Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

1987. augusztus 23. ^fePÜJSÄG 3 Üdvözlő távirat Románia nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke és Grósz Károly, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke üdvöz­lő táviratot küldött Nicolae Ceausescu elv­társnak, a Román Kommunista Párt főtitká­rának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének és Constantin Dascalescu elv­társnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és kormánya nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek nemzeti ünnepük, országuk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. Pártunk és kormányunk tartós törekvése, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi és az internacionalis­ta szolidaritás alapján a két ország együttműködése az élet valamennyi területén fejlődjön. Meggyőződésünk, hogy magas szintű megállapodásaink és megbeszéléseink szellemé­ben közös cselekvéssel előrehaladást érhetünk el a jószomszédi viszony, a magyar és a román nép érdekeit szolgáló barátság és együttműködés terén. Nemzeti ünnepük alkal­mából sikereket kívánunk Önöknek, Románia népeinek a szocializmus építésében, a béke védelméért és a nemzetközi biztonság erősítéséért kifejtett tevékenységükben. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Nicolae Giosant, a Nagy Nemzetgyűlés elnökét, a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Béketanács pedig román partnerszervezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. Tovább fejlődik a kisipar Beszélgetés Molnár Bélával, a KIOSZ elnökhelyettesével A kisipar egyre jelentősebb helyet foglal el a magyar gazdaságban, s persze legin­kább az iparban. Természetesen a Kisiparosok Országos Szervezetének vezetői egy pillanatig sem hiszik, hogy a magyar gazdaság gondjait a kisiparosok oldják meg. Ám abban bizonyosak, hogy a kisiparosoknak is szerepet kell vállalniuk, sőt a saját érde­kükben jövőjük miatt is nélkülözhetetlen, hogy lépést tartsanak a szerkezetátalakítás­sal, műszaki fejlődéssel.- Nagyon fontos volt számunkra a Politikai Bizottság, majd később az Állami Tervbi­zottság állásfoglalása, amely a jövőben politikai és erkölcsi hátteret biztosít - mondja Molnár György, a KIOSZ elnökhelyettese.- Hosszú távon is szükség van a kisparosok munkájára és számítanak is rájuk. Külö­nösen a kis és közepes községekben fontos a jelenlétük és nemcsak a munkaalkalom miatt. Tanácsadó szolgálat Az ország 600 többszörösen elmaradott településének fejlődése például elképzel­hetetlen szolgáltatásaik nélkül, így a helyi tanácsok is támogatják működésüket. És az is fölöttébb fontos, hogy mindez állami befektetés nélkül, a lakosság pénzéből történik. A magánfuvarozók például az utóbbi öt esztendőben hárommilliárd forintot költöttek gépjárművekre, tehát a tulajdonképpeni munkaeszközükre, s ugyanakkor 30 ezer munkahely is teremtődött.- Ön egy beszélgetésben már említette, hogy a KIOSZ, s maguk a kisiparo­sok is örülnek az adóreformnak, támogatják azt, ami első hallásra kissé meg­lepő...- Az eddigi helyzet nem volt éppen szerencsés a kisiparosoknak, hiszen ők adóztak, míg az állampolgárok többsége nem, s így ez felért egy negatív ki­váltsággal. Mintha minden kisiparos vagyonokat keresne, pedig ez nem igaz. A legutóbbi felmérés szerint például a kisiparosok 70 százalékának az adóa­lapja nem haladja meg a hetvenezer forintot. Természetesen van egy réteg, akik na­gyon jól keresnek, s közöttük olyanok is, akik jövedelmük, adóalapjuk egy részét eltit­kolják, de nem ez a jellemző. Az adórefrom egyébként is tisztább képet ad majd az árakról. Ma ugyanis azt mondja nekünk az árhatóság, hogy a kisiparos érvényesítse áraiban a költséget, de hát egy sarkalásért soha nem fog a megrendelő 100 forintot fi­zetni, azért csak húsz forintot lehet kérni.- A következő esztendőkben a magyar gazdaság szerkezete megváltozik, s ehhez majd a kisiparosoknak is alkalmazkodniuk kell. A KIOSZ hogyan készül e válto­zásra?- Több elgondolásunk is van, amit a közeli jövőben már a gyakorlatban is megvalósítunk. Többek között szolgáltató jellegű intézményeket, egységeket működ­tetünk, amelyek közgazdasági és jogi tanácsot adnak, s felállítunk egy iparjogvédelmi, találmányi tanácsadó szolgálatot is. Közös vállalkozások- Közös vállalkozási formában képzeljük az anyag-, alkatrész-, gépbeszer­zést. Kereskedelmi vállalatokkal kívánunk összefogni, s természetesen anyagi áldo­zatra is hajlandók vagyunk, tehát tőkével is beszállnánk. Jelenleg ugyanis fölöttébb Hátrányos az iparosok helyzete, ugyanannyit fizetnek egy gépért, mint a lakosság. Egy köszörűgép ára például vállalatoknak 20, szövetkezeteknek 25, míg az iparosoknak 35 ezer forint. A hitelfelvétel is nagyon bonyolult, s az OTP ma még csak nagyon kevés kockázatot képes vállalni, hiszen túl sok a más irányú kötelezettsége. Tárgyalunk is öbb kereskedelmi bankkal, amely hitelezne iparosainknak.- Ugyancsak szeretnénk együttműködésre lépni a Mezőgazdasági és Élelmezésü­gyi Minisztériummal valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, hiszen öbb lehetőség kínálkozik a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésre is. Töb- Dek között a szövetkezeti kisboltokban a kisiparosokat is ajánlhatnak, sőt felvehetnék a rendelést, s így a települések százaiban javulhatnának a szolgáltatások.- Ipari vállalatokkal sikerült-e már együttműködési megállapodásokat kötni, s agyáltalán milyen a kapcsolatuk az Ipari Minisztériummal?- A minisztériummal nagyon jó a kapcsolatunk. A közelmúltban volt egy ak- ivaértekezletünk, ahol száz termelő kisiparos és a minisztérium képviselői beszéltek az iparszerkezet átalakításáról és természetesen szó volt a kis- és nagyvállalatokkal /aló vállalkozásokról. Az iparnak is érdeke, hogy megszabaduljon a ráfizetéses alkat- észek, részegységek gyártásától valamint minél több importanyagot, alkatrészt he- yettesítsen. Tudunk ebben segíteni, persze az egész háttéripart aligha vállalhatjuk fel, Je az eddiginél sokkal jobban bedolgozhatunk. Összefognak a vállalatokkal- Az adóreform ebben is segít majd, hiszen többek között a hosszú távú be­etetésre is ösztönzi majd az iparost, s mai legalább ilyen fontos, a műszaki ejlesztést is támogatja majd. A foglalkoztatáspolitikában is komolyabb szere­ke lehet a kisiparnak, hiszen a nagyvállalatoknak kevesebb munkaerőre lesz szükségük, de azért ehhez ösztönzést is kellene adni, hogy többen vállalkoz­ónak. És egyébként is sok még a tartalék, hiszen érdemes volna például a tu- Jományos parkok kutatási programjaiba is bevonni, hiszen sok iparos egyben felta- áló, újító is, tehát szellemi muníció is volna még.- Hogy a másik kérdésére is feleljek, már jelenleg is több vállalat dolgoztat rendsze- esen az iparosainkkal. A Pécsi Bőrgyár kedvezményes áron adja át a hulladékbőrt, a Tisza Cipőgyár több kisiparossal szerződött a garanciális hibák javítására. A Hungária 3iztosító pedig egy éve úgy döntött, hogy Budapesten tíz autószerelő a kárfelvételtől íz autó javításáig mindent elvégezhet, s ez a kedvezményezés oly sikeres volt, annyira ilégedettek voltak velük, hogy vidéken is szeretnék ezt bevezetni. Most kértük fel a negyei titkárainkat, hogy ajánljanak alkalmas autószerelőket. És több iparos gyárt ré­szegységeket a Ganz MÁVAG-nak, a Metripondnak és más vállalatoknak. Te- íát nem most kezdjük az együttműködést, vannak már jó példák, de ezek per­sze egyelőre kivételek, s azon dolgozunk, hogy ez a helyzet megváltozzon. DALIA LÁSZLÓ Három megye vonzásában Kaposszekcsőn támaszkodnak a lakosság munkájára Tervek: új telkek, idősek klubja Kaposszekcső a különösen jó adott­ságú, földrajzi fekvésű településeink kö­zé tartozik, három megye találkozásánál. Igaz, a regi mondás szerint előfordul, hogy a sok bába között elvész a gyerek, nevezeteslen éppen ez a határhelyzet hátrányt ii jelenthetne a ma 1185 lélek­számú településnek. Hogy nem így van, az elsősorban a helyi vezetők gazdálko­dásának, a lelkesen és felelősséggel te­vékenykedő tanácstagoknak, de minde­nekelőtt a nem kis áldozatot is vállaló la­kosságnak köszönhető. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem jegyeznénk meg azt, hogy mint székhelyközség, Csi- kóstőttősnél és Jágónaknál kedvezőbb pozícióból indulhatott, hiszen ittmaradt az iskola, a termelőszövetkezet, ami a legfontosabb megtartó és fejlesztő erőt jelentheti a kistelepüléseken. Ezzel együtt sem becsülhetjük le azt a lakossági erőforrást, amire kevés pénz­zel is bátran támaszkodhat a helyi ta­nács, mint azt legutóbb a tornaterem épí­tése bizonyította. Mégis milyen tenniva­lók lesznek a közeljövőben, amiben az itt élők segítségét kérhetik, mennyiből és mivel gyarapodik az ötéves tervben a te­lepülés? - erre kerestük a választ. Marton István tanácselnöknek kedve­zőbb a helyzete legtöbb kollégájánál, hi­szen Kaposszekcsőt már a hatvanas évek végén közművesítették, az alapvető infrastruktúra megteremtése nem jelent napi gondot. A pénzt tehát másra, az itt lakók életszínvonalának javítására lehet fordítani. Ez a fejlesztési összeg egyéb­ként az ötéves tervre 5,8 millió forint és mint megtudtuk, az előzőekhez hason­lóan helyi erőből szeretnék gyarapítani.- A tavaly befejeződött tornaterem­építés nagyon lekötötte a lakosságot, mindenki kivette részét a társadalmi munkából. Ezzel 18 millió 287 ezer forint értéket hoztunk létre. Ezért idén nem ter­veztünk nagyobb társadalmi munkát, az emberek türelmét nem lehet a végletekig igénybe venni. De a kérés éppen a lakos­ságtól érkezett... - halljuk a tanácselnö­köt. A korábban betonlapokból készült jár­da csúszásveszélyes volt, nem lehetett rajta biztonságosan közlekedni, így a la­kosság munkáját felajánlva új építését kérte. Szekcsői Konrád tanácstag körze­Szépül a falu, a postaépületet tavaly novemberben újította fel üzemeltetője tében, a Táncsics utca páratlan oldalán éppen most kezdtek a munkákhoz.- A tanács csak az anyagot adja, a régi lapok felszedését, a betonozást már a la­kosság vállalta. A törmelékanyag elszállí­tását egyénenként a termelőszövetkezet szintén társadalmi munkában végzi majd - mondja a tősgyökeres kaposszekcsői tanácstag, aki a szövetkezetben párttit­kári funkciót lát el. Eddig három kilométer hosszú járda- szakasz készült el, de a lelkesedést leg­jobban az mutatja, hogy sokszor esőben sem álltak le, inkább többször ruhát cse­réltek munka közben. A tanácstag egyébként fontosnak tartja, hogy ezalatt olyan közösségi szellem alakul ki, ami azelőtt évtizedekig elképzelhetetlen volt. Előfordult, hogy 15 évi haragoskodás után békültek ki aszszonyok... Nem is lehetett volna másként, hiszen a betonozásnál nem lehetett nézni, hogy ez az én házam, az én portám, másrészt olyan utcákban, mint mondjuk a Tán­csics, ahol több idős ember él, rokonok, ismerősök segítségére volt szükség, vagy éppen a szomszédokéra. Hogy volt-e hasonló „alulról jövő" kez­deményezés, Szekcsői Konrád egy da­rabig gondolkozik:- Hiányzott nagyon a fodrászat, főleg az öregebbeknek volt nehéz Dombóvár­ra utazni. így tavaly szintén társadalmi munkában építettük meg a szép fod­rászüzletet. Nem helyiek dolgoznak itt, Meződről és Sásdról jár a két fodrász. Szerették volna, ha helybelieket tudnak megnyerni, de ilyen végzettségű fiatal nincs a falu­ban, sőt, a szakmát sem igen választják, mert Szekszárdon kellene tanulni. Nagy a távolság. Apró gondok talán, de az ott élőknek a legfontosabbak. Csakúgy a középtávú elképzelések, amelyek a kulturált életet teszik lehetővé, javítják alig több mint ezer ember számára. így megtartó erőt adhatnak a község nyugati oldalán kiala­kítandó új telkek, a másik generáció sor­sán könnyíthet az idősek klubja és min­denkit érint majd az új szeméttelep létre­hozása, továbbá az, hogy milyen megol­dást találnak a háztartásokban keletkező szennyvíz elhelyezésére. Tanácsi hozzájárulással ezenkívül új bolt létesítését tervezik, amit nem az alapellátás, hanem elsősorban a válasz­tékbővítés, az élelmiszerellátás színvo­nalának emelése követel. Ez annál is in­kább aktuális, mert amíg korábban négy forintért, ma duplájáért utazhatnak a szekcsőiek Dombóvárra. A reális elkép­zelések közé csak az iskola vizesblokk­jának felújítása fért, pedig új iskola építé­se is szükséges lenne a jövőben. Kérdé­ses, hogy a következő ötéves terv anyagi lehetőségei megengedik-e helyi erőfor­rásból fedezni ugyanis ezt a beruházást nem lehet. Egy biztos, a lakosság támogatására, munkájára számítanak, mert mint azt az elnök határozottan állította, az embereket mozgósítani lehet olyan dolgokra, ami életüket jobbá teszi, sorsukhoz kapcso­lódik. Az új fodrászüzletben Czakó Sarolta nem panaszkodik a forgalomra TAKÁCS ZS. Fotó: KAPFINGER A. Tíz város fiataljainak találkozója Pénteken ; Oroszlányban megkezdő­dött tíz felszabadulás óta városi rangot nyert település - Ajka, Dunaújváros, Ka­zincbarcika, Komló, Leninváros, Orosz­lány, Paks, Százhalombatta, Tatabánya és Várpalota - KISZ-fiataljainak három­napos találkozója. Az évente ismétlődő eszmecserén ezúttal mintegy száz kül­dött képviseli városának ifjúságát. A program szerint összegezik a mozgalmi élet és az ifjúságpolitika helyi eredmé­nyeit, megvitatják az ezekkel kapcso­latos új feladatokat. A megnyitón elhangzottak szerint az említett tíz városban eredményesen való­sították meg a KISZ legutóbbi kongresz- szusán elfogadott megújulási programot. Az ifjúsági szervezet tömegbefolyása - taglétszámának helyenként tapasztalha­tó csökkenése ellenére - erősödött. Elis­merésre méltó eredményeket hozott e városokban a Jövőnk a tét akció is. A fia­talok emellett más módon - például kö­zösségi munkavállalásokkal, vagy egy- egy jelentősebb beruházás megvalósítá­sa feletti védnökséggel - segítették, segí­tik a gazdasági célok megvalósulását. A közösségi munkavállalás keretében a fiatalok szabadidejükben, a munkahe­lyeiken oldanak meg egy-egy sürgős fel­adatot. Az ezért kapott pénz egy részét a KISZ tárgyi, működési feltételeinek javí­tására, illetve közösségi célokra - mint például a lakásépítési alap növelésére vagy bel- és külföldi kirándulásokra - fordítják. A védnökségvállalás főként a nehézipari, azon belül is a szénbánya vállalatoknál terjedt el leginkább. A Ko­márom megyei fiatalok az eocénprog­ram felett vállaltak védnökséget, s ennek valóra váltása során, már eddig sok millió forint értékű közhasznú munkával segí­tették új szénbányák megépítését. A megnyitó után szekcióülésekkel folytatódott a találkozó. Külön-külön vi­tatják meg jövőbeni teendőiket a KISZ- titkárok, az úttörővezetők, a diákok, vala­mint a politikai képzések és a kulturális rendezvények szervezői. A találkozó vasárnap plenáris üléssel zárul. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom