Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
8 Képújság 1987. július 25 ★ HORIZOm^ 22 fúrótorony vallatja a föld mélyét Tengizi szomszédok • A Kaszpi-alföld félsivatagos vidékén már a 30-as években olajat sejtett I. Gubkin akadémikus. A kutatófúrásokat a 70-es években kezdték a volgográdi kútfúrók, miután az űrfelvételek megerősítették a korábbi feltevéseket. 1973- ban a Karaton falu közelében végzett nyolc mélyfúrás ugyan nem hozott eredményt. Három évvel később költöztek át 30 kilométerrel délebbre, Tengizbe. Itt már az első fúrás nyomán, több mint 4000 méter mélyről, olaj tört fel. A volgográdiak lakótelepére Tóth László párttitkárral és Bielicki Endrével, a magyar építési igazgatóság titkárával együtt érkeztünk.- Kapcsolatot kell teremteni a szomszédokkal, akik már tapasztalatot szereztek itt a sivatagos vidéken - mondta Tóth László. - Az éghajlat itt nehéz, a legközelebbi város Kulszári 100 kilométerre van. A volgográdi vállalat igazgatóhelyettese Magomet Garajzujev szerint tizennyolc kútból már el lehet kezdeni a kitermelést, de a lelőhely határait véglegesen még nem tudják meghúzni. Ma 14 brigád dolgozik itt, egy brigád lát el egy fúrótornyot.- Az itteni olajnak magas a kénhidrogén tartalma. Nem jelent ez veszélyt?- Tengizben nehezek a munkakörülmények - mondja Garajzujev. - Az olajhoz vezető utat több kilométeres sóréteg zárja el. A kénhidrogén elmarja a fémet, a nagy rétegnyomás pedig néhányszor már elszakította a csöveket. A veszélyek megelőzésére különleges külföldi berendezéseket használunk, mert a szovjet ipar még nem gyárt ilyeneket. Lakótelepünk, éppúgy, mint magyar kollégáinké a biztonságos övezetben helyezkedik el, körülbelül 25 kilométerre a lelőhelytől. Magomet Garajzujev kísérte végig vendégeit a volgográdiak lakótelepén. A kékre festett, földszintes házak szabályosan sorakoznak egymás mellett. Cipőben senki nem léphet be a házba, papucsot vesz fel az előtérben. A folyosók egyben társalgók, ahol esténként asztaliteniszeznek, újságot olvasnak, televíziót néznek.- A legnépszerűbb a sakk és a biliárd - mondta. - Rendkívül nagy figyelmet fordítunk a pihenésre és a kosztra, az étkezésnél mindig van zöldség, gyümölcs, gyümölcslé. A telep térképén egyre nagyobb körben helyezkednek el kör alakban a fúrótornyok és a fúrószálak mind mélyebbre hatolnak Tengiz ősi rétegeibe. Tavaly körülbelül 30 ezer méter fúrást végeztek, idei terv 55 ezer méter. Év végén már 22 brigád, vagyis 22 fúrótorony vallatja a föld mélyét. Gyapotvásár Tádzsikisztánban r ♦ fi T f* V , I» Gépesített gyapotbetakarítás Türkmenisztánban Dusanbéban, Tádzsikisztán fővárosában pamutipari vásárt rendeztek, amelyen a köztársaság mind a húsz pamutipari cége felvonultatta a fonalait, ám nem mindnyájan jutottak megrendeléshez. A versenyt nem álló pamutfonalat alacsonyabb áron, technikai célokra használják fel. Ezek gyártóinak javítaniuk kell a technológiájukat, növelni az igényességet a gyapottermesztő mezőgazdasági üzemekkel szemben. A Szovjetunió déli köztársaságaiban évente 8-9 millió tonna nyersgyapotot takarítanak be. Az ipar azonban a gazdag terméshozamok ellenére sem tudja kielégíteni a szövet iránti keresletet, a gyapot alacsony minősége miatt: a termés jelentős része nem felel meg a szabványminőségnek. A textilgyáraknak azonban eddig nem volt joguk válogatni. A feldolgozandó nyersanyag a tervező szervezetek központosított elosztási rendjében érkezett hozzájuk. S ez nemcsak a gyapotra vonatkozott. Ez, az iparnak nagy veszteséget okozó ellátási rendszer most megszűnik. Az átalakításnak egyik lényeges eleme ez a szovjet gazdaságban. A szovjet gazdaság egy sor ágazatának üzemei már az idén a szabadpiacon szerzik be a nyersanyagot. A cél, hogy a szállítók és a felhasználók között a kapcsolat szigorúan üzleti jellegűvé váljék. Lengyel mezőgazdaság: A növekedés korlátái Átlagos mezőgazdasági év várható, vagyis az elmúlt 4 évhez hasonló termelési eredményekre lehet számítani - mondotta a sajtó képviselői előtt a lengyel mezőgazdasági miniszter, Stanislaw Zieba. E bejelentéssel a miniszter azokat a kételyeket igyekezett eloszlatni, amelyek szerint az idén végeszakad a lengyel mezőgazdaság kedvező sorozatának, amit elsősorban a jó időjárási körülményeknek tulajdonítanak. A miniszter szerint ugyanis a rendkívül hideg és főleg a gyümölcsösökben óriási károkat okozó tél, a kései tavasz, majd az olvadással és az esőzésekkel járó, mintegy 15 milliárd zlotys kárt okozó árvizek ellenére az ország területének döntő hányadán a fö mezőgazdasági növények jól fejlődnek. Ha 10-15 nap késéssel is, de kedvező aratásra lehet számítani. A mezőgazdasági tárca irányítói a termelési és főleg a szerződéskötési kedv növekedésére számítanak azután, hogy ez év július elsejével átlag 20 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára. gokban ellensúlyozza a felvásárlási árak növekedése, ahol elég nagy területet megművelve, szakosodott termelés folyik, mégpedig túlnyomórészt piacra és nem csupán a saját igények kielégítésére. Vagyis az erős fejlődőképes magán- gazdaságok megerősíthetik gazdálkodási pozícióikat, míg a gyöngébbek komoly nehézségekkel kerülhetnek szembe. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a lényegében költségvetési támogatásból élő termelők nem tehetők érdekeltté a takarékosabb, jobb gazdálkodásban, hiszen az esetleges megtakarítások csak a költségvetési támogatás csökkenését hozzák magukkal, a vállalati jövedelmek ettől nem nőnek. Ez az árpolitika tehát azt az általános gazdaságpolitikát igyekszik szolgálni, amelynek célja a lengyel agrárstruktúra gazdasági ösztönzők útján történő megváltoztatása, az egészséges koncentrációs folyamatok felgyorsítása. Az utóbbi évek egyik legmarkánsabb jelensége a lengyel mezőgazdaságban a magán- gazdaságok átlagos megművelt földterületének növekedése. Lengyelországban változatlanul az a nézet uralkodik, hogy a termelés növekedésének még a legnagyobb akadályai még ma is a mezőgazdaságon kívül találhatók. Egészen pontosan a termelők igen rossz ellátásában a legfontosabb termelőeszközökből és anyagokból. Ezen a téren - a nagyszabású tervek ellenére - az elmúlt évek sem hoztak érezhető áttörést. A legnagyobb mértékben - 34,5 százalékkal a cukorrépáé - majd 22,7 százalékkal a tej és 23,3 százalékkal a marhahúsé. A gabonaféléknél átlag 18 százalék volt az emelés. Az árintézkedések hatására megáll az elmúlt éveket jellemző irányzat, vagyis nem csökken tovább a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Annak ellenére, hogy a felvásárlási árakkal egy- időben jelentősen megdrágul néhány a mezőgazdasági termelésben használt anyag és eszköz ára. így például a műtrágya 50, az ipari takarmány 40, a traktorok pedig 25 százalékkal kerülnek többe július elsejétől mint eddig. A kettős áremelés másodlagos, de talán a legfontosabb célja az, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságának további fokozását ösztönözze. A termelő eszközök és az anyagok áremelését ugyanis csak azokban a gazdasáAz ország megművelt földterületének több mint 70 százalékát birtokló magánparasztok gazdaságainak átlagos nagysága az 1984-es 5,4 hektárról az idén 5,9 hektárra nőtt. Csak tavaly 118 ezer, főleg 0,5-2,0 hektáros kisgazdaság szűnt meg. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 2 millió 756 ezer gazdaság működik az országban. A kisebb gazdaságok megszűnésével egyidöben a közepes nagyságúnak számító 10-15 hektárosok száma az utóbbi hat évben nem változott, míg a 15 hektárnál nagyobbaké 7 százalékkal nőtt. Ma tehát a gazdaságok 29 százaléka még mindig 2 hektárnál kisebb, vagyis árutermelésre teljesen alkalmatlan, 25 százaléka 2-10 hektáros és 46 százaléka 10 hektárnál nagyobb. A műtrágya, a takarmány és a gépek árainak emelésétől a gazdaságirányítás azt várja, hogy a termelők érdekeltsége nő a mezőgazdaság igényéhez jobban alkalmazkodó termékek előállításában. Csökkenthető lesz az erre a célra fordított költségvetési támogatás összege is. Az idén is óriási hiány volt műtrágyából, növényvédő szerből, mezőgazdasági gépekből, energiahordozókból, így főleg szénből és elektromos áramból. Nagy területeken megoldatlan a vízellátás, a közlekedés és a távközlés. A raktározás és az élelmiszeripari feldolgozók szűk kapacitása miatt a megtermelt mezőgazdasági javak 20-30 százaléka megy évente veszendőbe. A 80-as évek elején nagy lendülettel megkezdett, illetve betervezett agrárfejlesztés az utóbbi években lényegesen lelassult, évről évre csökken az ágazat aránya a beruházásokban, az előírt fejlesztések elmaradnak, vagy csak részben, nagy késéssel valósulnak meg. A lengyel Szejm legutóbbi ülésén a képviselők már arra figyelmeztetnek, hogy megismétlődhet a korábbi évtizedek hibás gyakorlata, vagyis amint javul az ország élelmiszer-ellátása csökken a mezőgazdaság fejlesztésére fordított figyelem. ZSEBESI ZSOLT (Varsó), MTI-Panoráma KNDK Vízügyi egyetem A vízügyi szakemberképzés 1959- ben kezdődött a Koreai NDK-ban, amikor Hamhung városában megnyitotta kapuit a Hidraulikai Egyetem, amely azóta sok száz magasan képzett szakembert bocsátott a vízügy és általában a népgazdaság céljaira. A hamhungi egyetemen vízműépítési, öntözési, villamos erőművi és vízgépészeti szakon 26 szaktárgyat oktatnak, a tanulmányi idő öt év. Az intézmény kutatóintézettel és továbbképző központtal is rendelkezik, mely utóbbin kétéves tanfolyamok keretében gyarapíthatják tudásukat a diplomás szakemberek. Ugyanitt lehetőségük van tudományos munkára és a doktori fokozat elérésére is. Az elméleti ismeretek oktatása mellett lehetővé teszik a gyakorlati tapasztalatok megszerzését is. A laboratóriumokban korszerű felszerelés, a munkatermekben több mint háromezer gép áll a hallgatók rendelkezésére. Az egyetemi kutatóintézetben készült tervek közül nem egy már megvalósult gátak, vízerőművek, öntözési rendszerek formájában. Az elméleti és gyakorlati tanítás összefonódását jól mutatja, hogy jelenleg az egyetem 60 főnyi - tanárokból és diákokból álló - csoportja saját tervek • alapján dolgozik a Tecson Erőmű gátépítési munkálatain. KÍNA A zöld fal program Kína új látványossága a zöld fal, amely fákból, bokrokból, fűből áll, és az északi területeket védi a talajerózió káros hatásaitól. A zöld fal párhuzamosan halad a Nagy Fallal, telepítése 1978-ban kezdődött, amikor a kormány kampányt indított nagy kiterjedésű zöldövezet kialakítására az északi területeken. A program első - hétéves - szakaszában 6,05 millió hektárt ültettek be zölddel, és így hétezer kilométer hosszúságú övezetet alakítottak ki, ami az ország egynegyedét veszi körül. Ezen a hatalmas kiterjedésű területen 12,6 millió hektárt borít sivatag. Emellett állandó a talajerózió, amely például sárgára festi Kína második leghosszabb folyóját, a Sárga-folyót is. Az időről időre föltámadó homokviharok nyolcmillió hektárnyi szántóföldet és legelőt fenyegetnek. Annak ellenére, hogy a csapadék évi átlaga csak 400-500 milliméter, a fák egészségesen növekednek, 51 százalékuk megmarad. A program most a második szakaszába lépett, 1986-tól 1995-ig tart. Tavaly már több mint 1,2 millió hektáron ültettek fákat. Emellett 1995-ig 1,66 millió hektárt repülőgépről, helikopterről vetnek majd be. Bizonyos területeken a már meglévő erdőségeket erősítik meg új telepítvé- nyekkel. Arra is törekszenek, hogy a telepített fajták gazdag változatossággal megfeleljenek á környezeti egyensúlyi követelményeknek és a gazdasági célszerűségnek egyaránt. A program befejeztével várhatóan 30 százalékkal csökken a talajerózió a Sár- ga-folyó mentén. A folyó felső és középső szakaszán most évi 200 millió tonnával kevesebb a hordalék. A Sárgafolyó régebben évi 1,6 milliárd tonna iszapot szállított a tengerbe. Észak-Kínában már a szántóföldek egyharmadát - nyolcmillió hektárt - védik erdőségek. Becslések szerint a zöldprogram első szakaszában létesített erdők nettó gazdasági haszna évi 630 millió hektárnak felel meg. A védett területeken a terméseredmények átlagosan 20 százalékkal magasabbak. Mivel a szélsebesség 30 százalékkal csökkent, kevésbé gyorsan párolog el a talaj víztartalma is. A talaj nedvességtartalma itt megnégyszereződött. Más haszna is van az erdősítésnek; Belső-Mongólia egyik megyéjében például 230 ezer szarvas- marha vészelte át az 1981/82-es súlyos aszályt, mivel az új zöldtelepités elegendő táplálékot nyújtott. Az erdőtelepítési költségek nem haladják meg a hektáronkénti 180 jüant (50 dollár). Ez annak köszönhető, hogy az állam az „azé a fa, aki ültette” politikát folytatja. A parasztok leszerződnek erodált hegyoldali és sivatagi területek fásítására, s az államtól vetőmagot, facsemetét, növényvédő szereket kapnak.
