk építeni illetve hagyatkozni. Vita esetén személyes hatáskörömben vizs­gálom meg a kérdést. A mulasztást elkö­vető dolgozóink zsebükön is érezhe­tik a következményeket. Megítélésem szerint nem annyira a kétszáz forint köt­bér, hanem a késedelemmel járó presz­tízsveszteség az, ami ösztönöz bennün­ket a vállalt határidő betartására. Közös érdek- A rendelet végrehajtása nálunk nem igényel külön belső intézkedéseket - vá­laszol Pámer Ferenc, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat kereskedelmi igazgató­ja. - A vállalat tevékenységi körébe tarto­zik a tartós fogyasztási cikkek, bútorok és a palackos gáz házhozszállítása. Vál­lalati érdek is, hogy a szállítás akkor tör­ténjen, amikor a megrendelő otthon van. A vásárlóval a megrendeléskor tisztáz­zuk, hogy mikorra kéri a szállítást, ezt az időpontot rögzítjük, ebből egy példányt az ügyfél is kap. A várakozási idő nem lesz több négy óránál. A szállítással kés­lekedő dolgozóinkat kártérítésre kötelez­zük, melybe benne van nemcsak a válla­lat részéről fizetendő kötbér, hanem a vá­sárló elveszett idejének forintértéke is. A rendelet a kisiparosokra is vonatko­zik, mint magánszemélyekre. Simon Jó­zsef, a KIOSZ Tolna Megyei Szervezeté­nek titkára arról tájékoztatott, hogy mint­egy ezeregyszáz kisiparost érint a me­gyében. A kisiparosok a Kisiparos újság­ból értesülhettek erről. Terveznek egy ezzel kapcsolatos konzultációt a megyei tanács ipari osztályával. A szervezet is­merteti a rendeletet és megfelelő segít­séget nyújt az érintett kisiparosoknak. Eddig ez még nem történt meg. Hangosan gondolkodva A szolgáltató szervezetek ki nem mon­dott, de sejtetni engedő véleménye sze­rint is vannak „gyenge” pontjai a rende­letnek. Ilyen az is, hogy a kettő-négyórás várakozási idő csak a szolgáltatás meg­kezdésének első napjára vonatkozik. Ha tehát több napon keresztül tart a munka­végzés, a többi napon már büntetlenül le­het késni. A kötelezően előirt kétszáz fo­rint kötbér nem lehet elég visszatartó erő a szolgátlatók számára. Igaz, lehetőség van nagyobb összeg kikötésére is, ha a két fél így állapodik meg. De miért és melyik szolgáltató tenné meg ezt, hiszen neki az az érdeke, hogy minél keveseb­bet kelljen fizetnie. Megegyezés hiányá­ban pedig marad a pontos teljesítésre nem eléggé ösztönző, kötelező kötbér- összeg. Csökkenti a rendelet alkalma­zásának körét az is, hogy csak olyan te­lepülésekre vonatkozik, ahol a szolgálta­tónak telephelye van. Kételyek támadnak bennünk abban is, vajon ahol négy és fél hónap nem volt elegendő a rendelet megismerésére és a szükséges intézke­dések megtételére, a hatálybelépésig még hátralévő minimális időre meg lesz- e minden. A helyzet ismeretében aligha várhatunk szeptemberi családi költség- vetésünkben megtakarítást. SZABÓ GYŐZŐ Fotó: CZ. Csendes délelőtt az Elektromos Gépjavító Vállalat felvevőjében „A négyest keresem.” Tóth Ibolya, a DDGÄZ diszpécsere.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom