Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 19. Nagyszabású átszervezés Bulgáriában Új kormányszervek - Megyék helyett területek A bolgár nemzetgyűlés kedden meg­szüntette azokat a tanácsokat, amelyeket tavaly hoztak létre a bolgár miniszterta­nács mellett, átalakította a kormányt, fel­mentve eddigi funkciójából a miniszter- tanács elnökének két első helyettesét és a kormány több más tagját, továbbá tör­vényt fogadott el az ország eddigi köz- igazgatási rendszerének teljes átalakítá­sáról, megszüntetve ezzel Bulgária 28 megyéjét. A kedden tartott egynapos ülésen a bolgár törvényhozás Georgi Atanaszov bolgár kormányfő javaslatára megszün­tette minisztertanács mellett felállított Gazdasági Tanácsot, a Szociális Taná­csot, a Mezőgazdasági és Erdőgazdasá­gi Tanácsot, valamint a Szellemi Fejlesz­tés Tanácsát. A minisztertanács szerve­zeti felépítésének és személyi összetéte­lének megváltoztatásáról elfogadott dön­tés értelmében a jövő év január 1 -tői Bul­gáriában megszüntetik az Állami Tervbi­zottságot, a pénzügyminisztériumot, a kereskedelmi minisztériumot, a köz­ege' szségügyi minisztériumot, a Kutatási és Technológiai Állami Bizottságot, a Munka- és Szociálisügyi Bizottságot, az Árbizottságot és a Tudományos Bizottsá­got is. A bolgár parlament ugyanakkor úgy' döntött, hogy létrehozzák a gazdasági és tervezési minisztériumot, a külgazda­sági kapcsolatok minisztériumát, a föld­művelésügyi és erdészeti minisztériu­mot, a kulturális-, tudományos- és okta­tási minisztériumot, a megszüntetett köz­egészségügyi minisztériumot pedig a közegészségügyi és szociális ügyek (gondoskodás) minisztériumává alakít­ják át. A nemzetgyűlés felmentette tisztségé­ből Andrej Lukanovot, a minisztertanács első elnökhelyettesét, Sztojan Markovot, a minisztertanács első elnökhelyettesét, a kutatási és technológiai állami bizott­ság elnökét, Ognyan Dojnovot, a minisz­tertanács elnökhelyettesét, a gazdasági tanács elnökét, Georgi Jordanovot, a mi­nisztertanács elnökhelyettesét, a szelle­mi fejlesztés tanácsának elnökét, a kultu­rális bizottság elnökét, Georgi Karama- nevet, a minisztertanács elnökhelyette­sét, a szociális tanács elnökét, Alekszi Ivanovot, a minisztertanács elnökhelyet­tesét, a mezőgazdasági és erdőgazdasá­gi tanács elnökét, Ivan Hievet, a miniszter- tanács elnökhelyettesét, az állami tervbi­zottság elnökét, Kiril Zarevet, a miniszter- tanács elnökhelyettesét, Radoj Popiva- novot, közegészségügyi minisztert. A parlament gazdasági és tervezési miniszterré választotta Sztojan Ovcsaro- vot, a külgazdasági kapcsolatok minisz­tere Andrej Lukanov, a földművelésügyi és erdészeti miniszter Alekszi Ivanov, kulturális-, tudományos- és oktatási mi­niszter Georgi Jordanov, míg közegész­ségügyi és szociális ügyi miniszter Radoj Popivanov lett. A parlament döntése értelmében ezentúl Buglária közigazgatási felépítése 9 nagy egységre, úgynevezett területre oszlik. Mint a parlament ülésén elhang­zott, az új közigazgatási felépítés nem az eddigi megyék egyszerű összevoná­sát jelenti, hanem új területi közössége­ket a lakossági önigazgatáshoz. Az új te­rületi komplexumokat a gyakorlatban megalapozódott gazdasági övezetek eredményeként hozzák létre. Bulgária alapvető közigazgatási egysége az „obstina”, azaz a község lesz, amiből elő­zetes hírek szerint mintegy 200-at alakí­tanak ki Bulgáriában. A helyi közigazga­tás az obstináktól kezdődik és a terüle­tekkel zárul. Ezzel a módszerrel törekszenek arra, hogy felszámolják a jelenlegi deformá­ciókat számtalan állami és gazdasági láncszem operatív kötelezettségeinek a végrehajtásánál, megszüntessék az irá­nyítás elöregedett és bürokratikus for­máit. A bolgár parlament törvénybe iktatta mindezeken kívül az államtanács július­ban kiadott utasításait. Ezek között szerepel, hogy Bulgáriá­ban vámmentes övezeteket alakítanak ki a bolgár vállalatok és a külföldi cégek kö­zötti együttműködés további ösztönzésé­re. Az első látogatók (Folytatás az 1. oldalról.) kai elkötelezettsége, az emberről, a mű­vészetről vallott nézete sokak számára vált eddig is ismertté, szolgált példa­ként. Pályáját végigkíséri a forradalmiság és hazafiság eszméje, ennek markáns megfogalmazói szobrai, kisplasztikái, ér­mei, hangzott a megnyitóban. Mindezekről később az első látogatók is meggyőződhettek, a tetőszerkezet barnára pácolt, önmagában is mutatós fabordázata, a természetes megvilágítás harmonikusan egészítette ki a szobrok, kisplasztikák, érmék, makettek, a sza­badtéri szobrokat eredeti környezetük­ben ábrázoló fényképek sorát.- Túl kevés időt töltöttem itt, Tengeli- cen, a közönség számára igyekeztem nyitottabbá tenni a kúriát, közelebb vinni, megismertetni a munkámat. Teljes képet kaphatnak itt a köztéri szobrok tervezé­sétől kezdve a megvalósításukig és per­sze szobraimnak majdnem teljes gyűjte­ményével találkozhatnak. Történelmi kiállításnak is nevezhetnénk, hiszen a nomád társadalomtól kezdve a közel­múltig átfogja egy nemzet sorsfordulóit, nagyjainak sorát - vallotta a házigazda, Kiss István szobrászművész. T. Zs.-K. A. Padlásgelériát avattak Tengelicen Mai kommentárunk Közép-amerikai pezsgés Felpezsdült az élet a közép-amerikai politikában az államfők guatemalavárosi csúcstalálkozója óta, s egyre-másra érkeznek a hírek az augusztus eleji megállapo­dás végrehajtásának eredményeiről, illetve a felmerülő nehézségekről. Persze senki nem gondolta, hogy göröngyöktől mentes lesz az út az elvi egyezségtől a gya­korlati megvalósításig. Három hónapja van a válságban érdekelt kormányoknak a belső viszályok rende­zésére, és a jelek szerint frissiben hozzákezdtek az akadályok elhárításához. Pedig nem mindenki, s főleg nem egyformán mutat hajlandóságot a továbblépésre. A békeszerződésben ugyanis az áll, hogy az aláírók beszüntetik az ellenségeske­dést, közkegyelmet hirdetnek a politikai ellenzéknek, valamint szabad választáso­kat foganatosítanak, és ezzel együtt elősegítik a hatékony demokratizálódást. Mindezekről elviekben már régóta szó volt, ám a politikai légkör és az akarat csak most kedvezett az enyhülésnek a térségben. Most sok függ az aláírók eltöké Itségé- től. Az érdekeltek megtették az első intézkedéseket. Megkezdődött a párbeszéd Ni­caraguában, s a többi országban is fokozatosan alakulnak meg az úgynevezett megbékélési bizottságok. Legújabban a térség egyik sokat vitatott rendszerében, a salvadoriban jött létre egy effajta összehangoló csoport, amely a vezetés, az el­lenzék és az egyház képviselőit foglalja magában. A helyzet természetesen sokkal bonyolultabb a papíron leírtaknál. Salvadorban például a hazafiak kezdetben vona­kodtak a béketerv elfogadásától, mert- mint mondták - most éppen előnyösen ala­kulnak pozícióik a belviszályban. Tárgyalásokról viszont Duarte elnök szerint csak akkor lehet szó, ha az ellenállók előtte leteszik a fegyvert S mindjárt előállt a patt­helyzet. Ezért látszik lényegesnek, hogy az egyház felajánlotta: közvetít a konfliktus­ban - legalábbis a párbeszéd megkezdéséig. A közép-amerikai államok tehát az egyezmény szellemében járnak el, még ha sokat kell is dolgozniuk ahhoz, hogy há­rom hónap alatt behozzák néhány esztendő lemaradását. Van azonban egy másik fontos tényező, amely segítheti avagy hátráltathatja a rendezés alakulását. Ez pedig az Egyesült Államok magatartása. A Fehér Ház nyil­ván elégedetlen azért, hogy a térség országai kihagyták a kártyapartiból, s maguk kívánják megoldani a vitás kérdéseket. Bush alelnök mindjárt az aláírás után támad­ta a békeegyezményt, mondván, az túlságosan is sok kedvezményt biztosít Mana- guának. Aztán hazarendelték az Egyesült Államok közép-amerikai diplomáciai misz- szióinak a vezetőit, hogy ismertessék Reagan fenntartásait a rendezési tervvel kap­csolatban. Kilóg a lóláb a dologból, hiszen azért siettették a tájékoztatást, hogy a nagykövetek még az e heti közép-amerikai külügyminiszteri találkozó előtt közöl­hessék a washingtoni álláspontot á térség államainak vezetőivel, s ezzel a Fehér Háznak kedvező módon befolyásolhassák a további rendezést. RITECZ MIKLÓS Kiváló tsz-tagok kitüntetése A Termelőszövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége szekszárdi székházában teg­nap délután hét téesz-dolgozó részesült a „Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért” já­ró kitüntetésben. Bán József személyzeti-oktatási vezető üdvözlő szavai után Ulbert Ádám, a Tolna Megyei Tsz-szövetség elnökhelyettese fe­jezte ki elismerését a jutalmazottaknak. Rá­mutatott arra, hogy a jelenlevőkélenjártaka termelésben, ezért joggal illeti őket ez az elismerés. Ezt követően Hegedűs György- né, a mözsi Új Élet Fandák Jenő, a döbrö- közi Zöld Mező, Juhász András, az apar- hanti Búzavirág, Majsa Dezső, a györkönyi Szabadság, Papp László, az iregszemcsei Egyetértés, Tóth József, a kapospulai Ezüstkalász, valamint Tönköly Imre, a ka- posszekcsői Kossuth Téesz dolgozója vet­te át a kitüntetést Üdvözlő táviratok Kádár János, az MSZMP főtitkára, Né­meth Károly, az Elnöki Tanács és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke távirat­ban fejezték ki jókívánságaikat Nadzsib- nak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Hadzsi Mohammed Camkaninak, az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársasí ■ Forradalmi Tanácsa ideiilenes elnöké­nek és Szultán Ali Kistma idnak, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének Afganisztán függetlensége kikiáltásának 68. évfordu­lója alkalmából. Az utolsó náci vezér is távozott Azzal, hogy elhunyt a nyugat-berlini Spandau börtönének utolsó lakója, Ru­dolf Hess háborús bűnös, a múltté immár a náci Németország ellen szövetségbe tömörült haderők együttműködésének utolsó jelképe is. Adolf Hitler egykori he­lyettesét negyvenkét éven átt őrizték itt, havonként váltva egymást, a brit, a fran­cia, a szovjet és az amerikai katonák. Nyilvánvaló volt, hogy az aggastyán Hess nem tud és nem is akar megszökni, és annak ellenére, hogy a spandaui börtön fenntartási költségei évente 1 millió dol­lárra rúgtak, a volt koalíció tagjai tartották magukat a nürnbergi ítélethez. Hess ki­töltötte életfogytiglanra szóló büntetését. Rudolf Hess a német nemzeti szocia­lista mozgalom egyik alapítója volt. A hú­szas évek elején amolyan személyi titkári funkciót látott el Hitler mellett. Miután fő­nökével az 1923-es sörpuccsot köve­tően bebörtönözték, Hitler neki mondta tollba hírhedt művét, a Mein Kampfot. Sőt, a történészek szerint Hess meg is szerkesztette a náci ideológiát megfogal­mazó könyvet, ő öntötte végső formába azt. Hess első börtönbüntetése nem tartott sokáig, s szabadulása után a náci párt egyik legtevékenyebb tagjaként segítette Hitlert a hatalom felé. Annak megszerzé­se után okos politikával távol tartotta ma­gát a pártvezetők közötti torzsalkodások­tól. Kivonta magát például a „hosszú ké­sek éjszakájából” is. Egyetlen kívülálló­ként szemlélte, hogy a hatalomra éhes, egymásra féltékeny náci vezérek leszá­molnak egymással. Az ideges mosolyú, kacsázó járással közlekedő Hessre nem volt jellemző Göring dölyfössége, Göb- bels rikácsolása, a társaira általában el­mondható önmutogatás, szereplési vágy. Inkább a háttérben szeretett meg­húzódni. Hitler pártügyekben illetékes helyetteseként működött. Az öt körüllebegő titokzatosság foko­zódott, amikor 1941 tavaszán váratlanul Skóciába repült egy Messerschmitt gé­pen. Azóta sem tudni, hogy igazában mit akart. A legvalószínűbb, hogy különbé- ke-megkötésre akarta rábírni Churchillt, mert ezzel a náci Németországnak a Szovjetunió megtámadása esetén nem kellett volna vállalnia a kétfrontos hábo­rút. Máig sem sikerült kellően tisztázni azonban, hogy Hesst küldték, vagy ön­szántából, magánkezdeményezésre ment. Hitler mindenesetre őrültnek nyil­váníttatta, miután a britek nem tárgyaltak vele, hanem őrizetbe vették. Náci társai­val legközelebb már csak a nürnbergi per tárgyalásán találkozott, a háború na­gyobbik és véresebb részéből kimaradt. Ez az életét jelentette: a nemzetközi tör­vényszék életfogytig tartó büntetésre ítélte, és nem halálra, mint a legfőbb náci vezéreket. Ezt követően Hess a spanduai börtön­be költözött, s 42 évig volt annak lakója. Elítélt náci rabtársai - Dönitz, Raeder, Funk, von Neurath - fokozatosan „el­fogytak mellőle”, s amikor 1966. október 1-jén Baldur von Schirach, a Hitlerju­gend volt főnöke, és Albert Speer, Hitler egykori hadiipari minisztere 20 éves büntetését letöltve szabadult, Rudolf Hess maradt a hatszáz cellás fegyintézet utolsó rabja, a „7-es számú fogoly”. Ő volt a legidősebb ismert börtönlakó, a történelmi személyiségek közül ő töltötte a leghoszszabb - mintegy 15 ezer napig tartó - börtönbüntetést. Persze ez a hosszú börtön nem a szok­ványos volt, inkább háziőrizetnek nevez­hetnénk. Hessnek lakásszerű helyiséget alakítottak ki. Szobáját hétköznapi búto­rokkal rendezték be, a falakat Hess ké- nye-kedve szerint díszíthette képekkel, fotókkal. Volt rádiója, televíziója, kapta a lapokat, a kívánt könyveket beszerez­ték neki - kivéve a náci időkkel kapcso­latos műveket. 1969 karácsonyától fele­sége havonta egyszer meglátogathatta. Amikor még többedmagával élt Span- dauban, szabadon összejárhatott társai­val. Étkezéséről, orvosi ellátásáról meg­felelően gondoskodtak. Az utóbbi években szélsőjobboldali körök mind hevesebben követelték, hogy engedjék őt szabadon. Egy ízben egy magát „Rudolf Hess szabadító különít­ménynek” nevező csoport még robban­tásos merényletet is elkövetett a börtön ellen. A szabadon bocsátás azonban az­zal a veszéllyel járhatott volna, hogy a ná­cizmus mai hívei új erőre kapnak. Ezt a négy volt szövetséges, főként a Szovjet­unió mindenképpen el akarta kerülni. Hiába terjesztettek elő „emberiességi” érvekre hivatkozva kéréseket, a szovjet álláspont megingathatatlansága miatt Hess nem kaphatott kegyelmet. Most újabb probléma a spandaui bör­tön sorsa. A négy szövetséges még ko­rábban megállapodptt arról, hogy miután az utolsó náci háborús bűnös is távozik vagy meghal, a fegyintézetet lerombol­ják. Az utóbbi időben szárnyra kaptak olyan híresztelések is, hogy az 1881 -ben épített várszerű katonai börtönben hábo­rúellenes múzeumot rendeznek be. A vö­röstéglás épülettömböt minden valószí­Nürnberg, 1946. A volt náci vezetők a vádbeszédet hallgatják, amely rémtetteik­re, az emberiség elleni megbocsáthatatlan cselekedeteikre vetett fényL A főbb vádlottak az első ülő sorban balról jobbra: Göring, volt birodalmi marsall, Rudolf Hess, Ribbentrop volt külügyminiszter, Keitel tábornok és a többiek. (Archív felvételünk) nűség szerint mégis inkább lerombolják, puszta jelenléte is veszélyforrást jelent­het. Egyesek szerint „mártírok” rabos­kodtak Spandauban, s jobb talán, ha ez a nézet nem kap táptalajt. Hess személyében a III. Birodalom ve­zetésének utolsó mohikánja is távozott az élők sorából. A 93 éves aggastyán ha­lála -jelképesen, de remélhetőleg mind­örökre - lezárt egy korszakot, amely az eddigi legszörnyűbb szenvedéseket hozta az emberiségre. HEGEDŰS GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom