Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

1987. július 25. Képújság 9 Pozsony-T rencsén Orvosi vizsgálat számítógéppel A számítástechnika előnyeit az ege' szséggondozásban is hasznosít­hatják. Ez nyert kifejezést a KGST tagál­lamainak 2000-ig szóló tudományos­technikai komplex fejlesztési program­jában is. A korszerű műszer- és számí­tástechnikai bázisra épülő új megelőző vizsgálati berendezések kifejlesztését a Pozsonyban működő csehszlovák Or- vosbionikai Kutató Intézet koordinálja. A pozsonyi kutatóintézet munkája az egészséggondozási szolgáltatások színvonalának emelését szolgálja. Ezek közül például a mesterséges vese mű­ködését elősegítő, s szakértői körökben már jól ismert módszer tűnik ki. Bevált az intézet számítógépes gyógyszeradago­lási rjiódszere. A klinikákon nagy az ér­deklődés a hallás kivizsgálására szolgá- ló objektiv módszer iránt is. Az általáno­san használt hallásvizsgálati hangvillá­val szemben ez az új berendezés lehető­vé teszi a hangra való reagálás figye­lemmel kísérését magukban az agyte- kervényekben. Az Orvosbionikai Kutató Intézet jelen­tős feladatokat vállal magára olyan meg­előző vizsgálati berendezések kifejlesz­tésével, amelyek lehetővé teszik, hogy fokozoatosan minden csehszlovák pol­gárt gyorsan, egyszerűen és precízen, komplex módon lehessen kivizsgálni. A cél az, hogy pontos képet nyerjenek a lakosság egészségi állapotáról, s az eh­hez szükséges egészségügyi szolgálta­tások továbbfejlesztését célzó igények­ről és követelményekről. A kutatás első időszakában egy, a csehszlovák mű­szer- és számítástechnikára alapuló vizsgálóberendezést fejlesztettek ki. A tudományos feladat gyakorlati megva­lósítására a Trencséni Járási Népegész­ségügyi Intézetben megelőző vizsgálati központot hoztak létre. A diagnosztikai központban a meg­előző vizsgálat előtt mindenki kódszá­mot kap a számítógép adattára számá- ra. Ez után a számítógép a kérdések egész áradatával „vallatja ki" az illetőt. Műszerek segítségével állapítják meg a. szív, a vérnyomás és a tüdő működési állapotát. Antropometria segítségével megmérik magasságukat és testsúlyu­kat, s a magasság, a testsúly és a zsírré­tegek alapján következtetni tudnak a ki­vizsgáltak bizonyos betegségek iránti hajlamaira. Az alsó végtagok reográfiája kimutatja az erek vérellátásában beállt esetleges zavarokat. A leg­érdekesebb vizs­gálat a reflexo- metria, amelynek során a műszer az achillessarok ref­lexeit mutatja ki, s ebből állapítható meg a pajzsmirigy állapota és műkö­dése. Arra a kérdé­sünkre, milyenek a megelőző vizsgálati módszer további kilátásai, dr. Rastislav Dzurik, az Orvosbionikai Kutató Intézet igazgatója válaszolt: „1989-ben kellene megkezdeni a számítógéphez kapcsolható műszerek sorozatgyártását. Addigra intézetünkben is befejezzük az említett módszerrel kapcsolatos munkánkat, amelynek során a nagyobb teljesítményű számítógép-tartozékokkal és az orvostudomány legújabb ismere­teinek alkalmazásával foglalkozunk. Az a páciens, aki egy ilyen kivizsgálás után elhagyja a rendelőt, nem alapfokú, hanem szakorvosi szintű véleménye­zésben részesült. Ily módon meg lehet előzni az alap­fokú orvosi rendelőkben a torlódást a megelűző kivizsgálások során.” MILOSLAVA KODONOVÁ (Orbis - KS) A szív elektromos aktivitásának kimutatása a Chirastar hordozható elektrokardiográfon, amelynek eredmé­nyeit számítógép dolgozza fel A megelőző kivizsgálás egyik tartozéka a reográfia - az erek áteresztőképességének megállapítása JUGOSZLÁVIA Víztisztítás biomasszával MONGÓLIA A szociálpolitika eredményei Mongóliában az elmúlt ötéves terv fo­lyamán 12 százalékkal növekedett az egy főre jutó reáljövedelem, s ebbe jelentősen beleszámít a mezőgazdasági dolgozók jövedelmének erőteljes gyara­podása is. Javult az erőművek mérnö­keinek, technikusainak, az. általános is­kolai tanároknak, az egészségügy egyes ágazatiban dolgozóknak a java­dalmazása. Növekedett a mezőgazda­ságban tevékenykedő szakemberek anyagi-erkölcsi megbecsülése. Külön­böző kedvezményekkel kötöttek hely­hez és feladathoz munkásfiatalokat, ifjú állattenyésztőket. A társadalmi-kulturális szükségletek kielégítésére ebben az időszakban 1,4- szer több anyagi eszközt fordítanak, mint a megelőző tervidőszakban. A ked­vezmények között feltétlenül megemlí­tendő, hogy az egy éven aluli csecse­mők gyógyszerellátása térítésmentessé vált. A mezőgazdaságból nyugdíjba vo­nulók ugyanazokat az előnyöket élvezik, mint az ipari munkások. Az utóbbi évek­ben 140 ezer ember lakáskörülményei javultak. A lakossági szolgáltatások mennyisége a másfélszeresére nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom 24 száza­lékkal emelkedett, s javult az áruk minő­sége, bővült a kínált termékek választé­ka. A tanulóifjúság létszáma 12 száza­lékkal nőtt az előző öt évhez képest. Fej­lődött az egészségügyi ellátás is: 1987- ben már 111 kórházi ágy és 24 orvos jut 10 ezer emberre. A tervek szerint 1990-ben a lakosság jövedelme 23-25 százalékkal haladja meg a jelenlegit. A lakásépítés 30 száza­lékkal növekszik. A lakossági szolgálta­tások köre 29 százalékkal bővül. Jugoszláv és amerikai szakemberek közös kísérleti program során vízi poli- kultúrák - növényi és állati eredetű biomassza - telepítésével kívánják megoldani a folyóvizek szennyeződés elleni védelmét. A tenyészetek a nap­fény hatására gyorsan fejlődnek és ala­posan megtisztítják az élővizeket. A 30 millió dináros - 75 ezer dolláros - beruházást felhasználó terv alkotói a nisi műszaki főiskola, a szkopjei mező- gazdasági egyetem és az illinoisi (USA) A szovjet központi statisztikai hivatal összegezte a Szovjetunió 70 éves fejlő­désének eredményeit és közzétette „A Szovjetunió számokban és tényekben 1986-ban” című kiadványában. A 70 év alatt az ország lakossága 163 millióról 281,7 millió főre emelkedett. A megtermelt nemzeti jövedelem 143-szo- rosára nőtt, az ipari termelés 318-szoro- sára, a mezőgazdaság bruttó termelése 5,3-szor nagyobb, a betakarított gabona­félék mennyisége 43,6 millió tonnáról 210,1 millió tonnára emelkedett. Mint a statisztikai kiadvány megálla­pítja, a szovjethatalom fontos vívmánya a munkanélküliség megszüntetése. A for­radalom előtti időszakhoz képest az ipari munkások jövedelme a munkanélküliség egyetem természeti erőforrásokkal fog­lalkozó kutatóintézetének szakemberei. A finanszírozó: a Jugoszláv-Amerikai Tudományos-Technikai Együttműködé­si Alap. Jugoszlávia Európában az első or­szág, ahol ilyen típusú természetes víz- tisztítási eljárást alkalmaznak. A jugosz­láv ötletet örömmel fogadták az amerikai kutatók, mivel az Egyesült Államokban is komoly gondot okoz a vizek szennye­zettsége. megszűnésének és a napi munkaidő csökkenésének figyelembevételével egy dolgozóra számítva 1986-ra 12-szeresé- re növekedett, a parasztok reáljövedelme pedig 19-szeresére. Az egy főre eső reáljövedelem a Szov­jetunióban 1940 és 1987 között 6,6-szo- rosára nőtt. Ebben az időszakban a városi lakásalap 421 millió négyzetméterről 2635 millió négyzetméterre bővült a tava­lyi állapot szerint. Ez lehetővé tette a lakás- viszonyok jelentős javítását. Jelenleg egy városi lakosra átlagosan 14,3 négyzetmé­ter lakóterület jut, míg majdnem fél évszá­zaddal ezelőtt ez az adat 6,5 négyzetméter volt. Majdnem kétszeresére emelkedett a tanulók száma. Az orvosok száma 155 ezerről 1 millió 202 ezerre nőtt. APN-KS A Szovjetunió 70 éve Számokban és tényekben ★ HORIZOÍIT^ NDK Fogadó a tengerparton Rügen szigetén, az NDK legészakibb pontjától mindössze másfél kilométerre fekszik az ország alighanem legkisebb települése, Vitt. A műemlékké nyilvání­tott falucska és környéke az UNESCO védett emlékeinek jegyzékén is szere­pel. Vittnek mindössze 13 háza és 33 la­kosa van. A település felújítására tete­mes összeget fordított az állam. A háza­kat restaurálták, megerősítették, tetejü­ket impregnált nádfedéllel újra befedték, s a régi tervrajzok alapján eredeti színü­ket is visszanyerték az öreg falak. A ki­kötő járdáját fával burkolták, a gránitkö­vekből emelt móló védi a csendes öblöt a tenger viharaitól. A falu halászbárkái mindig békés pihenőre lelnek itt. A kis település központja - mi más is lehetne e mesebeli méretű parányi fa­lucskában - az Arany Horgony vendég- fogadó. A helyiség mennyezete ala­csony, a füstös gerendák évszázadok eredményeinek tanúi. A falakat régi vi­torláshajók képei borítják. Közülük nem is egy valaha Vitt kis kikötőjében hor­gonyzott, mielőtt kalandos útjaira indult volna. A fényt asztali lámpák adják, meny- nyezeti világítás nincs. A kedélyes kocsmáros bőrkötényben és felgyűrt ingujjal áll a pult mögött, s fürgén méri a halászgrogot, a melengető erős italt, melyet forró vízből, rumból ke­ver és kockacukorral édesít. S miköz­ben jól tartja törzsvendégeit és a betéve­dő idegeneket, fáradhatatlanul mesél a falu múltjáról. Úgy mondja: Vitt a sziget első telepü­lése volt, s a 6. században épült szláv erőd állományát látta el élelemmel. Vitt halpiaca az egész környéken híres volt. íváskor a heringek rendszerint a partkö­zeibe jöttek. Ilyenkor rögvest kifutottak a tengerre a falu kétárbocos sónerei és ki­sebb halászbárkái, s mázsaszám fogták az értékes haringet. A zsákmányt sóz­ták, hordóba rakták vagy frissen adták el a vitti halpiacra özönlő rügeni és száraz­földi kereskedőknek. A kocsmának még múzeumi tárlója is van, üvege mögött kőkorszaki mun­kaeszközök és ékszerek, valamint más ősi használati tárgyak láthatók. Néme­lyiküket maga a kocsmáros találta a par­ti sziklák között, másokat meg a halá­szok hoztak, hogy gazdagítsák a kocs­mai múzeumot. A leleteket régészekkel is ellenőriztették, akik szerint Vittnél a tenger több ezer év folyamán mintegy negyven méternyivel mozdult el, ez ma­gyarázza sok érdekesség előkerülését. S a mostani lakosok? Halászati szö­vetkezeti tagok, meteorológusok és né­hány nyugdíjas, ők nem kívánkoznak el innen. Vittet újra felfedezték. Télen naponta 300-400, nyáron 2-3 ezer turista keresi fel. A kocsmában mindössze öt asztal van. Nyáron még csak elboldogulnak, az utcára állítanak asztalokat és széke­ket, de télen igen nagy a zsúfoltság. Mindenesetre az, aki egyszer is meg­fordult Vittben, sosem feledi, sem a falut, sem barátságos lakóit, akik május elejé­től október elejéig fehér szegélyes, az év többi hónapjában pedig fekete szegé­lyes, hetyke tengerészsapkában fogad­ják a vendégeket. (BUDAPRESS-PANORAMA) HARKOV Automatikus turbinák Egymillió kilowatt teljesítményű, telje­sen automatizált vezérlésű atomerőmű- vi turbinák gyártását kezdte meg a har­kovi turbinagyár. Az elektronikus rendszer nemcsak a gépek működtetését vezérli, de ellenőrzi az erőművi gépteremből érkező utasítá­sok helyességét is. Mikroprocesszor felügyelete alatt üzemel majd az alapgép és a segéd- berendezések, így például a csapágyak olajozását biztosító szabályozók, a hűtőrendszer stb. Az elektronika kizárja a géptermi kezelők hibás beavatkozá­sának lehetőségét, felismeri a helytelen utasítást és segítséget nyújt az operá­tornak abban, hogy az adott pillanatban a legoptimálisabb utasítást válassza meg. Az ötéves tervidőszak (1986-1990) végére már sorozatban gyártják Har­kovban ezeket a turbinákat. Alkalmaz­hatók lesznek a már működő és az épü­lő atomerőművekben egyaránt. Harkovi Kirov Turbinagyár. Ivan Gorbatyko és fia, Anatolij az NDK-nak készülő 200 ezer kilowattos turbina hengerének abroncsát szerelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom