Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

8 Képújság 1987. július 25 ★ HORIZOm^ 22 fúrótorony vallatja a föld mélyét Tengizi szomszédok • A Kaszpi-alföld félsivatagos vidékén már a 30-as években olajat sejtett I. Gubkin akadémikus. A kutatófúrásokat a 70-es években kezdték a volgográdi kútfúrók, miután az űrfelvételek megerő­sítették a korábbi feltevéseket. 1973- ban a Karaton falu közelében végzett nyolc mélyfúrás ugyan nem hozott ered­ményt. Három évvel később költöztek át 30 kilométerrel délebbre, Tengizbe. Itt már az első fúrás nyomán, több mint 4000 méter mélyről, olaj tört fel. A volgográdiak lakótelepére Tóth László párttitkárral és Bielicki Endrével, a magyar építési igazgatóság titkárával együtt érkeztünk.- Kapcsolatot kell teremteni a szom­szédokkal, akik már tapasztalatot sze­reztek itt a sivatagos vidéken - mondta Tóth László. - Az éghajlat itt nehéz, a legközelebbi város Kulszári 100 kilomé­terre van. A volgográdi vállalat igazgatóhelyet­tese Magomet Garajzujev szerint ti­zennyolc kútból már el lehet kezdeni a kitermelést, de a lelőhely határait végle­gesen még nem tudják meghúzni. Ma 14 brigád dolgozik itt, egy brigád lát el egy fúrótornyot.- Az itteni olajnak magas a kénhidro­gén tartalma. Nem jelent ez veszélyt?- Tengizben nehezek a munkakörül­mények - mondja Garajzujev. - Az olaj­hoz vezető utat több kilométeres sóréteg zárja el. A kénhidrogén elmarja a fémet, a nagy rétegnyomás pedig néhányszor már elszakította a csöveket. A veszélyek megelőzésére különleges külföldi be­rendezéseket használunk, mert a szov­jet ipar még nem gyárt ilyeneket. Lakótelepünk, éppúgy, mint magyar kollégáinké a biztonságos övezetben helyezkedik el, körülbelül 25 kilométer­re a lelőhelytől. Magomet Garajzujev kísérte végig vendégeit a volgográdiak lakótelepén. A kékre festett, földszintes házak szabá­lyosan sorakoznak egymás mellett. Ci­pőben senki nem léphet be a házba, pa­pucsot vesz fel az előtérben. A folyosók egyben társalgók, ahol esténként aszta­liteniszeznek, újságot olvasnak, televí­ziót néznek.- A legnépszerűbb a sakk és a biliárd - mondta. - Rendkívül nagy figyelmet fordítunk a pihenésre és a kosztra, az ét­kezésnél mindig van zöldség, gyümölcs, gyümölcslé. A telep térképén egyre nagyobb kör­ben helyezkednek el kör alakban a fúró­tornyok és a fúrószálak mind mélyebbre hatolnak Tengiz ősi rétegeibe. Tavaly körülbelül 30 ezer méter fúrást végez­tek, idei terv 55 ezer méter. Év végén már 22 brigád, vagyis 22 fúrótorony val­latja a föld mélyét. Gyapotvásár Tádzsikisztánban r ♦ fi T f* V , I» Gépesített gyapotbetakarítás Türkmenisztánban Dusanbéban, Tádzsikisztán fővárosá­ban pamutipari vásárt rendeztek, ame­lyen a köztársaság mind a húsz pamut­ipari cége felvonultatta a fonalait, ám nem mindnyájan jutottak megrendelés­hez. A versenyt nem álló pamutfonalat ala­csonyabb áron, technikai célokra hasz­nálják fel. Ezek gyártóinak javítaniuk kell a technológiájukat, növelni az igényes­séget a gyapottermesztő mezőgazdasá­gi üzemekkel szemben. A Szovjetunió déli köztársaságaiban évente 8-9 millió tonna nyersgyapotot takarítanak be. Az ipar azonban a gazdag termés­hozamok ellenére sem tudja kielégíteni a szövet iránti keresletet, a gyapot ala­csony minősége miatt: a termés jelentős része nem felel meg a szabványminő­ségnek. A textilgyáraknak azonban ed­dig nem volt joguk válogatni. A feldolgo­zandó nyersanyag a tervező szerveze­tek központosított elosztási rendjében érkezett hozzájuk. S ez nemcsak a gya­potra vonatkozott. Ez, az iparnak nagy veszteséget oko­zó ellátási rendszer most megszűnik. Az átalakításnak egyik lényeges eleme ez a szovjet gazdaságban. A szovjet gaz­daság egy sor ágazatának üzemei már az idén a szabadpiacon szerzik be a nyersanyagot. A cél, hogy a szállítók és a felhaszná­lók között a kapcsolat szigorúan üzleti jellegűvé váljék. Lengyel mezőgazdaság: A növekedés korlátái Átlagos mezőgazdasági év várható, vagyis az elmúlt 4 évhez hasonló terme­lési eredményekre lehet számítani - mondotta a sajtó képviselői előtt a len­gyel mezőgazdasági miniszter, Stanis­law Zieba. E bejelentéssel a miniszter azokat a kételyeket igyekezett eloszlat­ni, amelyek szerint az idén végeszakad a lengyel mezőgazdaság kedvező soro­zatának, amit elsősorban a jó időjárási körülményeknek tulajdonítanak. A miniszter szerint ugyanis a rendkí­vül hideg és főleg a gyümölcsösökben óriási károkat okozó tél, a kései tavasz, majd az olvadással és az esőzésekkel járó, mintegy 15 milliárd zlotys kárt oko­zó árvizek ellenére az ország területé­nek döntő hányadán a fö mezőgazdasá­gi növények jól fejlődnek. Ha 10-15 nap késéssel is, de kedvező aratásra lehet számítani. A mezőgazdasági tárca irányítói a ter­melési és főleg a szerződéskötési kedv növekedésére számítanak azután, hogy ez év július elsejével átlag 20 százalék­kal emelkedett a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási ára. gokban ellensúlyozza a felvásárlási árak növekedése, ahol elég nagy terüle­tet megművelve, szakosodott termelés folyik, mégpedig túlnyomórészt piacra és nem csupán a saját igények kielégí­tésére. Vagyis az erős fejlődőképes magán- gazdaságok megerősíthetik gazdálko­dási pozícióikat, míg a gyöngébbek komoly nehézségekkel kerülhetnek szembe. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a lényegében költségvetési támo­gatásból élő termelők nem tehetők ér­dekeltté a takarékosabb, jobb gazdál­kodásban, hiszen az esetleges megta­karítások csak a költségvetési támoga­tás csökkenését hozzák magukkal, a vállalati jövedelmek ettől nem nőnek. Ez az árpolitika tehát azt az általános gazdaságpolitikát igyekszik szolgálni, amelynek célja a lengyel agrárstruktúra gazdasági ösztönzők útján történő meg­változtatása, az egészséges koncentrá­ciós folyamatok felgyorsítása. Az utóbbi évek egyik legmarkánsabb jelensége a lengyel mezőgazdaságban a magán- gazdaságok átlagos megművelt földte­rületének növekedése. Lengyelországban változatlanul az a nézet uralkodik, hogy a termelés növe­kedésének még a legnagyobb akadá­lyai még ma is a mezőgazdaságon kívül találhatók. Egészen pontosan a termelők igen rossz ellátásában a legfontosabb termelőeszközökből és anyagokból. Ezen a téren - a nagyszabású ter­vek ellenére - az elmúlt évek sem hoztak érezhető áttörést. A legnagyobb mértékben - 34,5 százalékkal a cukorrépáé - majd 22,7 százalékkal a tej és 23,3 százalékkal a marhahúsé. A gabonaféléknél átlag 18 százalék volt az emelés. Az árintézkedések hatására megáll az elmúlt éveket jellemző irányzat, vagyis nem csökken tovább a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Annak elle­nére, hogy a felvásárlási árakkal egy- időben jelentősen megdrágul néhány a mezőgazdasági termelésben használt anyag és eszköz ára. így például a mű­trágya 50, az ipari takarmány 40, a trak­torok pedig 25 százalékkal kerülnek többe július elsejétől mint eddig. A kettős áremelés másodlagos, de ta­lán a legfontosabb célja az, hogy a me­zőgazdasági termelés hatékonyságá­nak további fokozását ösztönözze. A ter­melő eszközök és az anyagok áremelé­sét ugyanis csak azokban a gazdasá­Az ország megművelt földterületének több mint 70 százalékát birtokló magán­parasztok gazdaságainak átlagos nagy­sága az 1984-es 5,4 hektárról az idén 5,9 hektárra nőtt. Csak tavaly 118 ezer, főleg 0,5-2,0 hektáros kisgazdaság szűnt meg. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 2 millió 756 ezer gazdaság működik az országban. A kisebb gazdaságok megszűnésével egyidöben a közepes nagyságúnak számító 10-15 hektárosok száma az utóbbi hat évben nem változott, míg a 15 hektárnál nagyobbaké 7 százalékkal nőtt. Ma tehát a gazdaságok 29 százalé­ka még mindig 2 hektárnál kisebb, vagyis árutermelésre teljesen alkalmat­lan, 25 százaléka 2-10 hektáros és 46 százaléka 10 hektárnál nagyobb. A műtrágya, a takarmány és a gépek árainak emelésétől a gazdaságirányítás azt várja, hogy a termelők érdekeltsége nő a mezőgazdaság igényéhez jobban alkalmazkodó termékek előállításában. Csökkenthető lesz az erre a célra fordí­tott költségvetési támogatás összege is. Az idén is óriási hiány volt műtrá­gyából, növényvédő szerből, mezőgaz­dasági gépekből, energiahordozókból, így főleg szénből és elektromos áram­ból. Nagy területeken megoldatlan a víz­ellátás, a közlekedés és a távközlés. A raktározás és az élelmiszeripari feldolgozók szűk kapacitása miatt a megtermelt mezőgazdasági javak 20-30 százaléka megy évente veszen­dőbe. A 80-as évek elején nagy lendülettel megkezdett, illetve betervezett agrárfej­lesztés az utóbbi években lényegesen lelassult, évről évre csökken az ágazat aránya a beruházásokban, az előírt fej­lesztések elmaradnak, vagy csak rész­ben, nagy késéssel valósulnak meg. A lengyel Szejm legutóbbi ülésén a képvi­selők már arra figyelmeztetnek, hogy megismétlődhet a korábbi évtizedek hi­bás gyakorlata, vagyis amint javul az or­szág élelmiszer-ellátása csökken a me­zőgazdaság fejlesztésére fordított figye­lem. ZSEBESI ZSOLT (Varsó), MTI-Panoráma KNDK Vízügyi egyetem A vízügyi szakemberképzés 1959- ben kezdődött a Koreai NDK-ban, ami­kor Hamhung városában megnyitotta kapuit a Hidraulikai Egyetem, amely azóta sok száz magasan képzett szak­embert bocsátott a vízügy és általában a népgazdaság céljaira. A hamhungi egyetemen vízműépítési, öntözési, villamos erőművi és vízgépé­szeti szakon 26 szaktárgyat oktatnak, a tanulmányi idő öt év. Az intézmény ku­tatóintézettel és továbbképző központtal is rendelkezik, mely utóbbin kétéves tanfolyamok keretében gyarapíthatják tudásukat a diplomás szakemberek. Ugyanitt lehetőségük van tudományos munkára és a doktori fokozat elérésére is. Az elméleti ismeretek oktatása mellett lehetővé teszik a gyakorlati tapasztala­tok megszerzését is. A laboratóriumok­ban korszerű felszerelés, a munkater­mekben több mint háromezer gép áll a hallgatók rendelkezésére. Az egyetemi kutatóintézetben készült tervek közül nem egy már megvalósult gátak, vízerő­művek, öntözési rendszerek formájá­ban. Az elméleti és gyakorlati tanítás összefonódását jól mutatja, hogy jelen­leg az egyetem 60 főnyi - tanárokból és diákokból álló - csoportja saját tervek • alapján dolgozik a Tecson Erőmű gát­építési munkálatain. KÍNA A zöld fal program Kína új látványossága a zöld fal, amely fákból, bokrokból, fűből áll, és az északi területeket védi a talajerózió ká­ros hatásaitól. A zöld fal párhuzamosan halad a Nagy Fallal, telepítése 1978-ban kezdődött, amikor a kormány kampányt indított nagy kiterjedésű zöldövezet ki­alakítására az északi területeken. A program első - hétéves - szakaszá­ban 6,05 millió hektárt ültettek be zöld­del, és így hétezer kilométer hosszúsá­gú övezetet alakítottak ki, ami az ország egynegyedét veszi körül. Ezen a hatal­mas kiterjedésű területen 12,6 millió hektárt borít sivatag. Emellett állandó a talajerózió, amely például sárgára festi Kína második leghosszabb folyóját, a Sárga-folyót is. Az időről időre föltáma­dó homokviharok nyolcmillió hektárnyi szántóföldet és legelőt fenyegetnek. An­nak ellenére, hogy a csapadék évi átla­ga csak 400-500 milliméter, a fák egészségesen növekednek, 51 százalé­kuk megmarad. A program most a második szakaszá­ba lépett, 1986-tól 1995-ig tart. Tavaly már több mint 1,2 millió hektáron ültet­tek fákat. Emellett 1995-ig 1,66 millió hektárt repülőgépről, helikopterről vet­nek majd be. Bizonyos területeken a már meglévő erdőségeket erősítik meg új telepítvé- nyekkel. Arra is törekszenek, hogy a te­lepített fajták gazdag változatossággal megfeleljenek á környezeti egyensúlyi követelményeknek és a gazdasági cél­szerűségnek egyaránt. A program befejeztével várhatóan 30 százalékkal csökken a talajerózió a Sár- ga-folyó mentén. A folyó felső és kö­zépső szakaszán most évi 200 millió tonnával kevesebb a hordalék. A Sárga­folyó régebben évi 1,6 milliárd tonna iszapot szállított a tengerbe. Észak-Kínában már a szántóföldek egyharmadát - nyolcmillió hektárt - vé­dik erdőségek. Becslések szerint a zöldprogram első szakaszában létesí­tett erdők nettó gazdasági haszna évi 630 millió hektárnak felel meg. A védett területeken a terméseredmények átla­gosan 20 százalékkal magasabbak. Mi­vel a szélsebesség 30 százalékkal csök­kent, kevésbé gyorsan párolog el a talaj víztartalma is. A talaj nedvességtartalma itt meg­négyszereződött. Más haszna is van az erdősítésnek; Belső-Mongólia egyik megyéjében például 230 ezer szarvas- marha vészelte át az 1981/82-es súlyos aszályt, mivel az új zöldtelepités elegen­dő táplálékot nyújtott. Az erdőtelepítési költségek nem ha­ladják meg a hektáronkénti 180 jüant (50 dollár). Ez annak köszönhető, hogy az állam az „azé a fa, aki ültette” politikát folytatja. A parasztok leszerződnek ero­dált hegyoldali és sivatagi területek fásí­tására, s az államtól vetőmagot, facse­metét, növényvédő szereket kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom